Észak-Magyarország, 1967. december (23. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-17 / 298. szám
Vasárnap, 1907. december 17. ESZ.’VR'HAGV ÍRORSZÁG 5 Megfelel© otthont... 1. Gondjaink As ifjúmig társadalmi érin átesésének lélektan a Krdeltcs előadás a TIT-licn A ligha találnánk olyan családot, amelyik ne szeretne igazi, kényelmes otthont magának. 8 ha mar a vágyaknál tarturtk, tegyük hozzá, nem egyszerűen ledéit akarunk a fejünk fölé, hisz ez. azért többnyire megvan. Otthont akarunk. Olyan otthont, ahová szívesen térünk haza a nupi munka után, ahol lehetőségünk van a pihenésre, a művelődésre, a tanulásra: Es ahol a családi életet nem zavarja semmiféle bosz- szantó apróság. Utópia lenne ez? Valóságtól elszakadt, mesebeli ábránd? semmiképpen. Meg akkor sem. lm a mindenkit kielégítő megoldástól napjainkban igen távot vagyunk. Hiszen .szótan- lista társadalomban élünk, hiszen a felszabadulás óta nem egv-két nap. hanem lassan 23 év szaladt el telettünk. S ez n társaduloVn az emberekért, az emberük jólétéért született. Teliül felelősséget vállalt magara -mindannyiunk sorsáért. Felelősséget többek között azért, hogy mindenki kulturált, egészséges lakásban élhessen E felelősség, a jövő feladatai jegyében ütt össze a napokban ír/. Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportjának ankétja. Az ankét előadói, s a hozzászólók hosszan sorolták a gondokat, elemezték a ma helyzetét. Nemcsak panaszkodtak. Nem azért beszéllek a kisebb és az igen nagy nehézségekről, hogy jegyzőkönyvben rögzíthessék azokat, majd könnyebb lélekkel távozhassanak. Nem! Az ankét részvevői az alkotok, a felelős alkotók hangján szóltak. Elmondták, hogy minden erőfeszítés, minden nagyszerű, jogos büszkeségre okot adó eredmény ellenére, a helyzet ma is súlyos. A múlt nagyonnagyon terhes örökséget hagyott rank, a mai generációra. Borsod megyén és Miskolcon eppen úgy, mint az ország többi részein végigsöpört, pusztított a háború. Lakások dőltek romba mindenütt. Pedig azelőtt is volt lakáshiány, nem is kevés. Újjáépíteni a romokat. ez volt az első feladat. 8 közben a népesség szaporodott. Nemcsak természetes úton, hanem — főként ti városokban •— bevándorlással is. Az -épülő ipari központok emberek ezreit vonzották a városokba. Többletigényt hozott ez is. D e nemcsak ez. A múlttól regi épületeket örököltünk. Egy részük még az előző században épült. Másik. nem kevésbe jelentős hányaduk a felszabadulás előtt. Ezek a lakások korszerűtlenek, elavultak, némelyik, ha szigorúak vagyunk, életveszélyes. S mi sem természetesebb, szigorúak vagyunk. Mert emberekről van szó Etnberokröl, akikért felelősek vagyunk. Vagy beszéljünk a nyomornegyedekről? Ezeket is örököltük. A nyomornegyedeket fel kellett és fel kell számolnunk. S helyükre emberi otthonokat teremtenünk. Ami mind-mind újabb, és újabb lakásigényeket jelent. Az ankét egyik előadója megjegyezte: a kedvezőtlen lakáshelyzet hatosa gyakran meg nem kötött, vagy felbontott házasságokban, meg nem született gyermekekben üt vissza. Amit nem engedhetünk meg. Mert ez a szocialista társadalom nem .engedheti meg! Ahová csak nézünk, a lakásgondok, a gondok legnyomasz- tóbbbikai. S bármennyit tettünk is eddig, újra és újra azt , kell mondanunk: nem elég. Még többet és még gyorgab- ban; -erre van szükség. Tudják nyilvánúlási motívumokat, amelyek nem lélektani eredetűek. Ugyanakkor az ifjúság nem tulajdonít olyan nagy jelentőséget az öltözködésnek, a hajviseletnek, mint a felnőttek. Az ifjúság az egész test felépítésére, harmóniájára, egymás testi alkatára figyel leginkább; mozgásra, fiziognoniiai tulajdonságokra, férfias, vagy nevetősre ingerlő fizikai tulajdonságokra. A vizsgálódás azt is kimutatta, hogy a fiataloknál az öltözködés nem jeleni, tudatos lázadást. Hogy az ifjúság körében az öltözködés egy kicsit központi téma lett, s némiképpen az -Ifjúság .jellembeli” meghatározója, ez sajnos a felnőttek felületen mozgó megfigyeléseinek tulajdonítható. «■ssana A felnőttek gyakran bírálják a fiatalok túlhajtott szórakozási igényét, de nem képesek példát mulatni abban, miként juthatnának a zene. a képzőművészet léleknemesitö. em- berfelemclö birodalomba. Grác professzor előadásában rámutatott arra is. hogy iskoláinknak ügyelniük kell a sokoldalú esztétikai nevelésre, a művészeti tárgyak nem Untatnék egyedüliek: a társadalmi szereplés esztétikájára való nevelés lehetősége majd minden tantárgyban benne rejtőzik. Nagyon érdekes eredményeket kaptak, amidőn n fiatalok egymás jellembeli tulajdonságainak őszinte megítélését mérlegelték. Többek között megkérdezték azt, mi a fiatal véleménye osztálytársairól, a legjobb barátjáról, s arról, akit nem szeret, továbbá a névsorban előtte és az utána következő fiatalról. A kérdésekre név nélkül vártak választ, a tesztekre pedig rá kellett jegyezni a nevet és a lakcímet. A tesztvizsgálat részvevőinek egy csoportjával kcreknszíal- konfcrenciát is folytattak. Arra a kérdésre, hogy neveléssel meg lehet-e változtatni az ifjúság jellembeli tulajdonságait. n fiatalok kedvezőtlen váimiitiiiiiHiiiiimiiiimiiiimiiiiiiii Tíz párllaggyűlés Cigányon laszt adtak. Az ifjak mintegy SO százaléka hisz csak ebben. Kaptak igen szkeptikus válaszokat is; a fiatalok több mint fele nem tudja, milyennek kell lenniük, van-e követhető modell. Nagyon őszintén elmondták véleményeiket a felnőttekről is, a kapott adatok nem voltuk hízelgőék. A vélemények többségéből kiderül, hogy a • felnőttek nem norma- teremtőek a társadalmi érintkezésben. Nem lehet tőlük semmi lényegeset eltanulni, de helyenként, nem is érdemes, sőt az a „menő fej", aki a felnőttek kérésének ellenkezőjét csinálja. A vizsgálódásból kiderült az is. hogy a fiatalok sniat korosztályukkal szentben elnézőek és ■kritikálatlanok. Az érzelmi megnyilvánulásokat szégyellik, az udvariasságot lenézik. Grác professzor egybevetette a felnőtteknek a fiatalokról kialakított, sajnos korántsem túl mély véleményét, s a fiataloknak a felnőttekről alkotott 'bíráló megjegyzéseit.- A kép nem hízelgő. Grác professzor elmondotta, hogy ifjúságukat csak félig sikerült fcU készíteni-az életre. A professzor azt is megemlítette, ha több elemet bekapcsoltak volna a vizsgálatba, még kedvezőtlenebb eredményt kaptak volna. A nagy érdeklődés mellett elhangzó előadás egy sereg gondolatot vetett fel a jelenlévő pedagógusokban. Többek között hozzászólt és nagyon érdekes kérdéseket vetett fel Sárközi Andor né, a Kossuth Gimnázium igazgatója és Gál Imre, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Borsod megyei titkára. Sajnos, a témát nem ismerő, nehézkesen fordító tolmács végképp mcgalta- dályozta a jelenlévőket abban, hogy a téma kitűnő ismerője, Grác professzor és a jelenlévő pedagógusok között színvonalas vita alakuljon ki. (párkány) A KEKJI1 és az új mec'hsiniziauiK Látogatás Barna Gésánál, a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intései igazgatóhelyettesénél AZ VOLT TÁLÁN a legszebb az ünnepi taggyűlésekben, hogy nemcsak az .idősebbek, a párttagok készültek rá izgatottan és mcghatottari, hanem az iskolás gyerekek, az úttörők is. Díszbe öltözlek és minden tagkönyvkiosztó ünnepi taggyűlésre bevonultak. Csókkal, virággal köszöntötték a párt tagjait, köztük is első sorúban az 1045-ös „veteránokat”, sok esetben nagyszülőjüket és szüleiket. Mindez Cigándon, a nngv bodrogközi községben történt az elmúlt héten. A Magyar Szocialista Munkáspártnak öt alapszerveaete működik itt, községi pártbizottság irányításával. összesen 173 párttagot Írtak össze az öt alapszerveretben, s ennyien kapták meg az új párttagsági könyvet is. Az összeírás során egyetlen olyan ember volt, aki nem kért új tagsági könyvet, azaz bejelentette, hogy kilép, két párttagot törölni kellett, mert hosszú idő óta nem fizettek tagsági díjat, és a oárt- rendezvénvekre, taggyűlésekre se jártak el. A mostani tagösszeírás során ezeket a problémákat mindenütt rendezték, meghallgatás, alapos vizsgálat után egv-két párttagot törölni kellett. Ennek egyetlen oka, hogy névleges tag nem kell a pártnak. A párt önkéntes harci szövetség, s megköveteli, hogy ereje, képessége szerint minden tagja aktívan vegyen részt a pártéletben, s a feladatok teljesítésében. Cigándon senki se vitatta, bogy a két tag törlése jogos volt. — De miért lépett, ki. miért nem kérte összeírását az az egy tag? — kérdeztem Kolo szár Dénestől, a községi párt- bizottság fiatal titkárától. — Egyéni sérelem miatt — hangzott a válasz. — Rendet teremtettünk a termelőszövetkezetekben, mindenki fegyelmezetten. a közösségi érdeket előtérbe helyezve dolgozik. Valamennyi kommunista egyetért ezzel, sőt éppen a kommunisták akarták így, ők harcoltak az élvonalban, hogy rend. fegyelem, igazságos elosztás legyen. Ennek az egy párttagnak ez nem tetszett. Bizonyos maszek kereseti lehetőségeiről kellett lemondania. Ezért lépett ki a pártból. A község 173 kommunistájának az .a véleménye, hogy nem fog hiányozni a sorainkból. Az új, , elsősorban közösségi szemlélet és munkamorál a mi pártszer- , vezetőinkben alapvető követelmény. Nehéz harc áriin terem- • tettük meg ezt, s nem enged- j jük egyetlen embernek se fellazítani ... A TAGG Y (lliÉSEK ünnepélyességét fokozta az is, hogy mindig a „veteránokkal", az 1945-ös párttagokkal kezdték a sort az új tagsági könyvek kiosztásában. Szeretettel köszöntötték őket, az.t kívánva, hogy 12 év múltán, amikor ismét új j tagkönyveket kell kiállítani, | szintén őket szeretnék első helyen köszönteni, nekik adni át először a következő új tagsági könyveket is. Cigánd községben jelenleg 28 „veteránja”, 1945-ös tagja van a pártnak. December hónap különösen is mozgalmas volt a pártban, nemcsak Cigándon, hanem mindenütt. A tagkönyvkiosztó taggyűlések után szinte azonnal megbeszélték az újabb taggyűlések összehívását. Ezeken a párt Központi Bizottságának legutóbbi határozatait ismertették és beszélték meg a kommunisták, s a két termelőszövetkezetben sor került a zárszámadási munkák elvégzésének, a zárszámadás előkészítésének megvitatására is. Decemberben így már kilenc taggyűlést tartottak a faluban, s a tizedikre holnap, december 18-án este kerül sor. <•*.) Miskolcon az egyik vevő nemrégiben vásárolt esernyőjét. visszavitte n boltba. Nem volt jó. A kérését először elutasították, végül is az ügy a KERMI elé kerüli. Az alapos vizsgálat után a vásárló panaszát jogosnak találta, s kötelezte a boltot az esernyő lei - cserélésére. Mi ez a KF.RMJ? S hogyan változik szerepe az új gazdasági mechanizmusban, eire kértünk választ Barna Gézától, a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézet igazgató- helyettesétől. Az eddigi gyakorlat szerint a kereskedelemben forgalomba kerülő minden új termékhez. a folyamatos gyártás megkezdése előtt kötelező volt megszerezni az intézet engedélyét. — Az intézet feladata — mondotta Barna Géza — a fogyasztók érdekképviselete. A különböző vállalatok egymás közötti árucseréjét, a termékek minőségét, a gyárak laboratóriumában végzett vizsgálatokkal és egyéb módón biztosítani lehet. A fogyasztó azonban közvetlen módon csak élelmiszercikkeknél tudja felülbírálni a minőséget Védelmüket több sz.erv is szolgálja, így például a NEF(. a különböző tanácsi ellenőrzések és természetesen a KERMI, amely a prototípus minőségellenőrzését végzi. — Hány vizsgálatot folytatnak évente? — öt-hatezret. S az esetek j 21)—25 Százalékában megta- | gedjuk az engedélyt, illetve javaslatot teszünk módosításra. — Eddig kötelező volt a vizsgálat. Van-e valamilyen változás e téren? — Általában nem lesz kötelező a p otolípus előzetes vizsgálata. Hogy egészen pontos legyek, csak olyan termékeknél. ahol balesetveszély áll fenn, illetve, amely termékek nem kielégítő minősége miatt a fogyasztót jelentős károsodás érheti. Ez a változtatás a vállalatok nagyobb önül lóság-biztosi tilsával van kapcsolatban, da természetesen a fogyasztók érdekében a legfontosabb területeken szükséges volt a korlátozás fenntartása. — Mi történik akkor, ha bár kisebb értékű, de minőségileg erősen kifogásolható termékek kerülnek a kereskedelembe? — A kereskedelemnek továbbra is joga lesz. rá. hogy gyártás előtt minőségileg ellenőriztesse a terméket. De ha ezt nem teszi meg, s mégis megveszi, akkor esetleg eladatlan készletei maradhatnak. — Nem károsodik népül is a fogyasztó? A különböző lermékek szabványaiban jelölve lesznek azok a főbb jellemzők, amelyektől a jövőben sem lehet eltérni. Tehát úgynevezett diszpozitív szabványok lesznek. Nem alapvető változtatásokra — ha a gyártó és a kereskedelem ti fogyasztók igényei alapján megállapodik — sor kerülhet. — A KERMI-nek döntési joga volt arról, hogy cgy-cgy cikk folyamatos gyártását megkezdhetik-e. A nem kijelölt cikkek esetében hogyan alakul ez? — Ha minőségellenőrzést végzünk, nem kötelezően kiírt terméknél, akkor a KERMI szakvéleményt ad, s a kereskedelem dönt a forgalomba hozatalról. — Mi lesz a kereskedelmi forgalomba került cikkeknél? — A hálózati ellenőrzésben •mostanáig jobbára csalt a fogyasztók panaszai, illetve a NEB és egyéb ellenőrzések nyomán kapcsolódott be. A jövőben a KERMI-nél is előtérbe kerül a hálózati ellenőrzés fokozása. Rendellenességek esetén, tehát minöségrontás- nál. letilthatják az áru kereskedelemben való forgalmazását. Kisebb szériahibák esetén garanciaidő felemelést javasolhatnak. így volt ez az egyik hűtőszekrény esetében is. amikor is a széria egyes darabjainál a hűtés- szabályzó nem működött pontosan. Két. évre emeltek fel a garanciaidőt, s ez idő alatt a minőségi hiba előbukhatott. A vásárlót, nem érheti károsodás. Így például a KERMI-nek jogában áll árcsökkentést is javasolni. — Van-c valami garancia arra, hogy a vállalatok a diszpozitív szabványok alkalmazásával nem élnek vissza? — A fokozott felügyelet. Amint mondottam, a jövőben mi is hatékonyabban veszünk részt a hálózati ellenőrzésben, s a fogyasztói reklamálásokra, illetve a különböző ellenőrzéseken kibukó hibákra azonnal reagálunk. Egv-egy reklamációra 8 nap alatt kell választ adni az illetékes szerveknek, s ebből a minőségi ellenőrzésre felhasznált idő mindössze 33 óra. Egyébként a hálózatban való felügyelet fokozódik, hiszen tudomáson» szerint 1908-tól « SZOT is felügyeletet kíván szervezni. — Ha a minőségvizsgálat során kívánnivaló marad egy-egy termék után, értékesítheti-e a gyártó? — A vállalati önállóság figyelembevétele mellett, de a vásárlók érdekében, a szóba jöhető vásárló vállalatokat értesítjük az ellenőrzés eredményéről. De természetesen figyelmeztetésünk ellenére is jogukban lesz megvásárolni a terméket, — A KERMI feladata n márkázás. Lesz-e valami változás? — Jelenleg 15—20 márkázott cikk — főleg piperráruk — van forgalomban. A szabályok erre elég merevek. 1938. március 31-re dolgozzák ki az új minőségiévé! rendszert. Előreláthatólag emelkedik majd a márka-cikkek száma. — Melyiket vé ti a KERMI, az ipart vagy a kereskedelmet? — Egyiket sem. A fogyasztót. Az új gazdasági mechanizmusban is költségvetésbőt fedezik az intézet kiadásait. Ez biztosítja a pártatlanságot, Csutoriis Annamária Dr. Jan Grác, a pozsonyi pszichológiai intézet profesz- szora igen figyelmet keltő előadást tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei székhazában. Az ifjúság társadalmi érintkezésének lélektanáról szóló eszmefuttatás visszhangra talált a meghívott pedagógusokban. A pozsonyi professzor elmondotta. hogy a világon igen erős tudományos vizsgálódásnak vetik alá az ifjúság fej- 1 ödésé nek, ncvelhc tősége nek különböző kérdéseit. S mert nagvon széles ez a vizsgálódás, a pozsonyi pszichológiai intézet arra az elhatározásra jutott, hogy egy részfeladatot vállal megfigyelési anyagként, de abba igyekszik nagyon melyen belehatolni. Enne* értelmében közel négyezer személyt kérdezték meg, s vetettek alá különböző rendeltetésű teszt- ;nek. Másfél évig folyt a mimika. a javasolt kérdésanyagok közül a legcélrntöröhbeket választották ki. Azt kutatták elsősorban. mi a fiatalok véleménye önmagukról, egymásról és a felnőttekről. Értelem- íszeríien, megkérdezték azt is, hogy a felnőtteknek mi a véleménye az ifjúságról. A kapott válaszok olyan sokrétűek voltak, hogy csak gépi adat- feldolgozással rendszerezhették őket. A kapóit válaszok Szlovákia egész ifjúságára érvényes megálló pftásokat eredményeztek. .fTElTJSSMBra Ezek szerint n felnőttek kétszer olyan figyelmet fordítanak az ifjúságra, mint maga az ifjúság saját házatájára. A vizsgálódásból az is kiderült, hogy a felnőttek sok vulgáris megállapítást tesznek a fiatalokra: megfigyeléseik felszínes jelenségekre vonatkoznak. A felnőttek általánosító következtetéseket vonnaly le a haj, az öltözködés, az utcai viselkedés módozataiból. Jellemző, hogy n felnőttek általában nem jellembeli tényezőket vizsgálnak, hanem olyan megezt vezető szerveink, tisztán látja a párt és a kormány. Eppen ennek jegyében született meg a 15 éves lakásépítési program. Egymillió lakást kell felépítenünk! A korábbi évek jó szándékú, de nem egészen sikerült gyakorlata szerint, az állam a lakásépítést csaknem teljes egészében magára vállalta. Az ország anyagi helyzete azonban ezt nem engedte és nem is engedi meg. Mert iskolákat, kórházakat és gyárakat, erőműveket is kell építeni. A lakásépítésre fordítható összegek tehát végesek, s ha más erőforrásokat kizárunk, lassú lesz az ütem, sokkal lassúbb a kelleténél. számítanunk kdl tehát az egyéni kezdeményezésekre is, hitellel, kedvezményekkel kell támogatnunk azokat, akik maguk ukarnak építkezni. 8 ha akarnak. és mint tudjuk, az állam is vállalja, ami erejéből telik, már csak a megvalósítás mikéntje van hátra. Az, hogy legyen, aki tervez, legyen, aki a terveket megvalósítja. Vagyis tervezői és kivitelezői kapacitásra van szükség. Ebben pedig szintén nem álltunk valami jól. Aminek következménye az lelt. hogy még a tervezett, rendelkezésre álló összegek lakásokká átváltása is nehéznek bizonyult. Ilyenek és hasonlók hát a gondok, melyek felszámolását a 15 éves lakásépítési program célul tűzte ki. A célok megvalósítása pedig nem lesz könnyű ezután sem. De nem is lehetetlen. Gondoljunk csak a most épülő házgyárra, amely — ha majd jövőre üzembe hs-i lyezik — a kapacitásokat ugrásszerűen megnöveli. A házgyár, mint tudjuk, korszerű, nagyüzemi termelést tesz lehetővé. S nem vitás, a tömeges lakásépítés egyetlen járható útja; a korszerű technika. Elánok Tibor (Folytatjuk)
