Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-09 / 265. szám

Csütörtök, 1967. november 9, ESZA K MAC. Y ARORSZ AG 3 K oszorúzás Miskolcon & Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából Miskolcon is — mint mindenütt a megyében és az országban —, megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. A párt- és a tömegszerve,zetek. a fegyveres testületek, a különböző intézmények, isko­lák küldöttei helyezték el a hála és a megemlékezés koszorúit az emlékmű talapzatán. Ötszáz órán át segítettek Serény munkával műhellyé alakítják át a Bükkaljai Bá­nyaüzem egykori Il-es aknájá­nak épületeit A budapesti ELZET gyár létesít üzemrészt a megszűnt bánya helyén. Sok sajószentpéteri és környék­beli embernek biztosítanak majd munkaalkalmat. Az átalakításnál jelentős tár­sadalmi munka segítséget ad­nak az edelényi bányászfiata­lok. Eddig már három alka­lommal végeztek sürgős mun­kát —. csaknem 500 órát dol­goztak. Jutalmul a bánya ve­zetői ifjúgárdista egyenruhát vesznek 12 KISZ-tagnak. Yeterá n ok 1 a hí! k ozása Kedves és megható jelene­tekben bővelkedő találkozó színhelye volt november- 7-én, kedden, a Miskolci városi Pártbizottság tanácsterme. A városi pártbizottság több éve összehívja a párt nagy ünne­pein a munkásmozgalom régi harcosait, akik részt vettek az illegális mozgalomban. Külön jelentőséget adott november 7- én az összejövetelnek, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50 évfordulója alkal­mából találkoztak a régi har­cosok. Hogyne lett volna jelentős, hiszen megélhették a kommu­nizmust épilő Szovjetunió, s az egész haladó emberiség nagv ünnepét, öreges léptekkel, de kipirult arccal érkeztek a szo­cialista hazáért kitüntetés büszke tulajdonosai. A meghitt ünnepségen meg­jelent dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára. Deine László, a megyei pártbizottság titkára. Varga Zoltán, a városi pártbizottság titkára, dr. Fekete László, a Miskolc várost Tanács vb-el- nöke és Veres Sándor, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője. Varga Zoltán rövid be­szédben üdvözölte az egybe­gyűlteket. akiknek nevében Mráz Ferenc, a Szakszerveze­tek megyei Tanácsának elnöke válaszolt. A felszólalások után kötetlen beszélgetés során mondták el az idős elvtársak kisebb-nagyobb problémáikat, örömeiket a megye és a város vezetőinek. A késő déli órákban ért vé­get a jó hangulatú összejöve­tel. Síéi hasznos pártkiadvány Elhelyezik az emlékművön az MSZMP megyei, városi és járási bizottságának koszorúját. A MEZŐBER ' a korszeríí mező üzemekért A korszerű mezőgazdasági termelés egyik alapvető felté­tele a gazdaságos termeléshez szükséges körülmények meg­teremtése. Mezőgazdasági üze­meink már jelentős eredmé­nyeket értek el a gépesítésben, de az úgynevezett járulékos — állattenyésztési és tárolási — épületek beruházásai bizonyos mértékben elmaradtak. Szük­ség volt egy olyan intézmény létrehozására, amely felméri a mezőgazdasági üzemek ilyen irányú igényeit, s vállalja a tervbe vett létesítmények kivi­teleztetését. Ilyen szerepet tölt be a Mezőgazdasági Beruházá­si Vállalat. A tervezéstől a kuJcsátadásij: Az elmúlt időszakokban a termelőszövetkezeti beruházá­sok több szervvel álltak kap­csolatban, s ez lelassította a megvalósítás' ütemét, E gon­dok megszüntetésére a mező- gazdasági üzemek olyan egy­séges intéző szerv létrehozását igényelték, amely az előzetes felmérésektől kezdve egészen a kulcsátadásig mentesíti a beruházót az építkezés gond­jaitól. Így hozták létre a Me­zőgazdasági Beruházási Válla­latot, amelynek dolgozói meg­szerzik az építkezési enge- ■lólyt, az anyagot, sőt, a kivi­telező vállalatot és a műszaki ellenőrzést is biztosítják. Pasz­tán az a tény. hogy az anyag- 1beszerzéssel nem a beruházó­nak kell foglalkoznia, igen ‘'agy segítséget jelent. Meg­szűnnek az olyan esetek, ami­lyen például Telkibányán tör­tént. (Betonelemért az egész országot bejárták, s ez egy ein­iger egész évi munkáját lefog­yta.) A jövőben a MEZŐBER ‘nellékíizemágakat szervez a * d'rrvel őszovetközetekben. ame­lyek ki tudják elégíteni a he­lyi igényeket. Az eddig szét- K*órt, külön-külön működő, a *nezőgazda sági béruházasokkal foglalkozó szervet, mellett lét­rehozott egységes, komplex vallalat lényegesen meggyor- ®ttja a megvalósítás ütemét. Gazdaságossági Mámílá^ok Alapvetően újat. adnak ab- !*n’_ hogy díjmentesen elkeszi- a vasi atuka (: szü kséges-e, irttemes-e a létesítményt meg­inog. hiszen ők ismerik a ter­melőszövetkezetek érdekeit, s ezzel megkönnyítik a MEZÖ- BER munkáját. A közeljövőben bemutató­val összekötött tapasztalatcse­réket szeretnének szervezni, el­sősorban a legújabb, a legkor­szerűbb beruházási épülettípu- sok ismertetésére. Szeretnék elérni, hogy még nagyobb bi­zalommal forduljanak hozzá­juk. hiszen mint komplex szol­gáltató szerv a mezőgazdaság érdekképviseletére jött létre, s működik. Csutorás Annamária Tapasztalatszerzés Groznijlmn Sok-sok tapasztalatot gyüj- I lőttek, tovább képezlek magu­kat a TVK szakemberei — s mindezt majd az 1969-ben ter­melni kezdő szederkényi poli­etilénüzemben hasznosíthat­ják majd. Nagy Miklós Tiszaszederkény ‘ gyűlést tartottak, és Lenin tér­nek neveztek el a gyűlés he­lyét. A másik gyűjtemény A diós­győri munkások 1917-ben cí­met viseli, és a Diósgyőri Gép« i gyár üzemi pártbizottsága ad­ta ki. Ezt Majoros Balázsné szerkesztette, és a legtöbb do­kumentumot ő mugia, valamint dr. Lehóczky Alfréd szedte össze. Rajtuk kívül Bitskey István es Gecscnyi fajos gyűj, tölt még adatokat a füzet szá- j mára. Ez 1917. április 28- tól az év végéig tárja elénk a legje­lentősebb diósgyőri niegmoz- j dúl ások dokumentumait. Fa­csimilében közöl lapkivágáso­kat, aláírásokat, köztük egy levelet, amelyet a diósgyőri j munkások a Népszavához in- , téztek 1917. július 3-án. A le­vél rendkívül megrázóan ér- i zékelieti a munkásnyomort. Ez a nyomor a levél egyik, fordu­latokban gazdag mondata sze­rint „számtalan sok munkás­élet Szent Mihály lovául szol­gál. vagyis hű kísérője a sír­ba”. Mindkét kiadvány körülbe­lül ugyanazt a korszakot do- ; ku men tál ja. és jól egészíti ki | egymást. A kettőből együtt ; plasztikus képet kaphatunk a Nagy Októberi Szocialista For- I nadalom eleven hatásáról mc- j gyünkben. i (máié) Kiváló határőrök ünneplése R égi igazság, hogy a jó katona csendesen, feltű­nés nélkül, de mindig maradéktalanul, a legjobb tu­dása szerint teljesíti szolgálati feladatait. Különösen elmond­hatjuk mcst ezt a megyénk területén szolgáló határőrök­ről és határőr alegységekről. Csendesen, szinte észrevétle­nül élnek falvainkban, de a rájuk bízott határszakasz sért­hetetlen. Munkájukról legéke­sebben az tanúskodik, hogy a szocialista verseny során a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának tiszteletére hat alegység nyer­te el a kiváló címet. A hat közül egy, a híradók alegysége meg olyan nagyszerű ered­ménnyel köszönti a forrada­lom évfordulóját, amelyhez hasonló alig-alig van a határ­őrségnél és a hadseregben. A híradók egymás után heted­szer bizonyultak méltónak a kiváló alegység címre. Pedig nem könnyű kiváló címet nyerni a határőrségnél. A követelmények nagyok. Mindenekelőtt maximálisan, hibák és hiányok nélkül kell teljesíteni a határőrszolgálat követelményeit. Az alegységre bízott határszakaszon büntet­len határsértés nem történhet, el kell fogni mindenkit, aki átlépi, vagy megkísérli átlép­ni a Magyar Népköztársaság államhatárát, legyen az illető szándéka kalandorság, nyerész­kedés, vagy bármi De honnan tudják meg a határőrök, hogy mennyien próbálkoznak határ- sértéssel, hiszen olyanok is vannak, akik átjutnak. Meg­vannak ehhez a megfelelő esz­közök, a szükséges felszerelé­sek és a biztosítási berendezé­sek. A határőr perceken belül észreveszi, ha valaki átsurran a tilalmas vonalon. Azonnal riasztja a szomszédos cseh­szlovák elvtársakat, akikkel szorosan együttműködve, a kölcsönös érdekeknek megfe­lelően őrzik a határt. Termé­szetesen ha a túlsó oldalon történik határsértés, a cseh­szlovák őrsök a magyar ha­tárőröket riasztják. Így aztán minden határsértót elfognak. A hetedszer kiváló híradó határőr alegység ünnepségére a magasabb parancsnokság laktanyájában került sor. Meg­hívták ide azokat a pártmun­kásokat állami funkcionáriu­sokat. KISZ- és úttörővezető­ket is, akik a határőrséggel együttműködve szintén min­den tőlük telhetőt megtettek határunk sérthetetlenségének biztosításáért. A központi ün­nepségen, amikor a hetedszer kiváló híradó alegységet és a másodszor kiváló vegyvédelmi alegységet ünnepelték, kiváló határőr jelvényt nyújtottak át dr. Lovas Lajos elvtársnak, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjének, Kovács Sándor elvtársnak, a KISZ megyei bi­zottsága első titkárának, Tóth József és Szaniszló Gyula elv­társaknak, a Sátoraljaújhelyi, illetve az Edelényi járási Párt- bizottság első titkárának. Siska Andrásnak, a megyei KISZ- bizottság munkatársának. Tóth Lajosnak, az Edelényi járási és Béres lAszlónak, az Ózdi járási KlSZ-biaottság titkárá­nak. Ugyancsak kiváló határőr jelvénnyel tüntették ki Havasi Bélát, az Üt törőszövetség me­gyei titkárát, valamint Rózsa­hegyi Jánost, az Üttörőszövet- ség sátoraljaújhelyi járási és Simon Lászlót, edelényi járási titkárát. A központi ünnepségen részt vett Rózsa Kálmán, a Miskolc városi Ta­nács vb-elnökhelyettese. vala­mint a magasabb katonai egy­ség és a Munkásőrség pa­rancsnokságának képviselői. A központi ünnepség alkalmával Újvári László ezredes, a ma­gasabb határőr egység pa­rancsnoka megnyitotta azt a kiállítást, amelyet a határőrök rendeztek Ötven éves a Szov­jetunió címmel. A színes, gaz­dag anyagot a határőrök ma­guk gyűjtötték, maguk ren­dezték és az a tervük, hogy a kiállítást megrendezik vala­mennyi őrsön és a határmenti községekben is. A tablók könnyen szállíthatók. A központi ünnepségen ad­ták át a haza szolgálatáért érdemérem arany fokozatát Nagy Gyula határőr-őrnagy­nak. A határőrség pártbizott­sága ünnepi ülésen emlékezett 1917 októberére, a szocializ­mus félévszázados útjára, győ­zelmeire és küzdelmeire. Azok a határőrök, akik húsz éve párttagok, az ünnepi ülésen emléklapot kaptak. A parancs­nok megjutalmazta mindazo­kat, akik élen jártak a ha­tárőrszolgálat teljesítésében Ünnepségek zajlottak le azokban s községekben is, ahol kiváló határőr alegységek szolgálnak. A karos! őrs ün­nepségét a falu főtérén, nyil­vánosan rendezték meg. Ez az alegység másodszor nyerte el a kiváló címet A karosi ün­nepségen részt vett Szabó Gusztáv ezredes, a határőrség országos parancsnoka, vala­mint a magasabb egység pa­rancsnoka és a meghívott ven­dégek, köztük a szomszédos csehszlovák határőrizeti szer­vek parancsnokai, képviselői. Szabó ezredes elvtárs Kádár János elvtárs személyes üdvöz­letét tolmácsolta a másodszor kiváló karosi őrs személyi ál­lományának. Karos község la­kóinak nevében Molnár Sán­dor tanácselnök köszöntötte a kiváló őrs határőreit, majd Molnár András, a Sátoralja­újhelyi járási Pártbizottság titkára tolmácsolta a járás ve­zetőinek és lakosságának gra­tulációját, szívélyes üdvözle­tét. a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. év­fordulójának előestéjén bensőséges ünnepségeket ren­deztek a többi kiváló határ­őr őrsök is. mindenütt nyilvá­nosan. a polgári lakosság részvételével. A perecsei őrs személyi állomanya szintén másodszor nyerte el a kiváló alegység címet. Keleméren és Antalmajorban először sike­rült kiváló szinten teljesíteni a határőrizet, a határőrkiképzés, a fegyelmezett határőr-élet kö­vetelményeit. Ezek az alegysé* gek is ünnepeltek. Valameny- nyi ünnepségen részit vettek a magasabb parancsnokság, a polgári lakosság, a szovjet ka­tonai parancsnokság, valamint a szomszédos csehszlovák ha­tárőrizeti szervek képviselői, **. tt 1 is: a Nagy Októberi Forrada­lom első lépese, amely ..éppen a béke megteremtésére irá­nyult. széles korú, szinte min­den társadalmi rétegre kiter­jedő rokonszenvet keltett. Lz alól olyan konzervatív intéz­mény. mint a megyei Törvény- hatósági Bizottság sem kivé­tel”. Mindezt nemcsak a mun­kás mozgalni í dokumentumok, hanem az akkor Tisza-párti Miskolci Napló cikkei is bizo- nyítják. Akár az 1917 decem­beri. miskolci, nagy munkás­gyűlésről, a békét követelő határozatról, akár annak vissz­hangjáról olvasunk a kivona­tok között, ugyanezt dokumen­tálja valamennyi. Külön érde­kesség a kötet utolsó válogatá­sa. Ebben arról a Népszava- tudósitásról olvashatunk, amely szerint az ózdi gyár sztrájkol ói 1918 januárjában Két rendkívül hasznos, első­sorban helytörténészek, de minden érdeklődő számára szinte nélkülözhetetlen kiad­vány látott napvilágot nap­jainkban. A megyei pártbizott­ság és a megyei művelődési ház adta ki Ä Nagy Október hire Borsodban című doku­mentum-gyűjteményt. Dr. Le­hóczky Alfréd állította össze a kötetet. A gyűjtemény, amely már megjelent a Borsodi Szem­le hasábjain, és most, ezzel a különkiadással még szélesebb olvasógárda rendelkezésére áll, dokumentumok, megjelent új­ságcikkek válogatása. Kitű­nőéül példázza az összeállító előszavának azt az állítását, hogy az oroszországi, 1917-es .,februári forradalom hatását az 19/7. évi nyári munkásmoz­galmakban tagadhatatlanul ki leltet mutatni”, valamint azt építeni? Ha igen. milyen mó­don ctűszerű, s ez. milyen hasz­not hoz a beruházónak? Ilyen felmérést: készített a MEZŐBER a szikszói Béke Termelőszövetkezetnek is. A szövetkezet szarvasmaiha-tele- pet akar létesíteni. A MEZŐ­BER javaslata tartalmazta a telepelhelyezést, a költségveté­si számítást, azt, hogy meny­nyi idő alatt térül meg, milyen haszonra számíthatnak. Azt is elemezték, hogy a takarmány­termesztéshez milyen terület szükséges. Az ilyen, részlete­sen kidolgozott javaslat után nagyobb biztonsággal dönthet­nek a megbízók, megvalósít­ják-e a beruházást. A borsodi kirendeltség 1967. január 1-én 17 taggal alakult meg. Jelenleg a munka társi gárdának 70 tagja van. Mező- gazdasági ás élelmiszeripari üzemek beruházásai tartoznak hozzájuk. Ez évben csaknem 800 beruházásra kaptak meg­bízatást. A nyár végi felméré­sek azt mutatják, hogy 1969- re ez az igény 100 százalékkal növekszik. %ÍM a területi szövetségekkel Megnőtt a beruházási kedv a mezőgazdaságban. A népgaz­dasági tervekkel összhangban főleg szarvasmarha- és sertés- tenyésztő telepek létrehozását tervezik. Belvízrendezések, va­lamint különböző járulékos lé­tesítmények — mint például hűtő tárol ók, vagy gyümölcslé- készítő üzem — kivitelezésére is kapnak megbízatást. Az ál­talános tapasztalat szerint me­zőgazdasági üzemeink bátran nyúlnak hitelhez, s ez a ter­vezés biztonságára enged kö­vetkeztetni. A beruházási kedv fellendülése mögött pedig az a felismerés húzódik meg, hogy színvonalasan, korszerűen gaz­dálkodni csak úgy lehet, ha a lehető leggazdaságosabban mi­nőségi termékeket állítanak elő. Ehhez viszont meg kell teremteni a feltételeket. A MEZŐBER nagy segítséget kap munkájában a területi szövetségektől. Elsősorban a rangsorolásban mutatkozik e* (Tudósítónktól.) A napokban ' tért haza a Szovjetunióból a Tiszai Vegyikombinát fiatal j szakembereinek egy csoportja. A mérnökök és technikusok négy hónapig voltak üzemi ' gyakorlaton az egyik szovjet: vegyi üzemben, Groznijban. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom