Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-03 / 260. szám

Péntek. 1981. november 3. BKB AKNAGT ARORSKAG 3 2! napról 72 órára A Putnoki Téglagyárban je­lentős korszerűsítési munkákat fejeztek be a jubileumi évfor­duló tiszteletére. 37 millió fo­rintos beruházással nagy tel­jesítményű présgépeket szerel­tek fel, és a nyersáru kikészí­tésére két, egyenként 138 mé­ter hosszú, ikercsatornás j Blagútkernencét építettek. Az új berendezéssel meg- ! Változott a téglakészítés ha- j Syományos technológiája, és j hövekedett az üzem gazdasá- | gossága. Az alagútkemencék- ben ugyanis egyszerre szárít­ják és égetik a nyers téglát, így a két munkafolyamat az eddigi 21 napról 72 órára csök­kent. Ez pedig azt jelenti, hogy az üzemben — ahol már télen is termelhetnek — évente mintegy 30 millió téglával gyárthatnak majd többet. Az alagútkemencék próbáit alig egy hónappal ezelőtt kezdték meg. Azóta az ott dolgozói; el­sajátították a központi vezór- lőmű helyes kezelését. Kijaví­tották az üzemelés közben előbukkanó hibákat, és az új technológiával naponta, folya­matosan. már mintegy 30—40 ezer téglát készítenek. A szak­emberek elégedettek a próbák eredményeivel, és az alagútke- mencékben ezen a héten meg­kezdik az üzemszerű termelést. I Jöjjön a tévhit alkonya! A minap szóváltásra let­tem figyelmes egyik ke­nyérboltban. Egy idő­sebb asszony kétkilós fehér kenyeret kért. A fiatal, leg­feljebb tizenhét—tizennyolc esztendős eladó unottan hát­rányán a polcra, leemelte a keze ügyébe eső darabot, rá- nválazta a féltenyérnyi flusz- I papírt, és várta a pénzt. A vá- | sárló szemügyre vette a ke- ! nyeret egy másik bizonyára j jobban tetszett neki, s nagyon j higgadt hangon arra kérte a 1 csaknem unokája korabeli el­adót, hogy cserélje ki egy má­sikra, s mutatta a polcon azt, amelyik szerinte szebben meg­sült, kívánságának jobban megfelelt. Az eladó leányzó talán hajlandó is lett volna a cserére, de nem engedett el egy megjegyzést; „Még a ke­nyérben is válogat!...” A vá­sárlót a meglehetősen pimasz hangsúlyú megjegyzés hirtelen kihozta sodrából, kikérte ma­gának, hogy az eladó ilyen megjegyzéseket tegyen, s eb­ből hosszas hangoskodás ke­letkezett. Panaszával a bolt vezetőjéhez fordult, aki ren­geteg adminisztrációs papírja mellett ücsörögve szó nélkül Csak a szódavíz volt hiánytalan Népi ellenőrzés a szerem-fii járásban Igen fontos feladatának te­kinti a Szerencsi járási Népi Ellenőrzési Bizottság a io- gyasztók érdekeinek hathatos védelmét, ezért a járás ide­genforgalmi szempontból je­lentős két községében: Szeicn- cson és Tokajban különböző Időpontokban 15 kiskereskedel­mi és vendéglátóipari egység­ben tartatott ellenőrzést szak­embereivel. A meglátogatott élelmiszerboltok, éttermek többségében mindent rendben találtak: az árukat, az ételne- műeket az előírásoknak meg- \ felelően készítették és szolgál- j ták ki, s a dolgozók a fogyasz­tókkal, vendégekkel szemben kedvesek, udvariasak voltak. Sajnos, nem mondható el ugyanez néhány üzletről, ét­teremről. Szerencsen például Bz 565. sz. húsboltban csök­kent; 50—60 százalékos értékű húst mértek ki. erről azonban nem tájékoztatták a fogyasz­tókat, és az árut nem látták hl megfelelő jelzéssel. Az 568. sz. húsboltban a mérleggel volt baj, nem volt pontosan beállítva, így kevesebbet, mért. Ugyanitt az egyik eladó ud­variatlan magatartást tanúsí­tott a vásárlókkal szemben. Az ellenőrök más alkalom- inai, Szerencsen betértek a 73. tíz. étterembe és négyféle italt i vásároltak. Koccintás helyett azonban az üzletvezető jelen- !1 étében megmérték a bort, a röviditalokat, sőt a szódavi­zet. is. Kiderült, hogy csak a szódavizet mérték pontosan, a többinél általában 10 százalék­sai akarták megrövidíteni a '^vendégeket.” Még nagyobb mohósággal találkoztak a 129. sz. italboltban, ahol a csapos 15 százalék erejéig akarta be- i'SB prvi az ellenőröket. Valanru- 5"el kisebb mértékű megkáro­sítással próbálkoztak a 87. sz. presszóban, de az ellenőrök itt "s rápirítottak a rossz szán-! Vékú kiszolgálókra. Évről évre növekszik Tokaj j Idegenforgalma, nemcsak ha­tjai, hanem külföldi vendégek is szép számban felkeresik a boráról messze földön híres, hagy múltú zempléni községet. Fokozottabban kell tehát itt ügyelni rá, hogy semmi pa- nasz se merüljön fel a ven­déglátás ellen. Jólesően álla­pították meg ez alkalom­mal az ellenőrök, hogy az ét­termek, presszók meg is. félel­mek ennek a várakozásnak. Mindössze az önkiszolgáló bolt ban. és a 4. sz. zöldségbolt-1 ban találtak kisebb szabályta- I lanságot. Az észlelt hibákról vizsgálati j .flegyzőkönyvet vettek fel, és v megtették javaslataikat az e!-| marasztalt vendéglők« boltok i felettes hatóságához. De kívá­natos, hogy maguk a vásárlók, a fogyasztók se hagyják szó nélkül becsapásukat, hanem azonnal jelentsék az illetékes kereskedelmi felügyelőségnek, és ragaszkodjanak hozzá, hogy tájékoztassák őket az ügyben indított eljárás eredményéről. végighallgatta, s mikor a vá­sárló kenyér nélkül távozott, csak akkor mondta bocsánat- kérő halksággal az eladónak, hogy máskor nem kell cirku- szolni a vevővel, ha kéri, hát cserélje ki a kenyeret. Csak éppen azt nem tette hozzá, hogy ott egye meg a fene, ahol van. A történet mindössze eny- nyi, de valamire rávilágít: egy tévhitre, egy ifjú dolgozó téve­désére. Egy olyan tévedésre, amelyre mi. idősebbek egy időben generációkat szoktat­tunk rá, s amelyről nagyon nehéz most a ránevelteket le­szoktatni. Ez a tévhit pedig, hogy a bolti eladó valamiféle közhivatalnok, aki nem keres­kedik, nem arusit, nem —ne idegenkedjünk a szótól: — szolgál ki, hanem hatósági megbízatás folytán „árut oszt”, s akinek oszt, az kissé ki van szolgáltatva neki, tehát szava sem lehet. Volt egy időszak nálunk, amikar csak az volt a megbecsülésre érdemes dolgo­zó, aki az adott pillanatban éppen munkát végzett, míg mások szinte megvetésre érde- j mes lényeknek számítottak. A ] boltban az eladó volt a dolgo- I zó, s például a villamosvezető a senki, de ha zárás után az eladó felült a villamosra, meg­változott a szituáció. Különö­sen káros volt ez a tévhit a kereskedelemben, mert itt még a hiánycikkek jelentkezése, egyes árufélékben az átmeneti hiány is táplálta azt a helyte­len tudatot, hogy aki a pult belső oldalán áll, közalkal­mazottként, mintegy az ál­i Qldpió 1 Egy mozdulat régen és most "ifjúkoromban gyakran megfordultam a szervezett mttn- I kásság lapja, a Népszava könyvesboltjában. Az Erzsi• •*- bet körúton található üzlet kirakatában egyebek között rendre-másra sorakoztak azok a szerény kiállítású, ol­csó áron megvásárolható könyvek, amelyekből a munkások megismerkedhettek szakmájuk alapjaival, rejtelmeivel, és gazdagíthatták ismereteiket. A szervezett munkás arcképé­hez, egyéniségéhez hozzátartozott a világ érdekességeire való rácsodálkozás, a tudásszomj, amelynek csillapításáért vajmi keveset fáradoztak a régi rend urai. A szervezett munkások önmaguk gondoskodtak erről. a szakszervezeti otthonokban, a szemináriumokon. az összejöveteleken, még a természet szépségeivel való találkozások alkalmából is. Megfordulva, ebben a boltban, nem egyszer volt részem abban a meghitt, felemelő élményben, amikor egy szakmun­kás lelt-légyen kovács, vagy lakatos, hegesztő, vagy öntő, s neki szánt szakkönyvet dédelgetőén, simvgatóan kezébe vet­te, ismerkedett vele, előre örülve a kellemes perceknek, ami­kor szakmájának újabb érdekességeiről, fogásairól tájékozód­hat ik. Az öntudatos magyar munkás pontosan tudta, hogy a tő­kések kizsákmányolják, hogy erőfeszítéseinek eredményei mások zsebébe vándorolnak, mégis önbecsülésé, szorgalma révén, és nyilván a szabad alkotó jövő párásában is, csak korrekt munkát tudott végezni. Ezek az élmények emelkedtek ki emlékeim tárházábólL amikor az ez évben is megrendezett műszaki könyvnepokről hallottam, s olvastam. Már csak az összehasonlítás, az egybe­vetés kedvéért is. amelyből több évtizeddel a hata mögött nehezen tud lemondani az ember. Elvégre a tetszetős szá­mok, a biztató adatok és az örvendetes jelenségek így telí­tődnek meg igazán tartalommal, és fejlesztik ki bennünk as elért sikereken érzett büszkeséget és önérzetet. Aki járatos akar lenni szakmájában, hivatásában, a köny­vek bőségével találja magát szembe, hiszen csak a mostani műszaki könyvnapokra is 29 alapfokú, J8 középfokú, s it felsőfokú szinten írt. szerkesztett kiadvány kínálkozott az érdeklődőknek. Az érdeklődők pedig immár hatalmas tábort alkotnak. Akik a napjainkban végbemenő technikai forrada­lom vívmányaival és jelenségeivel, a gazdasági-műszaki élet előrehaladásával lépésh akarnak tartani, nem nélkülözhetik ezeket a műveket. Műszaki irodalmunk rendkívül gazdag, friss, és gyorsan reagál a szinte naponta jelentkező újfajta igényekre, elősegítik a termelés korszerűsítését. Az is jó do­log, hogy szép számban állnak rendelkezésre olyan ismeret- terjesztő művek, amelyek a technika, a műszaki érdekessé­gek világába vezetik be az olvasót. Mindezek együttesen azt mozdítják elő, hogy a társadalom műszaki-anyagi szintjében bekövetkezett változások gyorsabban vonják maguk után az egész társadalmi haladást. Amikor évtizedekkel ezelőtt a Népszava könyvesboltjában egy szervezett munkás új szakkönyvet vett kezébe, a remény éltette, hogy gyarapodó tudását egykor egész osztáliia javára fordíthatja. — most ugyanebben a mozdulatban a szocialista alkotómunka igazsága és céltudatossága rejlik. Sárközi Andor Szaporodik a barázda í-kirkick-trlcick'lcirk-irlrlrickirtrkirlrkirtrk-k'k-tririck-k'k-kiiicitkik'ááli-t Események egész sora köszönti megyénkben az évfordulót A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról szerte a világon megemlékez­nek. A jubileumi események és rendezvények hosszú sorát nehéz lenne áttekinteni ha­zánkban. Egy bizonyos, ott van ezek sorában megyénk rendez­vényeinek hosszú sora is. Ezek mindegyikéről számot adni igen nehéz. November 7-e kö­zeledtével nap mint nap so­kasodnak a meghívók és a je­lentések szerkesztőségünk író­asztalán. Az alábbiakban egy kis ízelítőt nyújtunk át olva­sóinknak a Borsod megyei rendezvények hosszú sorából. MA, NOVEMBER 3-ÄN délelőtt 11 órakor Miskolcon a nőtanács, este 6 órakor pe­dig a Magyar Autóklub mis­kolci csoportja rendez jubile­umi ünnepséget. NOVEMBER 4-ÉN a miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetem tanácsa tart ün­nepi megemlékezést az egyete­men, a Herman Ottó Gimná­zium tanárai és diákjai pedig ünnepi nagygyűlésen emlékez­nék meg a jeles évfordulóról. Az ünnepi nagygyűlés egy szeptembertől májusig tartó eseménysorozat kiemelkedő eseménye a Herman Ottó Gimnáziumban. Ugyancsak november 4-én, szombaton ke­rül sor Miskolcon, a Bartók Béla Művelődési Házban a jubileumi bélyegkiállítás meg­nyitására. Bélyegkiállítás nyí­lik ezenkívül a Földtant Ku­tatók bélyeggyűjtő köreben és bélyegbemutatót tartanak Miskolcon, a XII. sz. Altala­nos Iskolában, valamint az al- berttelepi Hunyadi János Mű­velődési Ház bélyeggyűjtő körében, ahol Lenin és a munkásmozgalom címmel em­lékeznek meg a bélyeggyűj­tők a nagy évfordulóról. NOVEMBER 5-EN délelőtt 9 órai kezdettel a miskolci Megyei Művelődési Ház színháztermében rende­zik meg a népszerű Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedő megyei döntőjét. Foto. Sz. Gy, Délután fél 3 órai kezdettel » Borsodi Nyomda KlSZ-szerve- zete emlékezik meg novem­ber 7-e jelentőségéről. Az ünnep előestéjén NOVEMBER 6-AN kezdődnek az intézeti napok a sárospataki Tanítóképző In­tézetben. Itt november 6-án Október fényében címmel ün­nepi műsort rendeznek, 7-én pedig az intézet tanárai az if" júság erkölcsi nevelésének problémáiról tartanak majd előadást. Ugyancsak novem. bér 6-án délután koszorúzási ünnepséget tartanak Ónodon a szovjet katonák felújított hősi emlékművénél. NOVEMBER 7-ÉN a Miskolcon és a járási szék - helyeken rendezett ünnepsé­geken kívül érdekesnek ígér­kezik az aggteleki cseppkő­barlangban délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepi hangverseny, amelynek jegyeit a Biztosítási és Önsegélyező Csoportok mintegy 750 tagja vásárolta fel. A kiemelkedő évfordulót köszöntő események hosszú sorában a légiéi eutósebbok azok a táviratok és jelentések, amelyek a jubileumi munka­verseny kimagasló eredmé­nyeiről, a jelentősebb felaján­lások és vállalások teljesítésé­ről adnak számot. Megyénk nagyüzemeinek munkasikerei" ről alkalmasint már beszá­moltunk. Most újabb jelenté­sek közltk. hogy az ózdi já­rásban, például Sajómercsén új. korszerű vegyesbolt ké­szült el. Dédestapolcsányban új sportöltözőt építettek az if­júság és a társadalmi szervek összefogásával. Futnokon két kilométer hosszú vízvezetéket építettek és befejezték a Pe­tőfi út átépítését. Ezek az események is érzé-‘ keltetik, hogy megyénk min­den varosában és községében méltóképpen emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázadot ju­bileumáról, < lám nevében részesíti bizo-4 nyos áruelosztásával kegy ben j a pult előtt álldogálót. Sokj boltban ma is él még az „ezt.j vágj’ azt osztunk”-el niélet 4 az „árusítás”, vagy éppen «4 „kínálás” helyett K ereskedelmi dolgozóink 4 döntő többsége — a fia-, talok többsége is! —4 tudja, mi a kereskedelem, j Igen sokan értik, miként kellj kínálni, miként kell a vevőn J kiszolgálni, s nemcsak értik,., hanem a gyakorlatban is tie -j lyesen teszik azt. Az „elosztás"! hite azonban fel-felbukkan.4 Elsősorban olyan árucikkeknél.4 amelyekből kevés van, vagy., átmeneti hiány, és felbukkanj azoknál a fiatal kereskedelmi j dolgozóknál, akik már nem azj „árusításos", hanem az ,.elosz-4 tásos” korszakban ismerked-4 tok a szakmával. Meg átörök-j lődik a még fiatalabbakra,j akik a helj’telen szellemben! ney’elkcdett kereskedelmi al-1 4 kalmazottaktól tanulták ezt a 4 téves magatartást. Mint nyin-4 den bizonnyal, a kenyérboltij kislány is, j A z új gazdaságirányításrólj szólva lépten-nyomon4 felbukkan az a tétel, j hogj’ a gj'árió. a szolgáltató a 4 legmesszebbmenöen íigj’elem-1 be veszi a felvey’ő, a piac igé-4 nyeit. Vonatkozik ez a gaz-j dasági és benne a kereslte-+ delmi élet minden kis terülő-jj téré, a bolti eladó és a vey’ő* kapcsolatára is. És a tévhitek-jj bon élő bolti alkalmazottak-* nak most már ezt is meg ke!- + lene tanulniuk. * (bm) * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom