Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-23 / 277. szám
ESZAKMÁGYAUORSZAG Csütörtök, 1967. november 23, Az Osztrák KP lapja a pártok konferenciájáról A Kennedy-gyilkosság negyedik évfordulója: Thi n feleség telefonál ....4 jmf. \ au itt t alaki önök kHiúit, W aki nincs Itt? •MIHHtNUUNIMHiniH iWaflló| Szociálpolitika T\ Megvallom őszintén: megriadtam, amikor a miskolci »3S /■/# rosi tanács végrehajtó bizottságának előterjesztései kő* krM- g(jit erre a címre bukkantam: szociálpolitikai tevékenység. Nemzedékem tagjaiban kesernyés, fárasztó emlékeket idéz ez a szó. Olyan korszak politikáját, amelyben a szociálpolitikát bűvös varázslatként emlegették, mintha gyógyír lehetett volna minden sebre. Pedig akkorit ban temérdek seb volt. A munkásosztály és a dolgozó parasztság, tíz- és százezrek hordozták azokat testiikön-lelkü- kön. A Horthy-rendszer urai semmifajta gyökeres változtatásra nem voltak hajlandók, hiszen féltették hitbizományai- kát, gyáraikat, trezorjaikat és kiváltságaikat, melyeknek öröklétet tulajdonítottak. Eleve lehetetlennek bizonyult bármiféle tisztességes, emberséges politika kialakítása, így hál útón- útfélen szociálpolitikáról kürtőitek, amelyet a szegényeknek szántak, az ő felemelésükre. Ebből lett a „sipőc-leves”, a karácsonyi segélyakció, a föméltóságú asszony bájmosolya, tes- sék-láSsék intézkedések egész sora, a hazugságok garmadája. Senki se lakott jól belőlük, a ruhátlanok nem lettek ele- gánsabbak, és az akkori magyar társadalom egészségesebb. Mondom, ezért riadtam meg ennek a szónak láttán, de aztán megdörzsöltem szememet, és magamnak magyaráztam: hol van már a tavalyi hó. Ha mi szociálpolitikáról szólunk, az merőben mást foglal magában. Mindenekelőtt annak őszinte megváltását, hogy a hatalmas történelmi változások sodrában kibontakozott és megizmosodott társadalmi rendünk se képes égi mannát hullatni mindenkinek az udvarára. Az élet olyan, hogy voltak, S maradnak öregek, árvák, család nélküliek, és családon kívüliek, gyámolításra szoruló emberek, akik csakis a társadalomtól várhatják a segítséget. S társadalmunk hatalmas összegeket fordít erre a célra., Szociális otthonokban helyezi el a munkaképteleneket, segélyezi a vakokat. Megszervezi a magukkal tehetetlen emberek házi gondozását, ingyenes orvosi és gyógyszerellátásban részesíti a magatehetetlen betegeket, több százezer forintot fordít rendkívüli segélyre. Nálunk a testi-lelki terápia eszközei között az első helyei a munka foglalja el; sok töprengés, intézkedés eredményeként jutnak teremtő-alkotó tevékenységhez csökkent munka- képességű emberek. Hosszan sorolhatnánk azokat a tervezett és realizált intézkedéseket, amelyekkel tanácsaink foglalkoznak. Nem lehetnek nálunk kallódó, veszendő emberek, akiket idő előtt elpusztít a. közöny, a magárahagyatottság. Nevelő, felvilágosító tevékenységünknek még jobban ki kellene terjeszkednie arra, hogy az állami erőfeszítésekkel intenzívebben társuljon az emberi megértés és a társadalmi aktivitás. Sárközi Andor A Segített ez oüóiésziilék Nem mindennapi esemény szemtanúin volt a közelmúlt* ban Száthmáry Sándor telki- bányai levelezőnk. Mint írja, Sátoraljaújhelyen járva látta, amint egy Trabant gépkocsi kigyulladt a fő utcán. Éppen akkor érkezett oda a lemezgyár autója. Bodnár Mihály gépkocsivezető nyomban a Trabanthoz sietett, és testi épségének veszélyeztetésével, gázoltókészülékkel eloltotta a tüzet. A járókelők elismerőleg szóltak a bátor, segítőkész gépkocsivezetőről, ugyanakkor többen megjegyeztél«, hogy ha az oltókészülék állandó készenlétben tartását a hatóság nem is írja elő kötelezően, mégis jó, ha a gépkocsivezetők nem felejtik el. Adódhat ugyanis olyan eset, hogy az oltókészülék a teljes pusztulástól menti meg az i autót. Corvinianara, Bodrogi Tibor Afrika művészete című kötetére, a festő és költő Kassákot bemutató Bori-Körner kötetre/ Dicht Picasso portréjára, a Michelangelo és a Tu- tanhamon kötetekre hívja fel elsőként a szép könyvek kedvelőinek figyelmét. A téli könyvvásár érdekessége, hogy tematikai rokonság alapján ízléses ajándékcsomagokat állítanak össze, de hasonló csomagot készítenek a vásárló kívánsága szerint is. Végül említést érdemel a már hagyományos könyvsorsjegy, amely most, a téli könyvvásár idején, december 10-én huszonötödször hoz gazdag könyvajándókot sok-sok olvasónak. A fenyőfa alá sok-sok könyv kerül majd ajándékként. A téli könyvvásár gazdag választékot kínál. (bm) A könyvvásár tulajdonképpen folyamatos mostanában. , Az utóbbi években, mint a j könyvkereskedelem adatai tanúsítják, a vásárlások nem kötődnek zömmel ünnepi alj- kalmákhoz, a könyv birtokba vétele mindennapos jelenség. Az ünnepi alkalmak is megszaporodtak, mert a hagyományos májusi—júniusi könyvünnepen kívül jelentkezett már az őszi, a mező- gazdasági, a politikai, a műszaki könyvhónap és még néhány egyéb jellegű, könyvterjesztési alkalom, és minden karácsony előtt újra, meg újra megrendezik a téli I könyvvásárt. • Az idei téli könyvvásáron, j mint arról a könyvkiadás | vezetői az elmúlt héten országos tájékoztatást adtak, egy híján száz mű jelenik meg. Kilencvenkilenc különféle kiadvány kerül hát az olvasók kezébe, a hazai és a | külföldi irodalom klasszikus | remekei és mai hajtásai egyaránt felsorakoznak a könyvesboltok polcain, kínálják magukat, a bennük rejlő i szépséget, tudást a nagykő- I zönségnek. A téli könywá- ! sár kiadványai közül több | már megjelent, mások még j most kelnek útra a raktárakból a boltolt felé. A könyvek között újrakiadás is van, de a döntő többség vagy most jelenik meg először, vagy pedig nagyon hosszú idő után, vagy új formában most találkozik ismét az olvasóval. Miskolc legnagyobb köny-„ j vesboltjában, a Kazinczy | Könyvboltban — jóllehet, 1 még egy hónap választ el a , karácsonytól — már érezhető ! a téli vásár. Rendre érkeznek ; a boltba az új kiadványok is. í Amikor azt kérdezzük a bolt vezetőjétől, mit ajánl a téli j könyvvásár könyvel közül, I azt halljuk, hogy nehéz a vá- ! lasztás, hiszen igen nagy a' j választék, de mint ritka érde- t kességekre Petrarca Daloskönyvére. Maupassant ősz. | ■ szes regényeire, a Bibliotheca 1 Téli könyvvásár slőtt Tizenöt perccel később negyvenszeres nagyítású távcső a sötétülő előtérben levő testet ballonhoz, vagy ejtőernyőhöz hasonlónak mutatta, amelynek felső része korongszerűen ellaposodott, s amelyet széles fénylő szalag ölelt körül. Ezüstös csillogása lassan narancs színű árnyalatot nyert és végül vöröses pontként tűnt el keleti irányban. A Trud című szófiai lap szerdai számában fényképet is közölt a különleges jelenségről. A Ti'ud egyiken közli a szófiai meteorológiai intézet egyik tudományos munkatársának nyilatkozatát, amely rámutat, hogy a test a szél irányával ellentétes irányban mozgott. Ez pedig arra enged következtetni, hogy saját hajtóművel rendelkezik. A tudományos munkatárs vélerné-' nye szerint az ismeretlen test 30 kilométer magasságban lebegett. Különösnek tartja a; nyilatkozat, hogy az ismeret-' len test felbukkanása sem-; milyen zavart sem okozott a rádióadásokban. Kedden este naplementekor I Szófia központja fölött egy j hatalmas fénylő test vonta magára a járókelők figyelmét, A szabad szemmel is j látható ismeretlen repülő test első pillanatra gömbnek túrit, 1 valamivel nagyobbnak a nap í korongjánál, később azonban | trapéz forma rajzolódott ki. | A test csillogása a hegesztési ! munkák fényére emlékezte- i tett. Fénykép a „repüli csészealjról“ tartása szerint egyébként! csak az idén ötmillió látogató J kereste fel a síremléket, a te- * metés óta pedig összesen 21 jj millió. , Johnson elnök nyilatkoza-* tában Kennedy halálát „hi-J hetetlen tragédiának” nevez-» te. A Fehér Házban azonban J nem rendeztek emlékünnep-» séget. jj » sen emlékezett meg John F, Kennedy meggyilkolásának negyedik évfordulójáról. Aí i Kennedy család tagjai szokás | szerint, nem érintkeztek a i nyilvánossággal. Az arlingtoni 1 hősi temetőben, Kennedy sír- \ jánál már délelőtt nagy tömegek rótták le kegyeletüket. A katonai őrség nyilván1 ta abszolút természetes és megfelel mozgalmunk fejlődési fokának. Azt a véleményt osztjuk, hogy korunkban csak a sokrétűség egysé- 1 ge létezhet. A kommunista pártok egysége azonban sürgősebb, mint valaha. Az imperializmus rendkívüli agresz- . szivitása, mindenekelőtt a vietnami nép elleni amerikai agresszió szüntelen élesedése életkérdéssé teszi 'a kommunista pártok egységét. A kommunista pártok vi- I lágkoníerenciájának összehí- ; vásáról folyó viták eddig főként kétoldalúak voltak, de a további fejlődés a konzultációk többoldalú formáit Is hozza maid, hogy együtt vi- 1 tázhassunk egy nemzetközi ! konferencia célszerűségéről, , módjáról, tartalmáról és időpontjáról” — írja a Volksstimme. „Tény, hogy a kommunista ▼ilágmozgalom rendkívüli kiterjedéséből, az egy«» pártok gyakran alapvetően különböző munkakörülményeiből, s a ■nézeteltérésekből következően is a mozgalomban az álláspontok sokrétűsége és különbözősége váltotta fel a korábbi monolitikus szerkezetet — írja szerdai vezércikkében a Volksstimme, az Osztrák Kommunista Párt lapja. Ez a fejlődés elkerülhetetlen voit. Ugyanakkor nézetünk szerint a rosszindulatú polémia, a rágalmazás, a megosztás, a frakciózás és az ellentétek | állandó kiélezésének políti- i kája, amit a Kínai Kommunista Párt vezetői folytatnak, ártalmas az egész mozgalom számára. Számunkra a hasonló kérdéseknek egyes pártok által gyakran eltérő megítélése és az erről folytatott víhogy ünnepnapon nemcsak külsejében változik meg az ember. Á bejáró dolgozók zöme a legnehezebb munkaterületen tevékenykedik, közülük kerülnek ki a nagyüzemek segédmunkásai, anyagmozgatói, pakkerei, ami csak súlyosbítja helyzetüket. Megállapította a vizsgálat, hogy a bejárók legtöbbje odahaza is múmiával tölti kevéske szabad idejét, családfőként dolga akad a ház körül és családtagként besegít a termelőszövetkezeti munkába is. Szinte elvétve se akad közöttük, aki élne az üdüléshez való joggal, legfeljebb ráérő gyermekeiknek kérnek üdülőjegyet az' iskolái szünetben. Nyári szabadságukat zömmel termelőszövetkezetekben töltik, aratnak, vagy a cséplésnél segédkeznek. Sosem pihennek, pedig igen-igen rájuk férne* S Az encsi járás termelőszövetkezeti tagságának átlag- életkora aggasztó, 57 év. Ugyanakkor tapasztalniuk kellett a felmérő személyeknek, hogy a tsz-vezetők túlnyomó többsége azon a véleményen van, hogy „megvannak a jelenlegi tagsággal”, és nem kérnek a bejáró dolgozókból, azaz, ha valaki fel kívánna hagyni nehéz életmódjával, számolnia kellene a tsz-vezetőség által támasztott nehézségekkel. Valójában az a helyzet, hogy a tsz-tag- ság rendszeres foglalkoztatásával — mint másutt — itt is bajok vannak, ugyanakkor azonban a betakarításkor támadt munkatorlódás minduntalan érezteti a tagság elöregedésének súlyos gondjait, s ilyenkor a bejáró dolgozókhoz fordulnak segítségért. Ha egy ipari nagyüzemben 57 lenne az átlagéletkor, ezt az állapotot joggal tartanánk problematikusnak, vajon egy mezőgazdasági nagyüzemben ne tartsuk annak? Feltevésként megkockáztatjuk a véleményt: eljön az idő, amikor az encsi járás mezőgazdasági, nagyüzemeiben az elpergő tagság pótlása részben csakis a bejáró dolgozók közül történhet meg. Ennek valóságos lehetőségei azonban csak akkor nyílnak meg, hogyha ^ a közös gazdaságok pénzfize- ; téses rendszerre állnak át. A bejáró dolgozók általában nem rendelkeznek előretar- tá.ssal, ahogy, mondani szó-1 kás: „nincs kamrájuk”. A j közvélemény-kutatás kimutat- j ta, hogy a bejárók egy része az ipari keresetnél 300—400 forinttal kevesebb pénzjövedelemért ts szívesen maradna otthon, de úgy nem maradhat, ha évente csak néhány alkalommal juttatják pénzelő- 1 léghez. Oulyás Mihály j (Folytatjuk} ! oda-vissza csupán 20 percet tölt el a vonaton, mégis csaknem néey órát veszít a vonat indulása és érkezése miatt.. A vonat sebessége alig több 30 kilométernél, amin Csöppet Sem csodálkozhatunk, hiszen Hidasnémetitől Mis- kolcig tizenötször kell megállnia, s a gőzmozdonynak egy megállás (fékezés-állás- íel Gyorsulás) 4—5 percébe kerül. A villamosítás-diesele- sítés sem tudja lényegesen csökkenteni a menetidőt, legfeljebb egy órával, amit ír i mindig a napi 15 órából vonunk le. Nem hisszük, hogy a legcélszerűbb megoldás a -megállóhelyek csökkentése lenne, mert a néhány percet, amit ezen -mások nyernének, a megszüntetett megállók utasai sokszorosan elveszítenék. A MÁV a vonatok indításával érhétne el jelentősebb időmegtakarítást. Mint már fentebb írtuk, a vonat érkezése és indulása m’atti idő- veszteség pontosan 3 óra és 35 perc. Ezt a nagy eltérést a miskolci helyi közlekedés nehézkességével magyarázzák. Erre maga. a gyakorlati élet adott világos cáfolatot. Jelen- le«', pályaén^és miatt, a reggel 6 óra 33 perckor indított szeméi vvonat 17 perccel később hagyja el a Tiszai pályaudvart — nos, a diósgyőri nagyüzemek élszakás bejárói szinte kivétel nélkül mind elérik ezt a vonatot. A MÁV tehát még korántsem merítette ki a szervezésben rejlő lehetőségeket Igaz. ha kevesebb idő áll az emberek rendelkezésére, a zsúfoltság miatt meenövekszik a balesetveszély, ez amolyan hipotézis, amit az élet nem Igazolt — már több hónapja sietnek ehhez a vonathoz a beíúró dolgozók, de említésre méltó baleset nem történt, ugyanakkor lényegesen megcsappant a Tiszai pályaudvaron levő kocsmák italíorgalma ... 0 A végrehajtó bizottság szükségét érezte annak, hogy bizonyos fokig a teljesség igényével tegye mérlegre a bejárók helyzetét. Az idő-statisztikából ezt a következtetést vonhatta le: állampolgáraink napi huszonnégy óráját három részre szoktuk felosztani: 8 óra munka. 8 óra szórakozás és művelődés. 8 óra alvás. A be’áró dolgozók esetében a szórakozásra és művelődésre szánt idő vonatozásra mecv el. Aki rendszeresen délelőtti műszakra jár be Miskolcra 50 kilométerről, az október közepétől március középéig, tehát . kerek fél évig nem láthatja természetes megvilágításban lakóhelyét, család*aciait. kizárólag vasárnap. Valóiában tehát nem lehet reális képe hozzátartozóiról, hiszen köztudott, a vonat menettartama Miskolc és Sajószentpéter között 27 perc volt 1907-ben — ma 31 perc! A tény drasztikus, de magyarázható — ma több helyen kell megállnia ... A miskolci Tiszai pályaudvaron 75 ezer ember fordul meg naponta. Honnan jönnek, merre tartanak, nem tudjuk, csupán 22 ezer célját ismerjük: miskolci bejáró dolgozók, csupán a Lenin Kohászati Müveknek 7 ezer bejáró munkása van, akik több mint kétszáz helységből verbuválódtak. Az encsi járás munkaképes lakosságának egyharmada eljáró, ebből ötezerötszáz a járás határain túl keresi kenyerét, elsősorban miskolci nagyüzemekben, a MÁV-nál és bányákban. T Az Encsi járási Pártbizottság felmérést készíttetett a bejáró dolgozók helyzetéről, a végeredményt végrehaitó bizottsági ülésen tárgyalta meg, a nagyüzemek kén viselőinek jelenlétében. Csaknem tízezer ember életmódjából vontak le következtfté- seket. Eredetileg úgy tervezték, hogy csak művelőd és- polítikailag vizsgálódnak, mihamar kiderült azonban, hogy ezzel nem juthatnak messze, felmérő munkájukat gazdaságpolitikai alapokra kell helyezni. Már a kezdet kezdetén megfogalmazódott: mindenféle művelődési elvárásunkat a bejárók sajátos helyzetéhez kell igazítanunk. A bejáró dolgozók legfőbb jellemzője: az időhiány. Nézzük a tényeket! A délelőtti műszakra igyekvők idővesztesége igen tetemes. A járáson egyetlen vasútvonal húzódik végig, amely Miskolciéi Hidasnémetiig 70 kilométer. A vonat a reggeli, tehát hat órakor kezdődő műszakra hajnalok hajnalán indul, 2 óra 21 perckor, és 4 óra 27 perckor fut be a miskolci Tiszai pályaudvarra. Hat óráig, mü- szakkezdésig 1 óra 33 perc az abszolút időveszteség, mely egyaránt terhel közelit és távolit. A hidasnémeti bejáró dolgozónak legkésőbb 2 óráig talpon kell lennie, ha nem akarja lekésni a vonatot, de rajon akik busszal közelítik meg a hidasi vasútállomást, hánykor kelnek? A délelőtti műszak 14 órakor fejeződik be, de a vonat csak 16 óra 2 perckor indul vissza és 18 óra előtt néhány perccel érkezik meg Hidasnémetibe. Nem nehéz kiszámítani, hogy az encsi járás Miskolcon és környéken dolgozó bejáró munkásai átlagban napi 15 órát vannak távol lakóhelyüktől. Aki vonattal teszí meg az utat Alsózsolcától Miskolcig, bár M ü gf ál Wa W'Í’4
