Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-23 / 277. szám

Csütörtök, 1961. november 23. CSZAKMAGYAROKSZAG Irodalmi esi Bfikkszenlkereszlen B ükkszenfckereszt modern, srop könyvtára megpróbál a talu kulturális központjává válni. A könyvtárban nemré­giben irodalmi estre gyűltek össze a lakók. Az est témá­ja Gorkij ős kora volt A .lói sikerült, érdekes műsort hetvennél több ember nézte meg. i Borosnyai Rozsa B ük'kszenlker észt Világító miíanyaitárgyak... Az Északmagyarországi Ve­gyiművek a közeljövőben több új terméket ad a fel­dolgozó iparnak. Köztük lesz egy különleges présporféle- ség, amelyből például fürdő­szoba-felszerelési tárgyakat ős •más, a háztartásban, a lakás­ban. használható, különféle felszereléseket készítenek. A vásárlókat bizonyára megle­pi majd, hogy azok a tárgyak, amelyek ebből a présporból készülnek, a sötétben fosztö- xeszkálnak. fSjiifp mindegy is, merre iMlillG jár az ember, majdnem mindenütt szóba ke­rül. Sok az izgalmas problé­ma. gyakori a tájékozatlan­ság, még gyakoribb a közgaz­dasági tényezők ismeretének hiánya, s bizony, emiatt szü­letik a legtöbb téves, vagy el­hamarkodott vélemény. A vitatott kérdések és prob­lémák között talán leggyak­rabban szerepel a tervezés jö­vőbeni alakulása, s ezzel együtt a vállalati önállóság. Még téves véleményeit és ál- íásfogalások közepette is lo­gikusan kapcsolódik össze ez a kct tétel, hiszen ha a vál­lalat gazdálkodása önállósul, előírások, felsőbb utasítások nélkül kell elkészíteni a ter­melési. tervet is. A vállalati önállósággal talán még nem Is lenne probléma, hiszen az ió dolog, szimpatikus veze­tőknek és dolgozóknak egy­aránt. A tervvel, a tervezéssel azonban gyakoribb a félreér­tés. Általában megszoktak ná­lunk az emberek — még gaz­dasági vezetők is —. hogy „fontról” meghatározzák a tervet, és azt teljesíteni kell. A mi vállalataink, gyáraink, üzemeink döntő mértékben teljesítették is ezeket a terve­ket. Azzal azonban aránylag kevesen törődtek, mire van leginkább szüksége a népgaz­daságnak, a fogyasztóknak. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a közszükségleti cikkek gyártására. így aztán hármas kár keletkezett: a fo­gyasztó nem pontosan azt topta a pénzéért, amit szere­tett volna, az áru egy része a népgazdaság nyakán maradt, a termelőüzemen belül nem tárultak fel a tartalékok, az újabb lehetőségek, mert a termelés nem követte ponto­san a piaci igényeket. Nem ei nelkedett a termelékenység, vele együtt a gazejaságosság megfelelő mértékben. Nem mindenütt, de sok helyen ki­mondottan elkényelmesedett a termelés. Kialakult egyféle ellent­mondás is. Sok gyár és válla­lat vezetője igényelte a rugal­masabb, tágabb tervet, ame­lyen belül ő variálhatott, de rendszerint csak azokat a cik­keket gyártotta előszeretettel, amelyekkel a legjobb gazda­ságossági eredményeket ér­hette el. Megfeledkezett róla. hogy fogyasztói igények is vannak a világon, amelyeket ki kell elégíteni. Ez lesz az a M,vös fogalom, az a parancso­Az új esztendő előtt A kazincbarcikai központi Bányagép javító ÍJ zeni jelenen jövője Az új mechanizmus lexikona s Égy jó hónap, és itt az új esztendő. Hogyan készült tel a kazincbarcikai Központi Bá­nyagép javító az új feladatok megoldására, az új gazdasági mechanizmus bevezet ésére? Erről beszélgettünk Sándor Lajossal, az üzem igazgatójá­val. — Jelenleg van-e lemara­dás a:: üzemben? — Nincs. Rendben mennek a dolgok. Nincs hóvégi hajrá. A tervet maradéktalanul tel­jesítjük. — Hogyan halad. az accl- süveggerendák javítása? t— Nagy a tempó, van mun­ka bőven ... — ügy tudom, az üzemben rendkívül, eredményes az új gazdasági mechanizmus be­vezetésének előkészítése. — Mi is úgy érezzük. Ki­dolgoztuk a jövőre vonatkozó elképzeléseket... — Melyek ezek? — Rengeteg van. nem Is tudom, melyiket említsem. Kiiimstadeimt merlsg. Például: jövőre már nemcsak javítani, hanem gyártani is akarónk különféle gépeket, berendezéseket. A cseredara­bos javítást is bevezetjük ... — Ez mit jelent? — Behozzák a motort javí­tásra. s máris kapnak helyet­te egyet, amely üzemképes ... Ezenkívül, mint. azt már hí­rül adtuk, a Csepeli Transz­formátor Gyár részére itt ja­vítjuk majd a garanciális transzformátorokat is. — A bérezés új formáiról is sokat beszélnek az embe­rek. Itt milyen'elveket alkal­maznak majd? — Aki többet ad, többet is kap. . Mindenképpen bevezet­jük ezt.. így alakítjuk a bér- fejlesztést. S ezt ismertettük dolgozóinkkal, akik természe­tesen helyesnek tartják. Az emberek értik a lényeget, hi­szen az utóbbi időben min­denki foglalkozik gazdasági kérdésekkel. Az. az elv érvé­nyesül, hogy különbséget kell ló tényező, amely a jövőben az önálló gazdálkodás szabad­ságában a vállalati tervezést meghatározza. Meglehetősen leegyszerűsítve a dolgokat: az új gazdasági mechanizmusban a piaci, a fogyasztói érdok az első — ez egyben a népgazda­ság érdeke is —, amelyet meg kell tanulni úgy kielégíteni, hogy a gyár, a vállalat is megtalálja számítását. Sót, meg kell tanulni új igényeket kialakítani, olyanokat, ame­lyekre a fogyasztó még nem gondol. Sokan — éppen a megszo­kotthoz ragaszkodók, a ké­nyelmesek és a közgazdasági dogmatikusok — féltik a terv- gazdálkodás jövőjét az uj gazdaság: mechanizmustól. Valamiféle szabad versenyről és piaca anarchiáról beszél­nek, hogy elvesz az, ami alap­kő a szocialista termelésben: a tervszerűség, az előrelátás, a jövő kiszámíthatósága. De hol beszélnek az új mechanizmus alapelvei tervszerűt1 enségröl? Hiszen éppen a még nagyobb cs a még szigorúbb tervszerű­séget hangsúlyozzák, és bizto­sítják is ennek megvalósulá­sát, amikor kimondják, hogy a tervezésnek piackutatásra kell épülnie, mégpedig olyan rugalmasan, hogy a termelés mindenkor szinkronban le­gyen a fogyasztói igényekkel. Mit jelent ez? Azt, hogy a jö­vőben nem a felsőbb hatósá­gok írják elő teljes részletes- seggel a terveket, hanem a mindenkori társadalmi szük­séglet. De ezzel a szocialista tervgazdálkodás nem veszít, hanem nyer, rendszere nem lazul, hanem erősödik, hiszen a lehető legszilárdabb alapra, a társadalmi igényekre épül és rugalmasan, korszerű köz­gazdaság! dialektikával válik változóvá — nem rendszerte­lenné! —, s ezáltal maradhat mindenkor modern. Népgazdasági természetesen — az új gazda­sági mechanizmusban is lesz, de központilag ezután csak a népgazdaság fejlesztésének irányát, fő céljait és legfonto­sabb feladatait fogja megha­tározni. A ’részletes tervezést mindenütt a teljes felelőssé;- - és teljesen önálló vállalatok­ban kell elvégezni a már any- nyiszor emlegetett népgazda­sági. fogyasztói szükségletek alapján. A népgazdasági terv a mindenkori termelési kapa­citást veszi alapul, és 3 válla­latok konkrét termelése alap­ján határozza meg a fogyasz­tói igények szerinti továbbfej­lesztést, a beruházásokat. Az is természetes, hogy az állam, mint tulajdonos, ellenőrzést és felügyeletet gyakorol az önál­ló vállalatok fölött, és a lehe­tőségek alapján, szükség ese­tén minisztériumi szintről uta­sítást adhat akár profilváltoz­tatásokra is. Az állami felügyelet; & koordináció célja is ugyanaz lesz, ami a vállalatoké általá­ban: biztosi tani az igények ki­elégítését és a gazdaságúd ter­melést. Mindaddig azonban, amíg nem válik szükségessé, az állam nem szól bele a gaz­dálkodásba. Szabadverseny is lesz. de nem kapitalista mód­ra, hanem: versenyezhetnek a vállalatok abban, lei elégíti ki jobban a népgazdaság és a fogyasztók igényeit, ennek alapján ki biztosit több tiszta hasznot, több nyereséget A vállalati álapjan a termelést — nem elegendő csupán az értékesí­tés, a piac oldaláról megala­pozni. Ezek a tervek csak úgy lesznek reálisak, teljesíthetők, ha mindenkor és minden he­lyen szakmailag, műszakilag, s nem utolsósorban politikai­lag is megalapozzák. A poli­tikai megalapozás meg egysze­rűen azt jelenti, hogy már a tervezésbe is bevonják a dol­gozókat. így a terv senkinek se lesz idegen. A vállalati kol­lektívák, ismérve a tervekben saját anyagi érdekeiket is, bizonyosan legjobb tudásuk szerint, valóban szíwd-Iélek- kel dolgoznak a feladatok maradéktalan megvalósításá­ért, a változó és növekvő igé­nyek kielégítéséért. S ennél aligha képzelhetünk el szebb, mutatósabb, hasznosabb, tar­talmasabb tervteljesítést. Szendrcí József tenni a jó! és a gyengébben dolgozók között. — A fő feladat? — Sok ilyen feladat ran. de Valamennyit egy cél érdeké­ben akarunk megvalósítani. Jobban kell dolgozni, hogy magasabb legyen a nyereség- részesedés összege. — XJgy hallottam, valami­lyen új üzemágat is létesíte­nek ... — Szerviz üzemet akarunk létesíteni. Ez persze nem za­varhatja majd az üzem fő te­vékéin ségét, a bányagépek és berendezések javítását, s mint mondottam, esetleges gyártá­sát. — Ilyen nagy tervek meg­valósításához felkészüli szak­emberek kellenek... — Szakembereink, a műsza­kiak és a szakmunkások már­is megfelelő szinten dolgoz­nak. Ezért is merünk vállalni bonyolult feladatoltat. És lesz is szükség úi szakmunkások­ra. De csakis fegyelmezett, képzett, rendszereié emberek­re. Bevallom őszintén, varrnak jelentkezők, de olyanokkal, akik csak vándorolnak, s mun- kakönyvük szerint már tíz­tizenöt helyen is dolgoztak, nem szívesen tárgyalunk. Az új gazdasági mechanizmus­ban fegyelmezett, színvonalas munkára lesz szükség. A gép­iparban különösen, hiszen a gépekre is nagyobb feladat vár. Egyszóval: a mi üze­münkben jelenleg igen jó a kollektíva, vándorlókra nincs szükség, azonban örömmel várjuk majd a képzett, fiatal szakembereket... — Milyen volt e költség- szint az idén? —. Körülbelül ötvenmillió forint lesz december 31-ig. Te­hát növekedésről van szó. Ez azt mutatja, hogy nőtt a fel­adat is, s jövőre még maga­sabb lehet ez az összeg... — Az új gazdasági mecha­nizmusban tehát lesz jövője a Központi Bányagépjavító Üzemnek... S tiszta lappal kezdik az évet... — így van — fejezte be a beszélgetést az üzem igazga­tója, s hozzátette: — Bebizo­nyítjuk, hogy érdemes volt létrehozni ezt az üzemet... Igen. ezt már eddig is bi­zonyítót ták. — szegedi — Gazdasági fejlődé­sünk nagymérték­ben függ a nemzetközi kereskedelemben játszott sze­repünktől, hiszen hazánkban az éri export értéke el­éri a nemzeti jövedelem 39 százalékát. Űj gazdasági mechanizmusunknak is egyik alapeleme a belső és a külső piac ésszerű összehangolása, a külkereskedelem előnyeinek kihasználása külkereskedelmi és .fizetési mérlegünk kedvező alakulása céljából. Gyakran merül tel a kérdés: mit értünk külkereskedelmi és fizetési mérlegén? A különböző országok a nemzetközi munkamegosz­tás, alapján gazdasági kapcsolatban állnak egymással E gazdasági kapcsolatokról készített kétoldalú kimuta­tás a külkereskedelmi mérleg, amelyet rendszerint egy­éves időtartamra számítanak. A mérleg egyik (bevételi) oldalán az exportált, áruk mennyiségét tartják nyilván. A mérleg egyenlege: a lebonyolított egész import és export értéke közötti kölcsönös viszony. Ha az export értéke meghaladja az importét, aktív, ellenkező eset­ben passzív a mérleg. Fizetési mérlegen valamely ország összes külföldre teljesített és onnan kapott fizetéséit értjük, amelyet rendszerint egyéves időtartamra számítanak. A fizeté­si mérleg bevételi oldalán tüntetik fel az összes külföl­di pénzbevételeket. Ilyenek: az exportált áruk ellen­én éke, a külföldi országoknak teljesített tengeri és vasúti, valamint közúti fuvar díja, a topott külföldi kölcsönök, az idegenforgalmi bevételek stb. A fizetési mérleg kiadási oldalán pedig az összes külföldre irá­nyuló pénzkifizetéseket tartják nyílván. Ilyenek: az importált áruk ellenértéké, más országoknak kifizetett különböző fuvardíjak, külföldi kölcsönök kamatai stb. A fizetési mérleg teljesebben tükrözi egy ország nem­zetközi gazdasági kapcsolatait, mint a külkereskedelmi mérleg, mivel nemcsak az árumozgás (export;—import) által kiválasztott, hanem az adott időszak összes kifi­zetéseit tartalmazza. Bizonyos mértékben azonban sző­kébb is, mert hiányzik belőle az export és az import ki nem fizetett része. Ebből is látható, hogy a fizetési mérleg mozgása eltérhet a külkereskedelmi mérleg mozgásától. Lehet aktív fizetési mérleg passzív külke­reskedelmi mérleg mellett is. például ha a fizetési mér­leg nem árutételeinek aktívuma meghaladja az aruté- telek passzívumát. A mérleg aktívumai általában kedvezőek az illető országra nézve, mivel pótlólagos vásárlóerőt jelente­nek. Ennek megteremtése alapvetően az exportált és az importált áruk kedvező aranyaival érhető el. Ezért különös fontosságú a termelés exportképességének fo­kozása. Zempléni kezdem én vésések A tagok nagyobb jövedel­mének és állandó foglalkozta­tottságának biztosítása szük­ségessé teszi, hogy a közös gazdaságok a gazdálkodáson kívül bizonyos, fokú ipari te­vékenységet is kifejtsenek, a közellátás szempontjából ke­vésbé fontos termel vényéi két házilag feldolgozzák, és ma­guk értékesítsék. A szerencsi és a sátoralja­újhelyi járás termelőszövet­kezetei közül néhány már ed­dig is szép bevételre tett szert minden évben különböző mel­léküzemágak működtetésével. A tiszatardósi Szőke Tisza, a taktaharkányi Haladás Tsz például Kazincbarcikán, a ti- szaísdányi Magyar Róna, a taktabáji Bckc es a csobaji Tisza vidék Miskolcon, a bod­rogközi tsz-ek pedig Sátoral­jaújhelyen árusítják kertészet: termel vényeiket Ugyancsn’ kitűnő eredménnyel dolgozik Sátoraljaújhelyen a két járás szövetkezeti juhászatainak ter­mékeit feldolgozó juh túró­üzem. Sárospatakon és Takta- harkányban pedig egy terme­lőszövetkezeti építőipari tár­sulás. A rátkai Búzakalász és az abaújszántói Petőfi Tsz kő­bányát nyitott, a tisaalúciak és a mezőzomboriak nádíeldol- gozassal, a taktakenéziek sep­rűkötéssel foglalkoznak. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése szinte teljes önállóságot biztosít a terme­lőszövetkezeteknek a gazda - kodásban, s ez természetesen növelni fogja a melléküzen 1- ágak jelentőségét. Az abaúj- szántóiak máris azt tervezik, hogy új üzemet létesítenek: nagy kiterjedésű erdejük fá­ját. talpfává, parkettává, s/e- golécekké. seprünyelckké akar­ják feldolgozni. A hegyközi Pálházán is faipari társulást hoznak létre 5 tsz-ek, parket­tát, szerszámnyeleket hófogó sövényeket, göngyölegdeszká t készítenek. Több közös gazda­ság aszalókemencéket kíván építeni gyümölcstermésének tartósítására. Ahogy közeledik tehát a na­gyobb önállóság megvalósulá­sának Ideje, olyan mértékben fokozódik a szövetkezeti gaz­daságok érdeklődése újabb melléküzemágak létesítése iránt. Ez egyben azt jelenti, hogy az elkövetkező években bevételük növelése végett újabb és újabb területen fej­tenek majd ki ipari tevé­kenységet a zempléni terme­lőszövetkezetek. í l»- í) Munkában a termelőszövetkezetek területi szövetségei Augusztus közepétől október végéig országszerte megala­kultak a termelőszövetkezetek közvetlen érdekvédelmi szer­ven, a területi szövetségek. Je­lenleg az országban 48 terü­leti szövetség működik, több mint 3100 tagszövetkezet kép­viseletében. A megalakulást követő időszakban — a tag- szövetkezetek küldötteiből — megválasztották a szövetségek elnökségét, a tisztségviselőket és a különböző bizottságokat, s máris munkába fogtak. A szövetségekben elkezdő­dött serény munka tapaszta­Borjűnevelési ankét Göucruszkán Megyénk sok termelőszövet­kezetében igyekeznek korsze­rűsíteni, valóban nagyüzemivé tenni a borjúnevelést Ezek­hez a törekvésekhez kíván se­gítséget nyújtani a Magyar Agrártudományi Egyesület bor­sodi szervezete és a göncrusz- kai Dobó István Termelőszö­vetkezet November 28-án, ked­den délelőtt 9 órai kezdet­tel közös szervezésben borjú­nevelési ankétót rendeznek a göncruszkai tsz-ben. A megye állattenyésztési szakemberei­nek előbb Bíró István, az Or­szágos Állattenyésztési Fel­ügyelőség osztályvezetője tart előadást Időszerű feladataink a nagyüzemi borjúnevelés to­rén címmel, majd az érdek­lődők megtekintik a Dobó Ist­ván Tsz tehenészeti telepét. i Önállóság és tervezés latai azt bizonyítják, hogy a választott tisztségviselők a társadalmi munkában vállalt feladatokat igen lelkiismere­tesen látják el. Máris kidol­gozták a szövetségek munka- programját. A jövő évi felkészülésben más tartalmat kap és sokkal szélesebb körű lesz a terme­lőszövetkezetek jogvédelme. A szövetségeknek segíteniük kell tagszövetkezeteiket a termelé­si, valamint az áruértékesítési, beszerzési és egyéb gazdasá­gi kapcsolataik kiépítésében, de a szövetkezetek belső éle­tének kiformálásában, az új termelőszövetkezeti törvény­nek megfelelő határozatok, intézkedések meghozatalában, azok érvényesítésében, az új földtörvény előírásainak vég­rehajtásában is. Hamarosan sor kerül a termelőszövetke­zetek új alapszabályának, bel­ső ügyrendjének és munka­rendjének kidolgozására, s eb­ben — a közös gazdaságok konkrét igényei alapján — igen jó segítséget adhatnak majd a területi szövetségek közgazdasági és jogi szakem­berei.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom