Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-03 / 260. szám
SSZARMAGTABOIISZAG Péntek. 1967. november S. arról tanúskodnak, hogy az ember személyes jelenléte nemcsak bonyolult feladatok megoldási valószínűségét és biztonságát növeli, hanem léteznek olyan feladatok is, amelyek az ember jelenléte nélkül nem oldhatók meg. A „kozmikus gépek” olyan precizitással találták meg egymást a földtől 600 kilométernyi távolságra, hogy a tudományos kommentárok „ékszerész! pontosságról" beszélnek. A szovjet szakemberek ezt a bonyolult feladatot sikerrel tott űrrandevú nagyszerű perspektívákat tár fel: lehetőséget ad rá, hogy távoli célok felé több lépésben fellőtt, és föld körüli pályán összeállított rendszereket indítsanaa minden eddiginél bonyolultabb feladatok megoldására. Ez a randevú olyan kulcs a hold ostromában és a távoli bolygók felderítésében, az itt szerzett tapasztalatokkal olyan ajtót nyithat meg a tudomány, amelyen át az eddiginél méEbben hozott rendkívüli automatizálták, s ennek leg- lyebb bepillantást nyer a tá- fejlődést a Kozmosz—186 és a alapvetőbb feltételei: a meg- voli világok titkaiba. Kozmosz—188 szovjet mester- bízható mérőrendszer és a E bonyolult feladatok meg- séges holdak között október számítások elvégzésére all •■!- oldása nem igényli, hogy a 30-án létrehozott űrrandevú, más elektronika sikeresen szovjet szakemberek űrhajóval amely' az ember személyes je- vizsgáztak. A két, legénység „szerelőt” juttassanak föld kö- lenléte nélkül zajlott le, sike- nélküli rakéta antennái elké- rüli pályára, csupán azért, résén. Es ebben az ember sze- pesztő biztonsággal találták hogy az elvégezze, a több rész-, mélves jelenlétének hiánya a meg egymást, jelezve, hogy letben érkező nagyobb egység döntő mozzanat. Az űrkutatás ebben a korszakban még a vi- összeállítását. Ezt a féladatot feladatainak nehézségi fokát lágűrben sem tűnhet el egy ezentúl automatákra bízhat- és a kockázati tényezőket fel- test. ják. biérő értékelések egyértelműen Az automatákkal megvalósí- S. J. A Napjaink novemberi számáról Koszorúzások november 4-én November 4-én, az ellenforradalom leverésének 11. évfordulóján szerte az országban megemlékeznek azokról az elvtársakról, akik az ellcnfor- radalmárok ellent hősi harcban meghaltak hazánk szabadságáért, szocialista életünk biztonságáért. Miskolcon november 4-én, szombaton de. 10 órakor megkoszorúzzák a város különböző pontjain elhelyezett emléktáblákat és a temetőben levő sírokat, fejet hajtva a hősök emléke előtt, délután 4 órakor pedig emlékünnepséget tartanak az Opren- dek Sándor pártszervezetnél. Szovjet tábornokok magyar kitüntetése Csütörtökön este Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete fogadást adott azoknak a szovjet tábornokoknak és fő- j tiszteknek a tiszteletére, aki- í két Czinege Lajos honvédelmi I miniszter a „Haza szolgálatá- I ért” érdemérem arany fokozatával tüntetett ki. Az érdemérmeket, a honvédelmi miniszter megbízásából Szipka Jó- szef nyújtotta át a kitüntetetteknek, köztük V. J. Volkov és A. D. Cirlin vezérezredeseknek. , Egy kiállítás emlékkönyvébe coliak, haltak a magyar partizánok a testvéri szlovák nép és a mi népünk szabadságáért. Mennyi emlékről, mennyi küzdelemről szóltak az apró tárgyak! Egy konzervdoboz, rajta golyóütötte lyuk. Annak idején ez a konzervdoboz mentette meg az egyik harcos életét És hányán, hányán estek el a harcokban! Ismeretlen és ismerős nevű emberek. A térképen nyilak, jelzések. Milyen sok küzdelembe, életbe kerülhetett egy-egy nyíl jelezte akció végrehajtása! És a tisztelet érzésf.i kívül egy másik érzés is hatalmába keríti a nézelődőt: a büszkeség. A mi megyénkben, Borsodban harminc embert tartanak számon, akik partizánként harcoltak a felkelésben. A hajdani partizánok közül többen eljöttek a kiállítás megtekintésére. Közöttük járkált, nézelődött többek között dr. Koleszár István, Margóczi Imre, Benő Ferenc, Kecskés István is. Reprezentatív, szép épületben kapott helyet a kiállítás, melynek anyagát a budapesti szlovák nyelvű középiskola tanárai, diákjai gyűjtötték össze. Szép épületben, az SZMT székház klubtermében rendezték el megtekintésre az emlékeket, a harcok fellelhető dokumentumait, a partizánok emléktárgyait, mintegy jelképként is: tisztelettel adózunk a harcok, a harcosok emlékének. (pt) ják abba a nehéz leckét fefc adó műszaki egyetem tanulmányait, azt a választ kaptáik a vendégek, hogy korábban 20 százalék, jelen pillanatban mindössze 8 százalék nem képes megbirkózni az egyetem követelményeivel. Nagyon érdekesnek és praktikusnak tartottuk a tamperei delegációnak azt a kérdését, amelyik aa egyetem és a termelőüzemek együttműködésére vonatkozott A vendéglátó ezzel kapcsolatban kellemes tényekről számolhatott be, elmondva azt Is* hogy a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Miskolc üzemein kívül az ország számod gyárával tart fenn jó kapcsolatot. E lhangzottal: még Sértések az egyetem műszaki és szépirodalmi könyv- állományáról, s nemzetközi kapcsolatairól is. A rektor elmondotta, hogy több mint 13Ű ezer könyv áll a hallgatók rendelkezésére, s mintegy 200 külföldi intézménnyel állnak kapcsolatban. Érdekes kérdés volt azegyaa tem önkormányzatára vonatkozó tudaikolózás is. Dr. Zanv* bó János ismertette az önkormányzat sajátos, magyar variációit, az állam és a felsőfokú intézmények kapcsolatait» az egyetem testületéinek. A rektori tanácsnak, az egyetemi szenátusnak szerepét Arra a kérdésre, hogy e testületekben képviselteti-e magát a hallgatóság, a rektor igennel felélt. A mindenre kiterjedő kérdésláncolat után finn vendéi geink megtekintették az egyetem 7-es előadóját és modern gépműhelyét. Távozáskor az egyetem aulájában rövid nyilatkozatra kértük a delegáció tagjait Pentti Halonen tamperei polgármester: — Meglepődtünk Miskolc nagy iramú fejlődésének láttán. Kellemes élménnyel távoztunk a Miskolci Nemzeli Színházból, ahol a látott előadáson kívül megismertettek bennünket a színház újszerű törekvéseivel. Meglepődtünk rajta, hogy Miskolcon mennyit áldoznak a színházra. A város iskoláiról nagyon jók a benyomásaink. Az oktatási reform számunkra sokatmondó, mert Finnországban most kezdünk hozzá az oktatás korszerűsítéséhez. s szeretnénk tíz éven belül végrehajtani a reformot. Fel fogjuk használni az itteni tapasztalatokat. Vilho Halme, a Kansan Lehti című tamperci lap főszerkesztője: — Változatos programot ál- j lítottak össze számunkra. Így nagyon jó összképet kaphattunk testvérvárosunk fejlődéséről. Ügy vélem. Miskolc és Tampere kapcsolatai tovább fejleszthetők. A látottak alapján arra gondolok, hogy pedagógus-delegáció. lakásénítő szakemberek cseréjét, s akár újságírók cseréjét is meg kellene valósítani, mert így mind a két város még többet megtudhatna egymásról. Paavo Viljanen választmányi tag, püspökhelyettes: — Magyarországot második hazámnak tekintem. Még a 30-as évek derekán, kilenc hónap alatt megtanultam a magyarok nyelvét, s azóta sem felejtettem el egy szót sem: Finnországban korábban, a helsinki egyetemen jó kapcsolatom volt a magyar nyelvi, lektorátussal. Én már többször jártam Magyarországon, korábban népdal- cs néoszokás- gyűjtést rögzítettem magnószalagra, és elvittem a helsinki egyetemre. Miskolcon nagyon1 jól érzem magam. , Matti Salminen, Tampere választmányának elnökhelyettese: N ekem mindenekelőtt az volt rokonszenves Miskolcot^ hogy nyíltan, kendőzetlen® beszéltek nemcsak az eredmén nyékről, hanem a gondokróí is. Tetszik az itteni következetesség. vagyis az, hogy amit megterveznek, a miskolciak'^ meg is valósítják. Ügy hiszerry ez a látogatás nagyon hasznos’ delegációnk számára, sok tapasztalattal térünk majd haza városunkba. (párkány) Az űrkutatás tudományos eredményei és technikai sikerei egyre több értékes adattal gyarapítják ismereteinket szű- kebb kozmikus környezetünkről. Legutóbb ugyan, október 18-án, a szovjet Venus—4 épségben leszállt a Venusra, s ezzel új utakat nyitott a bolygókutatás történetében: az idegen égitestekről a földre visszavezető út azonban mindmáig járatlan. De a Kozmosz—186 már visszatért a földre, igaz nem természetes, hanem mesterséges égitestről. lenőrzés a szovjet tapasztalatok alapján jött létre. Értékelte e szerv tevékenységét, amely a lakosság panaszainak a közérdekű ügyek vizsgálatában, a szocialista törvényesség betartásában eddig is jelentős szerepet vállalt, s a jövőben még többet óhajt tenni. A jubileumi évforduló alkalmából a legjobb társadalmi aktívák, népi ellenőrök és NEB-funkcionáriusok közül tizenháromnak nyújtották át a *NEB központi, és hatvanegynek a NEB megyei szerve, illetve a megyei pártbizottság elismerő oklevelét, pénzes tárgyjutalmakat. Tegnap, november 2-án, csütörtökön délután kibővített ünnepi, jubileumi ünnepséget tartott a NEB Borsod megyei Bizottsága. Az ünnepi eseményen, amelyen megjelent Bárczi Béla elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője is, társadalmi aktívák, népi ellenőrök, s a NEB-szervek vezetői vettek részt. Szűcs István elvtárs, a NEB megyei bizottságának elnöke méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségét, a szovjet nép fél évszázad alatt megtett útját, kihatását a népi demokratikus országok és a mi népünk életére is. Beszélt róla, hogy a népi el•• Ünnepi ülést tartott a J\EB Borsod megyei Bizottsága Tampere küldöttsége a kérdések özönével árasztotta el az egyetem rektorát A küldöttség vezetője az iránt érdeklődött, hány hektárnyi területet foglal el a miskolci Nehézipari Egyetem. Kisvártatva kiderült, hogy nem puszta kíváncsiságból kérdezősködött, ugyanis Tamperében három évvel ezelőtt kezdtek hozzá egy műszaki főiskola építéséhez. Megtudtuk Pentti Halonen íől, hogy a humán egyetemek hallgatóira öt, a techni- iLai egyetemek, főiskolák hallgatóira 25 négyzetmétert szánnak a tervezők. Ügy tervezik, hogy a tamperei műszaki főiskola 10 év múlva 2500 hallgató befogadására lesz alkalmas. A vendégek arról is érdeklődtek, hogy diplomájuk megszerzése után a hallgatók hányán foglalnak el gyakorlati. illetve tudományos munkaköröket. Dr. Zambó János elmondotta, hogy a friss mérnökök 90 százaléka üzemekben kezdi meg tevékenységét. Arra a kérdésre, mennyien hagyA három napja Miskolcon tartózkodó tamperei delegáció eddig megismerkedett Miskolc nevezetességeivel, ellátogatott néhány tanintézetbe, majd meglátogatta a miskolci’Nehézipari Műszaki Egyetemet. * A vendégeket, Pentti Halonen tamperei polgármestert, s a küldöttség többi tagját dr. Zambó János, Állami- és Kos- suth-díjas rektor fogadta, köszöntötte. A vendégeket az egyetemi találkozóra elkísérte dr. Fekete László, a városi tanács vb-elnöke és Rózsa Kálmán, a városi tanács vb-elnök- helyettese. Dr. Zambó János megismertette finn vendégeinkkel az egyetem felépítését, vázolta a három kar, a bánya-, a kohó- és gépészmérnöki kar történetét, elmondta, hogy jelen pillanatban 3000 hallgatója van az egyetemnek. 300 oktató fáradozik azon. hogy mind képzettebb szakemberek kerüljenek ki a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemről. Szovjet űrrandevú a Kozmoszban Finn vendégeink az egyetemen munka terjedelme, és azt is hogy legkésőbb 1968. március 1-ig kell az elkészült munkákat a Miskolci városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának címére postára adni. Eredményt 1968. áprilisának elsé napjaiban hirdetnek. V égül megemlítjük a lap speciálisan miskolci problémával foglalkozó cikkét. Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront Miskolc városi titkára írt cikket A „Kiskert”- mozgalom él... címmel, amelyben a Napjaink októberi számában felvetett kískert-prob- lémához szól hozzá. (máté) i szovjet költők verseiből ké- > szült összeállítás. : A lap kritikai írásai közül • Kabdebó Lóránt Gyurkó Lász- ' ló Lcninx-öl elmélkedő esszékönyvéről ír Égtájak kereső nyugtalansága címmel, egy magyarul még meg nem jelent új szovjet regény mielőbbi kiadását javasolja Z—R, és a legutóbb megjelent. Szovjetunióról szóló memoár-kötetek közül Sík Endre könyvéről, a Próbaévek-ről ír kritiliát Imre Katalin. Jól csatlakozik az ötven évvel ezelőtti forradalomról szóló megemlékezésekhez Oltván : Béla tanulmányrészlete a Forradalmi líránk és a „Tűz- tánc”, amelyben az 1956-os ellenforradalom után ismét ki- : virágzó forradalmi költészet- | röl olvashatunk. A prózai al- ■ kotásokat magyar költők ver- ; sei egészítik kí, közülük első- . sorban Akác István költemé- ■ nyét, az ötven év címűt emel- . hetjük ki. Érdekes vers a lap - első óldalán szinte második [ vezércikknek számító Lenin cí- ■ mű költemény, amelyet Rózsa [ András írt. Ezenkívül Nyerges - András, Mátyás Ferenc, De- ■ meny Ottó és Varga Rudolf . verseit olvashatjuk a lapban. ■ K ülön érdekessége a no- - vemberi számnak egy ‘ pályázat meghirdetése. . A Miskolci városi Tanács ‘ Végrehajtó Bizottságának mű- . velődésügyi osztálya szociográ- t fiai pályázatot hirdet. „A pá- ^ lyázat célja: kísérletet tenni a H miskolci lakosság anyagi és j kulturális ellátottságának sok- -j rétű vizsgálatára, különös te- i kíntettel az ipari munkások 4 helyzetére és az urbanizálás j gyorsításának lehetösércire." j A pályázat feltételei részlete- j sen ismertetik, miről írjanak j a pályázók, milyen legyen a A z észak-magyarország irodalmi és kultúráik folyóirat, a Napjaink novemberi száma ízléses külsőben, gazdag tartalommal jelent meg. Méltó emléket állít a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának. A tartalmas folyóirat leghosszabb lélegzetű írása Gerencsér Miklós novelliszliku- san feldolgozott megemlékezése Sziklai Sándorról, a forradalmárról, aki a tizerthetes orosz forradalomban edződött harcossá, és 1956-ban halt meg, uz ellenforradalmárok golyójától. Az ötvenéves Szovjetunióról szóló cikkek közül • meg kell említenünk M. Szabó Pál apró, színes élményekkel tarkított, éppen ezért emberien hitelesnek érezhető írását, amelynek Mozaikok 17-ből a címe. Érdekesen és szinte kiegészítőén csatlakozik ehhez a cikkhez Tóth Pál ügyes és szemléltető összeállítása arról, hogyan reagált a miskolci sajtó a forradalom eseményeire, öt nap, két világ a cikk címe, és igen plasztikusan ábrázolja a forradalom eseményeit, valamint az akkor még császári és királyi Magyarország értetlenségét az eseményekkel szemben. A mai Szovjetunióról szól Deme Dezső beszámolója látogatóban Szovjat-IJtvániában címmel, amely bármennyire érdekes is, úgy érezzük: rövi- defcben többet mondott volna. A Szovjetunió kulturális életével több cikk foglalkozik. ötven év filmművészete címmel ad rövid összefoglalót a szovjet filmművészet történetéről (z. p), és már magyar vonatkozása van Illés István cikkének, amely A szovjet dráma útja Miskolcon címet viseli. A mai szovjet Kulturális élet tablójához tartozik a t Néhány napja zárult Mis- ; kolcon egy kiállítás. A Ma• gyár partizánok részvételét ; dokumentálta a szlovákiai ■ felkelésben. Sok száz ember • tekintette meg Miskolcon, : és bizonyára sok száz, sok ; ezer ember nézi meg az or- : szág más városaiban is. : Hangulatteremtő erejű ez a kiállítás. A levelek, a fényképek, az utasítások, a parancsok, a kitüntetések, a fegyverek, ; a ruhadarabok különös, sajátos hangulatot árasztot : tak. Tiszteletet parancsoltak. A belépők önkéntelenül is halkra fogták hangjukat, suttogva szóltak egymáshoz, de leginkább némán szemlélődték. A térképen felgyulladtak a jelző7 lámpák. Itt küzdöttek, harxxxxx* ****** **********
