Észak-Magyarország, 1967. november (23. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-21 / 275. szám

Kedd, 1967. november 21. ESZAKMAGYARORSZAG s A kezdeményezés sikerült Szakmai bemutatók a helyííparí kiállításon Az új mechanizmus lexikona fi Gazdasági Bizottságról. Alig múlik eí bét, hogy az újságok el­ső oldalain ne találkoznánk a Gazdasági Bizottság (GB) döntéseinek, határozatainak ismertetésével. Nem­rég például arról tájékoztattak lapjaink, hogy a Gaz­dasági Bizottságnak az adatszolgáltatásról és a szám­vitelről hozott határozata alapján megszervezik a gaz­dasági előrejelzések rendszerét De olvastunk már a megyei beruházási irodák vál­lalatokká alakulásáról, a műszaki-gazdasági koncep­ciók szerepéről, a keretgazdálkodás helyébe lépő ter­melőeszköz-kereskedelem kialakításáról stb. hozott GB- határozatokról is. Ezzel kapcsolatban kérdezték sokan, hogy mi is az a Gazdasági Bizottság, milyen szerepet tölt be népgazdaságunkban? A kérdés megoldásánál a következő fő elveket kell figyelembe venni. Amikor a proletariátus még elnyomott, kizsákmá­nyolt és hatalomból kirekesztett osztály, fő stratégiá­jának tartalma kimondottan politikai jellegű. A gaz­dasági követelések, a gazdasági sztrájkok is a politikai célokat, a demokratikus, vagy szocialista átalakulást szolgálják. Hatalmon kívül, a hatalom nélkül a prole­tariátus nem foglalkozhat a gazdasági élet átalakításá­val, megszervezésével és irányításával. Merőben más a helyzet a hatalom megszerzése, a proletárdiktatúra kiépülése után, amikor nemcsak a politikai, hanem a gazdasági élet feladatai is a mun­kásosztály kezébe helyeződnek, amikor a szocialista gazdaságszervező mtmica társadalmi jellege lép a ma­gántőke- módszer helyébe. Gondoljunk csak az 1871-ess első proletárdiktatúrára, a Párizsi Kommün esetére. Miután létrejött a Kommün, az önvédelmi feladatokon kívül, anélkül, hogy történelmi példára támaszkodha­tott volna, természetesen a maga kezdetlegességével gyorsan létrehozta gazdaságszervező, gazdasági rányitó és ellenőrző mechanizmusát: a nagyobb üzemek mun­kásellenőrzését. majd a megszökött tulajdonosok gyá­rainak munkásigazgatását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történeté­ből tudjuk, hogy a szovjet állam megteremtésével és az intervencióval párosult ellenforradalmi bandák megsemmisítésével járó gigantikus feladatok közben — már 1918 elején — létrehozták az ipariráúyítás kitt- ponti szervét az 50 év előtti Kommüimél sokkal ma­gasabb szintű Legfőbb Népgazdasági Tanácsot. Hazánkban az első proletárdiktatúra 1919. május 20- án hozta létre a Magyar Tanácsköztársaság legfőbb gazdasági szervét, a Népgazdasági Tanácsot Érdekes, hogy 1945 és 1949 között a Tanácsköztársaság példájá­ból merítve és a kommunisták kezdeményezésére • Gazdasági Főtanács lett a felszabadulás utáni gazda­sági életet irányító első. átfogó jellegű gazdasági ható­ság. majd 1949 és 1952 között ismét a Népgazdasági Tanács a Magyar Népköztársaság kormányának leg­főbb gazdasági szerve. Ezek a központi szervek, ható­ságok vezették rá az országot a szocialista tervgazdál­kodásra. A jelenlegi Gazdasági Bizottság, mint a forradalmi munkás-paraszt kormány mellett létrehozott állandó kormánybizottság, 1957-ben alakult meg. A GB a mindenkori kormány gazdasági jellegű tanácsát inté­ző kormánytagokból áll. Feladatát illetően a GB a népgazdasági terv és az állami költségvetés kialakítása, végrehajtása során felmerülő és a szocialista gazdaság hatékonyabb műkö­dését, a gazdaság mechanizmusát, irányítási rendszerét tökéletesítő konkrét, meghatározott gazdasági felada­tok ellátásában segíti a kormány tevékenységét. Gaz­dasági jellegű határozatait, döntéseit a Miniszterta­nács által reá ruházott jogkörében mint állandó kor­mánybizottság hozza meg. Határozatait az érintett mi­niszterek, hatóságok és szervek kötelesek végrehajtani. A GB elnöke a Minisztertanács elnökhelyettese. Az 1967 márciusi országgyűlési választások eredménye­ként a parlament által megválasztott kormány Gaz­dasági Bizottságának elnöke dr. Tímár Mátyás, a mi­niszterelnök helyettese, a Központi Bizottság tagja. (A GB-nak az új gazdasági mechanizmussal kapcso­latban hozott legfontosabb határozatainak ismerteté­sére visszatérünk.) Nagy tetszést aratott a gyerniekkocsigyár egyik ój terméke^ fe mü anyag tetővel ellátott» csomagtartós sportkocsi* Messze van ... •vngy: mx úfnélknii Cain így megy tovább, a falu bel­területén járhatatlanná válik az út a járművek számára. Pontosabban: út nélküli a fa­lu, mert azt a laza altalajú, sárgödrös, vendégmarasztaló terepet lassan már nem lehet útnak hívni. Váralja központjában van a negyedik átépített híd. Pénz, idő, vagy munkáskéz hiányá­ban ennek környékén a Köz­lekedési Építő Vállalat már nem végezte el a szerződésben vállalt útkorrekciót Emiatt gépkocsival a hídra menni szinte nyaktörő mutatvány, akkorát zökken „ráfutáskor” és letéréskor a jármű. A MÄVAUT átirata közli: megszüntetik a buszjáratot, ha nem lesz megfelelő út. Ug/anezt mondogatja a ke­nyeret naponta Váraljára szál- Utó kocsi vezetője is. Vagyis, előbb-utóbb megbé­nul a községet a külvilággal összekötő forgalom. A beruházó kötbérezi a ki­vitelező vállalatot. Meddig? Erre lennének kiváncsiak Cserépváralján. Gyárfás KataJi* , mondáshoz híven tevékeny­kedtek. Már a felvonuláskor szétszedték mind a négy hidat. A forgalom emiatt hosszú időn át csupán egy szükségúton bo­nyolódott le. Néhány hónapig dolgoztak a munkások, azután „levonul­tak”, és csak az elmúlt év ta­vaszán láttak hozzá ismét a hidak átépítéséhez. Morogtak emiatt eleget akkoriban a MÄVAUT buszvezetői, és a kenyeret Váraljára szállítók. Esős időben a busz csak a falu végén tud megállni, oly járhatatlan az út Huzavona, kényelmes, oly­kor hetekig szünetelő munká­val elérték a kivitelezők, hogy két év múltán a négy híd új­jávarázsolva átadatott a for­galomnak. A híd előtti, híd utáni né­hány száz méteres útszakaszt is új burkolattal látták el. ÜT - NÉMI ZÖKKENŐKKEL Az még hagyján, hogy bár • bekötőutat állandóan toldoz­hatják-foltozgatják, mégis te­le van kátyúval, hepehupával. A legszomorúbb, bog)' ha es A matyó Tardtól jóformán csak egy „hajításnyira,’ van Cserépváralja. Gyönyörű vi­déken. a Bükk aljában, vén fák között kanyarog oda a be­kötőút. A gépkocsi rövid idő alatt lefutja a két falu közötti tá­volságot. Pontosabban: lefutná. Mostanában ugyanis nem szívesen vállalkoznak arrafelé kocsikázásra a sofőrök. Olyannyira nem, hogy ezt a tényt, már hivatalos formában is közölték egyes vállalatok a váraljai tanács vezetőivel. Ne csigázzuk tovább az ér­deklődést, mondjuk ki, amire egyébként már a címben is utaltunk: mióta lett út nélküli falu Cserépváralja? NÉGY HID ÉPÜLGETETT Van már két esztendeje is, hogy hozzákezdtek a KPM Miskolci Közúti Igazgatóságá­nak kezelésében levő. Váralja felé vezető út és a közbeeső i híd felújításához. A jó munkához persze idő kdl. A kivitelezők a régi köz-. mázzák. Azóta Győrtől Máté­szalkáig megismerték és meg­szerették. Másik kiváló termé­kük az Avas garzon berende­zés, amely második díjat nyert az idei Budapesti Nemzetköri Vásáron, és most a miskolci kiállítással egy időben a keres­kedelmi forgalomban is meg­jelent A szombati szakmai napon, «melyem csehszlovák vendégek is jelen voltak, sok szakember vett részt és elismerően nyi­latkozott a vállalat termékei­ről. Közvélemény-kutatást rendeztek a közönség körében is. A beérkezett észrevételek egybehangzóak: tetszik az Avas berendezés, kár, hogy az üzletekben ritkán lehet kapni! Mint azonban Szabd Pál, a vál­lalat főmérnöke elmondotta, hamarosan nagyobb mennyi­ségben gyártják ezt a kedvelt bútort, amelyre előjegyzést máris felvesznek, és 1968 első negyedévében szállítják. * A termelőüzemek közül má­sodik díjat nyert a miskolci Vasipari és Gyermekkocsi­gyártó Vállalat A tegnapi Kzakmai bemutatón a jelenlé­vők — különösképpen a keres­kedelmi szakemberek — nagy figyelemmel kísérték a válla­lat vezetőinek ismertetőjét te­vékenységükről és a, korszerű termékek előállítására való törekvésükről. Számos észre­vétel és javaslat hangzott el, «melyek elsősorban a lakosság igényeit tükrözik. Éppen ezért a bemutató egyik fontos ta­nulsága: az eddiginél szorosabb kapcsolatot kel] kiépíteni a gyártó és a forgalmazó válla­latok között, hogy necsak a ki­állítás alkalmával hanem év közben is felismerjék a lakos­ság újabb igényeit, és ehhez igazítsák a gyártott termékek választékát. A részvevők elismerően nyi­latkoztak a bemutatót tartó Vasipari és Gyermekkocsi- gyártó Vállalat termékeiről, a különféle kombinált, mély, sport gyermekkocsikról és a különböző takberendezési tár- gvakról. Az értékes hélvezést elért vállalat konstruktőrei, műszaki és gazdasáei szakem­berei sorra feljegyezték az észrevételeket, a szín és a Vá­laszték bővítésével kapcsolatos igénveket. és ezek alanián ki­látás van rá. hosrv az üzleted­ben sűrűbben és nagvobb vá­lasztékban találkozunk a vál­lalat teamékeivel O. M. ány, Illetve kereslet mutatko­zik. PIACKUTATÁS Jelenleg a vállalat vezetői­nek egyik legfontosabb tevé­kenysége a piackutatás, egy­részt a már termelt áruk el­helyezése céljából, másrészt olyan szükségleteket vizsgál­nak. amelyeknek kielégítése lehetővé teszi a vállalat to­vábbfejlesztését, újabb dolgo­zók alkalmazását. Máris talál­tak ilyen szükségleteket. A konfekció és a szövőipar tevé­kenység fejleszthető, mert ilyen áruféleségekből a nagy­ipar és a szövetkezeti ipar nem tudja kielégíteni az igé­nyeket- Evek óta hiánycikk a cirokseprő is. A vállalat elha­tározta, hogy kapcsolatba lép a termelőszövetkezetekkel ci- rokot termeszttet, és elkezdi a cirokseprő gyártását. De fej­lesztés, termelésbővítés vár­ható a vállalat valamennyi részlegénél, mert a piackutatás során azt állapították meg, sok a hiánycikk, a helyi árualap még lényegesen bővíthető, de nemcsak a mennyiségi ered­ményekre kell törekedni, ha­nem a választék bővítésére is. Az eddigi felmérések alapján 1968-ban további 170 nőt tud­nak foglalkoztatni, s ezzel a következő évben körülbelül 35 millió forint összegű termelési értéket biztosíthatnak. Egyet­len problémájuk, hogy a nagy­kereskedelmi vállalatok még mindig nem küldték el konk­rét megrendeléseiket noha igé­nyeiket már bejelentették. En­nek okát abban látják, hogy a nagykereskedelmi vállalatok bizonytalanok, mert nem is­merik a január elseje utáni árakat A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrég ériékelte az alig egy évvel ezelőtt meg­alapított kézműipari vállalat tevékenységét és megállapítot­ta, hogy ez a kezdeményezés minden reményt felülmúlóan sikerült. A megyei tanács ve­zetői kezdetben csak legfeljebb 100 ember elhelyezésére gon­doltak, s alig egy év múltán a foglalkoztatottak száma meg­haladta a háromszázat, sőt, az Igények a vállalat további fej­lesztését, újabb munkaerők el­helyezését teszik lehetővé. Ez­zel nemcsak emberek százai jutottak keresethez, hanem a megye lakossága is jól járt, mert a vállalat tevékenysége által nőtt a helyi árualap, bő­vült a választék. Ez egyben tanulság is. Art bizonyítja, hogy hasonló célú kezdeményezések, a kézműipa­ri tevékenység továbbfejlesz­tése, ® bedolgozói rendszer bővítésével együtt lehetővé te­szik a megyében jelentkező munkaerők hasznos alkalma- zázást s az ilyen jellegű prob­lémák fokozatos megoldását. Szendrei József lyen áruféleségekkel járulnak hozzá a helyi árualap bővíté­séhez? Működtetnek egy konfek­ció üzemrészt, egyelőre 86 nő dolgozóval, két műszakban. A Borsodi Üzemélelmezési Válla­lat azonban Kazincbarcikán átadott a vállalatnak egy épü­letet — üzemi konyha és étte­rem volt —, amelynek átalakí­tásával nemcsak üzemszerűvé válik a konfekció részleg mű­ködése, hanem a hárommű­szakos termelést is megszer­vezhetik. Ezáltal további 75 nő kaphat munkát, válhat ter­melővé, keresővé. Ugyancsak az üzemi konyha és étterem átvétele teszi lehetővé a habszivacs-áru választékának bővítését, a termelés üzemsze­rű biztosítását. Készít ez a vállalat játékot — habszivacs­ból —, ajándéktárgyakat., kü­lönböző használati cikkeket, textilhuzattal bevont párná­kat carnping-ágybetéteket, horgolt- és kötöttárut, gyer­meksapkákat pamutból, kézi táskákat és szatyrokat, viszkó- za-szálakból, iskolai füzetbo­rítókat műanyagfóliából, sőt, a Tiszai Vegyikombinátnak Ti- szaszederkényben festék- és műtrágyacsomagolást is vé­gez. Általános törekvés, hogy a helyileg fellelhető, gyakran melléktermékként jelentkező anyagokat dolgozza fel olyan árucikkekké, amelyekből hi­össze 2 040 000 forint termelési értéket terveztek. De még ezt a tervet is csak 92,4 százalékos arányban tudták teljesíteni. A lemaradás okairól Koppány Ottó igazgató a következőket mondotta: — A vállalatunknál alkal­mazott munkásnők többsége alig-alig ismeri a kézműipar követelményeit, szakmai gya­korlatot js csak munkába állí­tásuk után kezdtek szerezni. A begyakorlás különböző mó­don alakult. Az ügyesebbje szinte napok alatt megtanulta a szakmai fogásokat, a kevés­bé ügyesek azonban még ma sem tudják a tervet teljesíteni. Megyénk munkaerő-tartaléka ugyanis zömében szakképzet- len, hiszen a szakképzettek eddig is el tudtak helyezked­ni. A vállalat központja Kazinc­barcika. Üzemegységei, telepei működnek azonban Ózdon és Tiszaszederkényben is. Az ösz- szes létszám szeptember 30-án 305 volt, ennek több, mint 88 százaléka nő. A munkáslét­szám fele bedolgozó, elsősor­ban Ózdon. ahol mind a 79 munkásnö ebben a szisztémá­ban termel. HELYI ANYAGOKBÓL De mi is az a kézműipari tevékenység, amit ez a válla­lat kifejt? Milyen fogyasztói igényeket elégítenek ki? Mi­Ma már tények bizonyítják, hogy helyesen határozott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága, amikor kimondta; az ipartelepekre alapozva olyan kézműipari vállalatot kell szer- szervezni, amely egyrészt to­vábbfejleszti a helyi ipart, másrészt a szükségletek kielé­gítéséhez igazodva biztosítja a helyi árualap növelését, s mindezekkel együtt segíti a női munkaerő foglalkoztatási problémáinak megoldását. Az 1967. január 1-vel meg­alapított Borsod megyei Kéz­műipari Vállalat létrehozásá­hoz, munkafeltételeinek bizto­sításához először 1 650 000 fo­rinttal járult hozzá a megyei tanács. Ezt az összeget kilenc hónap alatt üzemi épületek, gépek, berendezések, jármű­vek vásárlására, valamint ál­lóeszközök bérbevételére és beruházásokra fel is használ­ták. A negyedik negyedévben a termelés műszaki megala­pozásához és bővítéséhez to­vábbi egymillió forintra volt Bzükség. A megyei tanács ezt az összeget is biztosította. SZAKKÉPZETTSÉG NÉLKÜL Az új, termelési tapaszta­latokkal egyáltalán nem ren­delkező vállalat 1967-re ötmil­lió forint termelési értéket tervezett. Az első kilenc hó­napra— figyelembe véve a ne- kikezdés problémáit.— mind­meglepetésse! is szolgált ez a kiállítás. Vállalataink nemcsak az árakban igyekeztek köze­lebb jutni az igényekhez, ha­nem a választék bővítésével és az erre való törekvéssel is. Ezt húzták alá az eddigi szak­mai bemutatók tapasztalatai A szombati bemutató után, amelyet a miskolci Bútoripari Vállalat tartott, s amelyen be­mutatta első díjjal jutalmazott termékeit, tegnap a miskolci Vasipari és Gyermekkocsi gyár­tó, valamint a szerencsi szék­hellyel működő megyei Vas­es Fémipari Vállalat tartott szakmai bemutatók * A kiállítás első díjával !»-’ talmazták a miskolci Bútor­ipari Vállalat 17 darabból álló. Avas elnevezésű lakószoba- berendezését Ennek előnye, hogy kis méretű lakásokban, kevés kiegészítéssel, két szoba berendezésére is alkalmas. Ezt a bútortípust 1964-től forgai­Negyedik napja nagy a for­galom a Rónai Sándor Műve­lődési Házban. Látogatók jön- nek-mennek, az érdeklődő já­rókelők és a kereskedelmi szakemberek egymásnak ad­ják a kilincset. Az előcsarnok­ban rendezett kisipari kiállí­tásnak változatlanul nagy si­kere van. 1 * Az üzleti szakemberek és & látogatók megnyilvánulásai egyaránt meggyőzik a rendező (szerveket, nem utolsósorban a részvevő vállalatokat, hogy ér­demes volt a kiállítást meg­rendezni. Az új mechanizmus bevezetése előtt jól választot­ták meg az időpontot is, hi­szen a kiváló üzletkötési lehe­tőségeken túl a kiállítás arra a kérdésre is választ ad, hol tartanak ma tanácsi vállala­taink a lakosság igényeinek ki­elégítésében? Az eddigi vélemények isme­retében elmondhatjuk; számos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom