Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-10 / 239. szám
«cdd, 1967. október 10. GSZARMAGYARORSZAG 3 A vagyon gazdái lcsépelt dolog ma már arról beszelni, ^ hogy az új gazdasági mechanizmus valamiféle burkolt visszalépést jelent, Visszatérést a kapitalizmushoz. A kezdetben aggályoskodók többsége is rég túljutott ilyen félelmein, s csak mosolyogva legyintünk, ha itthon, vagy külföldön effélével traktálnak bennünket. Nem szorul többé különösebb bizonyításra, bogy a gazdálkodás középpontjába állított vállalati nyereség minőségileg különbözik a tőkések profitjától. Míg egy kapitalista országban a fogyasztói szükségletek kielégítése, a vállalatok versengése, vagy akár a tömegek életszínvonalának, vásárlóképességeneit növekedése a nagyobb nyereséget szolgaija,- nálunk éppen fordítva lesz. A nyereseg eszköz csupán, amely megfelelően ösztönöz, s a jobb gazdálkodás révén az emberek eletko- rühnényeinek az eddiginél gyorsabb javulásához vezet majd. , . Ez hát a tudott lényeg, az alapelv, ami magától következik a tulajdon szocialista, össznépi jellegéből. A nemzet vagyona az egesz ország javát szolgálja, jobb. ésszerűbb Kína* nálása tehát mindnyájunk érdeke. Mégis sokakban felvetődhet, mit noz * i » megváltozott gazdálkodási rendszer a egyén, az egyes ember számára? Hogyan mákul majd a munkás, vagy a mérnök viszonya az új munkafeltételekhez, milyen lesz a iop csolat az ember és a munkahely kozol szén, mint tudjuk, ha a cél a több b. jól dolgozó vállalatok minden erofoi ukai, ennek szolgálatába fogják ,. értve nemcsak a gépeket, az állóeszközöket, hanem természetesen a munka szeme tételeit, az embereket is. Az embereket, aKrn- bek egyéni vágyaik, elképzeléseik ya , ezeket szeretnék kielégíteni munkaj ^ v ben is. A kérdés valahogy így hangzik: men . lehet tekintettel ez a szigorú célkitűzés a s mélyes ambíciókra, vagy meg úgy, mennyiben érezhetik _ nwd S3* * a dolgozók a gyárat, a közös tulaj ' ’ Nem következhet-e be valamiféle el "é dés a munkától, nem válik-e lélektelen, y szerű robottá. , „,:ir,0r,nekelőtt Ha erre válaszolni akarunk. ( keU a jövőben kialakuló érdekviszzinyokc ^ alaposan megvizsgálnunk \ha ^. akár dalról nézzük, nyugodtan mitöl nem azonnal is — nemmel. Nem, ilyes . . kell tartani. Hiszen nug eddig az vállalati érdekek sokszor ütköztek, s a vállalati érdek sem esett mindig egybe az országossal — ami természetszerűleg magába rejtette az elidegenedés veszélyét —, az új gazdasági mechanizmus célja éppen az, hogy helyükre tegye ezeket az érdekeket, megteremtse az összhangot a különböző szintű érdekek között. Világos, hogy aki többet és jobban dolgozik, többet fog keresni, s a jól működő, a társadalom szükségleteit jobban kielégítő vállalatok fognak több és több nyereséghez jutni. Az érdekek összhangja pedig lehetővé teszi a célok azonosságát is. Ha a dolgozó tudja. hogy saját jövedelme 15 a vállalat eredményeitől függ, magáénak fogja tekinteni a közös feladatokat, mindent meg fog tenni azok lehető legtökéletesebb teljesítéséért. Az emberek tulajdonosi szerepe azonban nem merül ki ebben. A tulajdonosi jog. vagy ha úgy tetszik, kötelesség, magában foglalja a gazdálkodásban,. a célok megtervezésében, meghatározásában való részvétei jogát és kötelességét is, amit népszerűén üzemi demokráciának szoktunk nevezni. A dolgozók, mert saját ügyükről van szó., igénylik a beleszólás lehetőségét, a jó vezető pedig mindenkor támaszkodik is a kollektív bölcsességre. Részvétel a gazdálkodásban és részvétel a saját maga által is kitűzött feladatok megvalósításában. Olyan tényezők ezek. amelyek soha nem volt közelségbe hozhatják egymáshoz a munkást és munkahelyét. S ha ezt tudja a rátermett vezető, törekedni fog az igazán alkotó feltételek megteremtésére. Törekednie kell rá. hogy mindenkiben megtalálja a „fantáziát”, hogy a dolgozókat valóban egyéneknek, különbözőképpen gondolkodó, értelmes embereknek látja. Aki olyan feladatot kap, ami egybeesik saját elképzeléseivel, nyilvánvalóan jobban, eredményesebben fogja végezni, mintha utálatos nyűgnek tekinti. A munka szeretetén kívül természetesen a munkahely szeretető sem elhanya- golható. A jövőben jelleget, egyéniséget kell kapniuk a gyáraknak is. hogy 0 dolgozó büszkén mondhassa: én itt és itt dolgozom, nem akárhol! Ha sikerül ilyen szellemet kialakítani, s ha a jól végzett munka anyagi elismerésén kívül mindig kijár az erkölcsi megbecsülés is, bízvást mondhatjuk, nincs mitől félnünk. Az emberek valódi gazdái, s tegyük hozzá, jó gazdái lesznek a nemzet vagyonának! Flanek Tibor A* iuróráíól sí (*§illa^oki^ (Képekben) I. A történelmi nap ■' w :w-í Meápzfeiii bemutatók megyénkkel Az Auróra cirkáló. Az egy- forradalom feltételeit. A Téli — felfegyverzett forradalmá- kori cári flotta jelentéktelen Palota csaknem veszteségek ok cirkáltak. A forradalmat, hajója ötven esztendeje az nélkül került a forradalmárok a ncphatalmat éltették. Köz- emberiség jobb jövőjének jel- kezére. Megjeleni az Or ostor- ben pedig ülésezett a XI. szerképe. Azon a történelmi őszön, szag polgáraihoz! címzett ló- jet kongresszus. Lenin szemeDicháza átcsatolása | Tiszaszederkényi munkásakadémiák A tiszaszederkényi egyesített művelődési otthon figyelmet érdemlő ismeretterjeszt éri programot állított össze a nemrég kezdődött művelődési évadra. Mint igen jól bevált ismeret- terjesztési formát, most is a munkásakadémiai keretet választották, és hat kategóriában összesen 27 akadémiai előadássorozatot szerveztek. Az akadémiák előadói döntő többségben a helyi szakemberek, a TVK és más üzemek műszaki, közgazdasági és politikai vezetői. Természetesen ez ncm zárja ki a város egyes vezetőinek, valamint a megyeszékhelyről, vagy éppen a fővárosból hívandó előadóknak szerepeltetését sem, azonban feltétlenül figyelmet és dicséretet érdemlő az a tevékenység, amellyel a tiszaszederkényiek a maguk erejéből kívánják biztosítani az ismeretterjesztéshez a témát, a hallgatóságot, a technikai feltételeket és magát az előadót is, aki helyi lévén, jól ismeri a hallgatóság igényét, felkészültségét, igy az előadás hatásfoka is feltétlenül magasabb. A munkásakadémiák előadássorozatai már megkezdődtek. Világnézeti jelleggel két sorozat indult, egy a szakszervezeti aktíváknak, egy a kultúrmunkásokvak. Több akadémiai sorozatot indítottak műszaki-gazdasági jelleggel, s ezeknek témái között gyakorlati, helyi vonatkozású problémák is nagy számban szerepelnek, különös tekintettel az új gazdaságirányítás szabta gazdálkodási feladatokra. Az egész ismeretterjesztést program gazdagnak, tartalmasnak mutatkozik. Mintegy 230—240 előadás várható az évad folyamán. Mindezeknek összefogása, irányítása nagy feladatot ró a tiszaszederkényi egyesített művelődési otthon vezetőségére, amely az elmúlt évihez hasonlóan, bizton számit a társszervek támogatására, segítségére. ibtssf A bemutató után hosszabban beszélgettünk dr. Zlinszky György professzorral, a munkaközösség ügyvezetőjével. Elmondotta, hogy a munkaközösség szerte az országban áldásos tevékenységet folytat azáltal, hogy a kutatásokat széleskörűen alkalmazza közvetlenül a termelésben. Ezáltal jelentősen lerövidül az új bevezetésének „átfutási” Ideje. Amíg az iparban a kutatások laboratóriumokban, majd az üzemekben, a gyárakban valósulnak meg — aránylag rövid idő alatt —, a mező- gazdaságban ez igen hosszadalmas. Dr. Soós Gábor miniszterhelyettes azt tapasztalta legutóbbi amerikai útja sorún, hogy az amerikai farmerek között a mezőgazdaságban bevált technikai újítások alkalmazásának elterjedése 7— 14 évig is eltart. Elmondotta a professzor, hogy hazánkban volt ilyen célból közvéleménykutatás. 489 tsz 2807 vezetője (elnök,, szakember, brigádvezető) szakmai tájékozottságát vizsgálták 9 közismert termelési eljárásról. Az eredmény: 46 százalék ismerte, 24 százalék csak felületesen. 30 százalék pedig egyáltalán nem ismerte. 0 Külföldön több államban módszeresen vizsgálják a termelőkhöz eljutó információk útját, azok hatását. A vizsgálatok azt igazolják, hogy az új alkalmazásához a termelők 75 százalékának személyes tapasztalata szükséges.* Nálunk a szaksajtó és a szakelőadások — általában — csak az'érdeklődés felkeltésére alkalmasak. A tényleges alkalmazás csak az alapos tájékozódás és a meggyőző bemutatás alapján remélhető. Ezáltal az „átfutási idő” jelentősen lerövidül. Elmondotta még a profeíizszor, hogy ezek a tények szülték a kertészeti munkaközösség életre hívásának gondolatát. Azt akarják elérni, hogy a főiskola tangazdaságaiban ki kísérletezett új technológiák minél gyorsabban elterjedjenek, és anyagi erővé váljanak. Ezért dolgoznak a főiskola professzorai, s az oktatók. A kertészeti munkaközösség a jól bevált módszerekkel mind szélesebb körben — sok lelkes aktívával — dolgozik azért, hogy mezőgazdaságunk fejlődése töretlenül haladjon előre kijelölt útján. Némcíli Imre országgyűlési képviselő ! 1917 novemberében az Auróra ott állomásozott Pétervárott, a Néván. Fedélzetén dördült el az az ágyúlövés, amely megadta a jelt a fegyveres felkelésre, a Téli Palota elleni támad ásra. Fel fegyverzett munkások és bolsevik katonák indultak rohamra a Téli Palota ellen. Lenin, a forradalom láng- lelkű vezére jól értékelte a helyzetet, amikor a fegyveres felkelés mellett tört lándzsát. Az első világháború három esztendeje, a cári Oroszország évszázados népelnyomása, a februári forradalom után a hatalmat bitorló burasoá Keren- szkij-kormány néppellenes taktikázása megérlelte a szocialista állvány, amelyet Lenin fogalmazott meg: Az Ideiglenes Kormány meg van döntve. Az államhatalom a petrográdi proletariátus és helyőrség élén álló Forradalmi Katonai Bizottság kezébe ment. át, amely a Munkás- és Katonaküldöttek petrográdi szovjetjének szerve. Az ügy, amelyért a nép harcolt: a demokratikus béke haladéktalan felajánlása, a földesúri földtulajdon megszüntetése, a termelés munkásellenőrzése, szovjet kormány alakítása — biztosítva van. Éljen a munkások, katonák és parasztok forradalma! * Pétervár utcáin — ma Le- ningrádnak nevezik a várost lyesen nem volt jelen a kongresszus első napján, az egész időt a Forradalmi Katonai Bizottságban töltötte. Csak amikor a fegyveres felkelés győzelmét biztosítottnak látta, távozott, s még az éjszaka megírta a földről szóló dekrétumot De már a kongresszus első napján közfelkiáltással fogadták el a Munkások, katonák és parasztok! kezdetű kiáltványt, amelyet Lenin fogalmazott, s amely kihirdette, hogy minden hatalom mindenütt a szovjetek kezébe megy át. A kongresszus második napján, Lenin előadói beszéde után elfogadták a békéről és a földről szóló dekrétumokat í A Kertészet! és Szőlészeti oiskola irányításával műkője kertészeti munkaközösség megyénkben tartott két bérautóján dr. Fekete Zoltán pro- tnnZor, a főiskola talajtani [■székének vezetője több üt száz mezőgazdasági szak- yu>ber előtt ismertette, majd mutatta be a talajvédelem jo^'Plcx megoldását Fancsa0 , ©mondotta, hogy a fancsali ■‘melöszö vetkezet gazdasága már országos példa rá, , °§yan kell a helyes agro- . 'önikai rendszabályok szé- J'* skáláját alkalmazni a ~^mbvidóken, a talajvédelem r^ységes, komplex rendszerén vjpül. Szalipszki András tsz- yjüök ismertette az elért terítési eredményeket, s össze- úasonlíiotta a talajvédelem ülőtti helyzettel. Elmondotta t is, hogy nemcsak hazánk Minden részéből jönnek szakemberek, gazdasági iskolák •anulói, hanem még külföldiek 5s felkeresik Fancsalt, s igen '[agy megelégedéssel szemle- ük a látnivalókat. Zsoldos László egyetemi adjunktus a teraszos gyümölcstelepítési kísérleteket mutatta be, az értékélés során pedig gyümölcsöző viták, okos gondolatok tették h bemutatót igen hasznossá. 0 ^Október 4-én Erdőbényére jöttek össze a szakemberek ■'emcsak Borsodból, hanem a •szomszédos megyékből is. A hegyközség fiatal, igen fegilis agronómusa ismertette a kísérleti táblákon végzett munkálatokat, a felhasznált, hövényvédő szereket, amely a szőlő korszerű, teljes (komplex) védelmét biztosította. A bemutató után hasznos tapasztalatcsere alakult ki, amelyen Tokaj-Hegyalja rekonstrukciójáról is beszeltek a bemutató részvevői. Most. végre intézkedés történt. Mind Hangács, mind Homrogd község Tanácsa megtárgyalta Dicháza lakóinak kérését, és határozatot hozott: javasolják az Edelényi és az Encsi járási Tanácsnak, hogy Dicházát egész területével csatolják Homrogdhoz. A megyei Földmérési és Földnyilvántartási Felügyelőség is befejezte a szükséges vizsgálatot, és hivatalos szakvéleményben mondta ki: az átcsatolásnak nincs se földnyilván- tartási. se műszaki jellegű akadálya. Ennek alapján először a két járási tanács határozott Dicháza átcsatolásáról, majd a határozatokat a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bizottságához terjesztették tol. A megyei tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta a javaslatot* és jóváhagyás végett az Elnöki Tanácshoz továbbította. Dicháza nem község és nem tanya, hanem — közigazgatási kifejezés szerint — település. Alig több, mint száz ember lakik itt. A település eddig az edelényi járásban lévő Hangács községhez tartozott. Lakóinak, ha bármilyen problémájuk, szociális, vagy kulturális igényük volt, az öt és fél kilométerre lévő Hangácsra kellett gyalogolniuk. Viszont I az encsi járásban lévő Hom- jrogd alig egy kilométernyire 1 van a településtől. Egészen természetes, hogy a dicháziak Homrogdra jártak bevásárolni, sokszor szórakozni is. Viszont hivatalos ügyeiket csakis Hangácson intézhették el. Dicháza település felnőtt lakossága már régebben is kérte a községi tanácsot és a felettes szerveket, hogy csatolják őket az encsi járáshoz, ezzel együtt Homrogd községbe!.
