Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-08 / 238. szám

4

eSZAKMAGTAKÖRSZAG

Vasárnap, 196T. ckt-őhef ^

A sikeres miskolci tájértekezlet

margójára

A Nagy Októberi Szocialista-í*p Forradalom évfordulójának tiszteletére, a múzeumi hónap alkalmából rendezték meg a Kazinczy Ferenc Értelmiségi Klubban Heves, Nógrád és Borsod megye tudományos kutatóinak tájértekezletét. A tanácskozás sikeres volt. Méltóan hódoltak vele a rendező szervek és az előadók a szovjet forradalom fél évszázados emlékének. Történelem, irodalom- történet és folklór-kutatás szerepelt a programban, mégpedig olyan kutatások, amelyek soha nem érhettek volna el ilyen magas szintet hazánkban, és ebben a három megyében, ha az 50 évvel ezelőtt győzedelmeskedett szovjet forradalom hazájának hadserege 1945-ben nem szabadította volna fel hazánkat. Közös erőfeszítés gyümölcse, hogy a három megye táj kutatói, egymásnak adva a szót, ismertették megyéik forradalmi emlékeit. A tanácskozás külön eredménye az a megállapodás, hogy a három megye kutatóinak helytörténeti tanulmányai egyaránt megjelennek a miskolci Herman Oltó Múzeum kiadványában. Ehhez az eredményhez csatlakozik az is, hogy a Palócföld. a Napjaink és a múzeumi kiadványok szerkesztői megállapodtak abban, hogy kölcsönösen helyt adnak a három megye irodalomtörténeti közleményeinek folyóirataiban.

A létrejött találkozó és a jövőre szóló jelentős megállapodás sikerének örömteli nyugtázása után az elhangzott előadások értékeléséről szólva elsősorban Honfi Józsefnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensének vitaindítónak számító előadását kell méltatnunk. Az Üjabb eredmények a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetének kutatásában című referátum a legújabb szovjet kutatások tükrében mutatott rá a forradalom néhány olyan vonására, amelyről eddig nem sok szó esett. Elsősorban az utóbbi időben megjelent monográfiákra és memoárokra támaszkodnak ezek a kutatások, és egyre nagyobb figyelmet szentelnek a forradalom szubjektív tényezőinek. Szó van itt azokról a differenciálódásokról, amelyek a híres zimmerwaldi értekezlet után alakultak ki a forradalom előtti orosz mozgalomban. Ezekből világosan látható, hogyan került át az 1917-es februári polgári forradalom után az irányítás a bolsevikok kezébe, hogyan vesztették el tekintélyüket a tehetetlen bur- zsoá pártok, de látható az is, mennyi útkeresés jelentkezett a bolsevikok sorain belül is, amíg Lenin áprilisi tézisei nem mutattak utat.

Hosszasan foglalkozott az előadó az 1917-ben, már az orosz polgári forradalom győzelme után, de még mindig illegalitásban megtartott VI. kongresszussal, amelyen Lenin nem vehetett részt, mert Zi- novjevvel együtt Razlivban kellett rejtőzködnie. Nehéz viták után, sok ellentét leküzdése eredményeképpen született meg a határozat a fegyveres felkelésről, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban azután végleg eldöntötte, hogy kié legyen a hatalom Oroszországban. A sok részlet- kérdés, az objektív helyzetből következő különféle szubjektív állásfoglalások ellenléte és az azokból kialakuló egység mutatott végül utat a szocialista forradalom felé, amelyet csak fegyveres felkeléssel valósíthattak meg.

A számos új motívumot ismertető történelmi megemlékezéshez jól illeszkedett a nógrádi Szabó Béla adjunktus, a

hevesi dr. Nagy József docens, valamint a borsodi dr. Deák Gábor iskolaigazgató referátuma a szovjet forradalom hatására létrejött megyei eseményekről. A helyi történelem így csatlakozott az egész modern világot átalakító szovjet forradalomhoz. a nemzeti dicsőség a nemzetközihez, a proletár ha- zafiság hőstette az internacio- nálishoz.

Méltó folytatása volt a tör- ténélmi fejtegetéseknek az az előadás, amelyet Oltyán Béla, a Napjaink szerkesztője tartott. Az előadó helyesen választotta témájául az 1956-os ellenforradalom után a forradalmi folytonosságot vállaló Tűztánc című lírai antológia ismertetését. Arról az írói megmozdulásról számolt be, amely 1956 után ismét utat mutatott a forradalmi költészet felé, állást foglalt a szocializmus, a munkásosztály, a parasztság és általában a dolgozó osztályok érdekel mellett. Ezt az előadást dr. Nagy Sándor egri főiskolai adjunktus és dr. Kabdebó Lóránt, tanár korreferátuma egészítette ki méltóan.

V égül örömmel kell megemlékeznünk az értekezlet harmadik napjának néprajzi előadásairól. Dr. Bodgál Ferenc írott népi hagyományokról szóló ismertetése után került sor Ijajos Árpád muzeológus roppant érdekes előadására. A saját maga által előadott énekszámokkal tarkított ismertetés a század elején jelentkező munkás folklórról szólt Az előadó illusztrálta, hogyan lett a népdal motívumait megőrző énekszám a munkásmozgalom hatására osztálytudatos mozgalmi dallá. Lajos Árpád fejtegetését jól illusztrálta Nemesik Pál előadása is. aki a bor- sodnádasdi munkásdálokat ismertette.

Máté Iván

Érdekességek az ISDK-bóí

TUDJA-E...

.. hogy az NlDK lakosainak száma 17,1 millió (ebből 9.3 millió nő), és a népsűrűség négyzetkilométerenként 158 la: kos?

... hogy a foglalkoztatottak

82,5 százaléka munkás és al- i kalmazott?

I ... hogy az egy dolgozóra jutó nemzeti jövedelem a népgazdaság termelő ágaiban 1950 ; óta 4600-ról 13 000 márkára

l emelkedett?

... hogy 1966-ban az NDK- 1 ban csaknem 57 milliárd kwó j elektromos energiát termeltek, és 1970-ig mintegy 70 milliárd kwó elérése a kitűzött cél?

... hogy az NDK nyílttengeri flottája az idén már 1964 teher- és személyhajóból fog állni, összesen 1 millió tonna vízkiszorítással, míg megalakulásakor csak a Vorwärts nevű kis teherszállító hajóval rendelkezett?

színház új zenei vezetője: Beliár György

— A Lulut, majd a Mesél a bécsi erdőt, végül pedig a Helló Dollyt vezénylem. Természetesen, addig is sok munka vár rám, mert az önálló zenekar megteremtésén kívül, egy sürgős munka is sarkall: rám bízták a Ljubov Járóvá ja közzenéjének komponálását.

— Távlati tervei?

— Egy musicalt készítek a rádiónak, azt követően pedig egy lengyel—magyar kopro- dukciós revü zenéjét komponálom. Annyit előre is elárulhatok, hogy az érdekesnek ígérkező közös munka középpontjában egy lengyel fiú és egy magyar lány szerelme áll.

Jl IfPirlpCplf után elka- H nemesen landozunk a

vidék művészeti életének területeire is. Kiderül, hogy Be- hár Gyógy szereti a vidéket. Noha többször irányította fTfő- város könnyűzenei életének egy-egy szektorát, mindig szoros kapcsolatban állt a vidéki városokkal. Néhány évig igazgatta a szolnoki Szigligeti Színház zenekarát is, ezenkívül majdnem mindegyik vidéki színház zenekarával volt már kapcsolata, ugyanis zenés játékait majd mindig személyesen dirigálta.

Párkány László

A ezé! Géza versei

Sárga léptekkel

Vadgalambok törik szerelmes szárnyakkal a lombot, a gallyak alól sárga léptekkel elindul az ősz.

Vállain még víg sugarak ülnek, de már lazább színekkel szőtt a délelőtt.

. S a jó műszer, a szív, fölfogja az égi jelzést, válaszként megremeg.

Mire az alkony haját kibontja, megszépülnek az öregek.

Holnapi szép

a vágyakozás vert virága hullatja bennem esti szirmát fáradt ívét az ég bezárja sóhajt a tűnő nap — csalódás

de a remény örök ködében már a holnapi szép felremeg s keserű számból visszaréved megcsalt szívembe a szerelem

Tenkács Titer, see a többi tokaji

A toKaj-negyaijai ünnepi hetek egyik legnagyobb figyelmet érdemlő művészeti rendezvénye Tenkács Tibor tokaji kiállítása. A Tokajban élő művész-pedagógus-népniűvelő nem először jelentkezik önálló kiállítással 'a nagyközönség előtt.

Val'omás

harin'nckéí művel

A tokaji helytörténeti múzeum erkélyrészén kapott helyet Tenkács új kiállítása. Tizenegy tempera, hat pasztell, kilenc gouache, két tusrajz, és négy színes fametszet sorakozik a falakon, tablókon, hogy képet adjon a művész munkásságáról. A bemutatott anyag igen plasztikusan érzékelteti Tenkács érdeklődési köreit, és a festőművészet különféle ágazataiban folytatott, flgyelemr'- m"ltó munkálkodását. A legutóbbi évek alkotásaiból válogatott kiállítási anyag téihái közül a szőlőművelés, a tokaji táj tűnik leginkább szemébe a látogatónak, bizonyítva, hogy a festő összeforrott községével, elválaszthatatlan része és részese az itteni éleinek.

A festmények közül külön érdemes megnézni a Tokaji ballada című nagyméretű tem- perakópet, amely egy 1894- ben történt tragikus eseményről szóló ballada képi átfogalmazása. A kép színei ehhez a balladai hangvételhez alkalmazkodnak, szerkezeti megoldása pedig érdekesnek mutatkozik, a ballada hősnője öreg korában emlékezik vissza a sok évtized előtti eseményre, és körülötte rajzanak a történet egyes mozzanatai. E megoldáson vitázni lehet, de a mű maga feltétlenül figyelmet érdemel. Az egyéb festmények többsége élénk színeivel fogja meg a nézőt, a vízparti képeknél pedig nagyon sajátos a víz és ég hasonló színekkel történő jelzése. A tárlat egészére a kiegyensúlyozottság jellemző.

Meg-megállunk több képe előtt. Van, amelyiknek vib- rálóan éles színfoltjai ragadnak meg, másoknál a kietlenség megjelenítésének érdekessége. A munkát ábrázoló képein még mindenütt a régi módon dolgozó szőlőTanácsi vezetők az iskolákban

A Miskolci Járási Tanács vezetői októberben a területeken levő általános iskolákat kívánják felkeresni. A Járási tanács vb-elnöke, vb-titkára és a művelődésügyi osztály vezetője négy-öt iskolában megbeszélést folytat a tantestület tagjaival, valamint az Iskola

más dolgozóival, más iskolákban rövidebb látogatáson tájékozódnak az intézet munkájáról, esetleges gondjairól. E látogatásokon minden alkalommal részt vesz az érdekelt község tanácsa végrehajtó bizottságának művelődési ügyekkel foglalkozó tagja is.

munkások lépnek elénk, s így e művek a nehéz fizikai munka, a teremtő emberi fáradozás megürökítői. Tulajdonképpen röviden azt mondhatjuk Tenkács Tibor kiállítására, hogy becsületes, őszinte fel- lárulkozás, egy szorgos, képzőm ű vésze ti alko tóműn kával

teli élet eredményeinek jó felmutatása — különösebben kiugró, újszerűén jó, vagy éppen elmarasztalásra érdemes darabok nélkül. Szép bemutatkozás.

Tokaji nyár — 67

A tárlaton a gyakorló alkotó művészt ismerheti meg a látogató. Tenkács Tibor azonban nemcsak festő. Teri- kács Tibor évtizedek óta serkentője a hegyaljai művészeti életnek. Mint tanár, generációkat nevelt, a szép, a művészet tiszteletére es értésére, mint népművelő pedig nemcsak a helyi művelődési ólet mozgatója, hanem a tokaji művésztelep országos hírre emelkedésének c.s a tokaji helytörténeti múzeumban rendezendő kiállításoknál-, ezzel. Tokaj országos képzőművészeti hírneve megteremtésének legfőbb kezdeményezője es szervezője.

Tizennégy éve rendszeresen megjelennek a művészeit és a képzőművészeti szakkörök tagjai Tokajban a művésztelepen. Pezseg a képzőművészeti élet, a község jellegzetes tájat motívumként vázlatfüzetekbe, vásznakra kerülnek, s a legkülönbözőbb kiállításokon találkozunk velük, szerte az országban. A művésztelep mellett éppen Tenkács szívós szervező munkájának eredményeként megszülettek a tokaji tárlatok. A Népművelési Intézet osztályvezetőjének, Bánszky Pálnak támogatósával valósultak meg a Tenkács tervezte kiállítások. 1968 októberében a hegyaljai képzőművészek válogatott anyagával indult a sorozat, majd sorra következtek Ur- bán György, Fery Antal, Huszár István, Tóth Sándor kiállításai. E tárlatok többségben egyéb művelődési alkalmakhoz kapcsolódtak, képzőművészeti előadásokkal párosultak. Az alkotók nem laknak Tokajban, de vagy a vidékre valók, vagy témaválasztásuk, illetve a helyi művészteleppel való kapcsolatuk ide köti őket.

E kiállííássorozat szerves folylatása volt az ez évben Tokaji nyár — 67 címmé!

megrendezett klóllítássorozat Májusban az észak-magyarországi grafikai kiállítást rendezték meg, s a megnyitáskor a Gesualdo Quintett működött közre. Ezt Xantus Gyula kiállítása követte, valamint a Pécsi Kamarakórus koncertje. Júliusban Zilahy György emlékkiállítását, rendezték meg, valamint a Sátoraljaújhelyi Ka maró kórus hangversenyét, augusztusban

pedig' Bényi Árpád, Biró renc és Hézső Ferenc művei1 láthatta a közönség, valamid Ősz Ilonka és Röczcy Fcrei'1 hangversenyét élvezhette. 1 sok művész részvételével vá11 a Tokaji nyár országos jeí legú rendezvénnyé. Tcnkác- fentiekben ismertetett kiél11' fása már az őszi rendezvén)’' sorozathoz tartozik.

A i'oüdolí cs a Icrvcl*

A következő év terveit rnáf vázlatokban elkészítette Te'1' kacs Tibor. A tél folyamán 11 községi pártszervezet helyis' gcberi Ficzere Lászlónak Telnének emlékkiállítást re'1’ dezni, majd a jobb idő beál1’ iával a helytörténeti múzeum ban nyolc tárlat követné cg mást. Xantus Gyula, Km" Ernő. Irányi Ödön. Kosi Rózsa, Szlávik Isjjos. Bi-1 Lajos, Blaskó János, valain'•' a fiatal alkotók gyűjtőn nyes tárlatát láthatná a ki;’ zönség. Tíz vetítéses kép/1' művészeti Jellegű előadási - négy művészeti, film bemu,;’’ tű sál tervezik, s a program-', négy hangverseny egcszíteá- ki.

A program szép, a megVf lósílás azonban nem könny- Jóllehet helyiséget biztosít 1 múzeum, a látogatottság azo-1 ban az Idegenforgalomtól fii8; és a múzeumi helyiség tele1' használhatatlan. Éppen ezé1'- állandóbb jellegűvé szeretné'“ tenni a pezsgő életet, iroda1- ml és zenei műsorokkal bő' víleni és béiTetl rendszeri !<r alakítani a különféle rendez vényekre. Tokajban évent; tízezer ember fordul meí* helyben körülbelül másféleze- diák van, nem közömbös há!> miként alakulnak ezek a m’1- vészeti rendezvények, mikéi’1 hatnak a helybeli fiatalok!"11 és a látogatókra. A szép tét vek teljes megvalósulásán anyagi gátjai is vannak, fi művészek számára kévé1 vonzerőt jelenthet a csendéi elismerés, nem lehet túl von* zó a nagyon kevés, vagy éppen teljesen hiányzó vissz- hang, és a honorálási lehetik ségek hiánya.

Tokaj képzőművészeti életére már fel kellett figyelnünk. Elsősorban az erulnié- nyékét vettük észre. Észrí kell vennünk és az illetéke“1 tanácsi és művészeti szervek" nék is észre 4celJ venniük * gondokat is. És amikor cli* méréssel szólunk Tenkács Tibor kiállításáról, népművelő1 szervezői munkássága t ói, oT elismerés regisztrálása mellé a segítés szándékát is elő keH jegyezni.

Benedek Mikié*

a műfaj őszinte szeretete a dobogóra való feljutást is eredményezheti.

Amíg egymással szemben ülünk, azt mondja:

— Ha dalaim nem előzték meg híremet, mit mondjak magamról.

Felmérési ugyan nem végeztem, de azt jól tudom, hogy az Egy, velem ugye könnyen megy kezdetű dalnak, meg annak, amit Ambrus Kyri énekel (Még, még...) ma is sikere van. Ezt közlöm is vele.

— A Miskolci Nemzeti Színház nagyon izgalmas munkaterület — vált át gyorsan más témára Behár György, majd így folytatja:

— A zenekari árok nagy jelentőségű a zenés darabokat játszó színházak életében. Miskolcon — időszakosan — nem volt a színháznak önálló zenekara. Most dolgozunk azon, hogy legyen. A város zenei élete nagyon élénk. Jó erők muzsikálnak Miskolcon. Éppen ezért bízom benne, hogy a modern hangvételű műsorpolitikai törekvésekhez sikerül majd kialakítani egy ízig- vérift színházi zenekart.

— Milyennek tartja az énekeseket?

— Meggyőződésem, hogy ezzel a művészgárdával szép és nemes feladatokat lehet meg- imlósitani. Szeretnénk elérni, hogy a zenés műfajok területén Miskolc jelentősét lépjen Ehhez az szükséges, hogy a rési operettek nemes hagyományainak tiszteletben tartásával a tánc-, vagy a beat-zene igénybevételével friss muzsikát nvúitsunk a közönségnek. Eevebekben nekem az a véleményem az operettről, hogv azt még a fiatalok is kénesek megszeretni, ha szövegét és főleg muzsikáját korszerűen tolmácsolták.

— Karmesteri pálcával mikor láthatja a közönség? Tíllinrlfí és állandóan gonIUUUJU dolkodó ember. Ha . megszólal, mindig valamilyen elgondolkoztató igazságot mund. Nagyon jártas a köny- nyüzene zegzugos '.birodalmúban. Ezért sem fogadhatjuk közléseit „modoros, bennfentes” megnyilatkozásoknak. Aki több évtized zenei ízlésének minden rezdülését ismeri, aki maga is képes von hangjegyekkel szolgálni a sokféle kívánságot, annak szavaira érdemes odafigyelni.

Behár György a ritkán nyilatkozó és nehezen barátkozó emberek közé tartozik. Azt mondotta, neki az jelenti az örömünnepet, ha a könnyűzene hívei vidámak és derűsek, ha felhangzik egy-egy száma a rádióban.

Számát sem tudja táncdalainak. Alkotói skálájára jellemző, hogy az Ügy szeress, hogy sose múljon el... kezdetű daltól a Még, még, jaj, de jó veled ... című beat-számig a legkülönbözőbb Könnyűzenei Irányzatok helyet kaptak zeneszerzői tevékenységében. S ha tovább lépünk, máris érzékelhetjük a skála tágulását, mert nchár. György magáénak mondhat néhány kitűnő zenés játékot is. közöttük a Susmust és az Éjféli randevú című revűTalán elsőnek kellett volna emlékeztetnem a kedves olva- cAf a nagy erejű szovjet film. a Szállnak a darvak ih'ető hangulatából születő, a film rímével kezdődő dalra. E mű magnószalagon maradt, vagyis heverekedte magát az örökzöld slágerek közé. Behár Ovörgy tánrdalainak nesvohblk fele is frier énekelhető.

fl könnvözeiip. man£eS

mellett, nagyon nehéz a méltányolt elismerések felé törni. Erkel-dija azonban azt is Jelzi, hogy az állhatatosság és