Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-01 / 232. szám
4 eSZAKMAGTAKORSíAG Vasárnap, 1*61, október L A borsodi földrajzi hói . jsitatfeóK BECZE KAROLY VERSEI Halk sóhajtás Irigylem az erőseket, akik a földgolyót vállukra veszik, s este fejük alá párnának teszik. Irigylem a jókedvűeket, akik kételyt, sóhajt sutba vágva belemosolyognak a világba. Mikor összefolyik távol cs közel, mikor lázas reggel szorongás fog el, úgy szeretném megmártani fáradt lelkem erőtökben, mosolyotokban, hitetekben! Szólsz. . . Szólsz, hiszen világunk horizontját ezernyi ív, fok járja át, szólsz, nyűgös, fej fájós másnapodnak lepelre szórod a sarát, szólsz, jajod az egeket marja, szólsz, igened hitvesed hallja, rákhited sasról énekel, a sas károgva felel, szólsz, akarnok csuklás feszíti imádat, s mozdulatlan marad J konok csigaházad. * <• Kerekasztal mozi-ügyben mechanizmusra való felkészülésben. mik napjainkban a legfontosabb teendők. Ismeretes a művelődésügyi miniszternek az Országos Népművelési Tanács nyár eleji ülésén elhangzott instrukciója, amely szerint azokat a vidéki keskenyfilmes filmszínházakat, amelyek felszereltségük, helyiségeik, egyéb ellátottságuk folytán nem tudnak feladataiknak maradéktalanul megfelelni, és amelyek iránt a közönség érdeklődése gyenge, a megyei moziüzemi vállalatoknak át kell adniuk más, helyi szervek kezelésébe, vagy éppen meg is lehet szüntetni. Borsodban alig néhány helyen szüntetik meg a teljesen kihasználatlan falusi mozikat, és mintegy hetven keskenyfilm- színházat kívánnak átadni más szerveknek. Tervezik azt is, hogy egyes kisközségekben a mozi felszerelését átadják a helyi szerveknek és így teljes egészében az ismeretterjesztés szolgálatába lehet állítani. Ez különösen az iskolai munkában jelent majd sok segítséget. Természetesen, ha igény mutatkozik rá, esetenként játékfilmeket is vetítenek ezeken a helyeken. A felsőbb szervektől kapott tájékoztatás szerint, a következő évben javulás várható a filmellátásban. Alapvető feladat a látogatottság csökkenésének megállítása. Ez figyelmesebb műsoralakítást, sokféle népművelési, művészetpolitikai feladatot ró a rr—’üzemi vállalati dolgozókra. A Borsod Megyei Mozi üzemi Vállalatnál jelenleg elemzik a játékrend kialakítását, a falusi mozik üzemeltetésének felmérését, tárgyalnak a Mozgóképr | esztendővel ezelőtt, a 1 lz | Magyar Földrajzi Társaság miskolci osztályánál alakuló közgyűlésén határoz- . tűk el, hogy a geográfia művelőinek továbbképzése és t földrajztudomány népszerűsí. lése céljából minden évber földrajzi hetet rendezünk Borsodban. Elhatározásunk megértésre talált, a TIT, a megyei és a városi tanács vb mű- • elődésügyi osztálya, a különböző társszervek anyagi és erkölcsi támogatást nyújtottak a tudományos és ismeretterjesztő rendezvényekhez. Így az elmúlt 10 esztendő alatt — a öldrajzi hetek során — mintegy 150—160 geográfiai előadást. ankétot, előadói konferenciát és kutatási beszámolót ártottunk. Ezeken a rendezvényeken a helyi szakembereken kívül a legkiválóbb magyar és külföldi tudósok is szerepeltek. Ma is emlékezetes ni. Szaveljov akadémikus, a szovjet délsarki expedíció vezetőjének nagyszerű előadása, '•sakűgy, mint a híres kanadai földrajztudós, Trewor Lloyd színes, vetíteltképes útibeszá- molója. Megfordultak itt olyan kiváló tudósok, mint pl. Theodor Hurtig, Ernst Neef és Manfréd Jung NDK-beli professzorok és a dán J. P. Bakkor, a dél-amerikai bauxitku- tatás egyik nagy érdemeket szerzett egyénisége. M‘í- # Régebben e. földrajzi hét rendezvénysorozata egybeesett a Borsodi Földrajzi Évkönyv cgy-egy kötetének megjelenésével- 1953-tól 1963-ig az évkönyv-sorozat öt kötete jelent meg gazdag és változatos tartalommal. Mind a hazai, mind pedig a külföldi szakemberek nagy elismeréssel nyilatkoztak e kiadványokról, sőt, az egyik moszkvai szakfolyóirata szokásos ismertetésen kívül részleteket is közölt ezekből. Érdeklődéssel kísérték a nyugati egyetemek és tudományos könyvtárak is. Kár. hogy ez a lói indult publikációs lehetőség megszűnt, noha a Borsodban dolgozó geográfusok még társadalmi munkában is vál- ’«lnák. a szakcikkek megírását. Reméljük, hogy a TIT megértő támogatásával és a megyei tanács anyagi segítségével folytatni tudjuk ezt a helyesnek bizonyult kezdeményezést. Szeretnénk, ha a jövő évi, XI. Borsodi Földrajzi Hét megnyitójára az érdeklődők kezébe adhatnánk az évkönyv új, hatodik kötetét. # Hallatlanul nagy mértékben megnövekedett az emberek érdeklődése a hazai táj és a külföldi országok iránt. Ez az érdeklődés összefügg az országjáró mozgalom kiszélesedésével és az egyre növekvő külföldi utazásokkal. Dolgozóink egyre igényesebb, tartalmasabb ismertetést kívánnak azokról az országokról, amelyek a nemzetközi politikai élet homlokterében állnak. Különösen a gazdaságföldrajzi tájékoztatást igénylik, mely sokoldalú megvilágításban adja meg a politikai események hátterét. Ezt az örvendetesen növekvő érdeklődést — az egész éven át tartó TIT-elő- adásokon kívül — a földrajzi hetek során szeretnénk kielégíteni. _L „A szántói híres utca, cimbalommal van kirakva...” £py-epy földrajzi hét előadásait igyekszünk időszerű, központi téma köré csoportosítani. Így pl. az 1967-es földrajzi hét programjában az 50 éves Szovjetunió gazdaságföldrajzának és a szocialista világrendszer országainak ismertetése került az első helyre. E témakörből az elmúlt héten hat előadás hangzott. el. Különösen nagy érdeklődés kísérte a Szovjetunió gazdasági fejlődésével, a szocialista nemzetközi munka- megosztással és a KGST borsodi vonatkozásai Ved fogla'.kosé előadásokat. A gazdasági «p^dménvek bemutatásán kí- zűiwizt a kérdést is vizsgáltuk, milyen szerepe volt a szovjet tudománynak a föld megismerésében. A világ energiakészletével és a jövő energiaforráAz ismert népdal kezdősoraival találkozott az elmúlt hét végén az Abaújszántóra látogató. Szombaton és vasárnap különféle járműveken igen sokan keresték fel az egykor nagy hírű mezővárost. Már hetekkel ezelőtt érdekes plakát hívta fel a figyelmet a hegyaljai hetek rendezvényeire, s a program jelentős része Szántón zajlott le. " © Nem véletlen, hogy a szántói a k a közismert népdalt választották jelképnek. A program központjában a népdal, a népzene állt. Itt rendezték meg immár másodszor a Borsod, a Heves és a Nógrád megyei népi énekesek, hangszeresek találkozóját, s ezenkívül egyéb ünnepségeket. Az utóbbi évtizedben lassan elfelejtették, hogy Abaújszántó a Hegyaljához tartozik, szőlője, bora olyan, mint Tokajé. S hogy bora régebben is jó hírnévnek örvendett, azt a történelmi dokumentumok, helynevek is bizonyítják. Az egyik szőlőhegyet Krakkónak nevezik. A név az ősi lengyel városra utal, melynek kereskedői sokszor már j lábon megvették a város egész j termését, majd itt, helyben fel- ! dolgozva szállították a bort Lengyelországba. Homonnay István tanár, a helyi hagyományok egyik lelkes kutatója és ápolója ismeretlen adatokban gazdag előadást tartott a vendégeknek szombaton délután. Sokszor használta a „város” jelzőt Szántóra, hiszen ez a helység egészen 1905-ig ezt a büszke rangot viselte. 1905-ben lett a mezővárosból község. Ekkor kapta igen kifejező címerét is. A kék-piros lobogón levő címerpajzsban puttonyos és szőlőt taposó embereket látunk, s az aszúszemeket érlelő nap beragyogja a szőlőhegyet. A címer ekkor és ma is jól jelképezi a lakosság főfoglalkozását, a szőlőművelést. Igaz, hogy a szőlészet mellett fejlett volt a gubás-, a kádár-, a csizmadiacéh is. A régi szőlőmű- velő-eszközök néhány szép darabját találjuk meg a kis hely- történeti gyűjteményben (melyet a szántói patrióták múzeumnak álmodnak). A művelődési ház egyik kis szobájában őrzik Jászay Pál szántói születésű történetíró (1809— 1852) múlt századi történeti munkáit, használati tárgyait. De találunk itt 1817-ben készített szénavágót, múlt század végén faragott borotvatokokat, a húszas években készített, ugyancsak díszített mángorlókat, festett parasztkerámiát és keménycserép-tányérokat, régi fegyvereket. A gyűjtemény igen értékes darabjai az egykori csizmadiacéh iratai és tárgyal, melyeket most, igen stílszerűen, a cipész ktsz kirakatában állítottak ki a legújabb terméke'-kel együtt. • Általában a múlt és jelen szerencsésen találkozik Abaúj- szántón. Igen egészséges lokál- patrióták vannak itt, s igyekeznek a múltból, valamint jelenből Is idegenforgalmi és kulturális tőkét kovácsolni. Fél évtizeddel ezelőtt a község megszűnt járási székhely lenni, így talán kevesebben fordulnak meg benne, mint régen. Az Aranyosi-völgy kedvelt kirándulóhellyé vált, de néhány órát a helyi látnivalóknak is érdemes szentelni. Sokfelé vannak lelkes műgyűjtők, régi korok emlékeinek istápolói, akik szabad idejüket, pénzüket áldozzák fel egy ritka tárgy megszerzésére. Tóth Ferenc, a járási tbc-gondozó- intézet munkatársa is szép gyűjteménnyel dicsekedhet, kereken száz keménycserép- tányért gyűjtött össze az utóbbi években. A Telkibányán, Hollóházán készített tányérokon a virágok, rózsák gazdag változatait találhatjuk, de az ilyen feliratok sem ritkák: Légy boldog Julcsa, Éljen a haza, Éljen Kossuth. Ritkább már a kakasos, madaras tányér, de ebből is akad néhány. Alkalmi kiállításon gyönyörködhettünk a tányérokban, díszes fafaragásokban, a kézimunka-szakkör népművészeti munkáiban, a helyi tsz és állami gazdaság termékeiben. S bizonyára kevesen tudják, sajtgyára is van Szántónak, ezek készítményei sem hiányozhattak. A kétnapos program legjava vasárnapra esett. Már kora reggel a helyi úttörőzenekar köszöntötte a lakosokat, s délelőtt került sor a nagyszabású, régi szokásokon alapuló szüreti felvonulásra. Az élen fiatal párt yitt hintóbán a nyalka kocsis, s nem hiányoztak a lobogós ujjú lovaslegények, a szőlőmunkát ábrázoló szekeresek, a kádárok, s egy nagyon szép szőlőkoszorú. A menet végigvonult a városon, s a zászlórúdhoz érve, először vonták fel a régi, címeres lobogót. Ezután a menet a művelődési ház felé vonult. A régi szokáshoz híven, a felvonulók versben köszöntötték a szőlősgazdát, vagyis a gazdaság igazgatóját. Derűben, tréfában, táncban sem volt hiány. A délutáni programban kaptak szerepet a helybeli éti a messziről ideutazott népi énekesek, hangszeresek. A kötetlen ismerkedés a magyar népköltészet egy-egy gyöngyszemének bemutatásával bővült. Hallhattuk itt Ágasváriné palóc dalait és balladáit. Sa.sz- kó József citerást. Sivák Barna cekeházi juhász pásztor- és betyárballadáit, s mindenki a legtöbbet igyekezett nyújtani. Ez az Ismerkedés kis gyakorlat volt az esti bemutatkozáshoz amikor a népművészek a nagy- közönséggel is találkoztak. A szántói művelődés munkásai jól ismerik a helyi igényeket, hiszen tudták, nemcsak a táncdaloknak. hanem a népdaloknak Is jócskán vannak kedvelői. A művelődési házat zsúfolásig megtöltötte a közöns^i Akik ott voltak, úev érezték hogy népi értékeink művész,' fokon való bemutatása icaz.i felejthete*lpn élmény. A ven décek is lói érezték magukat Voltak, akik már az első találkozón részt vettek, s voltak akik a messzi Nógrádból mo«t jöttek el először. A kedves fogadtatás. a nénmnvészet Irán* megnyilvánuló érdeklődés hamar elfeledtette az utazás fáradalmait. s mindannyian űffv búcsúztak, hogv lövőre itt ismét viszontláti-’útlák egymást Abaújszántó néldát mutatott vendégszeretetből, a népi kultúra iránti szeretetből. s rendezvényük a megyei és az országos rádió révén eljutott és eljut mindazokhoz, akik nem tudtak elmenni az egykori mezővárosba, de akik jövőre bizonyára szívesen jönnek c rangos találkozóra. Budgal Ferenc forgalmazást Vállalattal az 1968. évi tervekről, a várható filmek elosztásáról. Több gazdasági vonatkozású terv készült már. Időben nagyon közel vagyunk az új gazdaságirányítás bevezetéséhez. Ennek ellenére még sok a megoldatlan, tisztán nem látott részletkérdés a mozik új játékrendjének, gazdasági tevékenységének kialakításában. Különösen tisztázatlan még a megyei moziüzemi vállalatok hatásköre bizonyos önállóbb műsorpolitika alakításában, mert a jelenlegi álla- pqt szerint a bemutató mozik és az egész vállalat munkája tulajdonképpen a MOKÉP bemutatási programjának függvénye, Feltétlenül kívánatos nagyobb hatáskör biztosítása a megyei moziüzemi vállalatnak, hogy az a helyi igények ismeretében jobban politizálhasson a rendelkezésére álló filmekkel. Külön -gondot jelent és fel- étlenül nagyobb változtatást kíván a filmek propagandája. A helyi műscrplaká’ok kivételével jóformán minden propagandaanyag központilag készül. és elosztása is úgy történik. Ebből adódik az a nem egyszer teljesen fonák helyzet, hogy Miskolc és a megye településeinek utcáit beborít iák az olyan filmek nagy méretű plakátjai, amelyek nem is igényelnek különösebb propagandát. Ezeket a reklámanyagokat elkészítették és leküldték, mfg má.s filmekről semmiféle előzetes hírverés nincs. Hasznos lenne, ha a mozitizemi vállalatnak ’’endelkezZsére állnának bizonyos propagande-'ehe*ősé- srek és ma na irányíthatná a hah'i érdeklődés í" ’ I-el lését. Az is feltétlenül kívánatos, hogy Miskolcon a moziüzemi vállalat több mnlvános nvopagan- dalehetőséphez jusson. Fokozottan érvényesülni kell az elkövetkező években a fflo- zimunka népművelő jellegének. Azaz nemcsak pusztán a filmvetítés lesz a moziüzemek feladata (eddig sem csak ez volt), hanem olyan szórakoztató és tudatformáló tevékenység, amely ezrekre és tízezrekre hat, éppen ezért sok hozzáértést. szilárd helviállást. jó általános és művelődéspolitikai felkészültséget kíván a moziüzemek dolgozóitól. Bizonyos. hogy egyes új intézkedésekkel szemben adódhatnak averziók. A moziüzemi vállalatok dolgozóinak kell majd meggyőzniük a látogatókat a különféle Intézkedések helyességéről. Az ő népművelő munkáján múlik, hogy a film visz- szanyeri-e korábbi látogatottságát. é.s hogy a figyelmesebb műsorpolltika alapián vetített különböző kategóriájú művek miként, hogyan jutnak el i% néző érzelmeihez és tudatához. Benedek Mikiéi) saival kapcsolatos előadás is jelentős teret szentelt a szocialista világrendszer fejlődésének és jövője ismertetésének. Földrajztanáraink számára — összefüggésben az előző kérdéskomplexummal — külön előadást rendeztünk arról, hogyan nevelhetjük ifjúságunkat igaz patriotizmusra és honvédelemre a szocialista világ gazdasági földrajzának tanításakor. Eredményként könyvelhetjük el azt is, hogy az Értelmiségi Klubban tartott tudományos ankétokon kívül több ifjúsági előadásra és vidéki rendezvényre, előadói konferenciára került sor. Folytatódtak a már hagyományos kirándulások és természeti-földrajzi tanulmányutak is. örvendetes, hogy ezeken a szakmai rendezvényeken elsősorban a földrajzot tanító pedagógusok vettek részt. * Az 1957-től megtartott borsod: földrajzi hetek új színfoltot jelentenek a megye kulturális és tudományos életében. A tudományos rendezvények a TIT-fagság továbbképzésén túlmenően fórumot jelentenek a helybeli geográfusoknak, a borsodi táj természeti és gazdasági földrajzát kutató szakembereknek. Tíz év eredményei bizonyítják, hogy a borsodi kezdeményezés, a földrajzi hetek rendezése helyesnek bizonyult, s ösztönző hatására az elmúlt évben Baranyában és Szabolcs-Szatmár megyében is történt hasonló próbálkozás. |~fl most záruló X' Földrajzi Hét egyik láncszeme volt annak az ünnepségsorozatnak, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezünk. Frfsnyák Sándor, a TIT földrajz-geológiai szakosztályának titkára Magyarország, 67 szabja a lehetőségeket, mégis sikerüli a szerzőknek átfogni gazdasági-, bel- és külpolitikai, kulturális életünk minden területét. A könyv ismerteti legnagyobb városaink és megyéink életét. Foglalkozik bel- és külpolitikai helyzetünkkel, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységével, tárcaközi feladataival. Külön fejezetet szentel a magyar igazságszolgáltatás és törvénykönyv részletes magyarázatának, ezen belül is a munkajognak és a családvédelmi törvénynek. Számadatokkal is dokumentálja az ipar és a mezőgazdaság fejlődését. A gazdasági élettel, kül- és belpolitikával foglalkozó anyagon túl kulturális életünk — film, irodalom, képzőművészet —, iskolapolitikánk, valamint felsőfokú intézményeink is szerepelnek az évkönyvben. De megtalálhatók itt az 1966-os év diplomáciai eseményei is. A sokszor talán túlságosan részletező könyvet ölömmel üdvözölhetjük. A Pannónia Könyvkiadó gondozásában német, angol, francia, orosz és spanyol nyelven megjelent a Magyar- ország életét, jelenlegi helyzetét bemutató évkönyv sorozat második kötete. Szerkesztője Gárdos Miklós, írói között pedig olyan, ismert nevű publicisták szerepelnek, mint Barabás Miklós, Pálfy József és Murányi-Kovács Endre. Hosszú ideig misztikus ismeretlenségbe burkolóztunk, eredményeinket, fejlődésünket nem eléggé bublikáltuk a külföldnek. Ennek az volt az eredménye, hogy még néhány évvel ezelőtt is „puszta-nép”- ként emlegettek bennünket. Ezen az eléggé elterjedt szemléleten bizonyára sokat változtat majd ez a könyv is. Olyan adatokat, tényeket, ismereteket tár a külföldi érdeklődők elé, amelyek a maga realitásában, felszabadulás utáni fejlődésében mutatják meg hazánk életét. Anyaga rendkívül sokrétű, s bár a 332 oldal írott, valamint a 30 oldal táblázatos rész szűkre Álig valamivel több mint három hónap múlva hivatalosan is életbe lép az új gazdaságirányítás. Az új mechanizmus természetesen kihat, a művelődési életre, azon belül a filmforgalmazásra is. A művelődési életben másképpen jelentkeznek az új gazdaságirányítás vetületei, mint a termelőmunkában. A moziüzemi vállalatoknál nagy előkészületeket igényel az új esztendő, és több olyan változást is hoz, amely már nem a vállalat belső dolga, hanem a nagyközönségre is tartozik. E kérdésekről tanácskozott a napokban kerekaszta] mellett a Borsod Megyei Tanács több művelődésügyi vezetője, valamint a megyei moziüzemi vállalat igazgatója. Ebből a beszélgetésből kibontakozott, hogy a Borsod Megyei Moziüzemi Vállalat hol tart az új gazdasági
