Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

Vírtmatv 1987. október t. ÉSZAKMAGTAROKSZAO 3 Megyénk fejlesxtésének terveiről tárgyalt a megyei párt IL ft- .»■ r a v K einen ce-ka rba n ta ogadni mernék, hogy a dédestapol­r csányi eset nem egyedülálló megyénk­ben. Ezért tarthat számot a közvéle­mény érdeklődésére is. Pedig valójában nem nagy ügy. De, ha a lényegét sikerült „ki­tapintanunk” — nagy tanulságul szolgálhat. Az ózdi járási pártbizottság első titkára me­sélte el a minap — éppen tanulságai miatt. — Az a baj — mondotta —. hogy az ön­ként vállalt és szívesen végzett hasznos tár­sadalmi munkát nem kíséri mindenütt kellő érdeklődés. És éppen azok részéről, akiknek munkájából, vagy ha úgy tetszik, hivatali, közéleti kötelességeiből az áldozatkész, önzet­len emberek, egy részt ellenszolgáltatás nél­kül magukra vállalnak. Rendszerint ügybuz­galomból. mert látják munkájuk értelmét, s mert fáradozásaik gyümölcse nekik is örö­met ád — kielégülést nyújt. Cserébe legfel­jebb egy kis figyelmet, egy kis érdeklődést, néhány elismerő, biztató szót várnak. Persze, előfordulhat, hogy néha többet is. Mondjuk, segítséget egy-egy konkrét, közérdekű célkitű­zés megvalósításához. De ez utóbbi legalább annyira természetes, ha jó ügyről van szó, mint a figyelem. És a legtöbbször csak e, figyelem, az érdeklődés hiányzik — mondta a párttitkár, és hogy jobban érzékeltesse, mire gondol, elmesélte a dédestapolcsányi esetet. — A járási tanács vb-elnökével együtt dolgunk akadt nemrég a Hegyháton. Dedes- tapolcsánvon át. vezetett az utunk, ahol fel­tűnt, hogy a községi sportpályán mily nagy a „nyüzsgés”. Atlétaruhás fiúk és lányok lepték el a pályát, a falubeli felnőttek közül is szép számmal álldogáltak a pálya szélén. Kiszálltunk a kocsiból, és érdeklődtünk. — Spartakiád van — mondták —, községi spartakiád ... Kerestük a falu vezetőit, gondoltuk, őket is érdekli az esemény, amely ennyi embert „megmozgatott” a községben. De bizony, hiába kerestük a községi párttitkárt, a tanács­elnököt, s a pedagógusok egy részét is. — A Klekner Rudi bácsitól tessenek ér­deklődni — mondta az egyik fiú —, 6 szer­vezte a spartakiádot... Aztán megtaláltuk Klekner elvtársat, és tőle érdeklődtünk: a falu vezetőit nem érdekli ez a szép és nemes vetélkedés? — Sajnos, úgy látszik — volt a meglepő válasz, és egy kicsit restelkedni kezdtünk a helybeli vezetők helyett. Különösen, amikor megtudtuk, hogy nem olyan rég még alig volt sportélet a faluban. A helybeli pár tszer­vezet vezetősége bízta meg Klekner elvtársat, segítsen felélénkíteni a község sportéletét, ki­elégíteni az ifjúság nagyarányú érdeklődését. Klekner elvtárs örömmel vállalta megbíza­tását, és nagy lelkesedéssel látott munkához. Természetesen társadalmi munkában. Rend­kívül sokat fáradozott, hogy ma községi spar­takiádot szervezhetnek, amely a falu ifjúsá­gának nagy részét, sőt, még a felnőttek egy részét is lázba, izgalomba hozza. Nagy örö­mére szolgál, hogy a gondjaira bízott ifjúság egy része már-már figyelmet érdemlő tehet­séget is kezd csillogtatni. A nyáron a járási és a \megyei spartakiádon ugyanis a dédes­tapolcsányi fiatalok egy kisebbfajta bőröndöt megtöltő díjat-érrnet „szedtek össze”... Egyedül egy dolog bosszantja a község lel­kes, önzetlen társadalmi munkását: a falu vezetőinek érdektelensége — közönye... De éz olyannyira, hogy miatta a lemondás, a fclrehúzódás gondolata is megfordult fejében. Láttuk rajta: szinte sértve érezte magát, hogy a község vezetői nem mentek el a sparta- kiadra. Jóllehet itt nem csak az áldozatkész társadalmi .munka eredményéről győződhet­tek volna meg, hanem a falu ifjúságának lel­kesedéséről. sportbeli tehetségéről is. Mert. mi például mindkettőről örömmel győződtünk meg. De a község vezetőinek közömbössége bennünkel is bosszantott. . Az vesse rám az első követ, akit — bár­milyen önként vállalt és szívesen végzett társadalmi munka esetén — lelkesít a kö­zöny. az érdektelenség, az érdeklődés hiánya! Aki nem érti meg például a dédestapolcsányi társadalmi munkás bosszúságát, elkedvetle- nedését... Más példákkal is szolgálhatunk arra vonat­kozólag, hogy a közöny egyenesen rombolt Értékes és pártunk által régóta dajkált em­beri tulajdonságot rombol le. A közügyek iránti fokozottabb érdeklődés és önzetlen aktivitás hőfokát hütheti le. Egyik ismerő­söm például nemrég igen nagy buzgalommal segített egy helyi kiadvány elkészítésében. Agitációs segédeszköz volt a társadalmi tu­lajdon fokozottabb védelméhez. Sok szemé-' lyes tapasztalattal is rendelkezik ebben a „témakörben” — szívesen vállalta. Egy héten át minden szabad idejét rá áldozta, hogy mi­nél előbb elkészülhessen a kiadvány. Tudom, nem várt érte különösebb elismerést, vagy díjazást. De — erről is meggyőződtem — jól­esett volna neki, ha azok az elvtársak, akile számot tartottak munkájára, legalább azt mondták volna a hasznos kiadvány megjele­nése után: köszönjük elvtárs, máskor is szá­mítunk segítségedre. Ez a ügyelem, sajnos,’ ez esetben elmaradt. S én nem csodálkoztam az egyébként lelkiismeretes kommunista hallt megjegyzésén: máskor majd jobban meggon* dolom, vállalom-e... , Minek sorolni? Szerencsére az ellenpéldák tucatjait is fel* sorolhatnánk. A legtöbb pártbizottságunk, tö­megszervezetünk, tanácsunk vezetőinek, ve­zető munkatársainak figyelmességéi az ön­zetlen, aktív társadalmi munkások sokrétű tevékenysége iránt. S tudom, az érdekeltek­nek mindannyiszor jólesik a figyelem, az érdeklődés, a köszönő szó a jól végzett munka után. Kiváltképp, ha minden ellenszolgál­tatás nélkül ajánlották fel ás tették le a társadalmi érdek nagy asztalára. M iért nem élnek hát mindenütt, a köz­ügyek iránti fokozottabb érdeklődés és aktivitás serkentésének olyan, vég­eredményben mindenütt kéznél levő esz­közeivel, mint a kellő figyelem s a köszönő szó? Csépányi Lajos ífefej>• * :;; •/: V-• eV : .. ; r -''• • • \r ' v . . v* c. •• \ : fe ;£>• .......^ v' -, V ' fe* s fe'' ' ^ w fe. , - - , ■ • ■ • ■ •• - ■ v- ­• • . • ' • ‘ . ' : , a • ; j ; • v. ■ "" VX. ♦ v> s - é ^ s s ^ ^ ^ y 5 v 31 wm Mit mm 9RI1I! •lavitj-ík a T.cnln Kohászati Miivek durvahengermű vének 3-as számit melegítő ke­mencéjét. Több léglát és cserepet adnak A nagy évforduló közeledté­vel vállalatunk vezetősége és szakszervezeti bizottsága a ju­bileumi munkaverseny ered­ményeit értékelte. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére vállalatunk dolgo­zói az éves terven felül 3 mil­lió égetett tégla és 1 millió égetett tetőcserép elkészítését vállalták. Szeptember közepéig a felajánlást túlteljesítve 7 millió 200 ezer darab téglát és 680 ezer darab cserepet adtak a népgazdaságnak. A nagyarányú ipart beruhá­zások és kommunális létesít­mények megvalósítása, vala­mint a lakásépítési program végrehajtása több falazóanya­got igényel. A tégla iránt nagy a kereslet. A téglaipari válla­latokra fokozottabb feladatok hárulnak. Az említett 7 millió 200 ezer tégla-többlet mintegy 240 darab kétszobás családi ház falazóanyag-szükségletét biz­tosítja. Vállalatunk. a jubileumi munkaversenyben a mennyisé­gi tervek túlteljesítésén kívül, a bázis időszakhoz viszonyítva éves szinten 2,1 százalékos ön­költségcsökkentést is vállalt. Az eddig elért eredmények szerint ennek a vállalásnak a teljesítése is kedvezően ala­kult. A vállalat dolgozói 196(1. augusztus végéig 96,6 százalé­kos költséghányaddal dolgoz­tak. Ezzel szemben ez év nyolc hónapjában a vállalat 93,4 szá­zalékos költségszintet ért el. A 3,2 százalékos költségsziní.- csökkentés, a bázis időszakhoz viszonyítva 3 millió 585 ezer forint megtakarítást jelent. A közeledő évforduló a vál­lalat dolgozóit további munka­sikerek elérésére és a verseny­lendület fokozására serkenti. Ennek jegyében újabb válla­lások születtek. A Mályj Tég­lagyár tervét november 7-ig 500 ezer darab téglával kí­vánja túlteljesíteni. Ennek ér­dekében az üzem műszaki és adminisztratív dolgozói is szép felajánlást tettek. Gondoskod­nak még egy kemence-műszak termelő munkájának elvégzé­séről. A Putnold Téglagyár dolgozói egyéb felajánlásaikon kívül terven felül ugyancsak 500 ezer darab téglát készíte­nek el. ÉM. Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat Lakatos Imre szb-tJtkár Re. Kozocsa Jenő tervosztály v, i^j" (8 ü kéznél van ^ A Politikai Bizottság ható Tozata megyénk legfontosabl fnezögazdasági feladatokén jelölte meg, hogy továbbra i: növelni kell a termelést, ezer belíij is az árutermelés ara nyát, fokozni a mezőgazdasáj exportképességét. E célkitűzé­seken belül alapvető felada a termelési költségek csökken, lése, s ezen az úton a tsz-ta- Bök jövedelmének növelése. A ’negyei pártbizottság üléséi ügy értékelték az eddigi mun­kát, hogy a megye mezőgazda­sága a határozat óta kedvezi Irányban és ütemben fejlő­dött. A termelés fejlesztésé ben és feltételeinek niegala- hozottságában alapvető válto­zások következtek be. Szocia­lista mezőgazda-ságunkbar nagymértékben javult a mun- ka- és az üzemszervező tevé­kenység, a kádermunka, s szakmai képzés és a szövet­kezeti demokrácia. rfe gondjaink rs vannak szocialista mezőgazdaságunk­ban. Továbbra is szorgalmaz­nunk kell a lejtős területeken gazdálkodó tsz-ek gazdálkodási színvonalának emelését, a fel­tételek megteremtését. Minden évben súlyos károkat okoz megyénkben az ár- és belvíz, sok helyen pusziit az erózió, A vízrendezésen kívül, ki- e'P®lt feladat a talajjavítás, s különösen a gyenge termelő­szövetkezetekben a szakember- ellátás megjavítása. Me«■ írd! szervezni as ivaril kőspontok jobb ellátását A megyei pártbizottság ülé­sének vitájában több felszóla­ló igen részletesen elemezte mezőgazdaságunk helyzetét, sok konstruktív javaslat, ész­revétel hangzott el. Sokan alá­húzták: megyénkben rendkí­vül fontos az erózió elleni vé­dekezés, ezért a lejtős gazdál­kodás fejlesztésére igen nagy gondot kell fordítani, ezeken a helyeken is ki kell alakítani, •reg kell honosítani a legfej­lettebb agrotechnikai módsze­reket, mert csakis ezek bizto­sítják a gyenge tsz-ek gaz­dálkodásának megjavítását A mezőgazdasággal került szoros összefüggésbe a párt­bizottsági ülés vitáján a nagy­városok ellátása. Dr. Pásztor Pál elvtárs javasolta felszóla­lásában, hogy Miskolc és a Sajó-völgyi iparvidék zöldségj és gyümölcsellátása céljábó, Miskolc környékén ki kellene terjeszteni az öntözéses kert­gazdálkodást. Ez a megtermelt áruk értékesítése szempontjá­ból rövid szállítási távolságot igényelne, s a városközelség az árképzésre is kedvező hatással lenne. Túlmenőleg ezeken a fontos szempontokon, az ön­tözéses kertgazdálkodás az ipa­ri dolgozók női családtagjai­nak foglalkoztatására is több­féle lehetőséget nyújtana. A Kis-Sajó medre alkalmas volna öntözésre, s e célból nem len­ne haszontalan a Boldva vizét összekapcsolni a Kis-Sajó inedréveL Ugyancsak minden felszólaló egyetértett azzal a megállapí­tással. hogy az eddig telepí­tett gyümölcsösökhöz mielőbb Ineg kell építeni a járulékos létesítményeket, raktárakat, utakat és a vízellátást. Cser- vák Ferenc elvtárs, az Encsi Járási Pártbizottság első tit­kára elmondotta, hogy járásuk területén már a jövő évben több száz hold gyümölcsös fordul termőre, közte a hír- , neves gönci kajszibarackos, de a gyümölcstároláshoz, feldol­gozáshoz szükséges járulékos beruházások megvalósítása ké- „ ük. Ugyancsak gondok van- . \ak a burgonya átvételével. \ MÉK nem veszi át a ler- nelőszövetkezetektől a burgo- iyát, s ez nemcsak a tsz-ek ?rtékesítési tervének teljesíté­st hátráltatja, hanem magá­ban hordja azt. a veszélyt is. hogy a megtermelt, egyébként Í ő minőségű burgonya nem lyan minőségben jut el a fo­- gyasztóhoz. mint azt a gyors > átvétellel biztosítani lehetne. t > Mindenütt [ jobb kooperációt! ! Az ilyen, s ehhez hasonló • gondok a jobb kooperáció t szükségességét vetik fel mind ■ az új telepítések és a hozzájuk ■ kapcsolódó feldolgozó létesit­> menyek, mind az egyes szervek i együttműködésének tekinteté­ben. Szólt Cservák elvtárs arról ; is. hogy járásuk területén a 1 cukorgyár döntő többségben ■ felszámolta a cukorrépa-átve*­• vő helyeket, s most a legtöbb ■ tisz-nek tengelyen kell a. répát ■ a gyárba szállítania, ami megnöveli a költségeket. Az encsi járás tsz-einek gondjával azonos, hogy a Tar- cali Állami Gazdaság több száz holdas szőlő- és gyü­mölcstelepítései is termőre fordulnak. Ezért évek óta sze- : retné megépíteni hűtöházát, borpincéjét és a hozzá szüksé­ges iparvágányt a Mezőzom- bor—Bodrogkerasztúr vasútvo­nal mellett (a gazdaság terü­letének súlypontjában), de még nem nyílt rá lehetőség. Arról is szóltak a vitában részve­vők, hogy a vízellátás szintén a jövőben megoldandó felada­tok egyike, hiszen a víz, mint legfontosabb nyersanyag már­is „hiánycikk”. Ezéi-t a lakos­ság, a mezőgazdaság és az ipar érdekében fokozottabban kell kiépíteni a vízgyűjtő te­rületek völgyzáró gátjait és a tárolói nedeneóket. Kapás Pál elvtárs, a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdaság igazgatója a jelentésnek a To- kaj-Hegyalja rekonstrukciójá­val foglalkozó részéhez kap­csolódva elmondotta, hogy, a földtulajdoni és földjogi kér­déseket a szocialista szektorok érdekében is rendezni kell. Az előző évekhez viszonyítva, most birtokpolitikái problémák akadályozzák a rekonstrukció végrehajtását. Hangsúlyozta: az egyéni érdekek megsértése nélkül, egységes szőlőtáblák kialakítását kellene biztosíta- ni. Fő feladat as ár­én belvíxvcdclem A tókaj-hegyaljai rekonst­rukció azonban még egy sor más problémát is felvet. A hegyaljai borok értékesítésé­ben sok a közbeiktatott szerv, s ebből az a gond ered, hogy a termelő vállalatoknak nincs lehetőségük termékeik értéke­sítésénél tranzakciós üzletek lebonyolítására. Arra sincs le­hetőség, hogy korszerű műsza­ki és technológiai gépekkel — például almaválogató gép, vágj’ borfejtő — szereljék fel a vállalatot. A kereske-’ 'mi szervek általában érdekképvi­seleti szervként hirdetik ma­gukat, de végül befolyásolják a vállalat munkáját és az eredmények megvalósulását. Kapás Pál elvtárs elmondta, hogy a Tokaj-heg.valjai Álla­mi Gazdaság is igényt tart a közvetlen exporttevékenység­re. Imri Gj-ula elvtárs, a Sze­rencsi Járási Pártbizottság el­ső titkára a mezőgazdasági szállítások problémáit össz­hangba hozta a szerencsi járás kedvezőtlen útviszonyaival. Ezeknek okait abban látja, hogy a járás területén nem gondoskodnak a hat szakasz­mérnökséghez tartozó utak megfelelő karbantartásáról. Indokoltnak látszik az átszer­vezés, hogy a járás útjai egy technikushoz tartozzanak, s kérjék számon az elvégzett munkát Megemlítette Imri elvtárs. hogj’ a taktaközi víz­telenítés is lassan halad, az itt létrehozott társulatot job­ban el kellene látni gépekkel. A megyei pártbizottság ülé­sére terjesztett anyag is hang­súlyozza, hogy részben álla­mi, másrészt termelőszövetke­zeti összefogással megyénk több területén (Bodrogköz, Taktaköz, Dél-Borsod, stb.) fontos intézkedések történtek az ár- és belvízvédelmi hely­zet javítására. Ezek az intéz­kedések azonban nem bizto­sítanak teljes védelmet, mert a Bodrogközben a belvízkár az idén is meghaladja az 50 millió forintot. Ugyancsak nagj’arányú terméskiesést oko­zott a beltóz a Taktaközben és Dél-Borsod térségében is. Ezért a veszélyeztetett helyeken az illetékes szervek felméréseket készítettek a belvízkárok meg­szüntetése céljából. Tekintet­tel a Bodrogközben és a Tak­taközben az évenként jelent­kező nagyarányú belvízkárok­ra, szükségesnek látszik ezek öt éven belüli rendezése. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom