Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-28 / 255. szám

ESZAKMAUYAKOOSZAG Szombat. 1367. október **. AZ OrSZágOS Piackutató Intézetről Pécs a vetítések pergőtüzében (Kiküldött munkatársunk te­lefonjelentése.) A bőség örö­me és zavara keríti hatalmába a III. pécsi játékfilmszemle részvevőit. Ma már bizonyos, hogy az egy h£tre tervezett 58 program szellemi javaiból nem részesülhet minden ven­dég és érdeklődő, mert olyan mennyiségben (és minőségben) peregnek az események, hogy a lépéstartás szinte lehetet­len. Természetesen emiatt a mindent látni kívánó szakma­emberek bosszúsak leginkább, a közönség okos érzékenység­gel és természetes igénnyel választ'a ki a széles kínálat­ból a számára legérdekesebb műsorszámokat. A rendezőket és filmkritiku­sokat mindenesetre a szerdán befejeződött szakmai szimpo- zion érdekelte leginkább. A magyar filmművészet figyel­met keltő vonulatából, emel­kedő görbéjéből szóló vita summája természetesen az volt: ezt a színvonalat kell tartani, s vigyázni rá, hogy az aranykor (egyesek szerényen ezüstkorról beszéltek), ne le­Megyénk üzemorvosai mmaaKmzumr<aas3mttm'rrm\\■ ii» w«i1 »ml'bpmbbm— a BVK-ban tanácskoztak •- Most Jó a kép, ne mozdulj! Filmjegyzet Az özvegy és a százados körülmények között. Spanyol- országot is megjárva, sok-sok vándorlás után, csütörtökön megérkezett Pécsre. Vászonra kerülése nagy élményt jelen­tett, s felszabadította a vita hullámait. Az új magyar játékfilmek bemutatói a filmszemle égisze alatt kitűnő propagátorai, elő­hírnökei lettek a magyar film- művészetnek és filmgyártás­nak. A Csillagosok, katonák című Jancsó-filmet rendkívüM programként ismét műsorra kellett tűzni. A film csodáló- nak és vitatóinak tábora to­vább növekedett. Paláslhv György Az özvegy és a szá­zados és Hintsch György Kár­tyavár című alkotása szintén nagy érdeklődés mellett került vetítővászonra. Fejős Pál filmjei telt házat vonzanak. A pécsi játékfilm­szemlén „felfedezett” egykori filmművész, a magyar film- történet nemzetközileg ismert alakja most hat filmjéből álló retrospektív-vetítés során kap­csolatba került a közönséggel, őszintén szólva nem is ért­jük, hogy filmes múltunk sze- 1 íén.vcs történetéből, a magyar filmművészet előzményeiből hogyan maradhatott ki ez az európai és világlátó, külföldön is mind eredményesebben fel­tűnő művész. (F, tudósítást is felhasználom arra, hogy szűkebb hazánk filmklubjainak archív- és míí- v észfilm-sorozatok irányító’- nak és szervezőinek figyelmé' felhívjam a Tavaszi zápor, az Utolsó előadás, A nagv ház. az Egy marék rizs, a Brood- vay és a Mégis szép az élet című Fejős-filmekre.) Még néhány mozzanat a ver­senyfilmek vetítéséről. Az idén ismert •. filmkritikus''1’ mutatták be a versenyfilm"' alkotóit. Jókora előnyökk"' járt, mert Bernáth Lász1'- Zsugán István, Földes Ann" Zav László, Gyertyán Ervin és más kritikusok a közönségre’: tetszőbb kérdéseket, szakava­tottabb gondolatokat pendfte'- tek meg, mint korábban a tv bemondói. A játékfilm-versenyek ©ív nélkülözhetetlen velejárói, mint például az autogram- gyűjtés, a közönség—művész találkozók, Pécsett is divato­sak. A Pannónia és Nádor szálló halijában néha férni is alig lehet, mert a kíváncsiak gyűrűje fogja közre Latinovits Zoltánt, Törőcsik Marit, Básti Lajost, Greguss Zoltánt, és más, híres filmsztárokat. Ked­ves színfoltként említem meg, hogy a Szevasz Vera! című film két fiataljának, az orvos- tanhallgató Bálint Tamásnak és a bölcsészhallgató Neményi Máriának filmbeli története az életben folytatódik tovább. De hát a szerelmi mérleg megvo­nása már nem szemlefeladat. 'Néhány szóra feltétlenül számot tarthatnak még a jól sikerült vidéki vetítések és közönség—művész találkozók. Amit nekünk, miskolciaknak feltétlenül érdemes eltanul­nunk, az a rövidfilm-verseny további szélesítése, ugyanis a pécsi játékfilmszemlét sikerült minden vonatkozásban kiter­jeszteni a megyére is. Jellem­ző, hogy a dús eseményekre megérkező Aczél György elv­társ, a Központi Bizottság tit­kára, aki találkozott a szak­mai és a társadalmi zsűri tag­jaival, a vidéki vetítések fo­gadtatásáról érdeklődött legin­kább. Egyebekben Aczél elv­társ részt vett a filmszemle tiszteletére rendezett balett­bemutatón is, amelyen az im­már világhírű pécsi együttes adott keresztmetszetet legsi­kerültebb koreográfiáiból. Pénteken dél,előtt az ország filmklubjainak vezetői tesz­nek fel izgalmas kérdéseket a filmművészeknek és a kritiku­soknak. A népművelés szem­pontjából nagyon fontos terü­leteket érintő tanácskozás részleteire még visszatérünk. Párkány LásjU pontossággal egy futó találko­zásra. A film érdeme a téma fel­vetése, de eszközei nem ér­nek fel hozzá. A százados tré fás-kesernyésen azt mondja i csupaszív Horváth őrmester­nek egy alkalommal, amikoi már nagyon furcsállja a Hol- Ióné bejelentése körüli ügyel alakulását: „nekünk az üdv- hadseregben lenne a helyünk” A film alkotói valami ilyes­féle szerepet is szántak í filmbeli rendőröknek, s a: egész magány-probléma meg­oldását valamiféle hatóság-i feladatnak tekintik, bár a; utolsó kockákon kitűnik, hogj ez így nem mehet. Jószívű rendőrök nem győzhetik sor­ra vigasztal gatni a főváros minden özvegyét Nem adott hát választ a film megköze­lítőleg sem az önmaga felve­tette súlyos társadalmi kér­désre, de mint bevezetőben említettük, megajándékozta a nézőt egy olyan felejthetetlen színészi alakítással, mint Tol- nay Klári Hollónéja. A mű­vésznő sikerekben gazdag pá­lyájának eddigi csúcsa ez. A felcsillanó remény láttán bi­zakodó, annak tovatűntén kétségbeesett, önmaga szelíd hazugságvárába zárkózó, száz színárnyalatban csillogó asz- szony. Sinkovits Imre a szá­zados szerepében nagyon Sin­kovits, Szirtes Adám a rendőr őrmester alakjában nagyon jó Szirtes volt. Benedek Mikié* sebb asszony bizalmával S mikor Hollóné előtt sorra be­zárulnak az ajtók, amikor már végképp egyedül marad rettentően sok és terhes sza­bad idejével, amikor múltba merülő ábrándozásai sem se­gítenek, a rendőrséghez for­dul. Bejelenti ismerőseinek „eltűnését”, s emögött, dús fantáziával, valamiféle bűn­ügyet is szimatol. A százados ezzel kapcsoló­dik az özvegy életéhez. Illetve nemcsak a százados, hanem annak famulusa, egy nagyon derék őrmester is, akik sok zsörtölődéssel ugyan, de utá­na járnak az asszony rém­látomásainak, végül egyetlen estére boldoggá teszik azzal, hogy a kivezényelt rendőrök­kel elfogadják vacsorameghí­vását A magány, a társtalanság súlyos társadalmi probléma. Sokkal nehezebb kérdés, sem­mint olyan felszíni eszközök­kel és olyan művészi megkö­zelítéssel lehetne boncolgatni, ahogyan a Kopányi György forgatókönyve és a Palásthy György rendezte film teszi. A filmbeli Hollóné szinte társa­dalmon kívül áll, de nem ki­zárt dolog, hogy örökös ál­modozásával önmagát rekesz­tette ki. Nehéz ezért felelőssé tenni környezetét, a szomszé­dos házaspárt amely munká­ja utón nyugalomra vágyik, vap' a vezető állású férfiút, ' aki huszonkét esztendő utón ' nem emlékszik vissza telje* A pécsi játékfilmszemlével csaknem azonos időben került a bemutató mozik vásznára a legújabb magyar film, Az öz­vegy és a százados. Parádés szerep, nagy lehetőség egy érett művésznek, hogy meg­csillogtassa sokoldalú ember- ábrázoló tehetségét. Tulaj­donképpen ebben az egy mon­datban összefoglalhatnánk a filmről kialakítható véle­ményt Mert ez marad meg a nézőben emlékül, de ez aztán hosszú időre. Tolnay Klári já­téka lenyűgöz. Nehéz lenne kategorikusan kijelenteni, hogy Az özvegy és a százados nem jó film, de a sikerültek közé sem sorolható megjegyzés nélkül. Témája a magány, a társ, vagy társak iránti vágyakozás, az egyedül­lét sivársága, özvegy Hollóné csendes, szerény, álmodozó, esendően társtalan lény. Ta­karítónő valamilyen vállalat­nál, vagy intézménynél, szép lakása van, ami még abból az időből maradt, amikor férjével élt Sok a szabad ideje, s egész életét a jó emberek ke­resése tölti ki. Szeret a szom­szédokhoz járni, de azok ha­mar ráúnnak, szeretné, ha va­csoráját nem magánosán fo­gyaszthatná el, hanem társa­ságot láthatna vendégül, de az óbudai környéken sokan is­merik, s mindenki habókos- nak tartja. Meghívásait elfo­gadják, de egy percre sem ve­szik komolyan. Egyedül egy kalandkereső pincér él vissza a hiszékeny, nála jóval idő-. keresetük nem változik lénye­gesen, felmentik az éjjeli műszak alól, szólnak érdekük­ben a szociális juttatások szétosztásakor. Miskolc üzemeiben egy or­vos óránként átlagosan 57 pa­naszossal foglalkozik. Csupán ez az egy adat is érzékeltet valamit az üzemorvosi munká­ról, amelyhez hozzátartoznak még az alkalmassági, felvé­teli vizsgálatok, a szűrések, a kötelező időszakos vizsgálatok, a statisztikák a keresőképte­lenségről, a különféle nyil­vántartások, jelentések, értesí­tések elkészí' 9 Több előadó, így dr. Bódy Gyula, dr. Borsányi Gáborné és dr. Fövényi Mihály is szólt róla, milyen fontos a munka- alkalmassági vizsgálat. Jó len­ne, ha ezt már az ipari tanu­lók felvételénél az üzemorvo­sokra bíznák. A bányaiparban pedig több csökkent munka- képességű dolgozó segíthetne a vájártanulók oktatásában. Érdekes témáról tartott elő­adást dr. Tombácz Imre is, aki az Ózdvidéki Szénbányák hat termelő üzeménél vizsgálta meg, milyen okok miatt tör­tént 800 üzemi baleset az el­múlt év júniusától ez év jú­niusáig. Megállapította, hogy 86,4 százalékban emberi hibák okozták a baleseteket: figye­lemhiány, hanyagság, hozzá nem értés stb. És az üzemor­vos ezeken az emberi hibákon is megpróbál a maga saját­ságos eszközeivel segíteni. A tudományos tanácskozás részvevői nagy érdeklődéssel hallgatták továbbá dr. Zemp­léni Imre előadását a mező- gazdaság egészségügyének szervezési kérdéseiről, dr. Lo­vas Teréz ismertetőjét a kon­fekcióiparban előforduló ve­gyi ártalmakról, majd dr. Szi­lárd Szilviát és dr. Kerek Györgyöt, akik az építőipari, illetve a kohászati dolgozók egészségügyi kérdéseiről szól­tak. Valamennyi előadást élénken megvitattak a jelenlevő üzem­orvosok, akik ma, október 28- án még Kazincbarcikán tartóz kodnak, * megtekintik a BVK üzemeit. — Feltétlenül örvendetes, hogy megyénk üzemorvosai • ok gyakorlati munkájuk mel- ett időt szakítanak a tudomá­nyos munkálkodásra is, isme­retanyagaikat átadják egy­másnak. Így üdvözölte dr. Pintér László megyei főorvos kzt a tudományos tanácskozást, amelyet tegnap, október 27-én tartottak Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyikombinát műve­lődési otthonában, és amelyre a Magyar Üzemorvosok Tudo­mányos Társasága észak-ma­gyarországi tagozatának ren­dezésében került sor. A ta­nácskozáson a megyei pártbi­zottság képviseletében Lukács János jelent meg, továbbá részt vett Csikós Istvánná, a Kazoncbarcikai városi Tanács vb-elnöke és Sütő László, a Borsodi Vegvikombinát szoci­ális igazgatója^*. A vegyiparban sok a veszé­lyes munkahely. Ezért itt az üzemorvosok felelőssége is fo­kozódik. A betegségek megelő­zése és gyógyítása egyaránt fontos feladatuk. Hogyan előz­hetők meg a vegyipari mérge­zések például a Tiszai Vegyi­kombinátban? Többek között ezt a témát elemezte dr. Szentgyörgyi Dénes. Dr. Szat­mári Ervin a borsodi vegyi- kombinátbeli egészségügyi munkáról tartott előadást. El­mondotta, hogy a BVK-ban egyéni és csoportos vizsgálato­kat egyaránt tartanak, és munkásvédelmi javaslataikat továbbítják a műszaki vezető­ségnek. Nagy segítséget jelent a betegségeket megelőző munkában az a munkaegész­ségügyi laboratórium, amely két éve működik az I. számú gyáregységben ^ A* üzemoi sí gondozás miskolci tapaszt a'a’ni ról szól­va dr. Adorján Imre, Miskolc város üzemi főorvosa hangsú­lyozta a rehabilitációs bizott­ságok munkájának fontosságát. Ezek a bizottságok törődnek azokkal a dolgozókkal, akik betegségük miatt már nem tudják kellően ellátni korábbi munkakörüket. Könnyebb Inunk ára irányítják őket, ahol gyen tiszavirág életű. A vitá­ban felszólalók nemcsak esz­tétikai, hanem ideológiai téren is megküzdöttek egymással, s ez jó jel, alapfeltétele lehet a kitűnő szériában levő magyar filmgyártás eszmei, művészi színvonala tartósításának. Azzal, hogy a hat verseny- filmen kívül (Az utószezon, a Hideg napok, a Szevasz Vera!, az Apa, a Hogy szaladnak a fák. s a Tízezer nap című fil­mek startoltak), számos vetí­tési program tarkítja az unal­masnak nem mondható szem­lenapokat, egy lehetőség tört magának utat a nemzeti film­fesztiválok arzenáljába. Ez pe­dig nem más, mint az össze­hasonlítás, a további vitaalap megteremtésének módszere. Vászonra került néhány nemzetközi fesztiválnyertes film is, programon kívül vetí­tették Losey Baleset című filmjét, és a hallatlanul szug- gesztív erejű. Az elindulás cí­mű, Berlinben pálmát nyert Skolimowski-filmet. A világ filmszakembereit és közvéle­ményét felbolydító. Nagyítás című Antónióni-film kalandos Hogyan is zajlik le egy-egy t kutatási program? A DIGÉP t szerette volna tudni, érde- - mes-e fejlesztenie a targoncá­kat. Megbízta hát az intézetet a felméréssel. Az intézet mun­katársai kérdőíveket szerkesz­tettek, melyeknek alapján reá­lisan felmérhető, milyen piac­lehetőséggel számolhat a ( DIGÉP az elkövetkezendő idő­szakokban a Béta I/A típusú | targoncákkal kapcsolatban. i ü vállalatok érdeke i A kérdőívek visszaküldése nem kötelező, az eredmény mégis meglepően jó. Míg kül­földön a visszaérkezés 1,5 szá- ' zalék körül mozog, ők idáig ja kérdőívek 90 százalékát kan­ták vissza. Mindez arra mutat, hogy a vállalatok egyrészt dz újdonságnál, másrészt jól fel­fogott érdeküknél fogva, aktí­ván részt vesznek a kutatás­ban. Mivel országos intézetről | van szó, elsősorban a belföldi piaclehetőségek kutatása a feladat. De ha gazdaságosnak mutatkozik és a belföldi kuta­tást nem zavarja, a jövőben oda-vissza alapon, külföldi piackutatással is foglalkozik majd. — Mi történik, ha az adott prognózis nem válik be? — kérdeztük Abonyi elvtárstóL — Kondicionális programot adunk — válaszolta. — Jelöl­jük tehát azt is, milyen kö­rülmények között érvényes. Ha a feltételek változnak, új­ra kell mérni. Érdekünk a mi­nél pontosabb válasz, hiszen nem akarjuk elveszíteni meg­bízóink bizalmát. Az OPI létrehívását a meg­változott körülmények tették lehetővé. Léte a vállalatok ér­deke, hiszen termelni, főleg új termékkel jelentkezni, fej­leszteni csak úgy lehet, ha is­merjük a keresletet. Persze, ez fordítva is igaz, s az OPI ilyen irányban is ténykedik, hiszen a kínálat ismerete sem elha­nyagolható. Ennek felmérésé­ben segít az Országos Piac­kutató Intézet mindazoknak, akik hozzá fordulnak. Csutorás Annamária gebbi üzletfeleikkel, bemuta lókat szervezhetnek. Többé között ilyen igényeket elégi ki az Országos Piackutató In tézet is. Felmérés - Információs hálózat Az intézet ebben az évbei kezdte meg munkáját. A tíz. éves múltra visszatekintő Bel kereskedelmi Kutató Intézet bői alakult át. Az elődné meglévő két osztályon kívü létesült egy harmadik, amelj a termelési eszközök piac­lehetőségeit kutatja. Az OPI az új mechanizmus vállalata az 1967-es év második felétő] nem dotációs intézet, önmagái tartja el, maga is a „piacról él”. Abonyi István osztályveze­tő elmondotta, hogy megbízás alapján alapanyag- és munka­eszköz piaclehetőségeket mér­nek fel. Az intézet belső mun­katársi gárdája mindössze 50 —60 tagú, de szinte az egész ország területén — kivételt csak a termelőszövetkezetek képeznek — kiépítették az in­formációs hálózatot, a vállala­toknál egy-egy, erre kijelölt személlyel tartják a kapcsola­tot. Bár a termelőeszközökkel kapcsolatos piackutatásnak hazánkban nincs hagyománya, á fogyasztási cikkekkel és a kereskedelemmel foglalkozó felmérésekből, a külföldi ta­pasztalatokból kiindulva, eredményesen tehetnek ele­get egy-egy megbízatásuknak. A múltkoriban BodFOgke- resztúrban a DIGÉP Béta I/A típusú targonpabe-nu tató­ján találkoztam az Országos Piack(Ható Intézet egyik mun­katársával. Azt vizsgálta, mi­lyen e targoncák iránti keres­let. érdemes-e kifejleszteni a targoncacsaládot. Újszerű kapcsodat Az új gazdasági mechaniz­musra való áttérés alapvető változásokat hoz a vállalatok életében. Megszűnik az. eddi­gi merev kötöttség, termékei­ket legjobb belátásuk szerint értékesíthetik. önkéntelenül is felvetődik a kérdés: ha nem központilag határozzák meg, hogy egy-egy árufajtá­ból mikor és mennyit termel­jenek, hogyan Igazodnak el a vállalatok a szabadpiac, a ke­reskedelem bonyolult rend­szerében? Pontosabban, mi garantálja, hogy termékeiket értékesíteni tudják? A terme­lés és a kereskedelem koordi­nációját eddig felsőbb szervek biztosították;' Most a vállala­tok magule is kereskedőkké válnak, termékeiket saját ma­guk is értékesítik. Arra, hogy felmérjék az egy-egy termé­kük iránti keresletet, több mód is kínálkozik. Egyrészt kapcsolatban maradnak ré-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom