Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-28 / 255. szám

Szombat, 1967. október 28. eSÄARWAOT A ROSSZ AO 3 Szép sikerek Ozdon A Szakszervezetek Borsod j megyei Tanácsa szerdán Mis- ! kolcon elnökségi ülést tar- ] tott. Az ülésen egyebek között | az Ózdi Kohászati Üzemekben | folyó jubileumi munkaverseny [ tapasztalatait tárgyalták meg. Az erről szóló beszámoló megállapította, hogy a széles körben kibontakozott és az eddigieknél körültekintőbben szervezett munkaverseny több fontos területén kiemelkedő eredményeket hozott. Henge­relt áruból például több mint tízezer tonnával gyártottak többet terven felül, s ugyan­ennyivel túlteljesítették az ex­port-kötelezettségüket is. A tervezetthez viszonyítva csök­kent a termelési költség, csaknem négy százalékkal emelkedett az egy dolgozóra jutó napi termelési érték. Korszerűbb anyagmozgatás, ................................................................................IIIIIIIIIIIIIllllIllllltlIMIIIIIII o lcsóbb szállítás ttiiiittiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiimiiiii» Országom Unfcrcüeia Kazincbarcikán Új típusú kályhái A Zománcipari Művek sal­gótarjáni gyáregységében kiál­lításon mutatták be a gyár legújabb termékeinek minta­1 példányait. Az új, szép kivite­lű gáz- és széntüzelésű kály­hák sorozatgyártását nemsoká­ra megkezdik. feltételek biztosításét — tették hozzá. Az összefogás eredménye Az eredmény nem is ma­radt el, S' rácáfolt minden kez­deti aggodalomra. A főmérnök így beszél erről: — Kilenc százalékkal csök­kent a munkaidő. Ennyivel kellett volna a teljesítménynek is növekednie, hogy ugyanazt a mennyiséget megtermeljük. Ehelyett július óta általában tíz-tizenöt százalékos a telje­sítménynövekedés. Javult a gazdaságosság is: az első fél évben — 48 órás munkahete­ken — egy tonna szén kiter­melése átlagosan 330 forintba került, ugyanért a mennyisé­get 355 forintért adtuk el. Egy tonna szénre 25 forint nyere­ség jutott. Ezzel szemben jú­liusban — a munkaidő-rövidí­tés első hónapjában — 305 fo­rintra csökkent az önköltség, s az árbevétel 348 forint volt Így az első félévi, tonnánkénti 25 forintos nyereség majdnem megduplázódott. Hasonlóan jobbak a gazdaságossági muta­tók augusztusban és szeptem­Az. új típusú széntüzelésű ..Konvex' széntüzelésű kandalló a kiállításon. kályha és a ,,K l7."-ös" „Fényezik“ az uborkamagot Ricsén Régen rájöttek a ricsel Üj Esztendő Tsz vezetői és gaz­dái, hogy érdemes uborkamag­gal foglalkozniuk. Növelték is évről évre vetésterületét, úgy, hogy ez idén már meghaladta a 400 katasztrális holdat Á község határa, különösen a Tisza menti földek kiválóan al­kalmasak az uborka mag ter­mesztésére. Három brigád egyenlő arányban osztotta fel a terüle­tet s amint most számba ve­szik a termést, nem csalódtak számításukban, elégedettek az eredménnyel. Befejezték az uborkamag „cséplését”. mosá­sát és ezekben a napokban Ankét a sserkesxtőségben a vállalat cs a dolgozok Aj viszonyáról baszni nagyobb kedvezményt, akiknek már előzőleg is meg­volt. Ennek van olyan kiha­tása is, hogy- két egymás mel­lett dolgozó, egy helységben lakó közül az egyik megkap­hatja, a másik nem. Ezt fa» M ón A Dl GÉP dolgozója 2 Az LKM dolgozója — Felületesen oda lehetne csapni olyasmit hogy talán egyik-másik esetben jobb lenne a dolgozónak a tsz-ben állást vállalni. De ez elha­markodott Ítélet, mert zömmel olyan emberekről van szó, akik a gyárak törzs gárdájához tartoznak, sőt. vannak körtük kulcsemberek is. Az ésszerű az lerme. ha ezek a törzstagok esetleg bejönné­nek a városba lakni. Igen, de hol van annyi lakás? A bizonyítás kedvéért érde­mes megemlíteni, hogy a DI- GÉP nagy örömmel fogadná, ha vidékről, mondjuk, ková­csok jelentkeznének. És itt is­mét egy új gond jelentkezik, A gyár képviselője szólt róla, hogy megnőtt az igény a mun­kahely kulturáltsága iránt. Ez egyelőre azzal kezdődik, hogy a kívántnál kevesebb fiatal je­lentkezik például az előbb említett szakmába. Molnár László, * BAÉV Jő eredmények Királdom csökkent a meikaii, javul! a gazdaságosság, növekedtek a bérek bőrben is. Ugyanakkor lénye­gesen javult a minőség és a baleseti helyzet is. Ami a leg­fontosabb eredmények közé sorolható: növekedtek a bé­rek. Az első fél év egy mun­kásra jutó havi átlagával. 2324 forinttal- szemben júliusban 2389 forint, augusztusban pe­dig 2500 forint átlagkereset mutatható ki. A három hónap átlaga meghaladja a 120 forint fizetésnövekedést! Különösen a teljesítménybérben dolgozók bére növekedett. Eziek az eredmények ön­magukért beszélnek. Jól mond­ták a Királdi Bányaüzem ve­zetői: „Ez már as új mecha­nizmus szelleme ..Valóban. A királdi bányászok bebizo­nyították: kevesebb idő alatt, a munkaidő jobb, ésszerűbb kihasználásával, megfelelő munkaszervezéssel elérhetők, sőt, túl is számyaihatók a ko­rábban elért eredmények. Eh­hez az szükséges, hogy az egyéni érdek egybeessen a kö­zösségivel. Ezt persze fel is kellett ismerni, ök felismer­ték. Megérdemlik a szabad szombatokat — és méltóak az előlegezett bizalomra. Falud! Sándor I központi szénosztályozómü ta- ; nácstermében nagyszámú er- j deklődő előtt Monos János, a ! Borsodi Szénbányák igazgató- I ja nyitotta meg a kétnapos ! konferenciát. Bevezetőjében rámutatott, hogy a konferen­ciát elsősorban az üzemelte­tők érdekében hívták össze. Célja az, hogy az üzemeltetők vitafórumhoz jussanak, kifejt­hessék véleményüket, átadhas­sák egymásnak tapasztalatai­kat. A konferencia első napján a hat előadásban elhangzott ér­dekes felvetéseket, a kutatási eredményekről és a gyakorlati tapasztalatokról szóló beszámo­lókat vitatták meg a részve­vők. Heidrich László, kijlél pá­lya részlegvezető. A munka- fiziológia és munkapszichológia alkalmazása a kötélpályás szál­lítás munkaszervezésében cím­mel, Üveges János, a köz­ponti szénosztályozómü fő­mérnöké a függőkötél- pályás szállítás költség- elemzéséről, Fűzi Tibor, a Bor­sodi Szénbányák munka- és bérügyi osztályának vezetője a kötélpályás szállításoknál ki­alakított kombinált bérrend­szerről tartott előadást. A kon­ferencia első napjának dél­utánján Sidlovies József Sze­mélyszállító kötélpályák, Tóth I ászló Villamosrendszerek szerepe a kötélpályás üzem- irányításban és Frankó Endre Automatizálás és állomási gé­pészeti berendezések című elő­adását vitatták meg. Az igen eredményes, a szál­lítási problémák megoldásá­hoz, a költségek csökkentésé­hez közelebb vivő konferencia második napján a részvevők a helyszínen tanulmányozták a környék kötélpályáit. Az üzem- látogatáson tartókötél-vizsgála­ti bemutatóra is sor került, s a szakemberek megvitatták töb­bek között az automatizálás lehetőségeit a csilletöltésnél. A kétnapos országos konfe­rencia színhelyéül azért vá­lasztották Kazincbarcikát, il­letve a központi szénosztályo­zóművet, mert a különböző kérdésekben itt állnak rendel­kezésre a leggazdagabb gya­korlati tapasztalatok. Ezen a környéken a legsűrűbb a kötél­pálya-hálózat. Az itt, üzemelő öt kötélpálya hossza eléri a 26 kilométert. ..fényezik", ltot cséplőgépet ál­lítottak munkába, amelyek szétzúzták az uborkát, azulár kimosták belőle a magrakat A szárítás után az uborka hú­sából nyálkás réteg maradt vissza a magvakon, ezért utol­só műveletként most leliszii - jak a rászáradt bevonatot ahogy a ricseiek mondják, „fé­nyezik" a magot. Utána már a zsákok fémzárolása és elszállí­tása következik. A ricseiek szorgalmának, az uborkamag termesztésében megnyilvánuló szakértelmé­nek ez idén is meglesz a méltó jutalma: szép pénzt kapnak a kitűnő minőségű magtermc- sükert. A Királdi Bányaüzem dolgo­zói évek óta szép eredménye­ket érnek ef. Nyereségesen termelnek. Nem véletlen, hogy ez Ózdvidéki Szénbányáknál Királdon vezették be először a csökkentett munkaidőt. A fel­tétetek itt értek meg rá legin­kább az egész szén medencében. — A harmadik negyedévet már 44 órás munkahéttel kezd­tük — tájékoztat Virág Lajos üzemi főmérnök. — Ez év jú­lius eleje óta minden második szombat szabad. Megtisztelte­tés és előlegezett bizalom ez szamunkra. Természetesen — mondja a főmérnök —, ez nem art. jelentette a kezdet kezde­ten sem. hogy ezután keveseb­bet kell dolgoznunk, hanem azt: ugyanazt a teljesítményi rövidebb idő alatt kell produ­kálnunk úgy, hogy közben dolgozóink, bére sem csökken­het. Kezdeti aggodalmait A feladat nem volt könnyű. (Erről beszéltek Királdon a ve- Betők és a fizikai dolgozók egy­aránt Bár alapjában véve bi­zakodva láttak munkához a munkaidő-rövidítés bevezetése otán, azonban az is tény:- elő-| szőr le kellett győzni különbö-; ssö, felmerült aggodalmakat; ISókao vallották, hangoztatták; „a jó munkához idő kell.. elmélet alapján, hogy a rövi-: dített munkaidőben, azonos: létszámmal aligha lehet elvé-: gezni ugyanazt a munkameny-: nyiséget, a minőség és a mun-j Icásvéd elmi -ha 1 eseti helyzet; romlása nélkül. *,Kapkodni■ fognak az emberek...* —■ mondogatták. A fizikai dől go-: zók között is volt dint® némi: bizalmatlanság az új intézke-j «lessel kapcsolatban, amely a: brresetek kedvezőtlen alakuld-; satól való félelemből táplálko-- zott Néhányam attól is tartót-- task, hogy — ugyancsak a „ha-: ivar munka .. .* következtében: — növekszik majd az anyag-; (felhasználás, miáltal megnő; majd az önköltség, amely a: (azdaságossag romlásához ve-; vek. \ fa. emlierek megértették j • A* ttoemvezetőségnek ajj jiárt- és a tömegszervezetek; támogatásával sikerült legyőz-; ni az aggályokat, s megértetni,: l>c*gy ez a változás a dolgozók\ 'érdekét szolgálja, egyben, s: i-zt nem titkolták el senki előtt,: Iminden munkahelyen, vala-z nennifi dolgozótól még na-: tpyobb felelősséget, öntudatot: (és önállóságot kíván. : Királdon ezt az eltelt ne-: (pyetlév eredményei tanúsítják,: p. bányászok pontosan megér-: if ették, hogy miről van szó.; Rajtunk nem múlik, csak; üres csille, anyag, egyszóval; rnegfelelő műszaki feltételek; legyenek ...” — Ezt mondták; l'oszélgetéseink után bányá-j t iáink — mondják az üzem ve-: lőűL — Mi pedig vállaltuk #: 1S00 fórért kötöm juttatáshoz jut A BVK-ban többen kate­gorikusan kijelentik: — Vagy mindenki, vagy sen­ki Van ilyen javaslat az t.KM- ben és másutt is. Az informá­ció szerint van olyan üzem, amelyben egyenlően Akarják szétosztani az étkeztetési ősz- szeget. E javaslat logikusnak látszik, mivel a kedvezményt többnyire a nagyobb kerese­tűek és a helvbeliek veszik igénybe. Ez az elképzelés vi­szont, a másik vélemény sze­rint azokat érintené hátrányo­san, akiknek a férje, felesége is dolgozik, illetve akik a mun­kásszállókban laknak. És az érem másik oldala: *- Igaz, a helybeliek igénybe teszik az üzemi étkeztetést — vélekednek mások a BVK-ban —, a vidékiek pedig az autó­busz-költségekben élveznek juttatást. Joggal mondták tehát az ankét részvevői: — Bármilyen döntés is szü­letik, nem fogja mindenki tea- laplengetéssel üdvözölni. A ri dókról bejáróit ugye Korán teem egyszerű. Az t,KM-ben például azok kap­hatnak • „kózut*,ita*r atöo TTf A vállalatok éltem, más- más körülmények, adottságok között élnek. És ez nemcsak a |különböző iparágakra, hanem jaz azonos feladatú vállalatok­éra is vonatkozik. : Az eltérő sajátosságok, te­hetőségek ellenére mindenütt -azonos célkitűzés ismerhető ifel: az eddig kivívott juttatá­sok csorbítása nélkül minden­ben többet, jobbat adni, min­denben előrelépni. De ez az előrelépés, a több adása, mint ahogy az ankét részvevői többször is hangsúlyozták, el­sősorban a vállalatok eredmé­nyes, gazdaságos működésétől függ. V itás ügyek A részvevők elmondták-: számolnak azzal is, hogy a ter­vezet, a jogerőre emelkedő kollektív szerződés tartalmaz, tartalmazhat olyan döntéseket, amelyek nem váltanak ki egyöntetű lelkesedést. Itt van például az üzemi étkeztetés. A vállalat életében nem ez a leg­főbb gond. És ki gondolna rá, hogy ez is nagy vita tárgya. Vari is valami alapja. A BVK-ban, az LKM-beu az. üzemi étkeztetést igénybe ve­vő dolgozó — a nem étke­zővé! szemben — évi 120©—* nendenrí kell. De hogyan? És foglalkozni kell a vi­dékről bejárók ügyevei még egy vonatkozásban. Az anké­ten nem esett ugyan róla szó. de rendelkezésünkre áll egy felmérés. Az ÓKÜ-ben, az LKM-ben és a DIGÉP-ben összesen csaknem ezer bejáró dolgozó helyzetét vizsgálták meg. Az LKM és a DIGÉP megfigyelt őtven-ötven dolgo­zója közül a zöm a délelőttös műszak esetén hajnali 2—4 óra között hagyja el lakását. És a következő ideig van tá­vol: i 11 óra 12 óna 12 órán felül 3 7 38 4 1 45 munkaügyi osztályának veze­tője is hasonló gondokról be­szélt. Annak ellenére, hogy az utóbbi másfél év alatt mintegy 30 százalékkal növelték a bé­reket, ma sincs elegendő se­gédmunkásuk. Hozzájárul olyan gond: megkezdi munká­ját a házgyár. Lakásokra, munkásszállókra van szükség. A% érdekvédelem Az új jogszabályok elfogadá­sát megelőző vitában úgy tűnt: sokan attól tartanak, hogy a vezetők visszaélhetnek a nagyobb önállósággal, önké­nyes intézkedéseikkel meg­sérthetik a dolgozók jogait. A törvény elítéli az. önkényeske­dést, büntetéssel sújtja a jo­gokkal való visszaélést. Kér­désünk az volt: gondolnak-e erre a szerződés-tervezef ké­szítésénél, miben látják az ilyen esetek elkerülésének biztosítékát? Mindenekelőtt abban, hogy a tervezet készítésében részt vesznek a szakszervezet képvi­selői is. A demokratizmus biz­tosítása az is, hogy a szerző­dés-tervezetet vitára bocsát­ják. (A 3. sz. AKÖV-ben pél­dául az elkészült tervezetet kiküldték a szolgálati helyek­re, főnökségekre. Tanácskozá­sokon. röpgyűléseken vitatják meg. és a javaslatokat felhasz­nálják a végső megfogalma­zásnál.1 Az éremnek van egy má­sik oldala is. Nevezetesen az. hogy a vezetők nagy része a mi nevettünk, sok közülük nemcsak a szakszervezetnek, hanem pártunknak is tagja. A nagyobb önállósághoz na­gyobb bizalmat is igényelnek, s joggal. Itt is elhangzott: — Adják meg a gazdasági vezetőknek a döntési jogot. Ne kelljen minden apró ügyben a szakszervezethez menni. És ez nem kurtítja a szak- szervezet megnőtt jogkörét. Sőt. az érdekképviseleti jogot a helyi sajátosságoknak, a központi elveknek megfelelően a kollektív szerződésben óhajt­ják részletesen lerögzíteni. Az ankéton elhangzott hz óhaj: a kollektív szerződés ki­dolgozásakor nem szabad tü­relmetlenkedni. kapkodni. In­kább lassan, de megfontoltan dönteni. Egyéni, vállalati, nép- gazdasági érdekről, emberi sorsokról van szó. (Vége.) Ccurb* Barsatte« , ! helye volt október 26-án és 27- ! én a kazincbarcikai szénosztá- I lyozómű. A Közlekedéstudo- | mányi Egyesületnek és az Or­szágos Magyar Bányászati ét | Kohászati Egyesület borsod: csoportjának rendezésében itl j került sor az országos kötél- : pályás konferenciára. A Közle­kedéstudományi Egyesület, a2 í ország valamennyi szénbánya I vállalata, a hatóságok, a kerü- ! leti bányaműszaki felügvelősé- i gek és az érdekelt tervező in- i tézetek számos szakemberrel j képviseltették magukat ezen az I érdekes, a szállítási költségek I csökkentését szolgáló tanáes- | kozáson. Október 26-án, csütörtökön a Az új gazdasági mechaniz-! ! raus bevezetése szükségessé ] teszi, hogy a szakemberek, a gazdasági vezetők a szokásos- ( nál is mélyebben vizsgálják a j termelési költségeket. Nap- j jainkban a vizsgálódások egyik ilyen aktuális kérdése az I anyagmozgatás. Népgazdasági! J szinten ugyanis az anyagihoz- j [ giatási költséghányad a terme- 11 lési-költségeknek mintegy húsz j százalékát teszi ki. Ezért sok ! ! ankét, konferencia tárgya j mostanában az anyagmozgatás i korszerűsítése, a szállítási j költségek csökkentése. i Ilyen témájú, az egész or- ! i szag szakembereinek érdeklő- I ’ dósét felkeltő tanácskozás szín- 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom