Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-26 / 253. szám

Csütörtök, 1967. október 26, ESZARMAGYARORSZAl» a Évi harmincezer tonna PVC-por r A Borsodi Vegyikombinát, területéi) 1965-ben nagyarányú építkezés kezdődött. Közel 400 millió forintos költséggel fel­építik a PVC alapanyagát, az acetilént földgázból előállító PO-üzem hat üzemegységét. A jelenleg öOOO tonna PVC-port és granulátumot készítő gyár kapacitása az új alapanyagké­szítő üzem bekapcsolódásával évi 30 000 tonnára növekszik, természetesen a feldolgozó üzemek bővítésével. Az üzeni vízfelhasználása több mint öt­szörösére növekszik, ezért két új vízülepítő, három vízhűtő torony épült. Üj elektrolízis üzem épült. A tervek sze­rint az építkezés befejezése, illetve a próbatermelés meg­kezdése 1968 végére vár-haló. Valóban kisegítő legyen Képünk a PO-üzem építéséről készült. Utókeselik a nyersvasat célszerűbb lenne átállni a nem fő profilú termelésre. Terveikben azonban más cél szer-epei. — Kényszerűségből futtat­tuk fel ennyire ezt a tevé­kenységet. Az árvíz, majd a belvíz miatt mintegy 950 hol­don későn, vagy egyáltalán nem tudtunk vetni. Az őszi vetés is tönkrement. Mindezt már tavasszal felmértük, de ; tudtuk, hogy az emberek vár- 1 jak legalább a tavalyi munka- egységet. Ezért csináltuk. Is embereket foglalkoztatni kell ! A kedvezőtlen időjárási vt- | szunyok miatt kihasználatla­nul álltak a gépek, s munka­erő is volt bőven. Fuvarozást, útépítést vállaltak, embereket adtak át — ideiglenesen — a TVK-nak, „felfuttatták” a I kavicsbánya termelését. Így : 150 embernek biztosítottak ál- ; landó elfoglaltságot arról nem is beszélve, hogy ily módon I 42 forint lesz egy-egy munka- | egység értéke. Pedig az év I eleji Ijorűs hangulatban csak : 36 forintra mertek számítani. Nagyon helyesen vélekednek ! a tiszakesziek az arányról. ■ Szerintük mindig aszerint kell a kisegítő üzemágakat működ- ; tetni, ahogyan a jövedelem- | stabilitás megkívánja. Ha a J jövő évben a mezőgazdasági ! termelés teljesen leköti az ! emberi és a gépi erőt, csök- j ken tik a kisegítő üzemágak termelését. De a kisegítő idő­szakokban továbbra is fenn­tartják. Sőt, az asszonyok fog­lalkoztatottságának biztosítá­sára új bedolgozó üzemet lé­tesítenek aprólékos, kézi mun­kát kívánó cikkek előállításá­ra. — Biztonságos jövedelmet akarunk — mondja Papp Jó­zsef. — De a mérleget meg akarjuk fordítani. Elképzelé­seink szerint bevételeink túl­nyomó részét a mezőgazdasági termelés adja. Már az idén is 400 000 forintos többletjöve­delemre tettünk szert, e négy- ezres libaállományból. Jövő­re 10 000 libát akarunk ne­velni. 30 százalékkal emeljük hízómarha állományunkat. Előző példáimmal együtt e* is bizonyít. Helyes arány kell' A tiszakesziek példájából ei a mezöcsáti járás tapasztala­taiból megállapíthatjuk: he­lyes. ha a termelőszövetkeze­tek a szó eredeti értelmében kisegítő melléküzemágakat tartanak fenn. Egyrészt a la­kosság és a népgazdaság szempontjából is hasznos dol­gokkal foglalkoznak, másrészt, ha az időjárás kedvezőtlen, vagy éppen kieső időszak van, megoldják a foglalkoz­tatási gondokat, és növelik a jövedelmet. Harmadszor ■— nagyon helyesen — az így szerzett jövedelem egy részét is különböző beruházásokra használhatják fel, azaz bizto­sítani tudják a bővített, újra­termelést. Csupán egyet kell szem előtt tartani: a helyes aranyt. A mezöcsáti járásban és Tiszakeszin betartják. Csutorás Annamária Korszerű autóút Rudabányán Űj lakótelepek a régiek he! vén Ankét a szerkesztőségben ii vállalat és a dolgozok áj viszonjái'ól hálózattal ellátott területein egy-egy ház felépítése attak.- ban 70 ezer forintba kerül. Az idén Mezőkövesden, Szeren­csen, Sajóhídvégen, Forrón, Arlón, Tiszaiúeon és Alsózsol- cán több mint no ilyen olcsó kislakást készítenek a* 1 ktsz-ek épitöbrigádiai. A munkák min­denütt ió ütemben haladnak, a családok előreláthatólag a ka­rácsonyi ünnepekig beköltöz­hetnek a kislakásokba. Egyes községekben új lakótelepek alakulnak ki. Megj ónk falvaiban meg ma ' is találhatók szociális köve-! telményeknek nem megfelelő telepek. Ezek felszámolásátj már megkezdték, cs az egész- j ségte len otthonok helyett tár- I sadatmi segítséggel cseréptetői ’ — szoba-U on \ has és kamrás — j kertes családi házakat építő- j nek. Az építtetők az OTP-től ; hosszú lejáratú kölcsönt, a he- I lyi tanácsoktól díjtalanul ti- j pustervet és 150 négyszögöle^ telket, kapnak. A nagyobbrészt i közművesített, út- és villany-1 i Nem is olyan régen még vita tárgyát képezte, foglalkozza- ; nak-e termelőszövetkezeteink i kisegítő melléküzemágak fenn- I tartásával. A mezöcsáti já- j rásban már túlléptek ezeken j a gondokon. Számos példa I igazolja, miszerint a jövede­lem stabilabbá tételéhez és az emberek foglalkoztatottságá­nak biztosításához szükség van rá, hogy ne csupán mező- gazdasági jellegű termeléssel foglalkozzanak. .1 fő terület a mezőgazdaság I marad A kérdés az: vajon a mellék­üzemág kedvéért a termelőszö­vetkezetek nem hanyagolják-e el a mezőgazdasági termelést? Kedvező a válasz. Ez évben — annak ellenére, hogy „fel­ugrott" a melléküzemáguk ter­melése cs jövedelmezősége — gyorsabban és szervezettebben végeztek a mezőgazdasági munkával, mint bármikor. Ernődön például az aratással és a csépléssel egy időben ke­rült sor a kazlazásra, így a szalma egy napig sem maradt a tarlón. Igriciben intenzív belterjes mezőgazdasági te­vékenységet folytatnak, jólle­het az idén itt is nyitottak homokbányát, sőt útépítést is vállaltak. Gelcjen a 350 hol­das víztárolót — egyelőre — hal tenyésztésre használják. Jövőre vízi szárnyasokat is te­lepítenek. A vizet — száraz­ság esetén — öntözésre is használják. Mint még' soha Papp József, a tiszakeszi termelőszövetkezet agronómu- ! sa csak a fejét rázta, amikor ! arról érdeklődtünk, hogy az i idén ugrásszerűen „felszökött" kavicstermelés nem szoritja-e haltérbe a mezőgazdaságot? — Hatszáz holdon szerv es- trágyaztunk — mondotta — | ilyen méretű ez még soha nem volt nálunk. És október | 17-én már befejeztük az őszi­ek vetését is. Ka vicski termeléssel négy-öt éve foglalkoznak. Az idén ki­ugró teljesítménnyel számol­nak. Kisegítő üzemágj terme­lésből körülbelül 10 millió forint, a tsz évi jövedelmei Ha ezt összehasonlítjuk a mező­gazdasági termelésből szárma­zó jövedelemmel, amely meg­közelítőleg 15 millió forint, az első pillantásra úgy tűnik: I 50. évfordulójához közeled­ve a brigád pótvállalást tett. I Felajánlották, hogy az év vé- | sóig 50 ezer tonna vasat ke­zelnek. tisztítanak meg a hasz­I nos módszerrel. A vállalás igen értékes, mert az utókeze- | léssel általában tonnánként száz forinttal értékesebb, jobb minőségű nyersvasat adhat­nak az acélüzemnek feldolgo­zásra. Az eljárás alkalmazá­sának tulajdonképpeni haszna az acélműben érvényesül. A jobb minőségű betétanyag re­vén gyorsabb lesz az acél kikészítése, kevesebb tüzelő­anyag szükséges az olvasztás­hoz, végső fokon pedig tisz­tább, jobb acélt tudnak adni a készregyártó üzemeknek, hengerműveknek. 1 a minimálisra csökkennek. A j jól bevált eredményes roód- I szert már rendszeresen alkal- ! mázzák, s ebben az évben nc- I gyedmillió tonna nyersvas i utókezelését, megtisztítását j tűzték ki célul. Az eljárást al­kalmazó, Toldi Miklós nevet, viselő szocialista brigád dere.- kas munkával az ez évre vál­lalt vasmennyiség utókezelését már teljesítette. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom Az Ózdi Kohászati Üzemek szakemberei kitartó kísérletek után mai’ korábban célszerű eljárást dolgoztak ki a nyers- vasban leggyakrabban előfor­duló szennyezőanyag, a szilí­cium és kén eltávolítására, csökkentésére. Különleges ké­szülék beiktatásával az üstbe eresztett nyersvas mészporos, Illetve vasrevével való utóke­zelésével a szennyezőanyagok hogy a bányagépek teljesítmé­nye további 15—20 százalékkal , növekedjék. Rudabánya korszerű gépek­kel felszerelt külszíni fejtésein a bonyolult szállítási rendszer mór akadályozta a termeiéit növelését. Az üzem napfényes, bányái a mélyművelésű mun-: ka helyek felett húzódnak, és a: szabadban lerobbantott ércet: még ma is a föld alatti altórón; keresztül, csillékben továbbít-: ;iák a felszínre. A vasérc több-: szőri le- és felrakásán kívül a* külszínt és az aitárót Összekötő: 25—30 méter mélységű szűk; £ ürítők, gyakran eltömődnek,: cs kitisztításuk nemcsak fánad-i bágos munkát, hanem sok időt: is igényel. : Ennek megszüntetésére és a: drága bányagépek jobb ki-; használása érdekében az üzeni; vezetői elhatározták, hogy kor-; /szerű autóúttal kötik össze aj külszíni fejtéseket a vasérctö-j n övei, illetve az előkészítő mű-: vei. A munkákra 14 millió: forintot költenek. Ebből a 6.5: kilométer hosszú autóút mel-r lett, a törő- és dúsítóműnél fo~; ^adóállomásokat, úgynevezett; Vasércürítőket építenek. Ezek: Vonszoló lemezszalagos eljá-j fással működnek majd. E A jubileumi versenyben vá-s I akozáson felüli sikereket ér-: (lek el az út készítői, a Bányá-S 1 zati Építő Vállalat dolgozói.;: 3963. december 31-e helyett; Í rtár az idei év utolsó napjai-; »an részlegesen átadják az ui; haakadámút 4 kilométer hős/-; krű szakaszát, s azon január 1-s lói megindulhat a szállítás. A: Vasérc továbbítására 16 nagy? teherbírású, a hegyi utakra ki-; Válöan alkalmas, csehszlovák; gyártmányú tehergépkocsit vá-; jsaroltak, amelyekből hat már; megérkezett. Rudabányára. A; Jiat és fél kilométeres bányaút: végleges átadására a jövő év: Hső felében kerül sor. Az üzem: U ői szerint a folyamatos; fással lehelévé válik,; I I E Ismeretes, hogy az- ország- ; gyűlés megvitatta az új Mun. ; ka Törvénykönyvet. A közvé- ~ leményt — érthetően — élén- E ken foglalkoztatja a kérdés: E mennyiben tér el a régitől, az Eúj munkajogi szabályozás, s az Eúj elveket hogyan alkalmaz- Ezák — a sajátosságoknak meg- E felelően — az új. vállalati kol- ~ lektív szerződésekben, z A szerkesztőségünkben meg- : rendezett ankéton nagyüze- Smeink, vállalataink, az LKM, Ea DIGÉP, a BVK, a BÁÉV E személyzeti és munkaügyi ve- Ezct ői a szerződések készít ősé­iről. a felmérésekről, az elkép- \ /.elésekről adtak értékes tájé- £ kozta täst. zKalrsemherek zés törzsgárda-tagok : Az űj szabályozás alkalmaz.- íkodika gazdaságirányítás új ; j-endszerének kövelelményé- Ehez, miszerint a vállalatok ma- Eguk választják meg az ered- : menyes, gazdaságos termelés- E liez szükséges eszközöket, mód- Eszereket. Nyilvánvaló, hogy ír E vállalatok igyekeznek a írg- E jobb, a leghozzáértőbb dolgo- zzókat megtartani, megszerezni. : _ Eddig a Borsodi Vegvi­; kombinátban nem okozott, kü- Élőnöeebb gondol s fluktuáció — mondotta Szoboszlat Árpád, a gyár munkaügyi osztályának vezetője. Az érvényben levő kötöttségek maradásra késztet­ték a dolgozókat. Most ezek a kötöttségek megszűnnek, s aki nem találja meg számítását, hamarább hátat fordíthat. Ez már év elején gondolkodóba ejtett bennünket, annál is in­kább, mivel az elkövetkező há­rom évben mintegy 30 százalé­kos létszám felfutással kell szá­molnunk. És nemcsak Szoboszlai elv­társ beszél így. Valamennyi nagyüzem képviselője úgy nyi­latkozott: számolnak a szor­galmas. hozzáértő dolgozók esetleges távozási szándékával. Éppen ezért fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülésben óhajtják őket részesíteni. A döntést mindenekelőtt — a szubjektív véleményeket lehe­tőleg kizárva — alapos elem­zés, felmérés előzi meg. Ho­gyan történik ez a felmérés például a Lenin Kohászati Müvekben? — A vállalatnál — mondot­ta Székely Tibor, a gyár sze­mélyzeti főosztályának veze­tője — a szakmától, a beosz­tástól függetlenül mérlegre teszünk minden embert. Kik azok. akik hosszú évek óta lel­kiismeretesen dolgoznak, akik hivatásnak tekintik szakmáju­kat, s mindenben lehet rájuk számítani. Fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülésüket (mi­után számu|i a gyár dolgozói­nak mintegy kétharmadát te­szi ki) a lehetőségektől füg­gően, csak fokozatosan való­síthatjuk meg. Csomós Zoltán, a DIGEP munkaügyi osztályának veze­tője beszámolt róla, hogy ugyanilyen felmeréseket ké­szítenek ők is. Igyekeznek job­ban megbecsülni a törzsgárda- tagokat, és közülük elsősor­ban a produktív munkát vég­zőknek akarnak többet nyúj­tani, ebben is kiem-'lve egyes szakmákat. Megkülönböztetve mérlegelik az improduktív dolgozók tevékenységét is. Nem közömbös péidául, hogy a tmk-val foglalkozókat, meny­nyiben tudják ösztönözni a lelkiismeretesebb munkára. A Borsodi Vegyikombinátban je­lentős anyagi megkülönbözte­tést óhajtanak tenni az állan­dó nappalosok cs a váltó mű­szakba járók között. Ismét más elbírálás alá esik az, aki három, vagy aki több napon át éjszakás. A BAÉV-nal az anyagi, erkölcsi megbecsülés követi és segíti az építőipar átalakítását szerelő iparrá, a kőművesek, az ácsok átképzé­sét más szakmába. Az erköl­csi, an váci megbecsülésnél fi­gyelembe kell venniük az egy­re égetőbben jelentkező gon­dot: kevés a betonos, a kubi­kos. Kategória és felelősség Valamennyi vállalatnál nagy figyelmet fordítanak az úgy­nevezett kulcsemberekre, akik­nek tevékenysége jelentősen hat a termelésre, a nyereség­re. Az elhangzottak szerint ebben az LKM szeretne a leg­tovább jutni. Az egyes gazda­sági, műszaki, kereskedelmi szakembereken kívül ide sze­retnének sorolni több száz fi­zikai dolgozót, köztük segéd­munkásokat is. Ez azt jelente­né, hogy ezeket a fizikai dol­gozókat egy kategóriával ma­gasabbra sorolják. A nagyobb erkölcsi, anyagi megbecsülés természetesen nagyobb felelős­séget is jelent. Ismeretes, hogy a II-es kategória szerint (aho­vá ezeket a fizikaiakat akar­ják sorolni), a dolgozó évi fi­zetésének 50 százalékos ará­nyában is részesülhet a nyere­ségből. Ez azonban az.t is je­lenti. hogy nagyobb lemaradás esetén, fizetésének esetleg csak 85 százalékát kaphatja meg. Hogy ez. milyen kockázattal járhat, arra jellemző: volt, aki kérte, ne az I-es, hanem a II-es kategóriába sorolják. Így fizetésének nem 75. hanem 85 százalékát garantálják. 4 csökkentett munkaidőről A munkaidőt, a pihenőidői cs a túlmunkát szabályozó in­tézkedések kettős érdekel szol­gálnak. Egyrészt a vállalati vezetők önállóságát növelve segítik a termelés szükségle­teihez igazodó, a vállalat sajá­tosságának legjobban megfele­lő munkaidő-beosztás kialakí­tását. másrészt a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek jelentős javítását is szol­gálják. A csökkentett munkaidő a dolgozók „tartóztatásána\ 1 egyik igen jelentős, jó módsze­re. Az LKM-ben például már több ezer ember dolgozik így. Jövőre a meleg és az egészség­re ártalmas munkahelyeken újabb, csaknem ezer ember számára biztosítják ezt. Utá­na következik a többi. Az al­kalmazottak számára az adott egységben, illetve vállalatnál addig nem teszik lehetővé, amíg valamennyi fizikai mun­kahelyen meg nem valósítják. A leggyorsabban a Borsodi Vegyikombinát lép előre. Már január elsejével bevezetik a heti 44, illetve 42 órás munka­hetet. A gyors döntés összefüg­gésben van a felsőbb szervek, ez esetben a Nehézipari Mi­nisztérium gyors, rugalmas in­tézkedéseivel. Van ilyen irá­nyú elképzelés a DIGÉP-ben is — elsősorban a meleg munka­helyen, dolgozókkal kapcsolato­san —, de különféle okok miatt ez még nem öntött határozott formát. Beszélnek ilyen ter­vekről a BÁÉV-nál is. Itt az ötnapos, illetve a téli 40, a nyá­ri 52—55 órás műn! '’ »tói kapcsol"tos elkér él irg\ mir. avuslatformat töt«. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom