Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-26 / 253. szám

4 4 GSZ A KM AG Y ARORSZAG Csütörtök, 1967. október 0 pénzt megfontoltan, hasznos célokra kell költeni Tanácsaink új gazdálkodási rendszeréről i A Sassy Attila: öpiuni álmok. nőnek és Medgyessy Ferenc szobrászművésznek arcképét is. Képeiről 1905-ben maga Kaff­ka Margit ad közre egy bírá­latot. Ekkor, a század elején keresi az utat, keresi az egyé­ni színt, ízt Kötetekhez ké­szít Illusztrációkat, aktokat fest, sőt, művészetkritikai cik­keket is ír. E kor áramlatait sokan nem értették, nem fogták fel. So­kan régi korok művészeinek stílusát kívánják, mások el­szakadnak a valóságtól. Sassy szerint meg kell tanulni lát­ni és érezni. A művészi kifejezést keresi a festményekben, ra grafikák­ban. az ex librisedben. Legna­gyobb sikerét az Öpium álmok című. tíz rajzból álló sorozatá­val aratta. Ez Rónai Mihály verses előszavával jelent meg, s a művet a fővárosi és helvi sajtó egyformán nagyra értékelte. A témájában szokatlan, ke­leti hatást tükröző tusrajzai, a precíz és művészi kidolgo­zás ma is megkapja a műélve­zet, noha több mint fél évszá­zad múlt el a művek felett. A fél évszázad a művész életé­ben sem telt el nyomtalanul. Próbálkozik bibliai képekkel, tömegjelenetekkel. táblaké­pekkel. Önálló kiállításai vol­tak h Művészházban, a Nem­zeti Szalonban és másutt. Munkái sokszor arattak megér­demelt elismerést. Az utóbbi két évtizedben is sokat festett, művei példás rendben megtalálhatók Mária utcai műfennes lakásában. Szülővárosából régen eltávo­zott, de mindig szívesen em­lékezett vissza itt töltött, ifjú­ságára. Kevesen látogattuk már meg. de szívesen fogadott mindig, s bőkezűen osztogatta, ajándékozgatta munkáit. Min­dig jókedélyű, fiatalos, szel­lemileg friss volt, aki tuda­tosan készült az eltávozásra. Néhány évvel ezelőtt harminc festménnyel ajándékozta meg a miskolci Herman Ottó Mú­zeumot. Ex libriseinek híre és jelesebb darabjai határainkon túlra is eljutottak. A nyilvá­nosságtól elzárkózott, de té­máit bővítette. Szívesen fes­tett önarcképet, amelven kis­sé öngúnnyal ábrázolta ma­cát, Foglalkoztatták az embe­riség nagy kérdései, a hábo rú és a béke. s ezeket szim­bolikus műveiben ábrázolta. Hosszú és termékeny élete volt. A szakember feladata ki­jelölni helyét a magyar mű­vészet történetében. Megemlé­kezni, műveit féltő gonddal megőrizni nekünk, miskolciak­nak is kötelességünk. Bodgál Ferenc 1 iszta víz o pohárban — Késtem, vagy közbejött valami? A titkárnő arcán alig észrevehető, zavart mosoly villan át. — Nem, nem. Várja önt — int pil­lantásával a szomszéd szoba ajtajára. — Azt is mondhatnám, menjen be, de ez a beszélgetés így is kellemet- lén a főnöknek. Már megint a nya­kára telepedett. _ V — Nagyon tolakodó ember. Min­denütt a főnök barátjának adja ki magát. Ebből annyi az igaz, hogy a feleségek egy helyen dolgoznak. Ezt nem érdekli, ki előtt tör be, milyen vállalati, társadalmi ügy intézését aka­dályozza meg. Mindig a maga kis, piszkos ügyeiben szaladgál. Eddig ki­lenc vállalatot boldogított. Most hoz­zánk akar jönni. A titkárnő újból az írógép fölé haj­lik. Ujjai dühösen vibrálnak a billen­tyűkön. — Csak azért mondtam cl — fordul felém —, mert ilyenkor mindig fel­idegesíti a főnököt Nem akarom, hogy félreértse ingerültségét. Letelepszem, s az egyik folyóiratot kezdem lapozni. Ahá, van benne egy érdekes cikk. Falom a sorokat. A szomszéd szobában a halk, duru­zsoló beszélgetés felerősödik. Indula­tos szófoszlányok csapódnak át az aj­tón. — De az istenit neki — recsegi egy ismeretlen, ingerült ellenszenves hang —, nekem elegem van ebből a játék­ból I — Ha szabadna tudnom — érdeklő­dik a „főnök” gyanús higgadtsággal —, mit nevezel te játéknak? — Azt. amit egyesek velem tesznek. — Mit tesznek ezek az egyesek?! Kik azok az egyesek?! — Ügy látom, tiszta vizet kell ön­teni a pohárba. — Éppen ideje, mert ez a pohár már rég betelt — Ügy! — Ügy! — Tudomásom szerint már minden­ki benne van, hogy Ide jöjjek dolgoz­ni. De le... te ellenzed. Te. akiről ed­dig azt hittem, hogy a barátom vagy. — Halljuk, kik azok a „mindenki”? No, kik? Azt hiszed, nem tudom? Azok a drága „barátaid”, akikkel együtt jársz vadászni, s akiket Itatni hordasz a pincébe. Ugyan miféle „nyomorult.” ember az, aki munkanélküli napjaiban vadászgatnl és plncézgetni jár saját kocsiján? Milyen? Es mondd meg a „drága barátaidnak”, hogyha vadász- cimborájukkal egy vállalatnál akarnak lenni, akkor vigyék saját, osztályukra. Ne rám tukmálják. — Ügy! Szóval én olyan ember va­gyok, akit rá kell tukmálni valame­lyik vállalatra. — Olyan. Vedd tudomásul, hogy én nem egyezem bele olyan ember fel­vételébe, aki helyett nekem, vagy va­lamelyik beosztottamnak kell dolgoz­ni. — Tudod, milyen hang ez? — Szerinted? ömechanlzmusbeli. Tgcn. mert egyesek azt hiszik, hogy örökké kis­királyok lesznek. Elfeledkeznek róla, hogy az új mechanizmus elsöpri őket az útból. Nincs többé kényszer, meg ilyenek. — Hm!... Hát kedves „barátom”, most jegyezz meg jól valamit. De na­gyon. Én eddig kissé hajlottam rá; egv utolsó próbát kellene veled tenni. Talán... De tegyen más. Mit gon­dolsz, amikor most minden embert alaposan mérlegre teszünk. Amikor... — Nem prédikációra van szüksé­gem. — Hát akkor... — a „főnök” már- már kirobban, aztán hirtelen megtö­rik, s igen udvarias lesz. — Kedves uram. mély tisz.telettel közlöm önnel, hogy volt ugyan szándékunkban al­kalmazni, de a kilenc vállalattól, ahol eddig dolgozni, pardon, alkalmazva tetszett lenni, sajnos, igen rossz infor­mációt kaptunk, fgy kérését legna­gyobb sajnálatunkra ... — No. jó! Ez.t nem felejtem el. Ezért még megüti valaki a bokáját! Meg! A „főnök” ajtaja felpattan, s dühtől tajtékozva, ,ió megjelenésű világfi rob­ban ki. Egy pillanatra rámmered, aztán mefisztói mosoly terül szét az arcán. — Elvtársam! Magát az Isten hozta elém! Felkeresem a szerkesztőségben. Nagy leleplező cikket írhat! Nagyot. Arról, hogy egyesek, hogyan is értel­mezik az új mechanizmust, hogyan packáznak tehetséges emberekkel. Ugye, megteszi? IV#gígértem. Miért ne? És most vá­rom a látogatást (Csorba) nlsztérium és a Belügyminisz­térium rendelkezése értelmé­ben a középiskolák diákjai ugyanis a közeljövőben ilyen témájú előadásokat is halla­nak. A tanácskozáson dr. Kolo- szár István alezredes, a Bor­sod megyei rendörfőkapitány- ság vezetője tartott előadást. Szólt az ifjúság nevelésének fontos kérdéseiről, példákkal, adatokkal illusztrálta me­gyénkben az ifjúsági bűnözés helyzetét, ismertette a külön­böző galerik alakulását, tény­kedését, beszélt felszámolásuk ról. Bár az ifjúsági bűnözé az utóbbi években megyénk ben is csökkent, a fiatalkorú bűnözők száma még mindig elég magas. Különösen a ga­lerik veszélyesek. Rosszindu­latú felnőttek saját céljaikra is felhasználhatják az itt tö­mörült fiatalokat. A fiatalok közül többen például államel­lenes izgatást is folytattak. A belügyi témájú osztály- főnöki órák célja a külön­böző bűnesetek megelőzését szolgáló felvilágosító propa­ganda. A második osztályok­ban a fiatalkorú bűnözésről tartanak előadásokat, a ne­gyedik osztályokban pedig ad állam elleni bűntettekről. A miskolci középiskolákban rendőrtisztek, a megye máá középiskoláiban pedig osz­tályfőnökök, vagy az osztály­főnöki munkaközösségek ve­zetői lesznek az előadók. Koleszár elvtáns előadása után a jelenlevők az előadá­sok megtartására vonatkozó számos gyakorlati kérdést tet­tek fel. Ezután a témával kap­csolatos. ér«i"kes filmeket ve­títettek. melyeket később ag osztályfőnöki órákhoz rendelj fedésre bocsátanak. középiskolák osztályfőnöki munkaközösségeinek vezetői. A részvevők a belügyi témá­jú osztályfőnöki órák szerve­zéséről, megtartásáról tanács­koztak. A Művelődésügyi Mi­Érdekes tanácskozásra gyűl­tek össze szerdán, október 25-én Miskolcon, a fegyveres erők klubjában a miskolci kö­zépiskolák igazgatói, helyettes igazgatói, valamint a megyei Belügyi témájú osztályfőnöki órák a középiskolákban pedig a piktúrát választotta foglalkozásának. Budapesten . Ferenczy Károly magániskolá­jában tanult 1898-ban, majd rövidsbb időt töltött München­ben, hazajövet Nagybányára ment, majd Párizsban tanult. Itt nevezték el művészbarátai Aiglonnak (égő sas), amit az­Néhány nappal ezelőtt is inét egy öreg miskolci távozót el tőlünk. Nevét, családját a Idősebb nemzedék ismer Sassy Attila festőművész ok tóber 11-én hunyt el Buda pesten. Itt született Miskol con, 1880. október 16-án, né hány nap választotta el a 8' Búcsú A iglontól Nagy László a következőkel mondotta: — Igazgságosabb adóztatást akarunk. Például sok kisipa­ros és termelőszövetkezet sé­relmezte eddig: jövedelméhez mérten sok adót fizet. A ka­tegorizálásban ugyanis nem differenciáltunk eléggé. Most majd mérlegelünk. A felmé­rés nagy munka lesz, de szük­ség van rá. Eredményeként kétségkívül lesz olyan réteg, amelyik többet fog fizetni, de lesz, amelyik kevesebbet. Fő­leg a szolgáltatók. — A termelőszövetkezetek­ben január 1-től bevezetendő adózási rendszer külön ma­gyarázatra szorul — hangsú­lyozta Nagy László. — Esze­rint ugyanis az eltérő viszo­nyok között gazdálkodó té­eszek körében biztosítjuk a jövedelem-differenciáltságot, 8 ez szabályozója lesz a tag­ság személyes jövedelme és a közös felhalmozás közötti arány kialakításának. Az így szerzett bevételeket tehát a helyi tárnicsoknak kell majd okosan, 3 évi előrelátás­sal, fontossági sorrendben fel­használniuk. Egy-cgy tanács­nak pedig a megyei tanács altkor ad több hozzájárulást, segítséget, ha látja, hogy meg­gondoltan gazdálkodik, A pénzügyi osztályok mun­kája, felelőssége azonban minden szinten megnő. Me­gyénk tanácsainak több mint í00 pénzügyi dolgozója éppen ezért január végéig tanfolya­mokon ismerkedik az új mód­szerek elméletével. Remélhe­tőleg ezeket az elméleteket a gyakorlatban Is jól alkal­mazzák majd, és munkájuk eredményeként tanácsaink pénzgazdálkodása még meg­fontoltabb, hasznosabb lesz- Minden település lakóinak ja vára. Ruitkay Anna digi gyakorlat szerinti rövid­lejáratú, egy évre szóló, ha­nem 3 éves terveket készíte­nek tehát mind a várható be- vételckről, mind a kiadások­ról. Mégpedig annyi kiadást terveznek majd, amennyit be­vételük megenged. Szabadorr, önállóan. Figyelemmel egy- egy város, vagy község lakos­ságának igényeire. Megnő ezzel tanácsaink ön­állósága, egyben felelőssége, tekintélye is. És ami külön ör­vendetes: eddig év végén el­vonták a pénzmaradványokat a tanácsoktól, most azonban ezek egyik évről a másikra átvihetők. Például, ha egyik évben valamilyen ok miatt (tervezési, kivitelezői kapaci­táshiány következtében) nem tudnak felépíteni egy-egy egészségházat, művelődési ott­hont, iskolát, pedagóguslakást, vagy éppen óvodát, utat, az erre szánt összeget a követke­ző két évben is felhasználhat­ják. sőt, növelhetik. Ezután tehát nem a kiadási keretet, hanem csupán a be­vételek körét határozza meg a felsőbb (megyei, vagy járási) tanácsi szerv, és teljesen az alsóbb tanácstól függ, hogy bevételét, pénzét mennyire tudja megfontoltan, hasznos célokra fordítani. Igazságosa bb adóztatás Igen ám, de miből adódik a tanácsok fő bevétele? Az adózásból. És ez az a téma, amely talán leginkább ag­gasztja azokat a lakosokat, akik még nem ismerik eléggé az új gazdasági mechanizmus irányelveit. Ók sajnos, aggo­dalmukban sok helytelen hírt is széjjelszómak. Olyan híre­ket, amelyeknek lényege: nő az adó! Ezzel kapcsolatban Tulajdonképpen olyan logi­kus, ésszerű mindaz, ami né­hány hónapon belül tanácsa­ink pénzgazdálkodásában be­következik, hogy a kívülálló hajlamos a csodálkozásra: miért nem így csináltuk eddig is? A magyarázat azonban megvan rá: a több mint két évtizeddel ezelőtt kialakított államigazgatási rendszerünk tapasztalataiból mostanra kristályosodtak ki a legjobb módszerek, s tanácsi appará­tusaink a sallangoktól meg­tisztulva megértek rá, hogy ezekkel dolgozzanak. Melyek ezek az új, jó mód­szerek. változások, amelyek érvénybe lépnek tanácsaink­nál január 1-től? Amikor Nagy Lászlóval, a megyei tanács pénzügyi osztá­lyának vezetőjével beszélget­tünk, először is azt tudtuk meg, hogy a tanácsok pénz­ügyi munkáját eddig három fő részre tagolták: az állami beruházásokra, a községfej- lcsztésrc és a tanácsi költség- vetési gazdálkodásra. A jö­vőben ez a munka kétirányú­vá válik. Az úgynevezett fej­lesztési alap és a költségvetés irányítása lesz a döntő fel­adat. A pénzügyi osztály már három évre előre kidolgozta mindkettőnek a forrásait, s a megyei tanács végrehajtó bizottsága megvitatta, kiegé­szítette, elfogadta. Sőt, egyez­tette a fejlesztési alapot az Országos Tervhivatallal, a költségvetést pedig a Pénzügy­minisztériummal. Szabadon, önállóan Hétfőtől, október 23-tól roe- gyeszerte megkezdték a taná­csok ennek a 3 évre szóló tervezetnek lebontását, részle­tes kidolgozását. Nem az ed­zi majd az iskolaváros felsza­badulás utáni kulturális életé­nek fejlődését. Jjbiiftimi intézeti napok Sárospatakon után művésznévként, használt. Festő volt és grafikus, a naturalizmustól indulva, szin­te valamennyi századeleji di­vatos irányzattal megpróbál­kozott. Szoros barátság fűzte Kaffka Margithoz, s párizsi tartózkodása 8iatt illusztráció­kat készített az írónő könyvé­hez, majd megfestette az író­évtől Apja, Sassy Árpád egy­kor Táncsics Mihállyal szer­kesztette az Aranytrombitát, később harcolt a párizsi kom- münárdok között, majd ka­landos mórion hazakerülve, hivatalt vállalt Miskolcon Fiai kö’üt Sassv Csaba költő, újságíró, lapszerkesztő, régi tniskol'"' „28-as” volt, Attila Kétnapos ünnep- 'get rendez­nek a sárospataki Tanítókép­ző Intézetben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulója tiszteletére. November 6-án. hétfőn dél­előtt fél 11-kor kerül sor a jubileumi" intézeti napok meg­nyitójára. Károly Istvánnak, a tanítóképző Igazgatójának ün­nepi megemlékezése után fon­tos és rendkívül időszerű té­mákról hallhatnak majd elő­adásokat a pedagógusok. Nagy érdeklődés előzi meg a Gazda­ság, műveltség, tudatosság cí­mű előadást. E bárom foga­lom összefüggéseiről, mai ér­telmezéséről dr. Gutter József, az intézet vezető tanóra szól rrnjd az érdeklődők előtt. Me­gyénk közoktatásának a fel­szabadulás utáni fejlődéséről, az első négy esztendő eredmé­nyeiről számol be Oláh Kata­lin, intézeti tanár. Az előadásokat délután vita követi. A jubileumi évforduló elő­estéjén 7 órakor kezdődik az Intézet ünnepi műsora. Az. Ok­tóber tényében című nagysza­bású irodalmi, zenévei illuszt­rált összeállításban az intézet ének- és zenekara, s az Irodal­mi színpad tagjai szerepelnek majd a tanárok közreműködé­sével és irányításával. Kedden, november 7-ón dél­előtt ismét előadássorozatra kerül sor. Ezúttal az erkölcsi nevelésről, problémáiról csík majd sok szó. Bizonyára élénk Vitára ösztönzi majd a hallga­tóságot. E. Kovács Kálmán és Bzeléndi Gábor előadása. A kétnapos ünnepi program záró­akkordjaként Berecz József, a tanítóképző könyvtárosa elem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom