Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-26 / 253. szám
4 4 GSZ A KM AG Y ARORSZAG Csütörtök, 1967. október 0 pénzt megfontoltan, hasznos célokra kell költeni Tanácsaink új gazdálkodási rendszeréről i A Sassy Attila: öpiuni álmok. nőnek és Medgyessy Ferenc szobrászművésznek arcképét is. Képeiről 1905-ben maga Kaffka Margit ad közre egy bírálatot. Ekkor, a század elején keresi az utat, keresi az egyéni színt, ízt Kötetekhez készít Illusztrációkat, aktokat fest, sőt, művészetkritikai cikkeket is ír. E kor áramlatait sokan nem értették, nem fogták fel. Sokan régi korok művészeinek stílusát kívánják, mások elszakadnak a valóságtól. Sassy szerint meg kell tanulni látni és érezni. A művészi kifejezést keresi a festményekben, ra grafikákban. az ex librisedben. Legnagyobb sikerét az Öpium álmok című. tíz rajzból álló sorozatával aratta. Ez Rónai Mihály verses előszavával jelent meg, s a művet a fővárosi és helvi sajtó egyformán nagyra értékelte. A témájában szokatlan, keleti hatást tükröző tusrajzai, a precíz és művészi kidolgozás ma is megkapja a műélvezet, noha több mint fél évszázad múlt el a művek felett. A fél évszázad a művész életében sem telt el nyomtalanul. Próbálkozik bibliai képekkel, tömegjelenetekkel. táblaképekkel. Önálló kiállításai voltak h Művészházban, a Nemzeti Szalonban és másutt. Munkái sokszor arattak megérdemelt elismerést. Az utóbbi két évtizedben is sokat festett, művei példás rendben megtalálhatók Mária utcai műfennes lakásában. Szülővárosából régen eltávozott, de mindig szívesen emlékezett vissza itt töltött, ifjúságára. Kevesen látogattuk már meg. de szívesen fogadott mindig, s bőkezűen osztogatta, ajándékozgatta munkáit. Mindig jókedélyű, fiatalos, szellemileg friss volt, aki tudatosan készült az eltávozásra. Néhány évvel ezelőtt harminc festménnyel ajándékozta meg a miskolci Herman Ottó Múzeumot. Ex libriseinek híre és jelesebb darabjai határainkon túlra is eljutottak. A nyilvánosságtól elzárkózott, de témáit bővítette. Szívesen festett önarcképet, amelven kissé öngúnnyal ábrázolta macát, Foglalkoztatták az emberiség nagy kérdései, a hábo rú és a béke. s ezeket szimbolikus műveiben ábrázolta. Hosszú és termékeny élete volt. A szakember feladata kijelölni helyét a magyar művészet történetében. Megemlékezni, műveit féltő gonddal megőrizni nekünk, miskolciaknak is kötelességünk. Bodgál Ferenc 1 iszta víz o pohárban — Késtem, vagy közbejött valami? A titkárnő arcán alig észrevehető, zavart mosoly villan át. — Nem, nem. Várja önt — int pillantásával a szomszéd szoba ajtajára. — Azt is mondhatnám, menjen be, de ez a beszélgetés így is kellemet- lén a főnöknek. Már megint a nyakára telepedett. _ V — Nagyon tolakodó ember. Mindenütt a főnök barátjának adja ki magát. Ebből annyi az igaz, hogy a feleségek egy helyen dolgoznak. Ezt nem érdekli, ki előtt tör be, milyen vállalati, társadalmi ügy intézését akadályozza meg. Mindig a maga kis, piszkos ügyeiben szaladgál. Eddig kilenc vállalatot boldogított. Most hozzánk akar jönni. A titkárnő újból az írógép fölé hajlik. Ujjai dühösen vibrálnak a billentyűkön. — Csak azért mondtam cl — fordul felém —, mert ilyenkor mindig felidegesíti a főnököt Nem akarom, hogy félreértse ingerültségét. Letelepszem, s az egyik folyóiratot kezdem lapozni. Ahá, van benne egy érdekes cikk. Falom a sorokat. A szomszéd szobában a halk, duruzsoló beszélgetés felerősödik. Indulatos szófoszlányok csapódnak át az ajtón. — De az istenit neki — recsegi egy ismeretlen, ingerült ellenszenves hang —, nekem elegem van ebből a játékból I — Ha szabadna tudnom — érdeklődik a „főnök” gyanús higgadtsággal —, mit nevezel te játéknak? — Azt. amit egyesek velem tesznek. — Mit tesznek ezek az egyesek?! Kik azok az egyesek?! — Ügy látom, tiszta vizet kell önteni a pohárba. — Éppen ideje, mert ez a pohár már rég betelt — Ügy! — Ügy! — Tudomásom szerint már mindenki benne van, hogy Ide jöjjek dolgozni. De le... te ellenzed. Te. akiről eddig azt hittem, hogy a barátom vagy. — Halljuk, kik azok a „mindenki”? No, kik? Azt hiszed, nem tudom? Azok a drága „barátaid”, akikkel együtt jársz vadászni, s akiket Itatni hordasz a pincébe. Ugyan miféle „nyomorult.” ember az, aki munkanélküli napjaiban vadászgatnl és plncézgetni jár saját kocsiján? Milyen? Es mondd meg a „drága barátaidnak”, hogyha vadász- cimborájukkal egy vállalatnál akarnak lenni, akkor vigyék saját, osztályukra. Ne rám tukmálják. — Ügy! Szóval én olyan ember vagyok, akit rá kell tukmálni valamelyik vállalatra. — Olyan. Vedd tudomásul, hogy én nem egyezem bele olyan ember felvételébe, aki helyett nekem, vagy valamelyik beosztottamnak kell dolgozni. — Tudod, milyen hang ez? — Szerinted? ömechanlzmusbeli. Tgcn. mert egyesek azt hiszik, hogy örökké kiskirályok lesznek. Elfeledkeznek róla, hogy az új mechanizmus elsöpri őket az útból. Nincs többé kényszer, meg ilyenek. — Hm!... Hát kedves „barátom”, most jegyezz meg jól valamit. De nagyon. Én eddig kissé hajlottam rá; egv utolsó próbát kellene veled tenni. Talán... De tegyen más. Mit gondolsz, amikor most minden embert alaposan mérlegre teszünk. Amikor... — Nem prédikációra van szükségem. — Hát akkor... — a „főnök” már- már kirobban, aztán hirtelen megtörik, s igen udvarias lesz. — Kedves uram. mély tisz.telettel közlöm önnel, hogy volt ugyan szándékunkban alkalmazni, de a kilenc vállalattól, ahol eddig dolgozni, pardon, alkalmazva tetszett lenni, sajnos, igen rossz információt kaptunk, fgy kérését legnagyobb sajnálatunkra ... — No. jó! Ez.t nem felejtem el. Ezért még megüti valaki a bokáját! Meg! A „főnök” ajtaja felpattan, s dühtől tajtékozva, ,ió megjelenésű világfi robban ki. Egy pillanatra rámmered, aztán mefisztói mosoly terül szét az arcán. — Elvtársam! Magát az Isten hozta elém! Felkeresem a szerkesztőségben. Nagy leleplező cikket írhat! Nagyot. Arról, hogy egyesek, hogyan is értelmezik az új mechanizmust, hogyan packáznak tehetséges emberekkel. Ugye, megteszi? IV#gígértem. Miért ne? És most várom a látogatást (Csorba) nlsztérium és a Belügyminisztérium rendelkezése értelmében a középiskolák diákjai ugyanis a közeljövőben ilyen témájú előadásokat is hallanak. A tanácskozáson dr. Kolo- szár István alezredes, a Borsod megyei rendörfőkapitány- ság vezetője tartott előadást. Szólt az ifjúság nevelésének fontos kérdéseiről, példákkal, adatokkal illusztrálta megyénkben az ifjúsági bűnözés helyzetét, ismertette a különböző galerik alakulását, ténykedését, beszélt felszámolásuk ról. Bár az ifjúsági bűnözé az utóbbi években megyénk ben is csökkent, a fiatalkorú bűnözők száma még mindig elég magas. Különösen a galerik veszélyesek. Rosszindulatú felnőttek saját céljaikra is felhasználhatják az itt tömörült fiatalokat. A fiatalok közül többen például államellenes izgatást is folytattak. A belügyi témájú osztály- főnöki órák célja a különböző bűnesetek megelőzését szolgáló felvilágosító propaganda. A második osztályokban a fiatalkorú bűnözésről tartanak előadásokat, a negyedik osztályokban pedig ad állam elleni bűntettekről. A miskolci középiskolákban rendőrtisztek, a megye máá középiskoláiban pedig osztályfőnökök, vagy az osztályfőnöki munkaközösségek vezetői lesznek az előadók. Koleszár elvtáns előadása után a jelenlevők az előadások megtartására vonatkozó számos gyakorlati kérdést tettek fel. Ezután a témával kapcsolatos. ér«i"kes filmeket vetítettek. melyeket később ag osztályfőnöki órákhoz rendelj fedésre bocsátanak. középiskolák osztályfőnöki munkaközösségeinek vezetői. A részvevők a belügyi témájú osztályfőnöki órák szervezéséről, megtartásáról tanácskoztak. A Művelődésügyi MiÉrdekes tanácskozásra gyűltek össze szerdán, október 25-én Miskolcon, a fegyveres erők klubjában a miskolci középiskolák igazgatói, helyettes igazgatói, valamint a megyei Belügyi témájú osztályfőnöki órák a középiskolákban pedig a piktúrát választotta foglalkozásának. Budapesten . Ferenczy Károly magániskolájában tanult 1898-ban, majd rövidsbb időt töltött Münchenben, hazajövet Nagybányára ment, majd Párizsban tanult. Itt nevezték el művészbarátai Aiglonnak (égő sas), amit azNéhány nappal ezelőtt is inét egy öreg miskolci távozót el tőlünk. Nevét, családját a Idősebb nemzedék ismer Sassy Attila festőművész ok tóber 11-én hunyt el Buda pesten. Itt született Miskol con, 1880. október 16-án, né hány nap választotta el a 8' Búcsú A iglontól Nagy László a következőkel mondotta: — Igazgságosabb adóztatást akarunk. Például sok kisiparos és termelőszövetkezet sérelmezte eddig: jövedelméhez mérten sok adót fizet. A kategorizálásban ugyanis nem differenciáltunk eléggé. Most majd mérlegelünk. A felmérés nagy munka lesz, de szükség van rá. Eredményeként kétségkívül lesz olyan réteg, amelyik többet fog fizetni, de lesz, amelyik kevesebbet. Főleg a szolgáltatók. — A termelőszövetkezetekben január 1-től bevezetendő adózási rendszer külön magyarázatra szorul — hangsúlyozta Nagy László. — Eszerint ugyanis az eltérő viszonyok között gazdálkodó téeszek körében biztosítjuk a jövedelem-differenciáltságot, 8 ez szabályozója lesz a tagság személyes jövedelme és a közös felhalmozás közötti arány kialakításának. Az így szerzett bevételeket tehát a helyi tárnicsoknak kell majd okosan, 3 évi előrelátással, fontossági sorrendben felhasználniuk. Egy-cgy tanácsnak pedig a megyei tanács altkor ad több hozzájárulást, segítséget, ha látja, hogy meggondoltan gazdálkodik, A pénzügyi osztályok munkája, felelőssége azonban minden szinten megnő. Megyénk tanácsainak több mint í00 pénzügyi dolgozója éppen ezért január végéig tanfolyamokon ismerkedik az új módszerek elméletével. Remélhetőleg ezeket az elméleteket a gyakorlatban Is jól alkalmazzák majd, és munkájuk eredményeként tanácsaink pénzgazdálkodása még megfontoltabb, hasznosabb lesz- Minden település lakóinak ja vára. Ruitkay Anna digi gyakorlat szerinti rövidlejáratú, egy évre szóló, hanem 3 éves terveket készítenek tehát mind a várható be- vételckről, mind a kiadásokról. Mégpedig annyi kiadást terveznek majd, amennyit bevételük megenged. Szabadorr, önállóan. Figyelemmel egy- egy város, vagy község lakosságának igényeire. Megnő ezzel tanácsaink önállósága, egyben felelőssége, tekintélye is. És ami külön örvendetes: eddig év végén elvonták a pénzmaradványokat a tanácsoktól, most azonban ezek egyik évről a másikra átvihetők. Például, ha egyik évben valamilyen ok miatt (tervezési, kivitelezői kapacitáshiány következtében) nem tudnak felépíteni egy-egy egészségházat, művelődési otthont, iskolát, pedagóguslakást, vagy éppen óvodát, utat, az erre szánt összeget a következő két évben is felhasználhatják. sőt, növelhetik. Ezután tehát nem a kiadási keretet, hanem csupán a bevételek körét határozza meg a felsőbb (megyei, vagy járási) tanácsi szerv, és teljesen az alsóbb tanácstól függ, hogy bevételét, pénzét mennyire tudja megfontoltan, hasznos célokra fordítani. Igazságosa bb adóztatás Igen ám, de miből adódik a tanácsok fő bevétele? Az adózásból. És ez az a téma, amely talán leginkább aggasztja azokat a lakosokat, akik még nem ismerik eléggé az új gazdasági mechanizmus irányelveit. Ók sajnos, aggodalmukban sok helytelen hírt is széjjelszómak. Olyan híreket, amelyeknek lényege: nő az adó! Ezzel kapcsolatban Tulajdonképpen olyan logikus, ésszerű mindaz, ami néhány hónapon belül tanácsaink pénzgazdálkodásában bekövetkezik, hogy a kívülálló hajlamos a csodálkozásra: miért nem így csináltuk eddig is? A magyarázat azonban megvan rá: a több mint két évtizeddel ezelőtt kialakított államigazgatási rendszerünk tapasztalataiból mostanra kristályosodtak ki a legjobb módszerek, s tanácsi apparátusaink a sallangoktól megtisztulva megértek rá, hogy ezekkel dolgozzanak. Melyek ezek az új, jó módszerek. változások, amelyek érvénybe lépnek tanácsainknál január 1-től? Amikor Nagy Lászlóval, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetőjével beszélgettünk, először is azt tudtuk meg, hogy a tanácsok pénzügyi munkáját eddig három fő részre tagolták: az állami beruházásokra, a községfej- lcsztésrc és a tanácsi költség- vetési gazdálkodásra. A jövőben ez a munka kétirányúvá válik. Az úgynevezett fejlesztési alap és a költségvetés irányítása lesz a döntő feladat. A pénzügyi osztály már három évre előre kidolgozta mindkettőnek a forrásait, s a megyei tanács végrehajtó bizottsága megvitatta, kiegészítette, elfogadta. Sőt, egyeztette a fejlesztési alapot az Országos Tervhivatallal, a költségvetést pedig a Pénzügyminisztériummal. Szabadon, önállóan Hétfőtől, október 23-tól roe- gyeszerte megkezdték a tanácsok ennek a 3 évre szóló tervezetnek lebontását, részletes kidolgozását. Nem az edzi majd az iskolaváros felszabadulás utáni kulturális életének fejlődését. Jjbiiftimi intézeti napok Sárospatakon után művésznévként, használt. Festő volt és grafikus, a naturalizmustól indulva, szinte valamennyi századeleji divatos irányzattal megpróbálkozott. Szoros barátság fűzte Kaffka Margithoz, s párizsi tartózkodása 8iatt illusztrációkat készített az írónő könyvéhez, majd megfestette az íróévtől Apja, Sassy Árpád egykor Táncsics Mihállyal szerkesztette az Aranytrombitát, később harcolt a párizsi kom- münárdok között, majd kalandos mórion hazakerülve, hivatalt vállalt Miskolcon Fiai kö’üt Sassv Csaba költő, újságíró, lapszerkesztő, régi tniskol'"' „28-as” volt, Attila Kétnapos ünnep- 'get rendeznek a sárospataki Tanítóképző Intézetben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére. November 6-án. hétfőn délelőtt fél 11-kor kerül sor a jubileumi" intézeti napok megnyitójára. Károly Istvánnak, a tanítóképző Igazgatójának ünnepi megemlékezése után fontos és rendkívül időszerű témákról hallhatnak majd előadásokat a pedagógusok. Nagy érdeklődés előzi meg a Gazdaság, műveltség, tudatosság című előadást. E bárom fogalom összefüggéseiről, mai értelmezéséről dr. Gutter József, az intézet vezető tanóra szól rrnjd az érdeklődők előtt. Megyénk közoktatásának a felszabadulás utáni fejlődéséről, az első négy esztendő eredményeiről számol be Oláh Katalin, intézeti tanár. Az előadásokat délután vita követi. A jubileumi évforduló előestéjén 7 órakor kezdődik az Intézet ünnepi műsora. Az. Október tényében című nagyszabású irodalmi, zenévei illusztrált összeállításban az intézet ének- és zenekara, s az Irodalmi színpad tagjai szerepelnek majd a tanárok közreműködésével és irányításával. Kedden, november 7-ón délelőtt ismét előadássorozatra kerül sor. Ezúttal az erkölcsi nevelésről, problémáiról csík majd sok szó. Bizonyára élénk Vitára ösztönzi majd a hallgatóságot. E. Kovács Kálmán és Bzeléndi Gábor előadása. A kétnapos ünnepi program záróakkordjaként Berecz József, a tanítóképző könyvtárosa elem-