Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-02 / 207. szám

ÉSZAK MAGYARORSZÁG Szombat, 1967. szeptember % ; ■ ■ Hetärezat a mezőgazdasági nagyüzemek jövedelemszabályozási rendszeréről Távirat Hanoiba FONTOS kormányhatározat látott napvilágot a termelő­szövetkezetek, állami gazda­ságok jövedelemszabályozási rendszeréről, amely az új gaz­dasági mechanizmusban érvé­nyesülő támogatási, anyagi érdekeltségi és adózási felté­teleket tárgyalja. Az már köz­tudott, hogy a mezőgazdasági felvásárlási árszínvonal emel­kedik, azonban a mezőgazda- sági nagyüzemek termelési, beruházási költségeinek fede­zésére, a felhasznált ipari anyagok, beruházások és szol­gáltatások bizonyos mértéké­től függően, továbbra is .szük­ség van az állami támogatás biztosítására A mezőgazdasági termelési célra felhasznált ipa­ri eredetű eszközök, anyagok, szolgáltatások ártámogatásá­nál a határozat abból indul kt, hogy az új gépek, alkat­részek ára és a gépjavílási díjak között olyan arányt kell kialakítani, amely megfelelően befolyásolja a mezőgazdasági üzemeket az új gépek vásár­lására. illetve a meglévők fel­újítására. javítására. Az is fontos része a határozatnak, hogy a mezőgazdaság' gépesí­téssel kapcsolatos költségek nem emelkedhetnek számotte­vőé n­A beruházások segítésénél differenciált ártámogatással találkozhatunk A kormány a helyes gazdaságpolitika érvé­nyesítése céljából különbséget tesz az állattenyésztés, a gyü­mölcs! ermesztés, a történelmi borvidékek felújítása, vagy például az öntözőtelepek ki­alakításának támogatásában. Kimondja a rendelet, hogy nem nyújtható például támo­gatás a termeléspolitikai szempontból nem indokolt beruházások esetében. Nagy népgazdasági fontosságára va­ló tekintettel továbbra' is je­lentős támogatást biztosít az állam a szarvasmarha-tenyész­tés és a gyapjútermelés fej­lesztéséhez. 1968-tól kezdve a termelőszövetkezetek a jelen­legi támogatás helyett a kö­zös tulajdonban lévő tehenek és előhasi üszők élve szüle­tett borjai után egységesen 2000 forint állami támoga­tást kapnak. Fontos népgazdasági érdek a háztáji és egyéni gazdasá­gok szarvasmarha-állományá­nak fenntartása és fejlesztése is. Ezért ezek a gazdaságok adásvételi szerződéssel az ed­digi 3 ezer forintos támoga­tással szemben ötezer forintos árkedvezménnyel vásárolhat­nak vemhes üszőt. A KORMANYHATARÓZÁT, amely egyébként kimondja, hogy a termelőszövetkezetek támogatását tartalmazó 3004- es rendelet megújítása nem szükséges, kitér arra, hogy a kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezetek és állami gaz­daságok továbbra is pénzbeni támogatásban részesülnek. Vé­gül a kihelyezett szakemberek javadalmazásával, majd a földadóval foglalkozik a ren­delet. amely kimondja, hogy a földadó mértékét a közös gazdaságokra nézve, a föld minőségét jelző átlagos arany­korona-érték szerint, diffe­renciálton állapítják meg. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi j Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke Ho Si Minh elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­nökének, a Vietnami Dolgo­zók Pártja elnökének, Pham Van Dong elvtársnak, a VDK miniszterelnökének és Truong Chinh elvtársnak, a VDK nem. zetgyűlése állandó bizottsága elnökének címzett üdvözlő táviratukban a vietnami nép nemzeti ünnepe, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ki­kiáltásának 22. évfordulója al­kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében testvéri üdvözle­tüket küldték. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között megkötésre kerülő új barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés tervezetét. Az Elnöki Tanács határoza­tot hozott a tanácsi rendeletek felülvizsgálatára. Ezután hono­sítási, visszahonosítási és a magyar állampolgársági köte­lékből való elbocsátásra irá­nyuló egyéni kérelmekről dön­tött. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyait. Technikatörténeti kiállítás Őzílon Mint már hírt adtunk róla, az Ózdi Liszt Ferenc Művelő­dési Ház honismereti köre s az Országos Magyar Bányászati Egyesület Ózdi Csoportja a Magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület 75. évfordulója alkalmából szeptember 8—20- ig Özdon technikatörténeti ki­állítást rendez a művelődési ház helyiségeiben. A kiállítást szeptember 8-án, délután ne­gyed 3-kor Temesszenlandrási Guldó, a gyár műszaki igazga­tója nyitja meg. Ugyanezen a napon délután fél 4 órakor Kiszely Gyula, a Kohászati Történeti Bizottság titkára diafilmvetitéssel egybekötött Szeptember 16—17-én polgárivédelmi nagygyaLorlat Borsodban Ma már senki sem lepődik meg azon, hogy polgárivédelmi tanfolyam elvégzésére kap fel­szólítást. A felnőtt körű állam­polgároknak ez törvényesen előírt kötelessége, de több is ennél; hazafias kötelesség. A la­kosság kiképzésével, a polgári­védelem fokozásával az ál­lampolgárok kollektiven ön­magukat védik, hazánk honvé­delmét erősítik. A tervszerű, körültekintően megszervezett polgárivédelmi Pénztárcát találtak Mcrtusz László kurit.yáni bá­nyász tegnap, szeptember 1-én, pénteken a Marx téren az egyik 5-ös buszban hagyta pénztárcáját. A talált tárgyat átveheti Miskolcon, a Baross Gábor u. 24. sz. alatti főpénz­tárban. Vége a kűijelenniplí... Pénteken reggel kelle­metlen meglepetés ért: nem fértem fel, az autó­buszra. A harmadik kocsi végre megkönyörült raj­tam. de a villamosnál megismétlődött a meglepe­tés. A következő kocsi zsú­folt peronján végre rá­döbbentem: megjöttek a diákok. Bizony, vége a reggeli kényelmes utazás­nak. _ ? ? ? — D ehogy haragszom rájuk ... Elég baj ez ne­w<r (p. S.) kiképzés egyik nagyon jelen­tős eseményeként kerül sor szeptember 16-án és 17-én a borsodi és miskolci polgári vé­delmi nagygyakorlatra. A nagygyakorlaton több ezer pol­gárivédelmi önkéntes és ki­képzésben részesült állampol­gár közvetlenül vesz részt, és tízezernél több lesz az olyan állampolgárok száma, akiket a gyakorlat valamilyen módon érint. A gyakorlat szeptember 16- ón, szombaton kezdődik, de az első napon nem kerül sor tö­megek mozgósítására. Ekkor csak a polgárivédelmi törzsek dolgoznak majd. Az úgyneve­zett tömeges gyakorlatra csak másnap, szeptember 17-én, va­sárnap kerül sor. A gyakorlat sikeres, gyors lebonyolítása érdekében az érintett településeken az elő­készítő munka már megkezdő­dött. A falvak lakossága min­denütt nyugalommal, megér­téssel és magas fokú öntudat­tal vállalkozott a feladatok végrehajtására. A négy leg­fontosabb községben a szüksé­ges létszámnak csaknem a két­szerese jelentkezett önként. A mozgósítandó polgári védelmi egységek Is készen állnak a gyakorlat elvégzésére. A gyakorlat gyors, eredmé­nyes lebonyolítása és részletei­nek megbeszélése végett teg­nap. szeptember 1-én, pénte­ken az országos és a megyei polgárivédelmi parancsokság megtartottá közös értekezletét. Dr. Papp Lajos elvtárs, a me­gyei tanács vb-elnöke, mint a megyei polgárivédelem pa­rancsnoka mondott bevezetőt, ismertetve a feladat fontossá­gát és jelentőségét. Ezután a gyakorlat lebonyolításának részleteit és menetrendjét Nyíri Tibor ezredes, illetve Pricz Béla alezredes ismertet­te. Részt vett az értekezleten az egész megyei polgárivédel­mi törzs, az Országos Polgári­védelmi Parancsnokság kép­viselői, valamint Dojcsák Já­nos, a megyei pártbizottság titkára, Varga Zoltán, a Mis­kolc Városi Pártbizottság tit­kára, dr. Lovas Lajos, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője, dr. Ladányi József, a me­gyei tanács vb-elnökhe- lyettese, Rózsa Kálmán, a Miskolc Városi Tanács vb- elnökhelyettese, _ valamennyi tömegszervezet "és a három érintett járás — a miskolci, az edelényi és az ózdi — pártbi­zottságainak első titkárai, va­lamint a járási tanácsok vb- elnökei, s az üzemek, vállala­tok polgári védelmi parancsno­kai. A megye és Miskolc város vezetői, úgy Is. mint polgári­védelmi parancsnokok hangsú­lyozták, hogy a borsodi pol­gárivédelmi nagygyakorlat or­szágos jelentőségű. Kérik az érintett városok és falvak la­kosságát, hogy fegyelmezetten, hazafias öntudattal, állampol­gári kötelességük maradékta­lan teljesítésével vegyenek részt a gyakorlat lebonyolítá­sában. Ünnepélyes tanévnyitó a sárospataki tanítóképzőben A pataki tanítóképző intézet szeptember 4-én, lt órakor tartja tanévnyitó ünnepélyét, í A mindenkor nagy érdeklö- i dést kiváltó tanévkezdés per- íceit ezúttal két mozzanat gya­rapítja majd: az intézet igaz­gatója, Károly István köszönti az első évfolyam hallgatóit, ezt követően pedig a magyar közoktatás veteránjai díszok­levelet kapnak az alma ma­tertől. _ előadást tart „A XIX. század magyar vaskohászata" címmel. A kiállításra tárlatvezetése­ket is szerveznek. Szeptember 9-én fél 3—fél 4-ig a nagyol­vasztók, szeptember 12-én ugyanebben az időpontban az acélmű, szeptember 13-án pe­dig szintén ebben az időszak­ban a hengerművek fejlődésé­ről tájékoztat Grega Oszkár, Kurta László, illetve Ivák Jó­zsef. Szeptember 15-én fel 3-kor a művelődési ház emeleti 2. sz. termében dr. Benyó Tibor, az Ózdi Kohászati Üzemek mű­szaki fejlesztési főmérnöke tart előadást „Az OKU jelenlegi helyzete és fejlesztésének irá­nya” címmel. Szeptember 19-én, délután 3—6-ig a művelődési ház hon­ismereti köre a Béketelepi 102. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézetben bemutatja régészeti, őslénytani, ásvány- és néprajzi gyűjteményét. A technikatörténeti kiállítást mindennap 10-től délután 6-ig lehet megtekinteni. Meghalt Ehrenbui’g A Szovjeítmio Kommunista Pártja Központi Bizottságának gyászjelentése ríja Ehrenburg a kiváló szovjet író, publicista és köz­életi személyiség 1891-ben született. Az 1905-ös forradal­mi események időszakában kapcsolódott be az illegális mozgalomba. Letartóztatták, majd kiszabadulása után 1908- ban Franciaországba emigrált. Párizsban jelent meg 1910-ben első verses kötete. Az első vi­lágháború kitörésekor is Fran­ciaországban tartózkodott. A háborús években az orosz la­pokat tudósította a nyugati frontról pacifista szellemben. A februári orosz forradalom után, 1917 márciusában haza­tért, majd 1921-től kezdve is­mét Párizsban élt. Az európai helyzetről több riport-sorozata jelent meg a szovjet lapokban. Külföldi tartózkodásai éveiben írta Jeanne szerelme, Julio Jurencto, Moszkvai sikátor, Európa pusztulása, stb. című regényeit, amelyekben a ka­pitalista életforma bírálata az emberiség jövője miatt érzett aggodalommal és szkepticiz­mussal párosult. A 30-as évektől kezdve újra a Szovjetunióban élt és iro­dalmi munkásságával a realis­ta irányzat egyik jeles képvi­selője lett. A spanyolországi polgárháborúról, mint szemta­nú megrázó tudósításokban számolt be. Életművének egyik legjelentősebb időszaka volt a Nagy Honvédő Háború. Mint haditudósító körülbelül 3000 cikket írt és gyújtó hangú ha­zafias érzelmektől, a fasizmus gyűlöletétől átitatott írásait, a szovjet központi lapok szinte naponta közölték. Párizs bukása című regényéi ért 1942-ben, Vihar című mű­véért pedig 1947-ben Sztálin Állami-díjat kapott. Mindket­tőben a háború eseményeit je­leníti meg. A békeharc prob­lémájával foglalkozik a Kilen­cedik hullám című regénye. 1954—1956 között megjelent Olvadás című kisregényéljen * szovjet élet új jelenségeit pró. hálta ábrázolni. Művelt a Szovjetunióban közel 10 millió példányban adták ki. A szovjet folyóiratok még néhány hónappal a halála előtt is újabb és újabb részleteket közöltek Emberek, évek, éle­tem című visszaemlékezései­ből, amelyek a Szovjetunió életének több évtizedét öle­lik fel. Memoárjainak első ré­szét legtöbb művéhez hason­lóan már is több nyelvre le­fordították. Ehrenburg, mint a Béke-vá- lágtanács alelnöke nagy köz­életi tevékenységet fejtett Id. Számtalan külföldi utazása al­kalmával a nemzeti kulturális együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. A hábo­rú utáni publicisztikai tevé­kenységében is ez áll a béke­harc mellett a fő helyen. Mint a világbéke-mozgalom egyik legtevékenyebb harcosát 1952^ ben nemzetközi Lenin-béke- díjjal tüntették ki. Munkássá­gát a Szovjetunióban Lenin- renddel és más kitüntetések­kel méltányolták. Új iskola a város peremén A város peremén tegnap két iskolát adtak át a köznek ün­nepélyesen. Az egyiket a Szent- péteri-kapui lakótelepen, a másikat pedig Görömbölyön. Két hatalmas iskola megépí­téséhez jelentős anyagi és szel. lemi energia volt szükséges. Az ünnepi szónokok örömmel méltatták általános iskoláink­nak ezt a gyors gyarapodását. Arra gondoltunk elégedetten, hogy íme, ebben a városban most már minden szeptember­re jut egy iskolaavató ünnep­ség. A Szentpéteri-kapui lakóte­lep vadonatúj iskolájáról már riportban adtunk számot. Ez alkalommal a görömbölyi új általános iskolát néztük meg közelebbről. A falusias település egyet­len emeletes épületének még mindig sok csodáló ja van. Gyerekek, szülök, szaladnak fel néhány pillanatra az eme­letre, és gyors szemlét tárta­nak az új iskolában. Barkovics József, iskolaigazgató elége­dett ezzel az érdeklődéssel. Évekkel ezelőtt ő maga is, a gyerekek százai és a szülők szinte mindennap várták az új iskola megépítéséről érkező híreket. Aztán felvonultak az építők, js megkezdődött, a nyolc tan­termes iskola felépítése. A régi iskolaörökség Gö­römbölyön is sok nehézséget támasztott a nevelésben. 1954- ben 254 tanulója volt Göröm- bölynek, tavaly 498-an fejez­ték be tanulmányaikat. Mind­össze hat tanterem állt a ne­velők rendelkezésére. A helyi tanács-kírendeltségtől kölcsön kellett kérniük két helyiséget, hogy némiképpen enyhítsék a tanterem-inséget. Kissé hihe- teilenül hangzik, hogy két év­vel ezelőtt három váltásban tanítottak. Az első csoport 7 óra 10-kor kezdte meg a ta­nulást., a második 10 óra 25 perckor, a harmadik pedig 13 árakor. A szükségtantermek nagyon szűknek bizonyultak, bizony, gyakran előfordult., hogy a táblához felelni készü­lő gyereket csak a padok el­mozdításával lehetett kienged­ni. A kényszerű, nyomasztó ál­lapotnak ma már vége, az új iskolában az említett 8 tan­termen kívül politechnikai műhelyek, úttörőszoba, modern tornaterem, fotólabor, 200 sze­mélyes napközi várja a fiata­lokat.. Vadonatúj felszerelést ka­pott az iskola, a tantermek hófehérek, az iskola kívülről világossárga. Mintegy 500 gye­rek kezdi meg tanulmányait, közöttük ötven elsős. 22 pe­dagógus tanítja a szépre, jóra fi» cfrt-rrirvi.Virtl'vrt fi a fáink* ft i. Az iskola ünnepélyes a múz­sára pénteken este 6 órakor került sor. Az igazgató már napokkal ezelőtt figyelte a Meteorológiai Intézet jelenté­seit, vajon az iskola udvarára tervezett ünnepélyes aktust megtarthatják-e? Az időjárás méltányolta a tervezők, az építők, a görömbölyi szülők fáradozásait, biztosította a kel­lemos keretet az átadó ünnep­séghez. A megnyitót Sóvári Sándor, a II. kerületi tanácá vb-elnöke tartotta. A kerület alig néhány nappal ezelőtt veto te át új művelődési otthonát s íme, most egy vadonatúj is­kolát vehet birtokába Göröm- böly közel négyezer lakosa; Az avatóünnepség és a tanév­nyitó ünnepi szónoka Csólat János, a városi tanács műve­lődésügyi osztályának helyet­tes vezetője volt. Meleg sza­vakkal mondott köszönetét az építőknek, s elmondottá, mi­lyen nagy fontosságú, hogy a peremkerületek tanulói hason­ló körülmények között, okosod­janak, nemesedjenek, mint a. belvárosi gyerekek. Az isko­lát Barkovics József igazgató' azzal az ígérettel vette át; hogy mind a nevelőtestület; mind pedig a csaknem fél­ezer gyermek féltőén vigyáz­za majd a kultúrának ezt ad uj hajlékát íp—n A Szovjetunió Kommunista Tártjának Központi Bizottsá­ga, a Legfelsőbb Tanács el­nöksége cs a Minisztertanács mély fájdalommal közli, hogy augusztus 31-én, életének 77. évében, hosszas betegség után elhunyt Hja Ehrenburg, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának képviselője, kiváló szovjet író és közéleti szemé­lyiség. nemzetköz! Lenfn-fc&> kedíjas, a Szovjetunió Álla­mi-díjának kétszeres kitünte­tettje. Hja Ehrenbnrg holttestét szeptember 4-én ravatalozzák fel Moszkvában az írók köz­ponti székhazában. A temetésre ugyanaznap délután három órakor kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom