Észak-Magyarország, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-08 / 212. szám

Magyar—•szovjet barátsági nagygyűlés Budapesten f (Folytatás a 2. oldalról.) ! Kedves elvtársak, barátaink! Engedjék meg, hogy fel­használjam találkozásunk al­kalmát, és a szocialista Ma­gyarország fővárosa lakossá­gának, a magyar kommunis­táknak, országuk valamennyi dolgozójának átadjam a Szov­jetunió kommunistái, az egész szovjet nép forró üdvözletét. Tiszta szívből köszönjük a Szívélyes fogadtatást, azt a Melegséget és vendégszerete­tet, amellyel a szovjet párt­os kormányküldöttséget körül­veszik. Ma niimlannyiunk számára nagy nap van. Éppen most irtuk alá a barátságról, együttműködésről cs köl­csönös segélynyújtásról szóló új szerződést ® Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége és a Ma­gyar Népköztársaság között. Ez fontos esemény népeink történetében, a szocialista kö­zség fejlesztésében és szilár­dító sóban. Az új szerződés az 1948-ban, Magyarország dt győzelmei Ezek alatt az évek alatt a képi Magyarország dolgozói is kimagasló győzelmeket arat­tak a szocializmus építésében a városokban és a falvakban Egyaránt A magyar dolgozók befejezték a szocializmus alapjainak lerakását és most sikerrel oldják meg a szocia­lista társadalom teljes felépí­tésének feladatát. Mi most gyakran látjuk Vendégül egymást, és minden alkalommal, amikor Magyar- Országon járunk, érezzük an- hak az alkotó lendületnek a légkörét, amely áthatja a Népköztársaságuk életét. Látjuk, milyen nyugodt magabiztossággal, milyen meggyőződéssel harcol a magyar nép a szocialista eszmék valóraváltásácrl. Tudjuk, milyen bizalmat érez a nép pártja — a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, s annak harcos vezérkara — a Közpon­ti Bizottság iránt, amelynek •lén a lelkes hazafi, a követ­kezetes internacionalista, a kommunista világmozgalom kiváló harcosa — Kádár Já- flos elvtárs áll. Az önök pártjának tekin­télye nemcsak Magyar- országon nagy. A Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus—leninizmus iránti tántoríthatatlan hű­segével az egész világ kommunistáinak rendkí­vüli megbecsülését vívta ki. Eártjuk hozzájárulását q for­radalom közös ügyéhez, a kommunista mozgalom egyse­kének szilárdításáért és befo­lyásának növeléséért folyó karchoz nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Párt­ja, az egész szovjet nép. Egyre növekszik a Magyar Népköztársaság szerepe a vi­lágpolitikában, országuk, a •Magyar nép és az egész szo­cialista baráti közösség érde­keinek megfelelő politikai Irányvonalat követ, állhatato­san harcol a népek békéjéért, Szabadságáért és függetlensé­géért. A szocialista Magyaror­szág sikerrel egyezteti külpoli­tikájában a nemzeti és nem­zetközi feladatok megoldását. Meg vagyunk győződve, hogy az eljövendő évek újabb győzelmekkel, újabb ! eredményekkel gazdagítják , majd országukat. Elvtársak! — a mi orszá­gúnk — a Szovjetunió számá- te ez az esztendő rendkívüli. vagyis majdnem két évtized­del ezelőtt aláírt első szovjet —magyar barátsági szerződéi helyébe lép. Ez a két évtized nagyon fontos helyet foglal el mind a szocialista rendszer történetében, mind az egész világ fejlődésében. Ezen idő­szak alatt gyökeres változások mentek végbe a szocialista építés útjára lépett népek so­rában. E népek megfeszített, hősies munkája biztosította a szocialista rendszer diadalát. A szocializmus országai között testvéri kapcsolatok .jöttek létre cs szilárdultak meg. sokoldalú politikai cs gazdasági együttműködés fejlődött ki. Államaink hatalmának meg­növekedése, összetartásuk hoz­zájárult ahhoz, hogy fokozó­dott a szocializmus hatásköre a világ küzdőterén, megszi­lárdultak a demokrácia, a nemzeti felszabadulás és á társadalmi haladás erői. dgozói kimagasló el arattak Ez az év a Nagy Október öt­venedik évfordulójának, a tör­ténelem első szocialista álla­ma félévszázados jubileumá­nak az esztendeje. Nagy és ki­emelkedő ünnep e'Z minden szovjet ember számára, s mi örömmel közöljük barátaink­kal, hogy a szovjet nép az építő- munka minden területén elért jelentős eredményei­vel fogadja ezt az ünnepet. önök, gondolom tudják, hogy az utóbbi két-három év­ben pártunk különös figyelmet fordít a gazdaságpolitika, a szocialista gazdálkodási mód­szerek és formák tökéletesíté­sére. Tervbe vettük és végre­hajtottunk több nagyszabású intézkedést, amelyek újabb ki­látásokat, távlatokat nyitnak a szovjet népgazdaság előtt. Ezek az intézkedések meg is hozták gyümölcseiket. Többek között lényegesen meggyorsult országunkban az ipari és me­zőgazdasági fejlődés üteme. Csupán ez év első hét hó­napjában 10,6 százalékkal emelkedett ipari termelésünk. Töretlenül fejlődik a mező­gazdaság is. Biztosítottuk a mezőgazdasági termelés állan­dó növekedését. Fontos változások mennek végbe gazdasági szervezeteink munkájának stílusában és módszereiben a szocializmus gazdasági törvényeinek mély­rehatóbb elsajátítása és ész­szerűbb felhasználása céljából. A gazdasági fejlődés eredmé­nyeként állandóan emelkedik a szovjet emberek jóléte és életszínvonala. Mindez népün­ket jogos megelégedéssel töl­ti el. Országunkban optimista a légkör. Fokozódó lelkesedést tapasztalunk. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy ránk még nagy és bonyolult fel­adatok várnak. De az elért eredmények arról győznek meg bennünket, hogy ezeket a feladatokat sikerrel megold­juk, hogy még gyorsabban fo­gunk haladni előre — a kom­munizmushoz. Elvtársak! Magyarország és a Szov­jetunió sikerei — népeink munka erőfeszítéseinek gyü­mölcse, s ugyanakkor a szocialista államok, többek között a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti egyre erősödő együttműködés eredménye. Leonyid Brezsnyev elvtárs beszéde mi és gazdasági építés terüle­tén. Ez utóbbi körülményre kü­lönös figyelmet szeretnék fordítani. Ahogy már Lenin előre látta, a szocialista or­szágok közötti tapasztalatcse­re az új társadalom felépitésé- neik folyamatát gyorsító fon­tos tényezővé vált. Most min­den szocialista ország alkotó módon felhasználhatja azt, ami a testvéri ország tapasztalatá­ból számára megfelel, meg­osztja barátaival saját ered­ményeit. Nálunk, a Szovjet­unióban többek között nagy érdeklődést vált ki az a mun­ka, amelynek célja az MSZMP IX. kongresszusán hozott ha­tározatok megvalósítása, a gazdaság tökéletesítése, a szo­cialista demokrácia fejleszté­se, új formáinak kutatása. Sok tapasztalatot szerez­tünk a népi Magyarországgal folytatott szoros termelési együttműködésben. Fejlődik a kooperálás egész sor, népgaz­daságig fontos készítmény termelésében. Azt szeretnénk, hogy e tapasztalatok egyre to­vább gyarapodjanak. Arna tö­rekszünk, hogy az emberek teljes mértékben élvezzék a szocializmus javait. E tekin­tetben a gazdasági együttmű­ködés, a munkamegosztás or­szágaink további gazdasági fellendülésének, a lakosság jóléte növekedésének fontos erőforrása. S végül: egyre szélesednek a szovjet—magyar kapcsolatok az ideológiai munkában, a tudomány, a népművelés és a kultúra területén. Mindez a szocialista országok együttmű­ködésének nagyon fontos te­rülete, mert közös feladatunk az uj típusu ember formálá­sa, a dolgozók marxista—le­ninista szellemben való neve­lése. Az e téren létrejött együttműködés a népeink kö­zötti barátságot és egységet a legtartósabbal — a marxizmus —leninizmus mindent legyőző eszméjével — forrasztja ösz- sze. így tehát az első barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés alá­írása óta eltelt 20 év alatt a magyar—szovjet kapcso­latok mélyrehatóak és sok­oldalúak lettek. Természetes, hogy most. ami­kor lejár az eddigi szerződéi érvényességi ideje, szükséges­sé vált egy űj okmány alá­írása, amely okmány kifeje­zésre juttatja kapcsolataink új lehetőségeit és új távlatait. Ezt testesíti meg a fővárosukban most aláírt szerződés, amely lerögzíti közös vívmányaink eredményeit. Tartalmazza to­vábbá a jövőre vonatkozó programot, amelynek valói" váltása még gazdagabbá, méf tartósabbá és mélyebbé tesz; kapcsolatainkat. Ügy gondolom, közülünk senki sem kételkedik ab­ban, hogy az eljövendő esztendőket a magyar— szovjet barátság megszi­lárdításának újabb sikerei jellemzik. Biztosítom önöket, barátaink hogy országunk kommunistái minden szovjet ember erre tö­rekszik, s hogy pártunk Köz­ponti Bizottsága és a szovje kormány megtesz minden erő feszítést e magasztos cél el­érésére. Történelmi felelősségünk Kedves elvtársak! Olyan időket élünk, ami­kor a szocializmus orszá­gaira óriási történelmi felelős­ség hárul, közös forradalmi ügyünkért, a népek békéjéért és biztonságáért, a szabadság, a demokrácia és az emberi­ség társadalmi haladásának sorsáért. Az élet teljes mér­tékben igazolja a világ kom­munista- és munkáspártjai ál­tal 1960-ban levont rendkívül fontos következtetést. Minden józan gondolkodású és elfogulatlan embernek, aki figyelemmel kíséri a világ fejlődésének folyamatát, lát­nia kell e folyamat irányát. Tevékenyebbekké válnak és nagy sikereket érnek el a vi­lág forradalmi, imperialista­ellenes erői. Az események minden bonyolultsága és időn­kénti ellentmondásossága mö­gött egészen világosiin kiraj­zolódik az emberiség haladá­sának fő iránya: a szocializmus erősödik cs újabb és újabb győzelme­ket arat, gyarapítja anyagi erejét és rendkívüli mér­tékben fokozza politikai és eszmei befolyását. Az imperializmus egészben vé­ve. mint világrendszer, gyen­gül. , A szocializmus ügye győzel­met győzelem után »rat, min-; A szocialista országok tanasztalaieseréic fontos tényező lagmozgalom minden alapvető kérdésében. Magyarország és a Szovjet­unió közötti politikai együtt- müködés különösen az utóbbi években szélesedett ki. Ha­gyománnyá váltak a rendsze­res kapcsolatok párt- és kor­mányvezetőink között. Egyre jobban bővülnek az országa­ink helyi pártszervezetei, szak- szervezetei, ifjúsági és más szervezetei közötti kapcsola­tok. Hatékony a vélemény- és tapasztalatcsexc a párt-, áUa­Áz 1948-ban aláírt szerződés *3ben e vonatkozásban jó szolgálatot tett. Tükrözte a Szovjet—magyar viszonyban nekövetkezett gyökeres vallo­mást, Valósággá vált, amit az *919-es Magyar Tanácsköztár- Úaság hősei áhítottak. A mai szovjet—magyar I kapcsolatokra jellemző a , törhetetlen testvéri barát­ság, a mindent átfogó hasznos együttműködés. Pártjaink eredményesen Együttműködnek a nemzetközi politika és a Kommunista vi­denekelőtt azokban az álla­mokban, amelyekben sikerrel építik az új, igazságos és hu­mánus társadalmat — a szo­cializmust és kommunizmust. A világ népei látják: a szocialista társadalom fejlődésének nincs más célja, mint a nép érdekei­nek megvédése és az a törekvés, hogy mind nagyobb mértékben biztosítsa a társadalom minden tagjá­nak anyagi és szellemi igé­nyeit, s a szocializmus külpo­litikája" pedig — a béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdításának politikája. Éppen ezért a szocialista államok határain túl is az em­berek milliói szellemileg és érzelmileg mindinkább a szo­cializmus és a kommunizmus mellett döntenek. Egyre nő a nemzetközi kommunista mozgalom ak­tivitása cs befolyása. A gyarmati függőség igáját levetett országok sokmil­liós neptömegei körében is szilárdul és növekszik a szocializmus vonzó ereje. A szocializmus továbbra is űj sikereket arat. Példájának ereje világszerte hat, mivel a nép nagy igazát a szocializ­mus képviseli, melyet soha senki sem lesz képes legyőzni. As imperializmus tábora Az imperializmus és reakció erőinek cselszövéseire, mi, kommunisták azzal válaszo­lunk. hogy még aktívabban törek­szünk a kommunista "világ- mozgalom tömörítésére, még határozottabban szem­beszállónk minden olyan kísérlettel, amely meg­bonthatná soraink egysé­gét. Az élet nap nap után bizo­nyítja: nem lehet kommunista az, aki félredobja mozgalmunk legerősebb fegyverét — a pro­letár internacionalizmust; ak a forradalmi erők nemzetköz: egységét és harci szolidaritásai korlátolt, ideológiánk számára idegen nacionalizmussal cse­réli fel; aki szakadár-politikál szít és ezzel osztályellensé­günk kezére játszik. Ezért vált ki az egész- viláf marxista—leninistái köréber olyan felháborodást Mao Cc- tung és csoportjának kalandoi ténykedése. Ma már az egéss világ számára világossá vált < csoport nagyhatalmi, sovi­niszta irányvonalának igaz célja. A tények arról tanús­kodnak, hogy ez a csapni­valójában nem az imperializ­mus ellen, hanem a szociálist? országok, a kommunista moz­galom ellen harcol. Mint ezt az utóbbi kína események mutatják, Mao Cc-tung cs cinkosai veszélyeztetik a kínai nép forradalmi vívmányait, amit Mao Cc-tung cso­portja „kulturális forra­dalomnak” nevez, helye­sebb lenne ellenforrada­lomnak nevezni. Lényegé­ben véve Kínában ma csa­pást mérnek a népi dc- mokratikus hatalomra. Gyakorlatilag beszüntették tevékenységüket a párt alap­szabályzatában feltüntetett szervei és az államhatalom al­kotmányosan előírt szervei, szétkergették a szakszerveze­teket, a kommunista ifjúsági, társadalmi szervezeteket. A párt és állam sok kiváló és nagy érdemeket szerzett dol­gozóját, a kínai forradalom sok ismert funkcionáriusát, több kimagasló katonai veze­tőt, a tudomány és kultúra jeles képviselőit becsmérlik, embertelen represszióknak ve­tik alá. Megsemmisítik a dolgozók szociális vívmányait és jogait. Fegyveres megtorlásnak vetik alá azokat a kínai munkáso­kat és parasztokat, akik az ország különböző részein . fel­lépnek Mao Ce-tung és krea­túráinak önkényuralma ellen. A kinai események nemcsak a Mao Ce-tung-csoporlosulás eszmei-politikai hanyatlásáról tanúskodnak, hanem arról az erős ellenállásról is. amelybe e csoportosulás politikája a dolgozók széles rétegei, szá­mos párt- és állami beosztás­ban levő személy, a fegyveres erők legjobb képviselői köré­ben ütközik. Kína Kommunista Pártja és népe most történelmének kri­tikus szakaszát éli át. De bár­mennyire bonyolult is legyen ez a harc, biztosak vagyunk abban, hogy végeredményben találni fognak erőt ahhoz, hogy megvédjék a forradalom vívmányait és nagy’ országu­kat a helyes útra vezessék. Meggy őződésünk, hogy Kí­nában végeredményben győzni fog a szocializmus ügye. (Folytatás a 4. oldalonJ , Mao Ce-tung csoportja a kommunista mozgalom ellen harcol egyre jobban megrendül azok­nak a mély belső folyamatok­nak következtében, amelyek a kizsákmányoló erőszakot gya­korló társadalom lényegéből fakadnak. Növekszik az osz­tályharc lendülete a fejlett kapitalista országokban. Utal­hatunk például a világimpe- rializmus fő fellegvárában — az Amerikai Egyresült Álla­mokban — kialakult helyzetre. Ott is észlelhető a munkás- mozgalom bizonyos aktivizáló­dása. Egyre aktívabb ellenállást vált ki az imperializmus neo- kolonialista politikája Ázsia. Afrika, Latin-Amerika népei­nél. A jelenlegi társadalmi fejlődés problémáira, a népek­nek a nemzeti függetlenségre, haladásra és békére való ter­mészetes törekvésére az imp# rializmus csak egyetlen vá­laszt ismer: erőszak, véres büntettek a népek ellen. Vilá­gos tanúságai ennek az impe­rialistáknak olyan cselekedetei, mint az agresszió kiszélesitéső Vietnamban, a független arab államok elleni izraeli táma­dás megszervezése, a katonai­fasiszta puccs Görögországban, Bonnak az „egész Németor­szágra”, az európai határok módosítására vonatkozó ma-, kacs igénye. Manapság az imperial!»- ( mus erőszakos jellege kü- | lönösen világossá teszi azt, ; hogy az imperializmus tőr- i tcnelmilcg halálra van j ítélve. Az imperializmus lényeg# sen meggyengült, de még min­dig elég erős ahhoz, hogy ko­molyan veszélyeztesse a világ- békét, a népek biztonságát. dik a közös védelem erősíté­séért. Ezt tükrözi a ma aláirt új szerződés is. Együttműkö­désünk — mint valamennyien tudják — nem csak kétoldali, hanem kollektív alapon is megvalósul, a Varsói Szerző­dés szervezetének keretében. A szocialista államok kol­lektív védelmének minden­oldalú megerősítését egyik leg­fontosabb feladatunknak te­kintjük elv társak, biztosítom önöket arról, hogy a szovjet emberek továbbra is méltóan hozzájárulnak e feladat meg­oldásához. Szoros együttműkö­désben barátainkkal és szövet­ségeseinkkel mindent megte­szünk annak érdekében, hogy fegyverünk műszaki tökéletes­sége és ereje, fegyveres erőink harci készenléte, elvegye az imperialisták kedvét még an­nak a gondolatától is, hogy kezet emeljenek népeink szo­cialista vívmányaira. Külpolitikánkban továbbra is keményen kitartunk amellett a* elv mellett, amely szerint az ál­lamok függetlenségének, szuve­renitásának és területi sérthe­tetlenségének tiszteletben tar­tásával valóban lehetséges a szocialista és kapitalista álla­mok békés egymás mellett élése. És minél erősebbek lesznek a szocialista országok pozíciói, annál több lehetőség lesz arra. hogy ez az elv győ­zedelmeskedjék a nemzetközi kapcsolatokban. A szocialista országok népei elsőrendű kötelességüknek tartják, hogy megfeleljenek barátaik bizalmának szerte a világon és osztályellenségeik cselszövéseire válaszolva újabb sikereket érjenek el a szocia­lizmus és kommunizmus épí­tésében. A béke és szocializmus ér­dekei, minden ország dolgo­zóinak érdekei a szocialista országoktól, a mai feltételek között állhatatosan art köve­telik, hogy ezen országok mindegyike az egész közösség érdiekében tömörítse sorait. Most minden eddiginél fontosabb, hogy erősítsük a szocializmus országainak szövetségét a nemzeti-fel­szabadító mozgalommal, mindenkivel, aki az impe­rializmus ellen harcol. Az imperializmus kalandor- politikája megköveteli, hogy mindannyian megőrizzük fo­kozott éberségünket és szünte­lenül erősítsük a szocialista országok védelmét. Annak ide­jén V. I. Lenin azt mondotta, hogy az előző forradalmak azért szenvedtek vereséget, mert nem tudtak védekezni. De mi nem fogunk vereséget szenvedni — hangsúlyozta —. mert. tudjuk, hogy hogyan védekezzünk. Mi állandóan emlékezetünkben tartjuk nagy vezérünknek ezt a tanítását is. A Szovjetunió és Magyar- ország sikeresen együttműkö­brősí ts ti k sző vétség ii nkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom