Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-11 / 188. szám
2 ESZAKMAGYARORSZÁG Péntek, IOC)”, augusztus TL f I ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 A 4 4 4 4 4 4 4 4 ♦ 4 4 4 4 4 4 4 é NEGERSORS Az amerikai Nők Világa című lap írja — amely igazán nem vádolható kommunista elfogultsággal —, hogy „New York lakossága eljutott arra a pontra, hogy nem mer kórházba menni." Meglepő, sőt, megdöbbentő következtetés ez, de nem véletlenül. Idézzük tovább az említett lapot... „A betegeket a kórház orvosai kétszeresen is megrabolják: a társadalombiztosítási csekkjük elvételével, és még azon kívül is, pénzt számítva fel a gyógykezelésért.” De mindez semmi. Ettől még — ha van pénze a páciensnek — elmehetne a kórházakba. Ám, ahogy a lap írja: „A szegényebb betegeket, elmebetegeket és gyermekeket kísérletek céljára használták. A betegek közül néhánytól írásbeli beleegyezést is kaptak. Azt mondták nekik, hogy injekciót fognak kapni, de nem tudták, mire ... Joseph V. Terenzio kórházi biztos beismerte, hogy igenis, előfordultak ilyen esetek." Ám az amerikai Nők Világa című lap többet is közöl. — „Elmaradott. gyermekeket — ír'» — a sárgaság vírusával oltottak be, és a Harlem Hospitalban (jobbára néger betegek kórháza) gyermekek elnyomorodott lábát levágták, hogy operáló technikájukat demonstrálhassák, ahelyett, hogy terápiával igyekeztek volna gyógyítani.” Ezek után teljesen érthető, hogy New York lakossága nem mer kórházba menni. Más érdekességekkel is szolgál a már idézett lap. Megírja többek közt, hogy a Mississippi állambeli Lowndes megye lakosságának 82 százaléka néger, de a szántóföldek 90 százaléka a 18 százalék fehér lakosság tulajdonában van. A legutóbbi megyei választások alkalmával a négerek hét tagot jelöltek a „megyei tanácsba”. Ezek közül kettő önálló kisiparos, kettő háziasszony, három alkalmazott bérmunkás. Természetesen: fehéreknél dolgoztak. Ez a magyarázata, hogy a három alkalmazott . bérmunkást a választást követő héten elbocsátották. Indok: nemcsak szavazni mertek, hanem jelöltséget is vállaltak. Elbocsátották a szavazatszedő bizottság néger tagjait is. köztük Lewis Jordánt, aki tíz éve dolgozott egy ültetvényen. Amikor alkalmazója meglátta a szavazók közt — azonnal kidobta. Frank Myles idős néger munkást is kidobták, mégpedig 35 évi munka után, csupán azért, mert a fia jelölt volt a választásokon. És Johnson elnök csodálkozik. hogy a négerek fellázadnak ... (sz.) »Eseményekről ÍR OVIDÉ M Fábry Zoltán kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fábry Zoltán csehszlovákiai magyar írónak —> írói érdemei elismeréséül -r- 70. születésnapja alkalmából a Munka Vöröszászló érdemrendje kitünte- " tést adományozta. A kitüntetést csütörtökön az író szülőfalujában, a Kassa melletti Stószon — ahol Fábry Zoltán fiatal kora óta él — adta át Barity Miklós, a prágai magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője és Szatankó Pál pozsonyi magyar főkonzul. Átadták Fábry Zoltánnak, a csehszlovákiai magyar irodalom vezető egyéniségének a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság művelődésügyi miniszterének üdvözlő levelét is. Az ünnepség után a Szlovák írószövetség Stósz-fürdőn ebédet adott Fábry Zoltán tiszteletére. I BELEROHANT 7 ^ A dániai Odense közelében 4 gy gyorsvonat belerohant az 4 gyanazon a vágányon moz- 4 onyhiba miatt veszteglő má- á : k szerelvénybe. Az első je♦ ” antések szerint hatan a helyszínen meghaltak és a kivezé- 4 -yelt mentőosztagok által a 4 órházba szállítottak közül 4 tvennek rendkívül súlyos az ♦ Ulapota. PUSZTÍTÁS 4 1 Nagy pusztítást vitt véghez 4 t szovjet távol-keleten a 4 osszas esőzések nyomán tá- Á nadt árvíz. Egy hét alatt 56 7 akott hely került részben 7 agy teljesen víz alá. A transz- 4 zibériai vasútvonalon csak Á térülővel tudják lebonyolítani Ja közlekedést. Imán város 4 nagy része víz alá került. Az 4 árvízsújtotta területeken lassú A apadás kezdődött. I BETILTOTTÁK ?□ Madagaszkáron betiltották 4 a miniszoknya és minden 4 olyan ruházat viselését, amely 4 az illembe és a madagaszkári I szokásokba ütközik. A rende- 7 let megszegőit 100—5000 frankiig terjedő bírsággal és esetleg 4tíznapi börtönnel lehet súj- 4 tani. A ÜTKÖZET IQ Saigontól 530 kilométerrel ä ® északkeletre az amerikai helikopteres gyorshadosztály egyik egysége megütközött két partizán századdal. Az összecsalj pás során két amerikai meghalt, két helikoptert megsemmisítettek és hármat megrongálták. Az amerikai jelentés szerint a partizánok vesztesége hat fő volt. EMLÉKMŰ □ Emlékművet állítanak Leninnek a Pamir hegység 7134 méter magas Lenin-csúcsán. A rozsdamentes acélból készült szoboralakot 250 bolgár, jugoszláv, lengyel, csehszlovák, magyar, keletnémet, osztrák, olasz, valamint szovjet alpesi hegymászó juttatja a csúcsra. LAVINA-OMLÁS □ Karpinsky és Kozlowsky lengyel alpesi hegymászók életüket vesztették a Kaukázus hegyei között. A Közép- Kaukázusban történt szerencsétlenséget lavina-omlás okozta. Kádúr János m&ssnmtus&ít Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Fejér megyei körútja során csütörtökön délelőtt Tóth Mátyásnak, a Központi Bizottság osztályvezetőjének, Darvasi Istvánnak, a KB osztályvezető-helyettesének társaságában a csaknem 20 000 holdon gazdálkodó Agárdi Állami Gazdaságot kereste fel. A látogatásra elkísérte Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a Központi Bizottság tagjai. A tanácsteremben Váncsa Jenő, a gazdaság igazgatója ismertette a mintegy 1600 dolgozót foglalkoztató gazdaság termelési eredményeit, természeti adottságait, fejlesztési terveit. A tájékoztató után Kádár János felkereste a gazdaság több részlegét, járt a vegyszeresen kezelt kukoricatábláknál, megnézte a több mint 300 holdas új telepítésű szőlőt és a jánosma- jori húscsirke-nevelőtelepet, ahol egyszerre mintegy negyedmillió csirkét gondoznak. Délben a magyar alumíniumipar egyik nagy fontosságú üzemében, a Székesfehérvári Könnyűfémműben folytatódott a program. A vendégek megnézték az üzem most épülő szélesszalag hengerművének csarnokát, és felkeresték az öntödét, a présművet, a gyár termékeit bemutató kiállítástA látogatás befejező aktusaként Kádár János a városi tanács tanácstermében aktívaér tekezleten találkozott Fejér megye pártmunkásainak képviselőivel. A Központi Bizottság első titkára beszámolt a részvevőknek a megyében szerzett tapasztalatairól, majd időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről adott tájékozta* tást. Az aktívaértekezlet után « megye és a város vezetői fogadást adtak a vendégek t.iss. teleiére. Kádár János szívélyes búcsút vett a házigazdáktól, és az esti órákban visszaindult Budapestre. ifcgpE pecL : ..: i: ££ Ülvén év után Június 24-én 10 órakor megszólalt a csengő a Szeles utcai általános iskolában. Ösz- hajú, öreg diákoknak szólt most, akik 1917-ben búcsúztak el ettől az iskolától, s most az ötvenéves találkozóra gyűltek össze. Sokunknak, bizony könnyes volt a szeme, amikor elfoglaltuk helyünket a régi tanterem padjaiban — írja levelében Tőzsér Lajos. Előkerült a régi tanári napló is, névsorolvasás következett, örültünk a jelenlévők szép számának, akik hozzátartozóikkal együtt csaknem az egész termet megtöltötték, de szomorúan vettük tudomásul, hogy a 45 osztálytárs közül már csak 16-an vagyunk jelen. A megnyitó és üdvözlés után az iskola egyik kis úttörője Petőfi-verset szavalt, majd Eördög Árpád költő, kedves osztálytársunk ez ünnepi alkalomra írt versét mondta el nagy sikerrel. Ének- és zeneszámok szerepeltek még műsoron, majd megszólaltak az öreg diákok is. Régi iskolai emlékeket, diákcsínyeket elevenítettek fel sok-sok vidámsággal, kacagással, és úgy éreztük, hogy az idő kereke visszafelé forgott, s ha csak egy napra is JÁR ' & ?NC< R: Csütörtöki fogadónap H osszú idő után, Vna reggel ismét éreztem a dohánynak azt a sajátságos illatát, amit egyszerűen nem lehet leírni. Mint enyhe áramütés, megbizserget agyadban egy bizonyos pontot, és boldog vagy tőle. Rendszerint az elcsendesedő kávéházukban élvezem így a dohányzást, éjfél után, magamban, amikor rágyújtok egy törökkávéhoz, és teljesen megfeledkezem az időről. Mint tegnap este is. Későn vetődtem haza. Anyámnak mély az álma, hiába csengettem, nem hallotta. Kulcsom nem volt, elhagytam valahol. Mit tehettem, visszamentem az utcára, és betértem az első kávéházba. Amint rágyújtottam, mindjárt könnyebben éreztem magamat. Igen, köny- nyebben. A füst enyhítő illatától. És ekkor felötlött bennem, hogy felkeresem őket. Anya gyakran mesél róluk. Állítólag minden szerdán nagytakarítás van náluk. Jól benne van már mind a kettő az években, de hogy hányadikat tapossa az egyik, hányadikat a másik, azt nem tudja senki jrontósan. Élnek, és bizony jó régóta élnek már emlékezetünkben. Minden szerdai napon kirámolják a bútort, súrolnak, porolnak, tö- rülgetnek, lépcsőt és ablakot ragyogóra mosnak. Mert, hogy csütörtökön fogadnak. — És kit fogadnak? — kérdem gyanútlanul. — ördög tudja — mondja inya. — Azt beszélik, hogy kérőket várnak. Pedig a rossz nyelvek szerint á fiatalabbik is túl jár már az ötve- nen. Ketten lakják azt a nagy kertes házat, melyet apjuktól örököltek. Csak a házmester van az alagsorban, mint az apjuk idejében is. Attól hallom, hogy a csütörtöki fogadónapra takaroson megteríte- nek, telerakják Ínyenc falatokkal az asztalt, pénteken meg érintetlenül kiviszik a kertbe és elássák. Szólt is már nekik: miért nem adják oda valakinek, azzal ütötték el, hogy nem reflektálnak senki hálájára. Nem először hallom ezt anya szájából. Ma csütörtök van. Szép napos az idő. Ajtajuk tárva-nyitva. Eltökélem hát, hogy meglátogatom őket. Amint beléptem az ebédlőbe, beszélgetés ütötte meg fülemet. Köszönés helyett csak mélyen meghajoltam, és leültem egy székre az ajtó közelébe. mivel jóformán ügyet sem vetettek rám. — Férjem ugyanis kínosan ragaszkodik az elveihez — mondta az idősebbik pontosan úgy, mintha az asztalt körül ülő vendégekhez intézné szavait. — A kaptafa meg szinte rögeszméje. Minden új cipőhöz vesz egy új kaptafát is. Elmaradhatatlanul. Meg sem próbálja, hogy jó-e bele a régi. Halomban áll már a szekrény aljában a sok régi kaptafa. de világért sem dobna el egyel. Valahányszor újabb kaptafával állít be, kedvem volna beverni a fejét. — Ez majdnem olyan, mint a szomszéd turbékoló házaspár esete — veszi át a szót a fiatalabbik. — Fene nagy szerelem. Átjött hozzánk tegnap az a galambszívű férj, hogy telefonáljon. Feltárcsázott valakit, és bemondta nevét meg címét. Ki is szálltak hamarosan — rabszállítón. Az ügyészség embere bemegy a szomszédékhoz, én meg utána. Mert, hogy hívott: „Tessék csak velem jönni — tanúnak!” Az asszony, az a galambszívű, a pamlagon feküdt. A vizsgáló, illetve a nyomozó a férjhez fordult: „Miért tette ezt?” Az a jámbor meg, amilyen becsületes, nem tagadott, nem mentegetőzött, csak ezt mondta: „Ezért hívtam önt ide”. — De miért tette? — kérdi a nyomozó. — összezörrentünk valamin — mondja a szomszéd. — Szidtam, mint a bokrot, apját- anyját, amint szoktam is, mire ő kerek-perec azt mondja nekem: „Te tetves!” Honnan a csudából vette, kérem tisztelettel, hiszen gyerekkorom óta sem hallottam ezt. Majd elnevettem magam. Mondom is neki: „Béküijünk ki, már nem haragszom, semmi értelme ...” De ő megint: „Te tetves!” Erre aztán elöntött a csendes méreg: „Elhallgass, mert kihozol a sodromból”. De mintha megkergült volna, nem és nem hagyta abba. „Hagyd abba — mondom neki —. mert az én türelmem sem kifogyhatatlan. Megértetted? Hallgass — förmedek rá erélyesen. — Megőrültél?” Ö meg csak mondja. Fejembe tolult a vér. Elkaptam a kezét: „Nem mered még egyszer mondani, mert baj lesz. Vége a türelmemnek!” Szemembe nevetett, és kérem tisztelettel, csak azért is még hangosabban, még kajánabbul hadarta. Szinte kéjelgett benne, hogy borzolja az idegeimet. „Hagyd abba, kérlek — szólok kétségbeesetten —, mert nem garantálok magamért”, ö azonban — mint. a rossz gramofoh, ha megakad a tűje — folyton folyvást ugyanazt mondta. E lkaptam és megráztam, hogy észre térítsem. Azt hiszi, elhallgatott? Erre aztán torkon ragadtam. Nem nagyon, csak épp, hogy ráijesszek. Hogy érezze, milyen is az. Azt hiszi, elhallgatott? Dehogy! Sípolt, mint a kipukkadt tömlő. Süvöltött belőle. Egyszercsak nem hallottam többé semmit. Eleresztettem. Ide esett a pamlagra, így, ahogy most látja. Hozzá sem nyúltam, rohantam a telefonhoz ... De ha még egyszer születhetnék, bíró úr, tessék elhinni, akkor is őt venném feleségül. Esküszöm, két életet is leélnék vele.” — Én nem vagyok bíró — mondta nyugodtan a nyomozó. — Még csak ezután kerül majd bíró elé ... — Hát igen, az ember sosem tudja, kivel él egy födél alatt. Ángyom, annak idején, a Duna hídján hagyta pólyá- sát. Világos nappaL különösen táüyai és tereaSt j üzemeink dolgozói tűntek ki. Előbbiek 21 196 tormát, utóbbiak 20 788 tonnát termelte® terven felül. A gazdaságos termelésre tett vállalás teljesítésében is eredményesen tevékenykedtek. Féléves szintért 0,1 százalékos költségszini* csökkentést értek eL Bízunk benne, hogy ha aS időjárás is kedvezni fog, év végéig fokozni tudjuk az eddig elért sikereket. Tóth Gábor tervosztály vezető Éjszakai kulya-koncert Sokszor írnak az újságok ai emberek nyugalmának bizto4 sításáról. Ez szükséges is, hiszen csak a pihent ember tud jól dolgozni, helytállni munkahelyén. Városunk talán legsűrűbben lakott területe az E kerület. . A Selyemrét északi részén az éjjeli órákban azonban minden éjjel kutyák üvöl- tik végig at. utcát. Hol a« egyik, hol a másik ház előtt koncerteznek falkákba tömörülve, álmukból riasztva fel az embereket. Ha a bérházakban engedélyezik is a kutyatartást, tiltsák meg, hogy éjszakára kiengedjék, a kóbof ebeket pedig szedjék őcssz* végre. A nyugalmukat féltő emberek kérése: tegyenek hathatós intézkedéseket al ! illetékesek, hogy a tarthatatlan állapot mielőbb megszűnjék. Bihari Zoltán Miskolc, Éder György tu Keressenek megoldást! Az Eszperantó tér nagf utasforgalmát a Bükk vonzó tájai magyarázzák. Hétköznapokon, de különösen ünnepnapokon több ezren indulnak innen és érkeznek vissza id* >a pihenést kereső temászet- ,kedvelők. Minden elismerés 3 .sűrű vonatjáratok menetrendszerű közlekedtetéséért, hiszed 'Lillafüred és környéke nem* icsak hazánkban, hanem a ha’ i táron túl is ismert, idegenek , által sűrűn látogatott vidék» Éppen ezért kell szólnunk af‘ ' ról a nem kellemes benyo4 | 1 másról, ami itt éri a váraké4 i zókat. A Szent Anna temp1 .lomig és az Állami Pincegazéj (daságig közlekedő járművel» hatalmas porfelhőt okoznak 'Javasolnánk, városunk szépí* i tése érdekében is, hogy átme4i >neti megoldásként, a Nag^ j .váthy János utcához hasonlóan, bitumenes zúzalékkal ja* 'vítsák ki a 200—300 métere^ 1 útszakaszt, amely jelenleg he* i ipehupás, gödrökkel tarkított i A két pad korhadt, lyuka3 . ülődeszkájának kicserélése bizonyára könnyebben megold' ’ható probléma. Es ha lehet \ i ’aláljanak megoldást arra Wj , '°gy a közűt ás a vasúti ke* , ’sík lépcsőinek nagy szintkü- , önbségét csökkentsék, mér* . bizony, az idősebb generáció' , ’.ak nagy sportteljesítmény* , ’lent így a felszállás. 1 Balogh Rudolf i Miskolc, Tizeshonvéd u. 3& újra diákok voltunk. Örökké emlékezetes, szép nap volt mindannyiunknak, köszönet érte Kordos Lászlóné igazgatónőnek, aki nagy segítséget adott a találkozó sikeres megrendezéséhez. Köszönjük a Borsodi Rádiónak is a közvetítést, azt a kellemes meglepetést, hogy az esti adásban ismét hallhattuk azt, amit a valóságban már végigéltünk. Eredményes munkaverseny larcalon Vállalatunk, az ÉM Északmagyarországi Kőbánya Vállalat tarcali dolgozói a kedvezőtlen időjárás miatt az I. negyedév végén 52 250 tonna kővel maradtak adósak a népgazdaságnak. A márciusban, áprilisban megtartott termelési tanácskozásokon vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny során behozzák a lemaradást, sőt, terven felül év végére még 8000 tonna követ adnak a magas- és mélyépítő iparnak. A munkaverseny eredményes volt. A vállalat júliusban behozta az első negyedévi lemaradást, sőt terven felül 12 611 tonna követ termelt. A nemes versenyben — Pedig ilyesmit nem nappal szoktak csinálni — mond-' ta az idősebbik. Feszengeni kezdtem, önkéntelenül. Erre az idősebb süteménnyel kínált a tetézett tányérból: — És önnek ml a véleménye? Felpillantottam rá, és így szóltam: — Én egész éjjel a harisnyám után kapkodtam. Ugyanis a vágány menti huzalra terítettem ki száradni, és amint a vonat elrobogott, magával sodorta a szele. Vagonról vagonra jártam, mint egy őrült, hogy elkapjam, de mikor bekerültem a kórházba végül is, ott igazán nem mesélhettem többé a harisnyámról — jobbra is, balra is beteg gyermekek feküdtek. Az ápolónő így fogadott: „Isten hozta!” S közben szedte az ágyakról a piszkos lepedőket, és meg-megcsókolta a ponyvát, amint belegyömködte a szennyest. Fejvesztetten hátráltam a felvonó felé. Alig tudtam megszökni. Olyan az az épület, mint egy irdatlan nagy hodály. — Hm, hm — hümmögte szelíden az idősebb hölgy, és bort töltött: „Tessék, egészségére!” — Gyújtson csak rá nyu-, godtan — mondta a fiatalafc bik. RR agyon mélyre szívtam aEH első szippantást. Illaté *" mint enyhe áramütés 1 eláramlott a hajam tövér végigfutott a gerincemen, é: le, egészen a sarkamig. Reme kül éreztem magam. Dudás Kálmán fordítása.
