Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-11 / 188. szám

Péntek, 1967. augusztus 11. ESZAKMAGYARORSZAC Újabb vállalások a TVK-ban A Tiszai Vegyikombinátban hallatlanul nagy erőfeszítése­ket tesznek a műtrágyaterme­lés fokozására: Ezt bizonyítja a nagyleállás idejének jelen­tős lerövidítése is. Ennek ered­ményeként csaknem tízmillió torint értékű ammónia és nit­rogénműtrágya előállítása vált lehetővé terven felül. A n'agyleállás idejének Csökkentésére tett intézkedés csak az első lépés volt afelé, hogy év végéig a TVK még több ammóniát és műtrágyát adjon terven felül az ország- bak. A napokban ugyanis a TVK és a Petrolkémia Beru­házási Vállalat újabb szocialis­ta szerződést kötött a jubileu­mi évforduló tiszteletére. Eb­ben többek között az áll, hogy az októberre tervezett nagy leállás idejét — amely a nit­rogén mű trágyagyár bővítése miatt vált szükségessé — a TVK, a PETROLBER és a kivitelező vállalatok dolgozói együttes erővel szintén lerövi­dítik. Az ammóniagyárban Például a beruházásból adódó feladatok megoldására erede­tileg 6 napos üzemleállást ter­veztek. A mostani nagyleállás Során azonban olyan jó ütem­ben haladtak a bővítési mun­kák — egyebek között bekö­tötték az ammóniagyár recir- kulációs hűtőkörét —, hogy ebben a gyáregységben az em­lített időpontban már nem kell leállni, ennélfogva 6 nap­pal nő az üzemnapok száma. A savüzemi bővítés bekötését Pedig úgy készítik elő, hogy 0 feladatot az eredetileg ter­vezett 6 nap helyett 3 nap blatt befejezhessék. Mindeze­ket figyelembe véve a Tiszai Vegyikombinátban év végéig több mint 18 ezer tonna — 20,5 százalék hatóanyagtartal­mú — műtrágya előállítása válik lehetővé terven felül. Ezenkívül a TVK annyi am­móniát ad át az év hátralevő részében a Borsodi Vegyikom­binátnak, hogy abból mintegy 32—33 ezer tonna műtrágyát tudnak majd termelni. A Ti­szai Vegyikombinátban úgy tervezik, hogy 1967-ben össze­sen 51 ezer tonna terven fe­lül előállított nitrogénműtrá­gyával járulnak hozzá a mező- gazdaság műtrágya igényének kielégítéséhez. Matyóíöfdről—Japánba Évről évre keresettebbek a Matyó Népművészeti és Házi­ipari Szövetkezet jellegzetes termékei. A szövetkezet ve­zetősége arról értesíti lapun­kat, hogy az elmúlt fél évben bemintázott kollekciók alap­ján a második félévre már eddig is tizenkétezernél több női blúzra és több tízezer darab különböző kézimunkára kaptak japán cégektől meg­rendelést. Mivel előreláthatólag újabb japán megrendelések várha­tók, a HUNGAROTEX a na­pokban ezer darabból álló kollekció elkészítésére kérte fel a szövetkezetei, hogy még szeptemberben bemutathassa a japán ügyfeleknek. A borsodi szénbányászai története Megjelent A borsodi szén­bányászat története című könyv második kötete. A könyv szerzője, Lehoczky Alf­réd a két évvel ezelőtt kiadott első kötetben a borsodi bá­nyák kialakulását és fejlődé­sét írta meg 1900-ig. A mostani kötet az 1900 és 1914 közötti években uralom­ra jutott monopóliumokkal foglalkozik. Ebben az időszak­ban nyitották meg a somsályi, az ormospusztai, a rudolfte- lepi és a kurityáni bányát, és ekkor alakult ki a Borsodi Kőszénbánya Részvénytársa­ság. A könyvben eredeti fény- képfelvételek, újságcikkek, jegyzőkönyvek bizonyítják a monopóliumok rablógazdálko­dását, a dolgozók kizsákmá­nyolását. Részletesen foglalko­zik a könyv a különböző bá­nyák és a bányamunkások helyzetével, ismertetve életkö­rülményeiket, keresetüket, kulturális lehetőségeiket, la­kásukat és iskolájukat. Bemu­tatja az író az egyes bánya­vidékeken lezajlott gazdasági és politikai sztrájkokat, az osztályharc élesedését, a szo­cialista eszmék lassú térhó­dítását. A térképekkel és grafiko­nokkal bőven illusztrált könyv a borsodi bányászok legkilá- tástalanabb éveit, a nagyobb kenyérért és jogért való kez­detleges harcukat tükrözi. A könyv négyezer példány­ban jelent meg, és a bányász­napkor kezdik meg árusítását. A borsodi szénbányászat tör­ténetének harmadik kötete, amely az 1914—1919-es évek eseményeivel foglalkozik, jö­vőre jelenik meg. Az újítási rendszer reformja a Diósgyőri Gépgyárban Köztudomású, hogy az új Gazdasági mechanizmusra való áttérés a technika fejlesztését, 0z önköltség csökkentését, ily *hódon a termelékenység és 0z életszínvonal növelését cé­lozza. Ebből a szempontból je­lentős szerepe ran újítási Rendszerünk átalakításának. A Ijfazdasági Bizottság 1967 má­jusában 15. számú határoza­tban szögezte le, hogy az %’tási rendszerrel kapcsola­tos jogszabályokat is módosí­tani kell, népgazdaságunk fej­tési követelményeinek meg­yeiden. A GB határozatának meg­felelően az Országos Találmá- •»yi Hivatal és a SZOT általá­nos irányelveket dolgoz ki egy úgynevezett keretjogszabály •Megalkotására. Mivel a •Mechanizmus reformja éppen é vállalati önállóság fokozó­dását jelenti, ezért országosan j?ét nagyvállalat, köztük a Diósgyőri Gépgyár, megbízást "fpott egy konkrét vállalati Jogszabály kidolgozására. Érthető tehát, hogy a leg­nagyobb munkában találtuk varró Gyulát, a DIGÉP újí­tási irodájának vezetőjét. Nem könnyű a feladat, s a felter­jesztési határidő is (augusztus 15) sürget. Arra azonban sza­kított néhány percet, hogy tá­jékoztasson a reform lénye­déről, s a munka közben Terzett benyomásokról. . A vállalati jogszabály ki­dolgozásánál — mondotta Var­jú elvtárs — főleg a GB ha­tározataira, s az Országos Ta­lálmányi Hivatal szóbeli tá­jékoztatására támaszkodha­tunk. Az elmúlt héten a ^Mechanizmus bizottság elé ter­jesztettük a vállalati irányel­veket, amelyeket a konkrét Vállalati feltételeknek megfe­lelően alakítottunk ki. Az újítási rendszer reform­jánál is előtérbe kerül a foko­zott anyagi ösztönzés elve. “lg a régi mechanizmusban az újító díja az elért népgaz­dasági eredmény 2—10 száza­léka között mozoghatott, ad­dig a reform eltörölte a felső határt, s a díjazást a vállalati eredménytől teszi függővé, a dolgozó és a vállalat megegye­zése szerint. Ez talán a legje­lentősebb változás. — Jelentős még a további­akban az is, hogy míg a régi változatban a tervezői mun­kakörben foglalkoztatott dol­gozók (például műszaki fej­lesztők) és a vállalat vezető beosztású dolgozói nem része­sülhettek újítási díjban, ad­dig az új mechanizmus az újí­tási tevékenység kőrét tágab- ban értelmezi, s ezeknek a dolgozóknak is lehetőséget ad a munkakörüket meghaladó újítások díjazására, — Ezentúl sem fogadható el újításként olyan javaslat, amelynek előterjesztése a ja­vaslattevőnek munkaköri kö­telessége. .De az említett dol­gozók javaslatait is jutal­mazzák (prémium, jutalom stb. formájában), ha az ki­emelkedő műszaki, vagy üzemszervezési megoldás sa­ját szakmájukban, illetve olyan újítás, amely nem az ő szakterületükre vonatkozik. — Ennek a változásnak 'az az előnye, hogy nincs kizárva az újítási rendszerből a dolgo­zók egyik kategóriája, s itt pontosan a magasabb kvalifi- kációjúakról van szó. — Az újítás fogalma to­vábbra is változatlan: vi­szonylagos újdonságot jelent, olyan előnyösebb műszaki, il­letve gazdasági megoldást, amely még nem találmány. De azt akarjuk elérni, hogy az újítás ne egyszerűen más terület, üzem stb. módszerei­nek lemásolását jelentse, ha­nem valóban alkotás legyen, vagyis tartalmazzon valami­lyen új gondolatot — Ügy érzem, hogy ezeknek az elveknek figyelembe véte­lével sokkal hatékonyabbá te­hetjük újítási rendszerünket — fejezte be Varró Gyula. — jr — ke, belső fehérjetartalma sok­kal magasabb, mint a tiszta árpáé. így nemcsak nagy mennyiséget biztosítunk, ha­nem kiváló minőséget is, A mezőkövesdi Búzakalász Termelőszövetkezetben az összbevétel 55—60 százalékát az állattenyésztés adja. Az .egész szarvasmarhaállomány tbc-mentes. Így a tejért fel­árat is kapnak. Elv ebben a gazdaságban, hogy minden üszöborjút. fel kell nevelni, tenyésztésbe fogni, vagy el­adni. így érthető az a fejlő­dés, amelyet az állatállomány értékének emelkedése mutat 1962-ben a termelőszövetke­zetnek mindössze 370 000 fo­rint értékű szarvasmarhája volt. 1966-ban az egész állat- állomány értéke megközelí­tette a 15 millió forintot, ezen belül a szarvasmarha állo­mány értéke a 12 millió fo­rintot Ebben az évben ezek a számok is megduplázódnak. As eredmények nem véletlenek Még néhány szám a fejlődés naplójából. 1962-ben ez a ter­melőszövetkezet mindössze t (hét!) kiló húst értékesített holdanként 1966-ban kereken 100 kilót. Ez évben ennél is többre számítanak. 1962-ben mindössze 60 hold területet trágyáztak meg. 1966-ban 600, 1967-ben 1200 holdat. De Busz- nyák András elnök csak mo­solyog ezen. — Van trágya, mert van szarvasmarha. Ez a titka min­dennek. Ahol nagy az állat­tenyésztés, ott igazán könnyű trágyázni. Ez igaz, de előbb állatte­nyésztést is kell teremteni. Bi­zonyos, hogy jelentős részben éppen ennek az intenzív üte­mű trágyázásnak köszönhetők a jó termések is. Ez évben 1350 holdról búzából 18 és fél mázsás átlagtermést takarítot­tak be. A gabonatermés több mint kétmillió forintot fizetett terven felül. Ezek után talán mondani se kell, hogy a ter­melőszövetkezet tagjai — akik páratlan szorgalommal dolgoz­nak — nagyon jól keresnek és nagyon elégedettek. Szcndrei József Ha fejlődésre valahol is szabad azt mondani, hogy szédületes, káprázatos, minden várakozást felülmúló — ak­kor a mezőkövesdi Búzakalász Termelőszövetkezetben ezeket a jelzőket használni nemcsak szabad, hanem kimondottan szükséges. Egy mássa hús holdanként összterülete: 4766 hold. Szántója: 4080 hold. Egy má­sik adat. A termelőszövetkezet 1966-ban pontosan annyi má­zsa húsállatot értékesített, ahány hold szántóföldje van. Ideális arány. Ennél — sajnos — a megyei átlag sokkal gyengébb. De a mezőkövesdi Búzakalász az idén se ad ke­vesebb húst az államnak, mint tavaly. Terveik szerint 560 szarvasmarhát hizlalnak meg, de máris hatszázra számíta­nak. A tervben 750 sertés meghizlalása szerepel, de en­nél már ebben az esztendőben is több lesz. — Legalább nyolcszáz darab — mondotta Busznyák András elnök. — Mi is olvastuk a kormány rendeletét, hogy ok­tóber elsejével felemelik a hízott sertés felvásárlási árát, és nagyon jól meg is értettük. Nyilvánvaló: a termelőszövet­kezeteket ösztönözni akarja a még több sertés és szarvas- marha tenyésztésére, hizlalá­sára. Az áremelés ehhez biz­tosít minden eddiginél kedve­zőbb közgazdasági feltételeket. És mi azzal válaszolunk az államnak, hogy valóban még több állatot tenyésztünk és hizlalunk. Így biztosítani tud­ja az állam másik céljának el­érését is. Azt, hogy a lehető legrövidebb időn belül meg­oldja a húsellátási problémá­kat. 130 anyakoca A mezőkövesdi Búzakalász­ban duplájánál is többre sza­porítjuk az anyakocák számát. Eddig 60 anyakocát tartot­tunk. De számítva az előre is jelzett áremelésekre, máris kereken száz anyakocánk van, és fialási átlagunk alighanem túlhaladja a tavalyit: 18 ma­Keresett a magyar méhkirálynő... Külföldön, főleg Franciaor­szágban, de más nyugat-euró­pai államokban is keresik, szí­vesen vásárolják a méhészek azokat a méhanyákat, ame­lyeket a magyar Kisállatte­nyésztési Kutatóintézet tele­pein neveltek. Az intézet leányfalusl telepének méhésze méhanyák fejlődését. ellenőrzi a Most már jöhetne az eső! Örülnek a jő terméseredményeknek G ön crusskán i egyelőre hátráltatja őket a I száraz idő. — Olyan száraz, kemény a ! föld, hogy szinte eszi az eke- i vasat — panaszolja a íóagro- 1 nómus —, nagyon elkelne most már egy jó kiadós eső. A göncruszkai Dobó István Termelőszövetkezetben is túl­jutottak már az év egyik leg­nagyobb feladatán, a kalászo­sok betakarításán. A 746 hold- nyi terület túlnyomó többsé­gét a Vilma nyi Gépállomás kombájnjai aratták le, s bese­gített a munkába a Mezőcsáti Gépállomás két gépe is. A termésátlag Göncruszkán is meghaladta a várakozást. A tervezett 73 vagon búza he­lyett 100 vagonnal takarítot­tak be. — Kizárólag Bezosztája faj­tát vetettünk — mondja a fő- agronómus. — óvatosan ter­veztünk, 13 mázsa holdanként! átlagot. Tizenkilenc mázsa lett. Volt olyan táblánk, ahonnan 25 mázsa is lejött egy hold­ról, s nem volt ritka a 23, a 22, a 20 mázsás hozam sem. Árpából 10 mázsa átlagter­mést terveztünk, s abból is 15 mázsa lett. Nagyon elégedettek Gönc­ruszkán az idei évvel, s meg is lenne a kedv hozzá, hogy most már a jövő év termését biztosítandó hozzálássanak a talaj munkákhoz, de ebben A Dobó István Tsz lassan hírnévre tesz szert burgonya­termesztésével. A göncruszkai termelőszövetkezet a nyíregy­házi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet egyik növénynemesitő telepe lett. Az idén 92 holdon termelnek vetőburgonyát. A termésátlag itt is jobb lesz a tervezettnél. Többször hírt adtunk már róla, hogy Göncruszka is be­kapcsolódott a Gönc vidékén olyan jól bevált barackterme­lésbe. 1963-ban és 1964-ben 214 hold barackost telepítet­tek, s ennek egy része az idén már termőre fordult. Er­re még nem számítottak, öt­száz mázsa barackot tudtak értékesíteni, méghozzá jó mi­nőségűt, exportképest! A ter­melőszövetkezetnek ez 250 ezer forint terven felüli bevételt jelent. A. I, J 'Jói keretiek 1 és elé gr e «lettek lacra számítunk anyánként Ez azt jelenti, hogy bősége­sen lesz hizóalapanyagunk. De nekünk a száz anyakoca se elég. A felvásárlási árak eme­lése után megszületett a hatá­rozat, hogy még ebben az év­ben további 30 anyakocával gyarapítjuk az állományt. En­nek alapján a következő esz­tendőben 2300 malacszaporu­latra számíthatunk. — Mind meghizlalják? — Mind nem tudjuk, meri annyira sok takarmányunk nincs. Körülbelül felét elad­juk süldőként. De mindenkép­pen fokozni szeretnénk a ser­téshizlalást is. Egy kicsil azonban az esőn, azaz a kuko­ricán múlik, be merjük-e ter­vezni jövőre ezer sertés meg- hizlalását. Nagyon szeretnénk Egyelőre azonban a szárazság és a forróság miatt a kukori­ca terméshozamának ígéretei gyengék és gyanúsak. A gaz­dálkodás stabilitása azonban megköveteli az óvatosságot is Ki hitte volna öt évvel ez­előtt, 1962-ben, hogy a tehén­létszám 1967-re eléri a három­százat és az összes szarvas­marhák száma megközelíti a kétezret. Hiszen 1962-ben mindössze 213 szarvasmarha, ezen belül 39 tehén volt És a további terv: 1968-ban 2000 szarvasmarha, közte 432 tehén. Ahrakhúsa — Hogyan győzik takar­mánnyal ezt a rengeteg álla­tot? — kérdeztem Busznyák András elnöktől. — Nemcsak az áliatlétszá- mot növeljük, hanem a takar­mánytermesztést is fokozzuk — válaszolta mosolyogva. — Először is: parlagterületeket törtünk fel, s ezzel növekedett szántóterületünk, ami lehetővé tette a nagyobb arányú takar­mánytermesztést. De ez ön­magában nem lett volna ele­gendő. Őszi árpa helyett ta­karmánykeveréket termesz­tünk, búzát és őszi árpát ve­gyesen. Az idén 23 mázsa ter­mést takarítottunk be a keve­rékből holdanként. Az őszi árpa ennek felét se fizette volna. így elmondhatjuk, hogy azonos nagyságú területen dup­la mennyiségű abraktakar­mányt termesztünk. De ez se minden. Az őszi árpa-búza keverék takarmányozási érté-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom