Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-06 / 184. szám
ES2AKMAGYAROS5ZÄG miizmas&i imsmsmamaaamemt x&emammammmmammmm&amm&mesmp „Ki vajfyon fizetve».“ Beszélgetők í»lTiszteit Szerkesztőség! A napokban vásároltam egy fehér nylon-ingát, amelyre közönséges bélyegzővel ütötték rá az árát. Nem magára az anyagra, hanem a nyak belső részén fityegő nyel- vecskére, amelyen a gyártó neve is olvasható: Sirius Férfi Fehérneműgyár. Nyár lévén, érheti az embert olyan pech, hogy megizzad. így jártam én is. És az lett a vége, hogy az ing hátának közepén jókora tintafolt díszeleg, s tj még a mosás se hozza ki be- $ lőle. A dolgot csak azért telj szem szóvá, mert nemcsak g magam dühöngök a hanyag- f‘ ság miatt — mások is jártak H így. Tisztelettel: Sz. Gy.” 0 Kedves olvasónk, ha már % hozzánk fordult panaszával, | kötelességünk, hogy ne hagy- ő juk válaszolatlánul sorait. Hát tessék mondani: illik ez? | Mármint kiteregetni mások ;g fehérneműit. Képzelje el, é milyen kellemetlenséget || okozhatnak sértő, már-már Us rágalmazásnak is beillő sza- í| vai! Szabad így megbántani H embertársainkat? Például '<S mire céloz akkor, amikor ar- 5 ra hivatkozik, hogy „közön- g séges bélyegzővel”’ pecsételte ték le az inget?! Hogyan is p használhatna egy tekintélyes % gyár közönséges bélyegzőt! No, de menjünk tovább, ön azt írja: nyár lévén, érheti az embert olyan pech, hogy megizzad. Mit tehet aról akár a gyár, akár a kereskedelem. hogy valaki izzad?! Ez kizárólag magánügy! Meg azután honnan tudja azt a gyártó, hogy a vásárló nemcsak télen, hanem nyáron is magára húzza a nylon-inget! Micsoda meggondolatlanság! Aztán jön a panasz, hogy tintafolt keletkezik a két lapocka közölt... Csak nem gondolja komolyan. hogy tintába mártiák a bélyegzőt?! Nem, kérem, semmi szín alatt! Hogyan is illette egymás mellé a védjegy piros betűje és az ár megjelöléseként odabélyeg- zett szám — kék tintával... Fekete festékről van szó, kérem, éjfeketéről. Arról pedig igazán nem tehet senki, hogy az izzadás következtében elszíntelenedik, azaz átviszi színét az ing anyagára. Az izzadmány sókat tartalmaz —- ezt mindenki tudja —, a sónak pedig megvan az a tulajdonsága, hogy némely vegyianyagot bom.- laszt. Mit tehet az ember a kémia törvényei ellen? Különben is, amikor a gyár az ön által említett nyelvecsrőlag a vásárlók érdekében teszi. Hadd tudja a vevő, mennyibe kerül az ing, mivel akadhatnak magukról megfeledkező bolti dolgozók, akik esetleg ... szóval tetszik érteni, ugye? Hai a vevő óvatosan kezeli az inget, vagyis nem izzadja és nem mossa agyon, még év múltával is láthatja, mennyiért vette, visszamenőleg is ellenőrizheti az árat. Hát nem a legnagyobb figyelmesség ez? A gyártók valószínűleg biztosak akartak lenni a maguk dolgában, emlékezvén a Balogh Máriának dalban írott levélre, amelynek egyik sora ilyenképpen szól: Ki vagyon fizetve bélyegje, pecsétje ... Tehát nemcsak az ing, hanem az összes zugehör. Mindemellett érvényesül a takarékosság elve is, mivel az úgynevezett nyelvecské- nek csak egyik oldalára bélyegeztek, a másikat simán haavtóM.. Végezetül: ön azt írja, hogy nemcsak maga, hanem mások is dühöngenek a hanyagság miatt. Kik azok a „mások”? Én például nem dühöngök. Mert ez ideig nem vettem Sirius-inget. S azt hiszem, egyelőre nem is veszek ... (csala) kére bélyegzi az árat, kizá(Mohácsi Regős Ferenc rajza) Goadot siiZiiÉ sz isisisieriíl a sáMiaÉilielyi lÉrÉslan A büfé-ügy Kétnapos horgászverseny a Az idény legnagyobb horgászversenyére készülnek a Hemádon. Az Északmagyarországi Horgász Egyesület a járási szövetkezeti napok idején, augusztus 12-én szombaton és 13-án, vasárnap, a Pamutfonodá Szikszónál levő horgásztanyájától a gesztelyi közúti hídig terjedő folyószakaszon rendezi meg hagyományos halfogási versenyét. A verseny szombaton este 6 órakor kezdődik és vasárnap délelőtt 10 óráig tart. Időtartama alatt a megjelölt folyószakasz mindkét partján csak a benevezett versenyzők horgászhatnak. Az engedélyezett horgászfelszerelés: versenyzőként három bot és botonként háromhárom horog. A versenyt a Hernád bal partján, az Árvai- tanyával szemben értékelik. A versenyre már most elfogadnak nevezéseket a horgász egyesület irodájában, a hal- maji horgásztanyán, a raka- cai horgásztanyán, valamint Ózdon Markovics Ferencnél és Kazincbarcikán Rostás Józsefnél. A nevezési díj 15 forint. A verseny részvevőinek augusztus 12-én, délután 4 órakor a megyaszói úton az ócsanálosi út jelzőtáblán “1, a Hernád jobb partján levő 6- csanálosi csónakátjárónál, a gesztelyi híd jobb oldalánál, vagy a Pamutfonoda szikszói horgásztanyájánál kell jelentkezniük. A legnagyobb halat fogó és az öt legtöbb halacskát kifogó versenyzőt értékes horgászfelszerelési cikkekkel díjazzák. Augusztus 13-án, vasárnap reggel 7-től délelőtt 9 óráig az ifjúsági horgászok részére az Árvái-tanyával szemben levő partszakaszon halfogási ügyességi versenyt is rendesnek. Az ifjú horgászok e vetélkedőjére díjtalan a nevezés. A töltőtoll Pipafciállííásra készülnek A dohányipar fennállásának 100. évfordulója alkalmából pipakiállítást rendeznek Debrecenben, a Déry Múzeumban. A bemutatón látható lesz a Nemzeti Múzeum híres pipagyűjteménye is. A kézben tartott díszes tajtékpipa a XIX. századból való, _______, A z autóbuszvállalat jegy- pénztárnoka közölte _ velem, hogy arra a = napra, amelyen Mar del Plántára akarok utazni, csak hol- Enap reggel nyolc órakor kez- Edik árusítani a jegyeket, de ~— tette hozzá bádogarccal — = ajánlatos már hajnali négyekor itt lenni, s beállni a soréba, mert különben... A mon- Edat végét be sem vártam. Hogy E hajnalban felkeljek egy autó- ~ buszjegyért? Szilárdan elha- -tároztam. hogy nem utazom -Mar del Piatára, s miközben Sarcomon a lemondás mélabú- ejával ballagtam a Constitúción Éteren, beleütköztem Vágó Je- Enőbe. Mikor megtudta, miről Jván szó. nyomban felajánlot,- jjjjta, hogy megváltja a jegyet. A elátszat kedvéért egy kicsit sza- Ebódtam, de Vágó erélyesen Érám ripakodott: E — Adjon ide egy százast! A Ejegy hetvenbe kerül, a többit s elszámolom. E Odaadtam a pénzt, s vágó = múr búcsúzott is azzal, hogy eholnap átadja a jegyet, most ssiet, mert sürgős dolga van. = Vágónak mindig sürgős dolga Evolt. ámbár köztudomású volt — róla magyar körökben, hogy = semmittevésből él. igaz, hogy ~ rosszul. Harminc éve, mint ~ félbemaradt jogász került E Buenos Airesbe, kezdetben Emég vállalt alkalmi munkákat, — de néhány éve — tekintettel — hajlott korára s megrongált S egészségére — a következőkre §jkorlátozta tevékenységét: a) Enapi harminc cigarettával ápolja és fejleszti asztmáját, I 'Á Sátoraljaújhelyi járási Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbb a tankötelezettségi törvény végrehajtásának eredményeit vizsgálta. ' .Egy pedagógusokból álló bizottság Olaszliszka, Vajdácska, Cígánd, Riese, Zemplén- agárd községben és a sátoraljaújhelyi Esze Tamás Általános Iskol .ban ellenőrzött szúrópróbaszerűen. Azt vizsgálták a pedagógusok, a kiválasztott iskolák, .’milyen .mér-, tékben hajtották végre a tankötelezettségre vonatkazó rendeleteket az elmúlt tanévben és a jövő évi • felvételeknél. Megállapították, az igazgatók mindent megtettek, hogy a rendeleteknek érvényt szegezzenek, s e tekintetben az előző évekhez képest, bizonyos fokú előrehaladás tapasztalható. De az eredmény koránt sem kielégítő, hiszen aránylag még mindig sok az iskolukeriilők száma. Zemplénagárdon például 24. Cigándon 36 gyermeket egyáltalán nem lehetett rendszeres iskolázásra fogni. Egy kis hányadukat „képez- hetetlenség”, fizikai fejletlenség, betegség vagy a szülők szociális helyzete miatt fel kellett menteni, többségük azonban kimondottan iskolakerülő, akiknek szülein a szabálysértési döntést sem lehetett végrehajtani. Hiába szerveztek a pedagógusok korrepetálást, hogy a tanév végén a felmentettek letehessék- a vizsgát, a szülők nemtörődömsége miatt a gyermekek nem éltek a lehetőséggel. Évről évre nő azok száma, akik 2—3 osztálynál' 'tovább nem jut-' nak. így szinte analfabéták maradnak. A bizottság erélyes intézkedéseket követel a tankötelezettségi törvény szigorú végrehajtására. Javasolja, hogy ahol 8—10 „képezhetetlen” ta-. nuló van, ott az igazgatók lé-: fesítsenek kisegítő osztályokat.; Ka a szülők szociális körűimé-; nyei akadályozzák a gyerme-- kék iskolába járását, a taná-: csők tegyenek javaslatot a: gyermekek állami gondozásba: vételére, a megrögzött iskola-: kerülők szüleivel szemben pe-; dig kellő időben és megfelelő: szigorral indítsanak szabály- \ sértési eljárást. Amikor megnyílt az újjáalakított diósgyőri strand, so- : kan csalódva vették tudomá- ! sül, hogy a külső oldalról el- ! tűntek a székek, az asztalok, s [ velük együtt megszűnt a külső i kiszolgálás is. Pontosabban: i maga a büfé üzemel, de a I szomjazok csak akkor tudnak sörhöz és egyéb üdítő italok- j hoz jutni, ha megváltják a 3 | forintos belépőjegyet, s helyet ; foglalnak a medence oldalán | elhelyezett székeken. A diósgyőriek sérelmesnek találták ezt, s azt kérdezik, miért történt mindez? Az átalakításra, mely milliós beruházást jelentett — amint azt Piukovics József j főmérnök elmondta —, első: íinrhnri cr-rm ni’ró^nlr miatt került sor. A strand mellett található ugyanis a 3zentgyörgy forrás, melyet ivóvize miatt védett területiek nyilvánítottak, így 150 méteres körzetben sem épüket, sem kerthelyiség nem lelet. Ezért bontották le a védett területen levő régi háza- <at, s ezért szüntették meg a lüfé külső részlegét is. Az itala kit ás folyamán szenny- rízlevezető csatornát építettek, hogy a forrás vizét ne szennyezzék be. Sajnos, a kérdéses Hely beleesett a Védett területbe, a határ ugyanis iont az épületig húzódik. A Vendéglátóipar! Vállalat vállalná a többletmunkát, bár ív (vcrflpppK téli üzemeltetés vízproblémát jelentene — ugyanis télen vízteleníteni kellene a csöveket, hogy a hálózatot megóvják a szétfagyástól —, s az is való, hogy a diósgyőri munkások is megérdemelnének egy árnyas, nyugalmas kerthelyiséget, ahová családtagjaikkal leülhetnének egy kis sörre, málnára, beszélgetésre. A megoldás sajnos nem olyan egyszerű. Egy egészségügyi szabály betartása ez esetben fontosabb! Ezt nekik is meg kell érteniük! A problémát másképp kellene megoldani — reméljük, hogy az illetékesek találnak rá valamilyen módot. (cs. a j Vér Andor: hogy panaszkodhasson s megnyerhesse embertársai jóakaratát, b) kockázik éjnap, ami számára cseppet sem kockázatos játék, mert a nyereséget zsebrevágja, ha meg veszít, többnyire adós marad a fizetséggel, c) kávéházi és családi körökben mesél, színesen, javarészt meg nem történt délamerikai kalandjairól, a világhelyzetet taglalja némi baloldali beállításban, petykákat kohol, s főleg memotechnikai mutatványokkal kápráztatja el hallgatóit. Például pontosan megmondja, hogy 1923. május 6-án a Fradi milyen összeállításban játszott az MTK ellen, milyen utcák szelték át negyven évvel ezelőtt a budapesti körutakat, hogyan hívták a kávéházakat a páros és páratlan oldalon, kik voltak a cigányprímások ezekben a kávéházakban. stb. Az Ilyen könnyzacskókra utazó emlékjátékoknál csaknem tévedhe- tetlenü! elérkezik az a lélektani pillanat, amelyben a meghatott honfitárs kisebb kölcsönt folyósít Vágónak, s nyomban keresztet is ved a pénzre, d) különböző személvi szolgálatokat tesz csekély díjazás ellenében. Hát bizonv. elég viszontagságos életet élt Vágó. s nem csoda. ha időnként elbotlott. De miután gondosan ügyelt rá. hogy kizárólag honfitársai rovására botoljon el. ezek sze- methúnytak kisebb-nagyobb kisiklásai felett, mert megbízhatatlansága mellett:, alapjában véve jóindulatú, szolgálatkész, élénk fantáziájúi szórakoztató férfiú volt. Azt mondták rá, hogy „jobb sorsra érdemes ember”, megbocsátottak neki, sőt, kedvelték is. Másnap Vágó nem jelentkezett a jeggyel. No, — gondoltam — elkockázta a pénzt, fuccs az utazásnak. De alaptalanul gyanúsítottam, mert harmadnap délben felhívott, hogy megvan a jegy, este felhozza, s nálam vacsorázik. Eljött, a maradék pénzt elszámolta „költségekre”, hat peso ugyan még visszajárna, de —>, mondotta — „zilált anyagi helyzetem nem engedi meg, hogy visszaadjam, különben is, órákig ácsorogtam ebben a piszok melegben, míg megszereztem a jegyet”. Áz elszámolás után megvacsoráztunk. Vágó elmondott néhány pletykát, s este tízkor azzal köszönt el, hogy fáradt és hazamegy, amit így, értelmeztem: kockázhat,- nékia van s elmegy egy kávé- há-^n játszani. E ay ideig dolgoztam még, aztán, mert tűrhetetlen volt a meleg, lementem az utcára levegőzni, egy kicsit sétáltam, majd kikötöttem egy kávéházi teraszon. Miközben a feketét ittam, szórakozott mozdulattal szivarzsebemhez nyúltam a Parkerért (valószínűleg fel akartam jegyezni valamit). de nem volt ott. Hol hagyhattam? Bizonyára az asztalon. De ha mégsem? Türelmetlenség fogott el. hazasiettem. Az asztalon kell lennie. emlékszem is, mielőtt Vágó jött, írtam vele, nyilván ott hagytam. De az asztalon nem találtam. Elkezdtem lázasan keresni, csupa olyan helyen, ahol általában nem szoktam tartani a töltőtollat, az asztal alatt, az ágyban, a szekrényben, a fürdőszobában, a konyhában, a homályos zugokban, de sehol sem találtam. Abba is hagytam a reménytelen keresést, s levontam az egyedül helyes következtetést: a töltőtollat a vendégjoggal rútul visszaélve, egy óvatlan pillanatban Vágó csúsztatta zsebébe. Most mit csináljak? Azt sem tudom, hol lakik. Ha közben nem kótyavetyélte el a Parkért, akkor holnap — határoztam el — visszaszerzem. De hogyan? Majd bolond lesz Vágó visszaadni a töltőtollat, s ezzel beismerni a lopást Eh, mindegy, meglátjuk. Másnap reggel bementem a kávéházba, ahol Vágó reggelizni szokott. Ott ült egy asztalnál egyedül. Hogyan kezdjem? Legjobb belevágni a dolgok közepébe. Barátságosan üdvözöltem, letelepedtem az asztalhoz, s neki fohászkodtam: — Baj van, kedves Vágó. Ellopták a töltőtollamat. — Ez tényleg baj — mondta nyugodtan —. s mikor lopták el? — Tegnap este, vacsora után. Mikor maga távozott egy kicsit még dolgoztam, aztán lementem levegőzni, és..l — Ne folytassa! — vágott közbe. — Maga mindig a szivarzsebében hordja a f öl tőtol— lát, ami a legnagyobb köny- nyelműség, mert még egy nyugalmazott zsebtolvajt is kísértésbe hoz. Lement az utcára, biztosan felszállt egy zsúfolt autóbuszra, s valaki kiemelte zsebéből a töltőtollat. Csak így történhetett. Ránéztem. Ráncos arcán éti-