Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-06 / 184. szám
Vasárnap, 1967. augusztus 6. ESZAKMAGY ARORSZAG 3 Ágitációnk az üzemekben Ä megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya nemrég munkabizottságot hozott létre, amely megyénk ipari üzemeiben tanulmányozta a politikai tömegmunka — benne elsősorban az ®gitáció — ez évi eredményejt. módszereit, jelenlegi problémáit. A tapasztalatokat az osztály öszegezte s ezeket is ‘■gyelembe véve, az augusztus *-én Miskolcon tartott tanácskozáson — amelyen a járási jogú pártbizottságok illetékes osztályvezetői, munkatársai és ®z üzemi lapok szerkesztői vettek részt — Majoros Balázs elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője ismertette az “femekben végzett agitációs munka időszerű kérdéseit. A tanácskozáson részt vett felszólalt Farkas István olvtárs, az MSZMP Központi bizottságának munkatársa is. Az alábbiakban ismertetjük 6 tanácskozáson elhangzott fontosabb megállapításokat és Őzt az elvi útmutatást, amelyet a tanácskozás részvevői 1967 hátralevő időszakára kaptak az üzemekben végzett figitációs munka irányításához. Sokrétű, fontos munka... Majoros elvtárs bevezetőben Otalt rá, hogy az üzemekben ’égzett politikai tömegmunka "7 közte kiemelten az agitá- O'ós tevékenység — sokrétű, bonyolult feladatok komplexuma, amelynek alapvető célja, “Ogy rendszeresen tájékoztas- Sa a párttagságot és minden dolgozót pártunk politikájának Időszerű kérdéseikről, a központi, a közbeeső és a helyi fontosabb határozatokról; sejtse pártunkat az egészséges közéleti légkör, a helyes közvélemény kialakításában; gondolatokat ébresztő, tettekre sarkalló célokat., távlatokat gyújtson s egyben mozgósíl- *°n a szocialista építőmunka toron levő feladatainak sikeres Megoldására. A politikai tömegmunka, — közte agitáci- 6nk — általános, alapvető célkitűzései önmagukban is ér- kékeitetik jelentőségét. Sikereitől vagy fogyatékosságaitól Végső soron pártunk tömeg- Kopcsolatainak erősödése függ. — A munkabizottság tagjaink megállapítása, a legfrissebb tapasztalatok alapján helyeseljük, hogy megyénk pártbizottságai, az üzemi párt- tervezetek és pártcsoportok jelentőségének megfelelően foglalkoznak a politikai tö- Megmunka, az üzemekben Végzett agitáció irányításával, s a legtöbb helyen jól hasznosítják ebben a felsőbb párt- kzervek elvi útmutatásait és gyakorlati segítségét is. Nagy általánosságban különösen az ózdi városi-üzemi, a diósgyö- r* gépgyári és a Miskolc vá- tosi pártbizottság ez irányú, Céltudatos munkája érdemel ”a9i/obb figyelmet — több konkrét vonatkozásban pedig megyénk számos pártbizottságé, pártszervezetéé is — mondotta Majoros elvtárs. ^ program és a todöntő láncszemek“ 7“ Az üzemekben végzett ?Eitációs munka tartalmának, helyes módszereinek kiválasztása nem könnyű feladat. Különösen próbára teszi a párt- szervezetek, a pártcsoportok, h kommunisták felkészültségét, Szervezőkészségét, ötletgazdagságát és rugalmasságát, ha a megoldásra váró fontos feladatok egy kicsit torlódnak is. ffyenkor sok múlik a „döntő “kcszeni”, vagy „láncszemek” kiválasztásán. Az idén például az átlagosul kissé zsúfoltabb pártszervezeteink programja. Az üzemekben is. Gondoskodnunk kell a IX. pártkongresszus és k helyi pártértekezletek határozatainak végrehajtásáról; e határozatok elvi útmutatásainak megfelelően biztositanunk kell harmadik ötéves tervünk Esedékes részének, helyi kőnkét célkitűzéseinek eredmé- es megvalósítását; a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados jubileumának méltó megünneplését; egyidejűleg fel kell készülniük, és a dolgozók kollektíváit fel kell készíteniük a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésére. Ezek sikeres megoldása végeredményben ösz- szefüggő, egységes feladat. Ezenkívül volt és van még sok más, szintén fontos, többnyire kampányjellegű feladat is. mint például a februárban lezajlott országgyűlési és tanácsválasztások, a tavasszal lezajlott tömegszervezeti választások politikai előkészítése. valamint a nemzetközi helyzet fontosabb eseményeivel összefüggő, rendszeres felvilágosító munka. A sokszor időben is egybeeső tennivalók még inkább szükségessé teszik a döntő fontosságúak kiválasztását, az átgondolt, céltudatos szervezést és irányítást, amely a politikai tömegmunka, közte agi- tációnk sikerének is fontos feltétele. A munkabizottság, illetőleg Majoros elvtárs megállapítása szerint, megyénk üzemi pártbizottságai és pártszervezetei az év eltelt időszakában általában helyesen választották meg az agitáció fő feladatait. E munka hatékonysága, eredménye pedig számos vonatkozásban szinte kézzelfogható... Eredmények — t u fi u I s ág o k k a l Az üzemekben végzett agitáció legfontosabb eredménye 1967-ben — mondotta tájékoztató előadásában a megyei pártbizottság osztályvezetője —, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink a pártcsoportokra támaszkodva jól oldották meg a IX. kongresszus és a helyi pártértekezletek határozatainak ismertetését, széles körű népszerűsítését, jól mozgósítják megyénk dolgozóit azok végrehajtására. Sokat segítettek ebben párt- szervezeteinknek a különböző társadalmi és tömegszervezetek, a kongresszusi küldöttek, pártoktatásunk propagandistái és a helyi sajtó is. Az üzemi lapok közül elsősorban a Borsodi Bányász ez irányú munkája és következetessége di-i csérhető. ' A politikai tömegmunka —® benne agitációs munkánk —,.3 sikereit jelzik a kongresszusig versenymozgalom borsodií eredményei; három kongresz-3 szusi versenyzászló, illetőleg'; oklevél (LKM. Borsod Megyeid Állami Építőipari Vállalat,3 miskolci vasúti csomópont),? egy sor élüzem cím elnyerése^ — megyénk iparának dicsére-S tes eredményei, az év első fe-? lében. Jelzi ezt a javuló köz-| hangulat, s az év elején meg-á tartott országgyűlési és ta-j? nácsválasztásolc eredményei is.% A választások politikai eIő-5 készítése egész agitációs mun-® kánk nagy vizsgája volt —® mondotta Majoros elvtárs —,S tegyük hozzá, sikeres vizsga-? ja, amelynek során párt és,5 tömegszervezeteink mindvé-S Big kitűnő együttműködésrőljj tettek tanúbizonyságot. A vá-j lasztások eredményei önma-o; gukért beszélnek, s egyben? követendő példaként is szol-egálnak arra vonatkozólag,? hogy ne csak meghatározott * kampányok alkalmával, ha-'j nem a tömegpolilikai munka* állandó jellegű alapvető cél-:* kitűzéseinek megoldásában, a\ mindennapos termelési és po-; litiliai ágit adóban is osszák meg feladataikat pártszerve-j zeteink a társadalmi és tömeg-), szervezetekkel. A IX. kong-"* resszus határozatainak széles;, körű, differenciált és eredmé-i nyes propagálása is ezt pél-? dázza. g Ágitációnk eredményei mel-:? lett szembetűnő fogyatékos-? Ságként említette Majoros elv--, társ a szocialista építőmunkai eredményeinek „szegényes”, | néhol formális. ötlcttelcn| módszereit, és azt is. hogy agi-ö tárlónk legtöbbször meg ma is® csak az észre, a logikára apel-J Iái, érzelmi, ráhatás nélkül.i Többet tehetnének pártszerve-3 Műszál - kőolajból zeteink a reális távlatok szélesebb körű megismertetéséért is. Arccal a reform felé! Ágitációnk alapját az év hátralévő időszakában változatlanul a IX. pártkongresszus elvi útmutatásai, határozatai képezik. Az úgynevezett termelési agitáció tartalmát is ennek megfelelően, harmadik ötéves tervünk ez évi céljai, konkrét helyi követelményei szabják meg, politikai agitá- ciónk pedig az alapvető célok mellett rugalmasan a napi polit" ii eseményekhez igazodik mind bel-, mind pedig külpolitikai vonatkozásokban. Tömegpolitikánk — benne a0itációnk — kiemelkedő jelentőségű feladata az elkövetkezendő hónapokban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplése. Az ezzel kapcsolatos tennivalókat a megyei párt-vevrehaj főbizottság korábbi határozata megszabta pártszervezeteink számára. Sok múlik azon, hogy valamennyi pártszervezetünk megértse: igen fontos politikai munkáról van szó, amely kitűnő alkalom népünk hazafias, internacionalista szellemű nevelésére. Tömegpolitikai munkánk, ágitációnk legfontosabb és legnagyobb jelentőségű időszerű feladatát viszont úgy fogalmazhatnék meg: arccal a gazdasági mechanizmus reformjának sikeres megvalósítása felé! Pártbizottságaink már eddig is sokat tettek a reform bevezetésének előkészítéséért. Megyénk politikai és gazdasági vezetői többségükben már ismerik a reform szükségességét, lényegét, legfontosabb cé'.'.tüzeseit. Most és az elkövetkezendő hónapok során az a feladat, hogy megyénk minden dolgozójával közérthető módon megismertessük. megértessük ugyanezt, s biztosítsuk, hogy 1968. január 1. után sikeresen meg is valósítsuk. Ennek néhány időszerű problémáját vázolta a tanácskozáson felszólaló Farkas István elvtárs is. Cscpányl Lajos A nyergesújfalui Viscosa Gyárban 1965-ben kezdtek el kísérletezni a kőolaj melléktermékből előállítható poly- [ propilén műszál gyártásával. 1 Rövid idő alatt sikerült a j technológiai problémákat meg- | oldani. 1966-ban már 300 tonnát adtak ebből a műszálból a feldolgozó iparnak. Farkas Jánosné a kiváló minőségű polypropilénl bálázza az idők... ® Az elmúlt év nyarán Z! nagy vitám támadt az egyik miskolci élelmi- szerboltban, ahol az is- tenne]c sem voltak haj- Maa£ landók egészben eladni egy rúd téliszalámit. Ra- k/'*’í gaszkodtak hozzá, hogy csakis szeletelve adhatják ki az árut. Hiába bizonygattam, hogy nem akarok felcsapni exportőrnek, s egyhetes bükki kirándulásra kell a szalámi, oda pedig nem vihetem szeletelve. Azóta a szalámi megszűnt hiánycikk lenni, s már jó néhányszor éreztem elégtételt, amikor parizervásárlcsnál a kiszolgáló kedves mosollyal kérdezte: „kis csemegeszalámit nem parancsol?” A napokban azután teljes elégtételt vehettem. Megtudtam, hogy Ami 1 ili n <■»> £ ló szalámira van szükség. Vállalkoztam a beszerző szerepére. Felkerestem az én szeleteléshez ragaszkodó boltomat, s megrendeltem az öt kiló 100 forintos csemegét. Már csomagolták is a négy jókora rudat, amikor közöltem, hogy csakis szeletelve kérem. .4 szemek pillantásából csak annyit tudtam kiolvasni, hogy szívesen ott látnának a szalámi- szeletelő kései alatt. (P. s.) A termeim és a fogyasztói árakról i n. II gazdasági mechanizmus II reformja az eddiginél * jobban, hatékonyabban j biztosítja az ár alapvető funlc- 3cióinak érvényesítését. Olyan J árrendszert alakít ki, amely j mindenekelőtt a társadalmi :«munkaráfordítások figyelem- j bevételére épül. Az új mecha- J nizmus szerint a termelői ára- í kát a termelési ártipus sze- í rint óhajtják képezni: az ár- íj ban foglalt felhalmozási rátá- s ban — a társadalom tiszta jöjj védelmében — nagyobb mér- s tékben tükröződik a felhasz* nált, illetve a lekötött termelj lési eszközök értéke. 9! Ismeretes, hogy régebben az * állam az épületeket, gépeket í és berendezéseket díjtalanul j bocsátotta a vállalatok, üze- j mek rendelkezésére 1965. ja- , nuár 1-től — ismereteink sze- »rint — a KGM üzemeiben 5 J százalékos eszközlekötési já- ; rulékot kell fizetni. Ennek hatása kedvezően jelentkezik. Az J üzemekben felkutatták, hasz- í nősítették, értékesítették az > addig használaton kívüli állóeszközöket. Ez pusztán a Lei nin Kohászati Művekben több 9 tízmilliós megtakarítást je- J lent. A Központi Bizottság , 1964. decemberi határozatá> nak nyomán jelentősen csokikén tették az anyagkészleteket. » Ez az említett kohászati üzemei ben 1965—66-ban 220 millió Í forintos értékben jelentkezett. > Ennek az az előnye, hogy az * üzemek, vállalatok megszabadultak a felesleges, illetve a 9használaton kívüli állóeszközöktől es készletektől, ugyanakkor más üzemek, vállalatok esetleg rég áhított gépekhez, berendezésekhez, anyaghoz jutottak hozzá. Az eszközlekötési járulékot most általánossá tesszük. Ez azt is jelenti, hogy a termékek árában jelentkezik, tükröződik a ténylegesen használt álló- és forgóeszközök értéke Is. M int említettük, megyénk több gazdasági vezetője, közgazdásza vett és vesz részt az egységes termelői árrendszer kialakításában. Az igénybevétel, a közreműködés, a módszer iparáganként és vállalatonként különböző. Török Jenő, a Borsodi Vegyikombinát gazdasági igazgatója ankétünkön elmondotta, hogy ők is részt vettek az említett munkában. Mivel azonban a megbízás csak költségképzésekre bontott részfeladatokra vonatkozott, Íg5r nem kaptak képet az egészről. Erről csak az árjóváhagyáskor tájékozódhattak, és csak így, utólagosan teliették meg észrevételüket. A KGM sokkal jobb módszerrel, hatásosabban vonta be e munkába megyénk ipari üzemeinek szakembereit. Bozsik Pál, az LKM gazdasági igazgatója így tájékoztatta az értekezlet részvevőit. Az Ár- és a Tervhivatal, a PM, a KGM és a szakbizottságok vezetőiből országos főbizottságot hoztak létre. E mellett hét szakbizottság működött. Bozsik elvtárs például az ötvözött termékek ármegállapitó szakbizottság vezetőjeként működött. Hfievnn alakították ki aZ árakat? Az árképzésijén az a tendencia érvényesül; megközelíteni a világpiaci árakat, megközelíteni, elérni az árakban a hazai tényleges ráfordításokat. E célkitűzés megvalósítása végett tanulmányozták a nemzetközi piaci árakat, Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Jugoszláviában pedig a helyszínen tanulmányozták a kialakult, a kialakuló árrendszereket, árarányokat. A nemzetközi ráfordítások számbavétele mindenképpen hasznosnak bizonyult. Mindenekelőtt azt mutatja, hogy a népi demokratikus országokban létrehozott nagy és korszerű kohászati üzemek erős konkurenciát jelentenek a hazai ipar számára és ez vonatkozik nemzetközi viszonylatban is. Az árképzésben figyelembe vették az egyes kohászati üzemi, illetve nemzeti ráfordításokat. Az árképzésben az iparági, tényleges önköltséget tekintették alapnak, de a nemzetközi tapasztalatokat, a kereslet és a kínálat várható alakulását figyelembe véve áreltérítéseket is alkalmaztak, A főhatósági szintű árképzési javaslatok alapján minden vállalat elkészítette mérlegét és ennek alapján alkalmazták az esetleges korrekciókat, változtatásokat. A kohászati termékek árát úgy alakították ki, hogy ösztönözzön a korszerűsítésre, a technika, a technológia fejlesztésére. Az árakat úgy képezték ki. hogy az magába foglal 2 százalékos eszközarányos nyereséget. Ez azonban az egyes üzemekben, vállalatoknál — az adottságoktól, a termelés korszerűségétől, a technika színvonalától függően — eltérő képet mutat. A kohászati iparágon belül akadnak vállalatok, ahol az induló árakban levő eszköz- arányos nyereség meghaladja a 2 százalékot, de van ennek fordítottja is, mint például a Lenin Kohászati Művekben, ahol a 2 százaléknál kisebb eszközarányos nyereség mutatkozik. Bozsik elvtárs úgy vélekedik, hogy az új árak mindenképpen ösztönző hatásúak, ösztönző hatásúak azért is, mert már nyereségtömeget foglalnak magukban, amelyek az évek során a termelés korszerűsítése, a fejlesztés, a technika színvonalának növelése folytán tovább növekszenek. A gyáron belül az árak ösztönző szerepének további kibontakoztatása végett azt óhajtják megvalósítani: minden üzemág a ténylegesen elért eredményei alapján részesedik a nyereségből. Ez nyilvánvalóan minden üzemet, egységet arra ösztönöz, hogy jobban hasznosítsa belső tartalékait, okosabb, ésszerűbb módszerekkel, megoldásokkal« jobb szervezettséggel dolgozzék. A helyes ösztönzés kialakításakor a kohászati üzemben száműzik a torz képet, a hamis eredményt mutató „bázis” szemléletet. Minden egységben. részlegben a reális célokból indulnak ki, a tényleges eredményeket, ráfordítósokat veszik figyelembe. Ehhez ..hangszerelték” át a sz.ocia- hsta versenymozgalmakat is. Csorba Barnabás (FolytaijukJ
