Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

TÍMÁR EDF Szomorú évforduló Éleződik a harc Kínában Eseményekről RÖVIDEN MEGÖRÜLI O John Woods 41 éves kali­forniai pilóta légitaxiját kibé­relték, hogy a magasból fény­képezzék Santa Catalina szi­getét. Utasa, az 54 éves John Eickmeier, a levegőben meg­örült és baltával fejbevágta a pilótát: Woods akkor nyerte vissza eszméletét, amikor gépe zuhanni kezdett. Az óceán fe­lett ügyes manőverezéssel el­hárította a katasztrófát és idő­közben megszelídült utasát át­adta a rendőrségnek. TÜZELTEK □ Jobboldali diákok rohanták meg Kína djakartai nagykö­vetségét szombaton délelőtt. A kivezényelt katonaság nem akadályozta meg a dúlásl, mi­re a nagykövetségről tüzet nyitottak a zavargókra. Há­rom tüntető súlyosan meg­sebesült. ELPUSZTULT □ öngyulladás következtében erdőtűz ütött ki a festői Capri iwigelén. A sziget híres ma­dártelepeinek jelentős része elpusztult. A tűz oltásában az üdülők is részt vesznek. JELÖLTEK ö Az amerikai űrkutatási hi­vatal újabb 11 űrhajós-jelöltet nevezett ki. Valamennyien egyetemet végzett emberek. Közülük kettő nem Ameriká­ban született. TERJED O Az amerikai faji zavargá­sok pénteken este az Illinois állambeli Elgin városra ter­jedtek át. Az üzleti negyed­ben öt tűz ütött ki a szom­batra virradó éjjel. Éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. AKNÄT TÁLALT □ A Borsod megyei Kács község határában a második világháborúból visszamaradt aknát talált Molnár Gyula 17 éves gimnáziumi tanuló. A lövedékkel játszadozott, amely felrobbant és a fiatal fiú olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. Kínában éleződik a harc a Mao-csoport és ellenfelei kö­zött. A kínai sajtó állításai szerint az utóbbiakat Liu Sao- csi, a Kínai Népköztársaság elnöke vezeti. A Kínából ér­kező jelentések alátámasztják, hogy ebben a harcban — ame­lyet sok városban és körzet­ben véres összetűzések kísér­nek — mindinkább belesodró­dik a hadsereg. A sanghaji sajtó nyugtalan­ságát fejezi ki amiatt, hogy Sanghajban „kirobbanhat a második nagy zűrzavar”. A lapok amiatt panaszkodnak, hogy míg a városban megpró­bálják „átfogóan tömöríteni” Mao híveit, ellenfelei ugyan­csak tömörülnek és minden eszközt felhasználva megpró­bálnak szakadást előidézni a maoista szervezetekben.” A pekingi falragaszok hírül adják, hogy július 31-én sú­lyos események „robbantak ki Nankingban” és a harcban a vuhani események során, köz­ismertté vált „hősök millió­ja” elnevezésű Mao-etlenes szervezet is részt vesz. A fal­ragaszok szerint ugyancsak „nyugtalan a helyzet” Taj­vannal szemben fekvő Fucsíen tartományban. A japán sajtó jelenti, hogy Csou En-laj, az Államtanács elnöke kétízben utazott Vu- hanba, a helyzet áttekintése érdekében, és egyik napon a vuhani katonai körzet össze­vonta a fegyveres erőket a repülőtér körül, hogy letartóz­tassák Csou En-lajt. Folytatódnak a zavargások magában Pekingben is. A ja­pán tudósítók jelentései sze­rint „vörösgárdista” és „forra­dalmi lázadók” a szó szoros értelmében ostromolják azt a kerületet, ahol a Kínai Kom­munista Párt és a kormány központi szervei vannak, és ahol a magasrangú párt- és állami vezetők laknak. A tün­tetők továbbra is követelik Liu Sao-csi elnök kiadását. Heti külpolitikái Lehet vitatkozni azon, hogy a legtöbbször nagyon határo­zott politikai célzattal meg­szervezett közvélemény-kuta­tások százalékszámait meny­nyire fogadjuk el a valóságos j hangulat kifejezéseként — de az elmúlt hét amerikai közvé- | lemény-kutatási adatai közül több mint elgondolkodtató a Johnson elnök népszerűségé­nek zuhanásáról közzétett je­lentés. Két tényezőt emleget.- j nek a tekintély-válság- oka- I ként: az első a vietnami há­ború Amerikára nézve kedve­zőtlen. ha úgy tetszik, remény­telen alakulása, a második pedig az amerikai nagyváro­sokban dúló faji csatározások terjedése. Való igaz. hogy Johnson kormányzatának vietnami fi­askóját nem leplezheti az afféle, a nemzetközi politiká­ban eddig szokatlan durvasá- gú rendreutasítás sem, amely­ben az elnök az ENSZ főtitká­rát részesítette. (U Thant ki­jelentette: véleménye szerint a vietnami nép ellenállási küz­delmet. függetlenségi háborúi vív hazájában. Az USA elnö­ke — érezvén, hogy a világ- szervezet első tisztviselőjének helyes megállapítása elma­rasztalja az amerikai propa­gandát és megbélyegzi az amerikai politikát .— gorom­bán így reagált: „Semmi ked­vem sincs ahhoz, hogy leáll— jak vitatkozni egy ENSZ-kép- viselővel, valahányszor az vé­leményt nyilvánít”.) A hét nemcsak a Forrestal repülő­gép-anyahajón dúló tűz kár­becslésének- az agresszor szá­mára rendkívül féidalmns ide­je volt, hanem több, a szabad­ságharcosok által a legmoder­nebb rakétákkal végrehajtott támadássorozat hete is. A washingtoni kormány megbízottai, Taylor tábornok és Clark Clifford, Johnson különtanácsadója befejezték azt a távol-keleti körutat, amelynek során az amerikai agresszióba bekapcsolódott szövetségeseiktől követeltek Három évvel ezelőtt, 1964 augusztus 5-én kezdte a2 Egyesült Államok légiháború- iát a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. A hanoi Than Dan vezércikkben fog­lalkozik az évfordulóval. „Azon a napon dördültek el az első sortüzek — írja a lap —, s ez népünk elszánt harcá- aak kezdetét jelentette. A harc íredményességét azóta már :öbb mint 2100 lelőtt gép jel­zi. A vietnami nép megtörte az igyesült Államok úgynevezett égifölényét. Az amerikai im­perialisták kénytelenek elis­merni. hogy ■ a légiereiük be­vetésével folytatott pusztító háború céljait nem érték eb” A Vietnami Demokratikus Köztársaság modern légvédel­méről a vezércikk megállapít­ja: a vietnami néphadsereg alakulatai és a népfelkelők há­rom évvel ezelőtt kézi fegyve­rekkel harcoltak a támadó gé­pek ellen. Ma már azonban légelhárító ágyúk mellett a rakéta- és repülőegységek is nagyszerű harci tetteket haj­tanak végre. „Az Egyesült Államokat az Észak-Vietnam elleni légihá­ború sem menti meg a vere­ségtől Dél-Vietnámban” — hangoztatja á Nhan Dán. ; újabb támogatást a háború­hoz. A hazatérés napján John­son közölte, hogy legalább 45 ezer „terven felüli” amerikai katona indul nemsokára Viet­namba és egyúttal sürgős adó­emelést kért a kongresszustól. A VDK elleni terrortámadások folytatódnak, a demilitarizált zóna elleni amerikai hadmű­velet a kudarc ellenére sem ért végeb úgy tűnik, indokolt U Thant főtitkár döntése, aki beszüntette a vietnami problé­ma diplomáciai megoldását célzó kísérleteit az ENSZ-ben, mert úay látja: amíg az USA folytatja a VDK bombázását, nem alakulhat ki a diolomá- űní tárgyalásokhoz szükséges légkör. Y Ami az amerikai elnök gyors' tekintélycsökkenésének másik okát, a néger lakosság elkeseredett szembeszállását illeti a fehér fajvédőkkel, ezt már a polgárjogi küzdelem lé­nyegében új szakaszának kell tekinteni. A héten 21 nagyvá­rosban — köztük a néger többségű Washingtonban — szállt szembe a néger lakosság a rendőrökkel és a katonák­kal, A hírek szerint azonban 190 amerikai városban olyan a helyzet, hogy egyetlen szik­ra elegendő a robbanáshoz. Az ország lakosságának 11 százalékát jelentő néger kö­zösségben ma már a legradi­kálisabb elemeké a szó és az amerikai sajtó nyíltan ír a nagyvárosokban uralkodó .polgárháborús hangulatról”. Indokolt ez annál is inkább, mivel a háborúzó kormányzat Ddahazá is csak a hasonló eszközök alkalmazásában jár­tas. s Johnson főként az erő emlegetését tartotta szüksé­gesnek, a betegség iga-í orvos­lása helyett. ~Y nji A világpolitika másik leg- iktuálisabb kérdésében, a kö- :el-keleti konfliktus problé­makörében kellő figyelmet cell szentelnünk azoknak az zraeli intézkedéseknek, ame- yek — bár az izraeli kormá- lyon belül is egyre élesednek íz ezzel a kérdéssel kapcsola- os ellentétek — a megszál- ott arab területeken való tar- ós berendezkedést célozzák, reruzsálemben úgy döntöttek, íogy az izraeli fontot törvé- íyes fizetési eszköznek nyil- /ánítják n megszállt területe- cen is, és bekebelezték a Si- íai-félszigeten lévő egyiptomi üajkutakat. A közel-keleti probléma megoldása a tárgya a hét de­rekán kezdődött arab külügy­miniszteri értekezletnek, ame- yen valamennyi arab ország ;épviselteti magát. Khartoum- >an, a szudáni fővárosban ermészetesen a tennivalókról árgyalnak elsősorban: az arab szolidaritás megerősítése, az irab országok ügyével ellen- éges hatalmakkal szembeni cözös fellépés megbeszélése, cözös pénzalap megteremtése catonai célokra, az olajszállí- ási tilalom meghoszabbítása is persze közös katonai pa­rancsnokság esetleges meg1® remlése voltak a fő vitap01)' tok már — a napirendi vl"! ban is. A khartoumi értekező egyik fontos, netán sorsdön*. eseménye volt. az Egyesi” Arab Köztársaság kormán)’®’ nak az a javaslata, hogy ! legsürgősebben számolják a jemeni problémát. Az c, éve dúló jemeni polgárháború befejezése valóban eltakarít3' ná a még meglévő akadály® kát a legszéieskörübb ars’ összefogás előtt és lezárt’ végre a viszályt a Jemen kéf' désében egymással szemW11 álló EAK és Szaúd-Arábia zött. 1965-ben már születő” egy megállapodás a kérd® rendezésére — a dzsidd® egyezményt annak idejd“ Nasszer elnök és Fejszal kt rály kötötték — az egyipto”“ javaslat most ennek a megá1' lapodásnak a gyakorlati vég' rehajtását ajánlja, mégpedj» úgy, hogy a lebonyolítást h3' rom arab állam ellenőrző mis*1 sziója végezné. Kétségtele* hogy az esztendők óta dúló j*1 meni háboni befejezése jeleÉ tős erőket szabadíthatna félj* közös védelemre és a problf ma mdgoldása mintegy pr^ bája lehet az arab egységne/ is. Próbája, hiszen megvál®' gít.ia a különböző arab orsy gok és az imperialista hats*' mák valóságos viszonyát ’*1 Annyi biztos, hogy a jeme1“ ügyben való megállapodás tej szí lehetővé egy érdemi aT3“ „csúcs” megrendezését. A khartoumi vita azt mutat' ja, hogy a résztvevő arab ot‘ szágok felmérik a tegnap nulságait is és nyilván nerÉ csak az ENSZ-ben lezajló* szavazások elemzése kapcsát vizsgálják meg az arab allá5' pont nemzetközi hatását. A3 isme ries önkritikus jelleg” sajtóhangok már megmutat' ták. hogy a haladó arab kö*i vélemény, amikor az izra«1! agresszió következményein«” határozott és mielőbbi felszí" molását akarja, nem ért egy®* a soviniszta, nacionalista huh lám hátán felbukkant meg" gondolatlan és az arab népe” igazi céljainak csak ártó,' Céh szerűden és túlzó elképzeld5 sekkel. 4 nő 4 A világ másik felén ts fői*' tos tanácskozás ülésezik: H*- vannáhan megkezdte műnk3' ját a latin-amerikai szolidád' tási szervezet konferenciája Több mint 700 küldött tál" gyal a latin-amerikai földrés3 nemzeti szabadságküzdelmet' nek jelenlegi helyzetéről és * konferencián kidolgozzák 3 szolidaritási szervezet műkő' dési szabályzatát is- A világ' politika nagy kérdéseinek cl' téphetetlen összefüggését jel' képezi, hogy a havannai te" remben jelen van az amerik3’ néger nép egyik vezetője, Sto' kely Carmichael is, aki eg? sajtókonferencián elmondotta’ időszerűnek látszik megterem' teni az összhangot a latin' amerikai népek és az észak- amerikai négerek imperializ­mus-ellenes harca közölt 12. Egy interjú válaszai, P ablót, Beppót és Andy idenst meghívom a snack-bárba. Hadd le­gyen egy kellemes búcsúest­jük. — Mint leendő tulaj? — kérdi Andy és vigyorog. Ez a három fiú áll hozzám a legközelebb, őket beavattam tervembe. Tudják, hogy Bibi­vel a snack-bár bérletére gyűjtünk. Nem vagyunk az autóbusz­hoz kötve. Beppo elintézte egy honfitársával, aki altiszt a tábor szállító szolgálatánál, hogy kapjunk egy jeepet. — Minden oké! — mondja Beppo. amikor a jeep előáll. A snack-bárban most is sok a vendég. Délután telefonál­tam. s így fenntartottak szá­munkra egy asztalt. Szépen megterítették, még virág Is van rajta. Bili mosolyogva, kedvesen köszönt bennünket. — Gratulálok a rangotok­hoz fiúk — mondja. Beppo, Pablo és Andy sor­ra. esetlenül kezet csókolnak Bibinek. — Ugyan fiúk. mire való ez? — próbálja elhárítani ba­rátaim szokatlan kedvességét. — Már nem faragatlan köz­legények, hanem az amerikai hadsereg altisztjei vagyunk. Gentleman módjára kell vi­selkedni — tréfál Pablo. Megcsókolom Bibit. — Gratulálok szivem — mondta de tekintetében szo­morúság búikét, és érzem a hangjából is, hogy cseppet sem örül a rangomnak, a tan­folyam befejezésének. A fiúk tréfálnak, hangos­kodnak, isznak. Kívánom a whiskyt én is, de Bibi nem akarja, hogy igyam. — Ez a búcsúesténk — súg­ja. — Azt akarom, hogy szép legyen. S a többiek, mintha meg­éreznek ezt, szokásuktól elté­rően nem erőltetik, hogy igyam. — Mikor indultok? — kérdi Bibi. — Holnap dél körül. — Hová? — Nem mondták meg. Andy a Wurlitzerhez lép. Bedob egy ötcentest. Rumba harsog. Beppo feláll, és megkérdi tőlem: — Megengeded, hogy Bibi­vel táncoljak? — Természetesen. Beppo és Bibi táncol. Pablo Bilitől kér engedélyt, hogy Liliéi fordulhasson esvet. Bili kivételesen megengedi. Andy a Wurlitzernél vezényel, mint­ha ő lenne a karmester. Bili ráffvútt. Elgondolkodva fújja a füstöt. — Szóval befejeztétek? — Be — mondom neki kur­tán. Zsebébe nyúl. Gyűrött űisá- got vesz elő. Szétnvitja, ujjá- val rámutat eev cikkre, és az asztal fölött átnyújtja a la­pot. — Olvasd el ezt — mondja. Az U. S. News and World Reoort 1964. június 8-i szá­mát tartom a kezemben. A Bili által megjelölt oldalon, na«vhetűs címekkel és alcí­mekkel tálalva ezt olvasom: „Munkatársunk otthonában felkereste R. L. Moore írót, aki Dél-Vietnamban hosszabb időn át együtt harcolt a kü­lönleges haderő katonáival, íme, munkatársunk kérdései és a neves író válaszai: KÉRDÉS: Mi a véleményük erről a háborúról a Vietnam­ban állomásozó közkatonák­nak? VÁLASZ: Ezt a háborút olyan háborúnak nevezik, amelyben nincs köszönet. Azt mondják, idehaza senki sem tudja, hogy ml történik, és nem is törődnek vele. KÉRDÉS: Az. amerikaiak feladata a harc. vagy pedig csak a vietnamiak harci ki­képzése? VÁLASZ: A kiképzés a fel­adatuk, de maguk is részt vesznek a tényleges harcban. KÉRDÉS: A harc legna­gyobb részét nem a reguláris vietnami hadsereg csapatai folvfstják? VÁLASZ: Mint már említet­tem. a harc legnagyobb részét a különleges alakulatok és a hozzájuk tartozó irregularis csapatok vívják. Ezek men­nek harcba és támadnak, ezek állítanak fel csapdákat. Ge­rillákként harcolnak. KÉRDÉS: Jó felszereléssel rendelkeznek a különleges alakulatok? VÁLASZ: Igen. Ebből a szempontból nincs helve a bí­rálatnak. A felszerelés jó és minden lőszert megkapnak, amire szükségük van. Az új típusú fegyverek kitűnőek. Űj típusú M—79 gránátvetővel rendelkeznek, ami a legjobb fegyver. amit valaha lát­tam. Majdnem 200 yard- nyira veti a gránátot és kül­alakra puskához hasonlít. i (A szerkesztőség megjegyzé­se: A különleges alakulatok másik legfontosabb fegyvere az AR—15 típusú, 22-es kali­berű aulomatapuska, ami ha­talmas ütőerejú és igen köny- nyű fegyver.) KÉRDÉS: A vietnamiak is kapnak ezekből a kitűnő fegy­verekből ? VÁLASZ: Kaptak, de a Viet Kong el.szedte tőlük. KÉRDÉS: A különleges ala­kulatok hatékonysága ellenére olyan jelentések érkeznek, hogy elveszítjük a háborút. VÁLASZ: Igen, de sokkal gyorsabban elvesztenénk, ha a különleges alakulatok nem volnának ott __” E lőször csak felületesen, de néhány mondat után egyre na-1 gyobb érdeklődéssel olvastam ezt a furcsa interjút. Aztán i megkérdeztem Bilitől: , — Miért akartad, hogy el-, olvassam? — Csak — feleli kurtán. — Valami célod mégiscsak1 van vele, < — Semmi különös. < — Ne szédíts. , — Jó. Azért mutattam ezt, az interjút, mert... mert az öcsém is ilyen kitűnő f egy ve-1 rekkel volt felszerelve, még-’ is elpusztult. i — Hol? 1 — Vajon hol? Hát Vietnam­ban. Bili arcán látszik, hogy* szenved. Lehajt egy pohár i whiskyt és ismét rágyújt. 4 — Nagyon szerettem —, mondja. — Éppen ilyen korú, volt, mint te. — Miért mondtad el eztl nekem?... ( B ibi szemében könny csil-4 lan. Megöleli és meg-, csókolja barátaimat. A' fiúk elcsendesednek. — Ugye, megígéritek nekem. I hogy vigyáztok rá — mutat { felém Bibi, majd hozzáfűzi :i — És... és visszahozzátok őt, nekem (Következik: Otto Skorzeny^ tanítványa ideges.) ' *• Üléseseik a havannai értekezlet , A kubai Habana Lfbre szál­lóban pénteken a késő éjsza- 'kai órákig üléseztek a latin- 1 amerikai szolidaritási értekez­het munkabizottságai. A ki- udott hivatalos közlemény sze- 'rint „testvéri és szívélyes lég­körben” tárgyalták meg a la­tin-amerikai felszabadítás! mozgalmak időszerű kérdéseit A legfontosabb munkabizott­ság a latin-amerikai gerilla­mozgalmak harcának egybe­hangolásával foglalkozik. Több küldöttség sürgette: a konfe­rencia dolgozza ki egy egész Latin-Amerikára alkalmazha­tó „globális forradalmi straté­gia” tervét. Az Egyesült Ál­lamok globális imperialista tervére globális latin-amerikai tervvel kell válaszolni. Egy rafeJÍ teaoéságbaw amely szintén zárt ajtók mő". gött ülésezik, arról folyik a vi­ta, milyen állandó szervezete* hozzon létre oa értekezlet. A; venezuelai delegáció és né: hány más ország képvisel# olyan szervezet megteremtésé* javasolják, amely egybehan­golja a forradalmi mozgalma­kat és az imperializmus eile3}' közös harc egyes akcióit -M irányítja. A küldöttségek má­sik csoportja, amelyet ChU® és Costa Rica delegátusai ve­zetnek, helyesebbnek tarta­nák. ha a létrehozandó Latin- amerikai Szolidaritási Szerve­zet csak a földrész szolidaritá­si akcióinak egybehangolására korlátozná tevékenységét Az értekezlet kedden íeje3 be munkáját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom