Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-07 / 158. szám

Péntek, 1967. július 7. GSZAKMAGYARORSZAG 3 Előkészületek a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésére ■ Dr. Bodnár Ferenc elvtárs tájékoztatója a megyei pártbizottság ülésén TI. Az új beruházási rendszer­ről szólva dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára a pártbizottsági ülésen tartott tájékoztatójá­ban hangsúlyozta, hogy a dön­tési jogkörök újrarendezése nagymértékben növeli a gaz­dálkodó szervek önállóságát és felelősséget. Újszerűén ala­kul a bankok és a vállalatok kapcsolata, jellemző lesz rá a gazdasági együttműködés. Egyszerűbb lesz a pénzügyi forgalom lebonyolítási rend­je. Sző esett arról is, hogy mi­lyen lesz a tervezés és a gaz­dálkodás a tanácsoknál. A kormány határozata szerint a tanácsok önállóan készítenek hosszú-, középtávú és éves terveket. A népgazdasági terv­ből kiindulva tervezik meg az irányításuk alá tartozó intéz­mények stb. fejlesztésére, a rendelkezésükre álló — anya­gi eszközök felhasználására vonatkozó célkitűzéseiket. A tanácsok fejlesztési tevékeny­sége elsősorban az irányítá­suk alá tartozó intézményekre és a lakásalapra terjed ki. Ezekhez pénzügyi forrás a ta­nácsi fejlesztési alap, amely helyi bevételekből (kommuná­lis adó, a lakosság községfej­lesztési hozzájárulása stb.) és az állami juttatásokból tevő­dik ki. A tanácsok fejlesztési alapjuk kiegészítésére — első­sorban közművesítésre és épí­tési tervek kialakítására — visszafizetendő bankhitelt ve­hetnek igénybe. A tanácsok felügyelete alá tartozó válla­latok' és intézmények gazda­sági önállósága is biztosítva iesz. Szcr/ezeli intézkedések A gazdaságirányítás szerve­zeti és ellenőrzési kérdéseinél Bodnár elvtárs közölte a me­gyei vonatkozású intézkedése­ket. A villamosiparban meg­szüntették az üzletigazgatósá­gokat, és ez év elején az ÉMÁSZ borsodi területén há­rom üzemigazgatóságot szer­veztek: miskolci, sárospataki, kazincbarcikai székhellyel. A kohászatban az egyesülési for­ma alakult ki. A szénbányá­szat területén megalakult az Egyesült Magyar Szénbányá­szat. Egyesülésbe tömörülnek Vegyesipari üzemeink. 1967. július 1-vel megszűnt az Ál­lami Gazdaságok Megyei Igaz­gatósága és helyette létrehoz­ták a Borsod Megyei Állami Gazdaságok Főosztályát. Az átszervezés elősegítette az ál­lami gazdaságok vállalati ön­állóságának növelését. Szervezeti vonatkozásban is fontos szerepet játszanak majd n termelőszövetkezetek terüle­ti szövetségoi. Az encsi járás­ban a legsikeresebb ez a munka, ahol valamennyi ter­melőszövetkezet felvételét kér­te. A gazdasági mechanizmus reformjával összefüggő jog­szabályok kialakítását az igaz­ságügy-miniszter vezetésével bizottság irányítja. Elkészült a Munka Törvénykönyve terve­zete, továbbá a termelőszövet­kezeti és íöldjogi törvényter­vezet. Megkezdték a polgári törvénykönyv indokolt módo­sításainak előkészítését. Előre­haladtak a munkák a szocia­lista szervezetek vállalkozási szerződéseiről, a termékforga­lom átfogó szabályozásáról és az új találmányi törvény ki­dolgozásáról. Célszerű volna, ha a jogalkalmazásban érin­tett megyei szervek minél töbty olyan konzultációt szer­veznének, amelyeken az álla­mi és vállalati munkával ösz- szefuggő új problémákat vi­tatnák meg. Tapasztatok a harmadik öléves terv légrehaitásában A továbbiakban Bodnár elvtárs a harmadik ötéves terv eddigi tapasztalatait összegez­te, és vont le belőlük követ­keztetéseket, mindenekelőtt megyénk üzemeinek, vállala­Fiata! agrárszakemberek cserelátogatása Ma reggel 15 fiatal csehszlo­vák agrárszakember érkezik megyénkbe, élükön Josef Gus- pannal, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Kassa kerületi szer­vezetének mezőgazdasági osz­tályvezetőjével. A látogatást 15 Borsod megyei fiatal múlt heti csehszlovákiai útja előz­te meg. A delegáció tagjai három napon keresztül ismerkednek a borsodi állami gazdaságok munkájával. Még ma megte­kintik a Sárospataki Állami Gazdaság tehenészetét és ka­csatelepét, és a város műem­lékeit, kulturális intézménye­it. Szombaton üzemlátogatáson vesznek részt a Nagymiskolci Állami Gazdaságban, vasárnap pedig a Mezőnagymihályi Ál­lami Gazdaságban. Ha az idő­járás kedvező lesz, Mezőnagy- mihályon az aratást és a szal­mabálázást is megnézik. A háromnapos program Ti- bolddarócon fejeződik be, ahol a csehszlovák szakemberek találkoznak a község és az állami gazdaság vezetőivel. Újsághír: Megnyílt a tiszalúci ifjúsági építő­tábor. Július 2-töl lvét hónapon át 1209 közép­iskolás KISZ-tag dolgo­zik itt a belvízi evezető csatorna építésén. Sás, nád, ingovány. A víz hatalmas területen terpeszke­dik Tiszalúc és Tiszadob kö­zött. Mennyi értéket adó ter­mőföldet rabol el! Zsombékos, fekete föld dől ki a taligákból. — Hányszor fordulsz egy műszak alatt? A szőke, napsütötte bőrű fiú megáll egy percre a taligával. •— Ahányszor csak tudok! Ügy mondja, egy kicsit kér­kedő jókedvűséggel, mint oki valami vidám virtuskodásról beszél. ) — No jó, de azért valami norma csak van? i — Igen. Személyenként más­fél köbméter föld naponta. | Vagyis a hatórás műszak j alatt, reggel hattól déli tizen­kettőig. — Es teljesítitek? — Hát persze! — És ebben a válaszban már egy parányi sértődöttség is csendül: csak nem feltételezi valaki, hogy nem tudnak ilyen normát tel­jesíteni? És a fiú (Szakáczky József, a szikszói Móricz Zsig- mond Gimnáziumból) kihúzza magát: hát. milyen legények­nek nézzük őket, 16—17 éve­seket?! Aztán szavakkal csak ennyit: — A mi brigádunk két és fél nap alatt kiásott egy tíz méter hosszú, hat méter szé­les és csaknem két méter mély csatornaszakaszt. — Hányán vagytok a bri­gádban? — Tízen. öt. fiú ássa a föl­det, öt pedig taligával kihord­ja. Gumicsizmák cuppognak a vízben, a furikázókat pedig vastag sártalp húzza. Ez az­tán kemény munka! — Mégsem hallunk egy pa­nasz-szót sem a fiúktól — jegyzi meg Szabó Ferenc, a táborparancsnok. — Sőt, ki­mondottan , vidáman, tréfál­kozva telik el a műszak. A fiatalok lelkesedését, munka­szeretetét itt lehet meglátni igazán. Meg azt, hogy az ilyen, valóban nehéz férfi­munkára is önként, fizetség nélkül vállalkoznak. A szőke, napsütötte bőrű fiú ismét fordul a talicskával. Amikor kiönti a földet, ki­egyenesíti derekát és megdör­zsöli tenyerét. — Feltört? — pillantunk a kezeire. Legyint. — Á, semmiség! Legalább erősebb lesz a bőröm. — Siess már, Jóska! — kia­bál a brigád. — Mind a tizen a szikszói gimnáziumból jöttetek? — Igen. És öten egy osz­tályból. Az ott Fekő Árpi, a másik Farkas Tomi, amaz Rás­ki Feri és odébb Bukovánszki Laci. Mi együtt határoztuk el, hogy jelentkezünk az építő­táborba. Kék sapka, sárga trikó, kék nadrág a munkaegyenruha. Itt elkerülhetetlen, hogy ha­mar sáros ne legyen. — De kimossuk! Legalább n mosást is megtanuljuk — ne­vet ismét Szakáczky Jóska. ,— Hát ilyenek — folytatja a táborparancsnok. — Mindent ni. Előreláthatóan csupán a földmunkáért. 800 ezer forin­tot kap a KISZ. A fő érték azonban nem ez. A fiúk az országnak adnak kincseket. Azzal, hogy több, mint 3000 hold mentesül majd itt a bel­vizektől, s ekkora terület vá­lik gazdagon termő földekké. Meg azzal, hogy itt most meg­mutatják a fiatalok, milye­nek, mire képesek. A csatornától földút vezet a jókedvűen fogadnak. Ezt ta­pasztaltuk már tavaly is, ami­kor először nyitotta meg ka­puit a tiszalúci építőtábor. Ak­kor még csak kétszázan dol­goztak egy-egy turnusban és több, mint 1500 méter belvíz­levezető csatornát készítettek. A tervek szerint ezen a nyá­ron pedig csaknem 3,5 kilo­méternyi csatornát ásnak ki itt a fiatalok. Az Eszakmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei irányítják a munkát. Milyen segítséget jelent számukra en­nek a csatornának a kiásása? Forintban ezt nehéz kifejéz­sáfortáborig. A táborban rá­dió, magnó, újságok, sportfel­szerelések és szinte összkom­fort. Korábban fiatal katonák szorgoskodtak itt, hogy a diá­kok ne érezzék hiányát a jó ellátásnak, pihenésnek, szóra­kozásnak. A földút napról napra si­mább lesz. Most borsodi kö­zépiskolások tapossák azzá, a következő turnusokban azon­ban jönnek ide Nógrádból, Hevesből, Szabolcs-Szatmár megyéből is. Fiatalok jönnek, KISZ-tagok, hogs’- erejüket ad­ják a termőföldekért. Ruttkay Anna Aki most érett felnőtté Még nem is olyan régen csak akkor vettek férfiszám­ba egy fiatalembert a falun, amikor megizmosodott a karja annyira, hogy aratás­kor beállhatott a sorba, s rendet foghatott a búzában. Ez az erőpróba lassan csak emlék lesz, ha úgy tet­szik, népi hagyomány, amely kihal a többi virtussal együtt. Persze, virtuskodásra azért van mód ma is. Gsak éppen meg kell találni, felismerni, s élni vele. Molnár István, a sajószö- gedi Dózsa Tsz tagja, a ma­ga húsz évével ezen a nyá­ron érik igazán férfivá. S megmondhatjuk róla azt is, hogy a maga módján vir­tuskodással kezdi. A hatalmas tábla őszi ár­pa széle itt, az országút mentén eléggé satnya, gazos. De csak egy kis részen. Amott, néhány méternyire már dúsan, telten ring a ve­tés. A hatalmas kombájn itt fordul meg, aztán megáll. A fiatal kombájnos izzadt bő­rére vastagon lerakodott té­rek és por idősebbnek sejte­ti, mint ahány éves. — Csak egyedül? — kér­dezzük. — Igen. — És a gépkarbantartás? Zsírozás? — Magam csinálom — mondja önérzetesen. — Reg­gel négykor felkelek, s el­készülök. Mert, ugye, mit kezdenék egy 16 éves gye­rekkel? — teszi hozzá a húszévesek komolyságával. — Csak gond, meg rá is kell még vigyázni. — Mióta ül kombájnon? — Vagy három évig se­géd vezető voltam, egyedül most először. — Tsz-tag? — Három hónapja. — És azelőtt? — Mezőgazdasági gépész­tanuló voltam itt, a sajószö- gedi Dózsában, mert ez a föld oda tartozik. Nemrég’ szabadultam, aztán belép­tem. Anyám is tsz-tag. — És az édesapja? — ö üzembe jár. Én nem vágytam .' í 1 ezt szeretem .. I a gépeket, de itt a földe­ken ... a bátyám is trakto­ros a szomszéd faluban, már tíz éve... Talán miatta is... Elmondja, hogy a tsz az idén dolgozik először saját gépekkel. Tavaly őszön vet­ték a két SZK 4-est. Ezt itt ő javította, ő készítette elő a bemutatkozásra, mert ez a nyár mindkettőjük első nagy szereplése. A gépé is, meg az övé is. Ez most csak a főpróba. Az igazi nagy mun­ka holnap kezdődik. így változnak az idők, fgy változik a virtus. Molnár Istvánt ez a nyár avatja igazán férfivá, amikor nem is egy a sorban, hanem egyetlen a hatalmas ringó táblán. Izmos tenyere a ka­szanyél helyett a kormány- kerékre feszül. A hatalmas masina felzúg, s az érett, sú­lyos fejű kalászok engedel­mes alázattal dőlnek a for­gó éles pengék alá. A. I. Csak egy kombájn Ä Muhi községiben levő Üj Muhi Termelőszövetkezetben is megkezdték már az őszi ár­pa aratását. A ids tsz-ben, amelynek összes földterülete csupán 780 hold, egy kombájn is ki tudja szolgálni az ara­tást. A gép a Mezőcsáti Gép­javító Állomásról érkezett. J A tsz vezetősége óvatos vol 1 a tervezésnél, csupán 11 má zsa holdanként! átlagot szá mi tot iák őszi árpából, di most nagy megelégedéssé látják, hogy ennél több lesz j- A búza mind bezosztáji fajta, annak hozama is bizt» tónak ígérkezik. Külkereskedelmi szakemberek Diósgyőrben A TECHNOIMPEX Külke­reskedelmi Vállalattól Köves László vezérigazgató-helyettes vezetésével négytagú delegá­ció érkezett a Diósgyőri Gép­gyárba. A külkereskedelmi szakem­berek előzetes tárgyalásokat folytatnak a DIGÉP vezetői­vel. A megbeszéléseken tisz­tázzák, milyen szervezeti és elszámolási formákban való­sítják meg a DIGÉP és TECHNOIMPEX együttmúki dését az új gazdasági mech; nizmusban. Végleges megállapodásé csak a későbbiekben szüle hetnek, mert az erre vonatta zó rendelkezések csak 1—2 he nap múlva — legkésőbb szer tember 30-ig — látnak máj napvilágot. máris érezni az új mechaniz­mus kedvező előszelét. Né­hány helyen tapasztalható, hogy a termelő felkeresi a fogyasztót, tájékozódik igé­nyeiről, elképzeléseiről. Meg­élénkült a piackutatás. A TVK például önálló árusító boltokat kíván létesíteni. Gazdasági növs’ edésünk jellemzői és céliai összegezöen: gazdasági növekedésünk jellemzője je­lenleg, hogy az ipari termelés, az áruforgalom és a nemzeti jövedelem a tervezettnél gyor­sabban emelkedik. és ez le­hetővé teszi a reáljövedelmek gyorsabb emelkedését. Ugyan­akkor bizonyos aránytalansá­gok újratermelődnek, és ezek kedvezőtlenül hatnak. A hiá­nyosságok egyik oka képpena kalkulációk bizonytalansága, a központi tervezésnek részfo­lyamatokat is szabályozó jel­lege és más olyan tényezők, amelyeket éppen a gazdasági mechanizmus reformja kíván megváltoztatni. Az 1968—70. években a fő gazdaságpolitikai feladat, hogy fenntartva az ötéves tervben megszabott gazdasági fejlődés ütemét, zökkenőmentesen át­állítsuk a gazdasági élelet az új mechanizmus viszonyai kö­zé, ugyanakkor biztosítsuk a lakosság reáljövedelmének olyan ütemű növekedését, amilyet az ötéves terv elő­irányzott. Eszerint a nemzeti jövedelemnek évenként 4 szá­zalékkal, az ipari termelés­nek 6—7 százalékkal, a mező- gazdasági bruttó termelésnek évi 2,5—2,8 százalékkal kell növekednie. A reáljövedelem emelkedésének ért 3—3,5 szá­zaléknak kell lennie. (Folytatjuk.) fainak vonatkozásában. A megye szocialista ipara 1966- ban 4,6 százalékkal, 1967. I. negyedévében pedig 4,1 szá­zalékkal termelt többet az egy évvel korábbinál. Általá­nosságban: jobban fejlődött a villamosenergia-ipar, a vegy­ipar, az építőanyag-ipar és a könnyűipar. A kohászatban el­sősorban a gyártmány össze­tételben megmutatkozó javu­lás érdemel említést. A ta­nácsi és különösen a szövet­kezeti ipar is jobban fejlő­dött az átlagosnál. A bányá­szat és az élelmiszeripar (cu­kor-, édesipar, húsipar) ter­melése az elmúlt időszakban nem növekedett. A bányászat­nál az ismert problémák mi­att csökkent a foglalkoztatot­tak száma. A Lenin Kohásza­ti Műveknél részben többter­melés, részben a kihozatal ja­vítása révén május végéig több, mint tízezer tonna több­letacélt termeltek. (Dr. Éne­kes Sándor, a gyár vezérigaz­gatója felszólalásában közölte továbbá, hogy a selejt a két évvel ezelőtti 2,6 százalékról 1,36 százalékra csökkent, az első félévben több mint 99 százalékos volt a'programsze­rű ség, ami igen szép ered­mény.) A javuló kohászati alap­anyagellátás kedvezően érez­tette hatását a feldolgozó üze­meli termelési tevékenységére is. A száz forint termelési ér­tékre jutó realizált jövedelem megyénk iparában 13 forint­ról 13.5 forintra emelkedett az elmúlt évben; ez a mérlegké­szítésre kötelezett minisztériu­mi ipari vállalatokra vonat­kozik. Megyénkben ez év má­jus végén a beruházási hitel- állomány elérte a 4,2 milliárd forintot, ez 13 százalékkal több, mint 1966 azonos idő­szakában volt. Megyénk több üzemében Mi: !...........;"'M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom