Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-06 / 157. szám

ÉSZAK MAG 1ARORSZ AG Csütörtök, 19G7. július 6. Csak Jeruzsálemről és a segélyről szüléiéit határozat az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán Belorusszia, Románia, Burma, Nigéria, Indonézia, Tanzánia, India és Jugoszlávia képviselőinek felszólalása után került sor a szavazásra. Jugoszlávia küldöttségének javaslatára, az el nem kötele­zett országok határozati javas­latáról szavaztak először. Az izraeli csapatok azon­nali visszavonását köve­telő indítvány mellett 53 küldöttség foglalt állást. Negyvenhat ország szavazott ellene, 20 pedig tartózkodott. Minthogy az elfogadáshoz két­harmados többség lett volna szükséges, a határozat-terveze­tet a közgyűlés nem fogadta él. v A szavazásnál az Egyesült Államok példa nélkül álló nyomást gyakorolt a latin­amerikai országokra és más olyan államokra, ame­lyek valamiképpen függ­nek az Egyesült Államok­tól. Ugyancsak elvetette a köz­gyűlés a latin-amerikai hatá­rozat-tervezetet, amely ahhoz a feltételhez fűzi az izraeli csapatok visszavonását, hogy az arab országok békét kötnek Izraellel. Nem fogadta el a közgyűlés áz el nem kötelezett országok határozati javaslatához be­nyújtott albán, illetve kubai módosítást síim, amelyek ja­vasolták az Egyesült Államok és Anglia elítélését az izraeli agresszióhoz nyújtott támoga­tás miatt. A szovjet határozati javaslat egészéről nem tartottak szava­zást, minthogy, a fejezetenként történt szavazásnál a szovjet határozat-tervezet egyes pont­jai nem kapták meg az elfo­gadáshoz szükséges többséget. Az Egyesült Államok kül­döttsége, figyelembe véve azt, hogy az általa benyúj­tott határozat-tervezet a vita során nem kapta, meg a kellő támogatást, a sza­vazásnál visszavonta In­dítványát. Ezután a közgyűlés 116 sza­vazattal 2 ellenében, Kuba és Szíria tartózkodása mellett, el­fogadta Svédország és néhány más ország határozati javas­latát, amely Intézkedéseket sürget az izraeli agresszió által súj­tott polgári lakosság és az arab hadifoglyok szen­vedéseinek enyhítésére. Végül 99 szavazattal, 20 tar­tózkodás mellett a közgyűlés elfogadta Pakisztán, továbbá Guinea, Irán, Mali, Niger é,s Törökország határozat-terve­zetét. Ennek értelmében a közgyűlés felhívta Izra­elt, hatálytalanítson min­den olyan intézkedést, amely módosítást jelent Jeruzsálem státusában, mert ezek az intézkedések nem törvényesek. A köz­gyűlés továbbá indítvá­nyozta, hogy Izrael a jö­vőben tartózkodjék a vá­ros státusát módosító min­den lépéstől. U Thant ENSZ-fötitkámak ja­vasolta a közgyűlés, hogy legkésőbb egy héttel a hatá­rozat elfogadása után terjesz- szen jelentést a közgyűlés és a Biztonsági Tanács elé e ha­tározat gyakorlati megvalósí­tásáról. A Szovjetunió és a szocia­lista országok a pakisztáni ja­vaslat mellett szavaztak. A TASZSZ a közgyűlési szavazást kommentálva rámu­tat: az agressziót segítő Egye­sült Államok és Anglia cinikusan és válogatóit módszerekkel gyakorolt nyomást a latin-amerikai, afrikai és más fejlődő or­szágok küldöttségeire. A fenyegetőzés mellett az úgynevezett gazdasági se­gélyre vonatkozó ígérete­ket is latba vetették. A szavazás megmutatta: né­hány kormány nem gondol arra, hogy a jövőben saját országa is imperialista fegy­veres agresszió áldozata lehet. Ezek az országok a kulisszák mögötti egyezkedésekben fel­áldozták az ENSZ alapelveit A JlmémymttGumkp&í — A kávéfőzőmhöz kelle­ne egy alkatrész. ‘ — Sajnos, nem szolgálha­tunk vele. — Kerítésfonatot kérek. — Talán a jövő hónap­ban ... — Mondja, mikor lesz tűz­helyük? — Ú, ez csak télen hiány­cikk. — Egy cirokseprőt kérek. — Ebből se télen, se nyá­ron nem kapunk eleget. Ezer és .tízezer ilyen és ehhez hasonló kérdés és vá­lasz hangzik el a vas- és mű­szaki, a bútor-, a háztartási és a vegyi szakboltokban. Nyu­godtan írhatnánk százezret is, hiszen a NEB napokban be­fejezett vizsgálata szerint Borsodban 627 tétel szerepel az állandó és a részleges hi­ánycikkeket felsoroló listá­kon. És mintha valami átok lebegne felettük. Voltak már nagy elhatározások. A Belke­reskedelmi Minisztérium ille­tékes főosztálya például kü­lön bizottságot is létrehozott o gondok megoldására. Nyolc, tíz árunál sikerült elérniük a Közel-Kelet Események és vélemények Az AFP francia hírügynök­ség a szavazás eredményeit kommentálva rámutat: a fő határozati javaslatok elvetése ellenére a világ­szervezet világosan kifeje­zésre juttatta meggyőződé­sét, hogy nem lehet jogos­nak tartani azokat a stra­tégiai pozíciókat, amelye­ket Izrael ellenségeinek területén elfoglalt. Egyetlen felszólaló sem vonta kétségbe, hogy a civilizált vi­lágban semmiképpen sem le­het fegyveres erőszakkal terü­leteket hódítani. A francia minisztertanács szokásos heti ülését követően Gorse tájékoztatásügyi minisz­ter ismertette az újságírók előtt Louis Joxe igazságügy- miniszter, a Moszkvában tar­tózkodó Pompidou miniszter­elnök és Couve de Murville külügyminiszter helyettesének nyilatkozatát. Joxe kijelentette, hogy az ENSZ-közgyűlésben lezajlott vita zsákutcába jutott. A fran­cia kormány — mondotta — jelenleg nem óhajt kezdemé­nyező lépést tenni a válság megoldására. A tájékoztatás­ügyi miniszter De Gaulle fran­cia elnök és Husszein jordú- niai király megbeszéléseivel foglalkozva megállapította, hogy Jordánia, mint állam nem létezhet a Jordán folyó nyugati partja nélkül, ame­lyet az izraeliek jelenleg meg­szállva tartanak. A Koszigin—De Gaulle ta­lálkozóról Gorse csupán any- nyit mondott, hogy a szovjet- kormányfő „nagyon nyíltan ismertette Johnsonnal Glass- boroban folytatott megbeszélé­seit”. Az egyiptomi közvélemény csalódással értesült az ENSZ- ben lezajlott szavazások ered­ményéről. A csalódásnak han­got adó lapok rámutatnak az amerikai manőverekre, ame­lyek a szavazást megelőző pillanatokig tartottak. Az Ahram szerint ezek a manő­verek zsákutcába juttatták a világszervezetet. A sajtó a szavazást elemez­ve rámutat arra, hogy Franciaország pozitív be­folyása ellenére az Egye­sült Államoknak sikerült több afrikai országot rá­bírnia az el nem köl éle­zett országok javaslatá­nak elvetésére. Az afrikai és arab delegátusok körében különösen mély saj­nálkozást keltett Etiópia ma­gatartása, amellyel az Egye­sül Államok által sugallt la­tin-amerikai javaslatot támo­gatta. Husszein jordániai király szerdán Párizsból Rómába ér­kezett, hogy találkozzék Sara- gat olasz köztársasági elnök­kel és megvitassa VI. Pál pá­pával Jeruzsálem jövőjét. A római repülőtéren tartott rö­vid sajtóértekezletén, kijelen­tette, reméli, hogy sikerül ki­alakítani „egy újabb arab po­litikát”. Az uralkodó sötét szavakkal ecsetelte a jordániai helyzetet, a há­borús veszteségeket és a menekültek szomorú sor­sát. Szaad Dzsuma jordániai mi­niszterelnök az ország köz- igazgatási vezetői előtt mon­dott beszédében elmondotta, hogy a harcok során a jordá­niai fegyveres erők elkesere­dett küzdelemben több mint Újabb fordulat a Csombe-ügjben Mongul-Diaka, a Kinshasa! Kongó államminisztere Athén­ból Genfbe érkezett. Újság­írók kérdésére válaszolva a többi között kijelentette: „minden ország, amely a Csombe-ügy kapcsán megpró­bál beavatkozni Kongó bel- ügyeibe, a diplomáciai kapcso­latok megszakítása veszélyé­nek teszi ki magát. Csombét nem politikai okokból ítéltük el, hanem bünteíőjcgl alapon, mivel sikkasztott, pénzt rabolt és lázadást szított. Letartóztatását úgy tekintjük, mint az ég váratlan ajándé­kát a Kongói Köztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából.” Amennyiben az algériai kormány kiadja, Csőmbe -ovsáról Mobutu köz- társasági elnök Eog dönteni. A kinshasal rádió szerdán délután, műsorát megszakítva jelentette be, hogy a Kongó keleti részén fekvő Kisangani (volt Stanleyville) és Bukavu város körzetében az éjszaka folyamán külföldi ellenséges zsoldo­sokat dobtak le ejtőer­nyővel. Első jelentéseiben a kongói rádió nem fedte fel az invá- ziós csapatok nemzetiségét. Csupán annyit mondott: a tá­madás része egy „machiavel­lista, imperialista tervnek a hatalom átvételére”. A be­mondó felszólította hallgató­ságát, maradjanak készülékeik mellett, mert Mobutu elnök hamarosan szózatot intéz a nemzethez. Kongó keleti ré­szén — közölte a rádió — a helyzet rendkívül feszült, de a főváros nyugodt hatezer embert vesztettek. Ki­fejtette, véleménye szerint az iz­raeli győzelem oka az volt, hogy az izraeli táma­dás meglepetésként érte a felkészületlen arab erőket. A háború első óráiban lezaj­lott légitámadások döntőek voltak — tette hozzá. A jor­dániai miniszterelnök felszó­lította azokat, akik elhagyták otthonaikat, hogy térjenek vissza és vállalják sorsukat még akkor is, ha az üldözle- téssel és megaláztatással jár — mondotta. Sukeiri, a Palesztinái Fel­szabadítás! Szervezet vezetője az AP tudósítójának adott nyilatkozatában közölte, hogy a szervezet átcsoportosít­ja sorait, nem hajlandó tárgyalni Izraellel: „Pa­lesztina az araboké, Iz­raelnek, mint államnak, nincs helye a Közcl-Itele- tcn” — hangsúlyozta. Szajed Nofal, az Arab Liga főtitkárhelyettese kijelentet­te, hogy véleménye szerint az arab országoknak felül kel­lene vizsgálniuk álláspontju­kat ENSZ-tagságuk kérdésé­ben. „Az amerikai imperialis­táknak az arab államokkal szemben tanúsított kihívó ma­gatartása gyakorlatilag meg­bénítja az ENSZ-t” — mon­dotta. Az Osservatore Romano, a Vatikán hivatalos lapja Jeru­zsálem kérdésével foglalkozik. Kifejti, hogy az az izraeli lé­pés, amely izraeli fennható­ság-alatt egyesítette a várost, „nem tekinthető végleges­nek”. A tunéziai kormány szóvi­vője közölte: Bár Tunézia saj­nálkozással tekinti a szava­zás eredményét, kénytelen megállapítani, hogy mindez előre látható volt és egyene­sen következeit abból, hogy az arab országok hosszéi idő óta figyelmen kívül hagynak egy igen fontos tényt, mégpedig Izrael létezését Pompidőu Leningradbmm Pompidou francia minisz­terelnök, aki a szovjet kor­mány meghívására hétfő óta hivatalos látogatáson tartóz­kodik a Szovjetunióban, szer­dán Leningrádba érkezett. Vele utaztak Couve de Mur­ville külügyminiszter és a kí­séretében lévő más hivatalos személyiségek. Pompidout útjára elkísérte Vlagyimir Kirillin, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nökhelyettese. Pompidou Leningrádban fel­kereste a piszkarjovói teme­tőt, ahol az 1941—43-as 900 napos blokád hősi halottal és polgári áldozatai nyugosznak. A francia miniszterelnök a hazát ábrázoló női bronz fi­gura talapzatára francia nem­zetiszínű szalaggal átkötött koszorút, helyezett. A temető múzeumában a francia vendégek megtekin­tették a leningrádiak második világháborús hősi helytállásá­ról tanúskodó okmányokat. A miniszterelnök a múzeum em­lékkönyvébe a következő so­rokat írta: „Nincs megindí- tóbb hely a világon Lenin- grádon kívül — az Őrök di­csőség városán kívül azok számára, akik harcoltak és szenvedtek a szabadságért’’, a visszamaradó terméket for­galomba hozhatják. A zsűri, illetve az erőszakos admi­nisztratív intézkedés követ­keztében a hazai vevők szá­mára ugyanez a termék nem gyártható. Néni tudjuk meg­érteni, hogy egyes termékek gyártása miért kizárólag bu­dapesti zsűritől függ?! Miért ne lehetne ennek eldöntésé­vel a megye képzőművészeit megbízni, akik jobban isme­rik a megye sajátosságait, a közönség ízlését. És az új mechanizmus szellemével is ellentétes, hogy például min­denáron absztrakt alkotásokat erőszakolnak a közönségre, holott az éppen mást keres. Van áru, amelyben túlter­melésre is van lehetőség. A cirok termelésére kiválóan al­kalmas a borsodi talaj. A ter­melőszövetkezeteknek pedig külön foglalkoztatást és hasz­not biztosítana a cirokseprő gyártás. Miért nem csinálják? Néhány árunál elavultak a bruttó termelői és a fogyasz­tói árak. Az időnként végre­hajtott. termelési árrendezés sem oldotta meg a gondot. — Törpe zseblámpát kérek — hangzik gyakran. Kevés van belőle és még kevesebb lesz. A Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi gyáregysége ez óv második felében 15 009 darabot tudna belőle gyártani, és tudna ilyet gyártani még egy sor tanácsi vállalat, szö­vetkezet. is. A Sátoraljaújhe­lyi Faipari Ktsz 30 000 darab húsvágódeszkát, a Miskolci . Vasipari Vállalat nagy meny- nyiségű lejszűrőt gyártana; ha ... ha e cikkeknek a köz­vetlen anyagköltsége nem vol­na nagyobb, mint a fogyasz­tói ár. Ezekből ritkán vásá­rolnak az emberek. Ilyen áruknál engem például csep­pet sem zavar, ha indokolt esetben egy-két forinttal,, vagy fillérrel drágábban adják; megadom érte, mert szüksé­gem van rá. Ügy gondolom; mások is így vannak vele. Mire való altkor ez a merev­ség?!' Az idén Borsodban 8 válla-: lat. és 20 szövetkezet kapcso­lódik a keresett cikkek ter­melésébe. Ám több vállalat központja a fővárosban van; s így az adott egység önálló­ságának korlátozottsága miatt nem tud rugalmasan alkal­mazkodni az igényekhez. És akadályt jelent egyes üzemek, vállalatok monopol helyzete is. — Sajnos — közlik a kis­kereskedelmi vállalatoknál —, a nagykereskedelem monopol helyzetben van. Azt kell át­venni tőlük, amit. adnak. — A termelő vállalatok ki­szolgáltatottjai vagyunk —■' sóhajtanak a nagykereskedel­mi vállalatoknál. Azzal kell megelégednünk, amit kapunk; — Ha kötbéfezni mernénk őket — közlik mindketten —,' akkor bosszút állnak: nem adnak árut. És még egy. A gazdaságos-' ságra való törekvésnek mu­tatkozik egy negatív hatá­sa. A kiskereskedelem és a nagykereskedelem éppen any- nyi árut igyekszik tartalékol­ni, amennyiről úgy véli, hogy, az mindenképpen elfogy. Szá­mításon felüli igénynél az; egyébként kapható áru hiány­cikké válik. Mindenképpen meg kell keresni a módot és a lehetőséget az optimális tartalékok biztosítására. Enél- kül a kereskedelem nem lé­tezhet. , Kétségtelen,: » Jelentés, á. megállapítások sok vonatko­zásban nyitott kaput dönget­nek. A jövő évben életbe lé­pő új mechanizmus talán egy. tollvonással áthúzza a gátló tényezőket. Gondolunk itt a: vitás árkérdésekre, egyes, termelőegységek ő n állóságá­nak korlátozására, a termé­kek beszerzésének lehetősé-' geire. Dohát az árukra addig- is szükség van és némely szemlélet (a vélt vagy a. tény­leges monopol-, a burkolt karlell-helyzet) ma is éppen olyan hibás és káros, mint ahogy jövőre is befolyásol­hatja az áruellátást. És ezek-: re már most fel kell hívni az- illetékesek figyelmét, amelyet, a NEB megyei bizottsága. Ki vizsgálat és az alapos vita után meg is lesz. , < Csorba Barn* listáról való törlést, de másik : 8—10 lépett helyükbe. Pon- ! tosan nem lehet felmérni, de . hozzávetőleges számítás szc- : rint is ebben az évben 18—20 . millió forintos forgalmat „fa- : gyászt be” — ennyi igény ; marad kielégítetlenül. i O A kiskereskedelmi egységek ■ általában lelkiismeretesen ; számontaitják a keresett cik­keket, újból és újból megren­delik. (A bútorszYíkma eltér az általános gyakorlattól, mert itt a bolt vezetőjének nincs . lehetősége a keresett cikk > megrendelésére. A boltok hi- ' ába igényelnek, a nagykeres- < kedelmi vállalatok ezeknek csak bizonyos részét igazol­ják vissza, és még a vissza­igazolt tételeket se szállítják * le minden esetben. (Többek között elismerést érdemel a i Borsod-Heves megyei Vas- és' Műszaki Nagykereskedelmi, valamint a Papírértékesítési , Vállalat miskolci kirendelt­sége, amelyek rendkívüli igények esetében gyakran soron kívül is szállítanak árut a boltokba. Jó módszerrel dolgozik az elsőnek említett nagykereskedelmi vállalat, amely kartonok alapján tart­ja nyilván az egyes cikkeket és kéthetenként jelzi, hogy ■ milyen áruból nem tudja ki­elégíteni a megrendeléseket. A NEB-vizsgálat elisme- ■ réssel szól a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat ügyködéséről, amely a gazda­sági reform célkitűzései alapján és szellemében a központi árualapban mutatko- : zó hiányt egyéb forrásokból igyekszik biztosítani. Ez év első negyedében például 32 megyei, megyén túli termelő­vel kötött megállapodást az áru közvetlen beszerzésére, s így mintegy 7 millió forint értékben csökkentette a hi­ánycikkek körét ajándék- : tárgyban, műanyag háztartás,) cikkben, bútorban. Ezen túl­menően több milliós olyan készletet vásárolt fel az ipar- vállalatoktól — például • víz­vezetékszerelő anyagokat, für­dőkádakat — amelyek a la­kosság igényének kielégítését szolgálják. Hasonló módon igyekszik beszerezni az árut többek között a Mezőkövesd és Vidéke Körzeti Földmű- ; vesszövetkezet. Ez év első ne­gyedében több mint kétmillió forint értékű árut, főként lak- berendezési cikket szerzett így be. Újszerű kezdeménye­zésként Budapesten külön árubeszerzőt foglalkoztat, aki olyan áruféleségek felkutató- ■ sában ügyködik, amilyet a nagykereskedelmi vállalatok nem tudnak biztosítani. © — Ez év első negyedében . — hangzott a NEB-ülésen a vizsgálatvezető tájékoztatói a — a tanácsi vállalatok és a ktsz-ek 6—8 millió forint ér- , télében tudtak volna gyártani a keresett cikkekből, h.a ... Egyik gond az anyaghiány. . 3okan keresnek keritésfona- tot. Nincs hozzá elegendő hu- ; zal. Előfordul, hogy a szó- . cialista szektorban nincs, a kisiparban van kapacitás. A kisiparos a KETI útján ex- , portra gyárthat, de hazai cél­ra nem. Ugyanez az eset is- i métlődik meg a porcclánáruk i esetében. A Hollóházi Porce­lángyárban, a Bodrogkcrcsz- < túri Kerámia Klsz-ben van I kapacitás. Bizonyos árufélesé- 1 leket exportra gyárthatnak, s I Rádióbeszédében Mobutu kö­zölte, hogy a kora hajnali órákban két ismeretlen nem­zetiségű repülőgép külföldiek­ből álló rohamaszlagokat do­bott le ejtőernyővel a Ki­sangani repülőtéren. A táma­dók a repülőteret elfoglalták. Ezzel egy időben fehér telepe­sek Bukavu városban megtá­madták a kongói nemzeti had­sereg egységeit, amelyek ellen­állást fejtenek ki. Mobutu bejelentette, hogy az ország egész területére szükségállapotot rendelt cl. Felhívta a lakosságot, hogy támogassa a hadsere­get és legyen éber. Az elnök közölte, hogy Kon­gó tájékoztatta az ENSZ Biz­tonsági Tanácsát és az Afrikai Egységszervezetet — „az ag­resszióról, amely súlyosan fe­nyegeti Kongó szuverenitását”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom