Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-19 / 168. szám

Szerda, 1967. július 13.

ESZAKMAGYARORSZAG

3

A Lenin Kohászati Művekben is sok vonatkozásban erezhető már az új gazdasági mechanizmus előhatása. Rendkívül sokat törődnek például a gyár termékeit vásárlók többletigényeinek kielégítésé- vel. Ezért adtak a kovácsoló gyáregység dolgozói eddigi tervükön felül már mintegy 500 tonna fazonórut. A csa- ^argyáriak pedig csaknem 200 tonna csavaráruval gyártottak többet a tervezettnél.

Pamutsapháh Osdrél — külföldre

Alig másfél hónappal ezelőtt úgynevezett bedolgozói részleget nyitott Özdon a Budapesti Kötő Szövetkezet. Mintegy 240 ózdi nőnek biztosítottak ezzel munkát. Mégpedig olyan munkát, amit a háztartás mellett, otthon is elvégezhetnek. A részleg Ugyanis bébi pamutsapkákat és kabátkákat készít. Valamennyit exportra. Munkájukba eddig még nem volt kifogás. A külföldi megrendelés már a jövő évre is biztosítva van. Az ózdi bedolgozó részleg létszámát pedig háromszázra akarják emelni.

ivásár lesz a Hortobágyon

A miskolci és borsodi lakosok is szívesen járnak a közeli szomszédba, a Hortobágyra, Debrecenbe, Hajdúszoboszlóra, Hajdúnánásra, és más érdekes hajdúsági helyekre kirándulni. A Hajdúság idegenforgalmi Programja augusztusban, az Alkotmány ünnepének tiszteletére különösen gazdag lesz. A Hortobágyi Intéző Bizottság, a Hajdú-Bihar Megyei Idegenforgalmi Hivatal, a megyei tanács és a debreceni múzeum augusztus 13-tól 20-ig bendezi meg a múltjáról híres S most „bizonyos korszerűsítésekkel” felelevenített hídi- üásárt. (Azért nevezték és nevezik hídivásárnak, mert a híres hortobágyi kilenclyukú híd mellett tartják.)

Az idei hídivásári program *Sen gazdagnak ígérkezik. Augusztus 13-án, a megnyitás "apján „Elő népművészet” éímmel kiállítás is nyílik, ámelyen bemutatják a hajdú- népművészeti alkotások ~~ köztük a csikóbőrös kulacs f® a nádudvari fekete kerámia készítését.

Ezúttal, Magyarországon élőször rendezik meg az orszá- pásztortalálkozót: hortobágyi, bugaci és bakonyi csíkosok, gulyások, kanászok, számadók részvételével. A hortobágyi, hídivásárnak gazdag kulturális programja is lesz. Augusztus 19-én este, a Hor- mbágy folyóra épített vízi kzínpadon népi táncegyüttesek mutatják be műsorukat.

. Augusztus 20-án, Alkotmányunk születésnapján, a hor- mbágyi hídivásárt nagyszabású lovasbemutatóval zárják.

Legfontosabb

^

73 a j n p együttműködését;

19(19tUK fejlődését

1

I

♦

Mindennap tenni kell valamit A

Nem véletlen, hogy az utóbbi hónapok során, de különösen a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa óta megyénk tsz-tagsága körében is egyik leggyakoribb beszédtéma a termelőszövetkezeti szövetségek megalakítása. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a tsz-tagság egésze nagy várakozással tekint a feladatait, tevékenységét tekintve eddig még csak nagyjából körvonalazott szövetségek munkája elé. Mert a „körvonalakat” tekintve is bizonyos, hogy a szövetségek minden tekintetben, hozzáértő szakemberek közreműködésével képviselik majd a tagszövetkezetek érdekeit; segítenek az áruértékesítés szempontjából igen fontos piackutatásban, az értékesítési szerződések megkötésében; s a termelési, a távlati tervek kidolgozásában. S ha másban nem, csak az itt felsoroltakban tevékenykednének a termelőszövetkezeti szövetségek, már akkor is érthető, jogos a tsz-vezetők, a szakemberek, a tsz-tagság várakozása, bizakodása.

Természetesen bármilyen nagyszerű feladatokkal megbízott szövetség, vagy testület csak akkor dolgozhat eredményesen, ha rátermett vezetők irányítják munkáját, illetve, ha rátermett, hozzáértő szakemberek tevékenykednek a feladatok megoldásán. A termelőszövetkezeti szövetségek eredményes munkájának is egyik alapvető feltétele, hogy olyan megbízottak, küldöttek képviseljék a tagszövetkezeteket, s a küldöttek olyan vezetőséget, elnökséget válasszanak, olyan függetlenített appa- rátust bízzanak meg a szakfeladatokkal, amely minden tekintetben képes eleget tenni a szövetkezetek megbízatásainak.

Négy szövetség

Most, 'három hónappal a

szövetségek megalakításában állást foglaló termelőszövetkezeti kongresszus után Borsod megyében is immár a szövetségek megalakítása, a megfelelő. hozzáértő szakemberek kiválasztása és megválasztása a következő lépés, a közvetlen feladat. Erről tanácskozott, e kérdésekben foglalt állást _ néhány nappal ezelőtt, — július 15-én — a termelőszövetkezeti szövetségek megválasztását, létrehozását segítő megyei előkészítő bizottság. Illetve a közben több termelőszövetkezeti elnökkel, az egyes területek képviseletében tanácskozó szakemberrel kibővített előkészítő bizottság.

Dr. Pusztai Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, az előkészítő bizottság elnöke ismertette a bizottság tagjai előtt, milyen lépések történtek az elmúlt hetek során az egyes területeken, milyen munkát végeztek a területi megbízottak, területi előkészítő bizottságok, illetve milyen feladat vár az elkövetkező napokban a bizottságokra.

A megyei pártbizottság korábbi javaslatával egyetértésben Borsod megye termelőszövetkezeti szakemberei, vezetői is úgy döntöttek, hogy a területi- és tájegységeknek megfelelően négy szövetség alakuljon a megye területén. Így, az cncsi járásban gazdálkodó 66 közös gazdaság egy szövetségbe tömörüljön, „Hernádmenti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége” néven, encsi székhellyel, az edelénvi és ózdi járások 59 közössége „Északborsodi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége” néven, kazincbarcikai székhellyel, a miskolci, mezőkövesdi és me- zőcsáti járások 82 közös gazdasága „Délborsodi Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége” név alatt miskolci székhellyel és a szerencsi és sátoraljaújhelyi járások 67 közössége „Hegyaljai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége” néven,' sárospataki székhellyel.

Általában helyeslik a termelőszövetkezetek azt az elképzelést is, hogy az egyes szövetségek 9—11, a termelőszövetkezetek küldöttei közül delegált elnökséget, különböző bizottságokat: ellenőrző bizottságot, versenybizottságot, termelési-, áruértékesítési bizottságot, egy nem függetlenített elnököt, egy függetlenített titkárt válasszanak és a függetlenített szakapparátus 7—8 szakemberből tevődjön össze.

Nincs különösebb ellenvetés a fenntartási költségek, a hozzájárulás tekintetében sem. Előzetes számítások szerint 100 kataszteri hold művelt terület után 250 forint és egymillió forint bruttó termelési érték után 750 forint lesz a hozzájárulás egv-eev közös gazdaság részéitől. Ez azonban csak előzetes irányszám, hiszen attól függ a hozzájárulás, hogy fedezi-e, illetve, milyen összeg fedezi a függetlenített apparátus fenntartását!

A megyei előkészítő bizottság megegyezett abban, hogy a területi előkészítő bizottságok a termelőszövetkezeti kongresszus által elfogadott irányelvek alapján augusztus 20-ig elkészítik az előzetes, az alakuló gyűlés elé terjesztendő szövetségi alapszabályt, az ügvrendtervezetet és megbeszélik a termelőszövetkezetekkel. mely napokon tárgyalja a tsz közgyűlése a csatlakozás ügyét. A csatlakozó közgyűléseket, amelyeken a tsz-ek a küldötteket is megválasztják, augusztus 26-tól tartanák megyénk területein!

Sok szó esett az előkészítő bizottság ülésén a szövetségek majdani tevékenységéről és n szövetségek munkájának irányításáról, — no és a szövetségen belüli demokratizmusról. Az magától értetődő dolog, hogy a termelőszövetkezeteknek szuverén joga eldönteni, tagja lesz-e a szövetségnek, vagy nem. Az encsi járásban például már, kissé előre lépve az elmúlt hetek során, megtartották a közös gazdaságok a csatlakozás fölötti vitát. Valamennyi termelőszövetkezet tagsága helyesnek látta a csatlakozást és sokat várnak a szövetségtől. Megyénk más területein azonban még csak ezután kerül sor a közgyűlésekz esztendő második felében járunk, és most már minden nappal érzékelhetőbb közelségbe kerül az új gazdasági mechanizmus bevezetésének dátuma: 1968. január 1. A politikai és gazdasági munkában országszerte, megyeszerte lépten-nyomon tapasztalhatjuk az előkészületek sokféle jelét. Számos intézkedés született már például a tervmutatók számának csökkentésére, a nyereségnövelés sajátos formáinak keresésére, a kötetlenebb létszám- és bér- gazdálkodásra stb. A napokban látott napvilágot a Minisztertanács két nagy jelentőségű határozata a heti munkaidő csökkentéséről és a mezőgazdasági termékek felvásárlásának, forgalmazásának új rendjéről. Mindezek, s a közeljövőben várható új rendeletek, szabályzatok, intézkedések együttesen azt a célt szolgálják, hogy minél zökkenőmerite- sebben térjünk át az új gazdálkodási rendszerre.

Arról is sok szó esett mór, hogy az új mechanizmus elemeinek bevezetése nem csupán az egyes minisztériumok, gazdasági vezetők, tehát „felsőbb szervek”, hanem az egész dolgozó nép ügye. Valamennyiünk közös egyetértésére, fegyelmezettebb, jobb munkájára van szükség, hogy az intézkedéseket, a terveket helyesen értelmezzük és helyesen valósítsuk meg. A gyárakban, üzemekben, s a mezőgazdaságban sokféle gondolatot fogalmaznak meg, ha az új gazdasági mechanizmusról esik szó. Vannak persze pesszimista okoskodók is. Olyan emberek, akik már előre igyekeznek bizonyos kibúvókat, takarókat keresni, mert — úgymond —, akkor is lesznek hibák, lesz akadozó anyagellátás, hiánycikkek utáni hajsza az üzletekben, s a megfelelő munkát nem megfelelően elismerő bérezés. Az ilyen „ürügyet”, „takarókat” kereső emberek rendszerint azt keresik, amit okolni lehet, de az ilyen felfogásokkal szemben nagy a felháborodás. „Ki is hinné — fogalmazta meg levelében egy diósgyőri munkás —, hogy az új mechanizmus olyan automatizmus lesz, amely néhány gomb megnyomása után önmagától mindent a helyére rak? Gondolkodó és az életet ismerő ember nem hisz ilyet, de azt sem hiszi — sőt, tudja az ellenkezőjét —, hogy a gazdasági életben levő bosz- szantó fonákságok és ellentmondások elkerülhetetlenek ...”

Az új gazdasági mechanizmus a jövedelmezőbb, a közösség és az egyén érdekeit egyaránt jobban szolgáló gazdálkodás tettekre serkentő kereteit teremti meg — mondják a munkások és ezért jogos igényekkel, reményekkel tekintenek a következő évek felé. Érthetőek ezek a jogos remények, hiszen a vásárló például jobban igényli, hogy „érte” legyenek az üzletek, s ennek megfelelően bánjanak is vele; a jó szakmunkás is jogosan elvárja, hogy a többletnyereség hozzájuttassa őt a megfelelő bérhez; a háziasszony sem akar bosszankodni amiatt, hogy hetekág- hónapoldg kell várnia filléres javításokra.

A példák további sorolása szükségtelen, hiszen szűkebb környezetében mindenki tudja, mit vár az új mechanizmustól. De vajon mindenki meg is tesz-e mindent azért, hogy mindaz, amit nem csodaként, hanem az ésszerűség diktálta eredményként várunk, meg is valósuljon? Vajon az üzletekben, amelyektől elvárjuk, hogy majd „értünk” legyenek, töprengenek-e már most azon, milyen legyen az áruellátás, a választékbővítés, a jó modor ... Vagy csak 1968. január elseje után akarnak ezen gondolkodni? Nagyon sok példát említhetnénk a helyes kezdeményezésekről, tapasztalatokról.

B gén, mindannyian so- | kát várunk, de nem “ kergetünk illúziókat. Tudjuk, hogy mód és lehetőség teremtődik minden tekintetben a jobb, korszerűbb gazdálkodásra, az egyén érdekeltségének növelésére, a szocialista gazdaságban bőven rejlő, s ma még nem kamatoztatott erők feltárására, szolgálatba állítására. De ezekkel a lehetőségekkel már most élni kell, más szóval: mór most, az év második felében úgy kell dolgoznunk, élnünk, hogy az új mechanizmusról ne csak szavakban vitázzunk, hanem tettekkel is igazoljuk érveinket, állításaink valódiságát. Némely helyen „főpróbának” nevezik az új mechanizmus bevezetésére tett kísérleteket. S ez nem is rossz kifejezés, A próba során megmutatkoznak a hibák: mit kell javítani, finomítani. Ügy véljük, éppen elég rendelet, kormányhatározat jelent már meg. éppen elég „eligazítás” történt azért, hogy ilyen főpróbákat tartsanak ott is, ahol korábban erre néni kaptak megbízatást.

Ö. M.

Harminchét milliós beruházás

Súlyban

k

A napokban hírt adtunk ró- milyen fejlődés előtt áll a Hükk déli lejtőin a már évszázados múltra visszatekintő teólőkultúra. A sajátos zarna- jú. kitűnő borokat, az egyre JAbb csemegeszőlőt termő púkkal,iái borvidék és az itteni híres gyümölcskultúra felvirágoztatása, jövedelmező,sége

S

zempontjából is igen fontos eruházás megvalósításához

kezdenek hozzá az elkövetkező napokban.

, Elkészültek a Sály határában felépítendő szőlő- és gyü- rnölcsfeldolgozó kombinát terhei. Az Ultetvénytervező Vállalat szakemberei e héten adták

át a terveket a sályi Szabad

Föld Termelőszövetkezetnek. A mintegy 37 millió forint összegű beruházásból nagy szőlőfeldolgozó, pince és palackozó üzem, valamint őszibarack osztályozó, barackló feldolgozó épül. A szőlő- és gyümölcsfeldolgozó kombinátban a hulladék sem vész kárba: cefretároló és szeszlepárló üzem építése »«: szerepel a tervben. A szakemberek szerint a hatalmas beruházás öthat éven belül megtérül.

Nemcsak a sályi, hanem a szomszédos borsodgeszti határ szőlőinek és gyümölcsöseinek termését is sokkal jobban értékesíthetik a beruházás révén. Az ország legkorszerűbb szőlő- és őszibarack feldolgozója 430 hold nagyüzemi szőlő, 350 hold őszibarackos és 40 hold szilvás termésének hasznosítására épül. A Sály és Borsodgeszt határában levő, 350 holdon elterülő hatalmas őszibarackos jövőre már termőre fordul, a nagyüzemi szőlők termése is tekintélyes, sőt. a két község háztáji kertjeiből is sok feldolgozni való vár majd a kombinátra, kézért siettetik az építkezést, amelyet a tervek szerint 1969 végére teljes egészében befejeznek.

Sorozatiján készülnek a tengerjáró hajók - Budapesten

A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységének öble jelenleg tengeri kikötőhöz hasonlít. Nyolc tengerjáró hajó ringatózik a Duna vizén. Sorozatban készülnek a külföldi megrendelők részére a ma már világhírű angyalföldi tengerjárók.

1 : *

Nem tengeri kikötőben készült ez a felvétel, hanem az angyalföldi öbölben. Készülnek a világhírű magyar tengerjáró hajók.

re, a döntésekre. Egy bizonyos, hogy éppen, mert a szövetségek mindenként valamennyi termelőszövetkezet, a területen tevékenykedő közös gazdaság érdekeit képviselik, aligha lesz olyan közösség, amely ne az összefogás mellett döntene. Annál is inkább, mert hiszen a szövetség tevékenykedését a tagság határozza meg. A tagság ad megbízatást a küldöttek határozata alapján: milyen fontos feladatokat végezzen el a függetlenített apparátus.

Ön li étit esség

Az egyes szövetkezeteknek természetesen jogukban áll bármikor kilépni is a szövetségből, ha a tsz vezetőségének javaslata alapján a közgyűlés úgy határoz. Abban is egyetértett a megyei előkészítő bizottság, egyetértenek az eddig megkérdezett termelőszövetkezeti vezetők, szakemberek, hogy a szövetségek ne ezernyi, széteső operatív feladatokkal bíbelődjenek, hanem a termelőszövetkezetek társadalmi-, gazdasági együttműködési és képviseleti szervei legyenek, ezeken a területeken fejtsenek ki eredményes munkát. Illetve amennyiben a szövetségi ülés úgy dönt más. de a szocialista elvekkel soha nem ütköző megbízatást is elláthatnak, kötelesek ellátni.

Az előkészítő bizottság ülésén részt vett. s felszólalt Vaskó Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. A legfontosabbról: a következő lépések alapos meggondolásáról, a szövetségek vezetőinek jó kiválasztásáról gs a függetlenített apparátus, a szakemberele szerepéről szólt elsősorban.

Ugyanakkor hangsúlyozta Vaskó elvtárs azt is, hogy az elkövetkezendő napokban

nagy gondot kell fordítani arra, hogy ne csak a tsz-vezetők, hanem a tsz-tagság egésze ismerje a szövetség majdani teendőit, tevékenységét, fontosságát.

Az elkövetkezendő hetek során tehát a megye négy területén. tájegységén, hosszú, megfontolt előkészítő munka után valóban a konkrét megvalósítás szakaszához érkezik a termelőszövetkezeti szövetségek életre hívása. S hogy az indulás sikeres legyen, ehhez feltétlenül jó segítséget nyújthatna, kell hogy nyújtsanak a tanácsok hozzáértő szakemberei, a kommunista szakemberek. Közös gazdaságaink erre mindenütt igényt is tartanak!

Barcsa Sándor