Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-11 / 136. szám

Tasárnap, IDS”, június IX, észarmagtarorszAg C)r£j O.I2Ü hold takarmány Fenn. megyénk északi szé­lén utolsó termelőszövetkezet a szini' Jósvavölgye, feljebb már csak Jósvafő és Aggtelek húzódik olyan minőségű föl­dekkel, ahol egyelőre nem ki­fizető a közös gazdálkodás. Szin és Szinpetri. egy tsz-ben egyesült, így közösen meg­birkóznak a gondokkal. Ili lerem a iioiiibolílafon ? A Jósvavölgye Termelőszö­vetkezet vezetősége és tagsága sok mindent kipróbált már a közös gazdálkodás ideje alatt. Most már maguk is világosan látják, hogy a lejtős területen csak úgy tudnak boldogulni, ha intenzivebb állattenyésztést folytatnak. Az állatlétszám fejlesztésé­nek azonban ismét a rossz minőségű talaj szabott határt. Ez évben mintegy száz hold­nyi területet arra szántak, hogy megtermeljék az állat­állomány részére szükséges takarmányt. Jövőjük további megalapozását csakis ettől várhatják. Ez évben további hét vem­hes üszőt vásároltak, s húsz darab hízómarhára kötöttek szerződést. Ügy tervezik, hogy az elkövetkező évben — a ta­karmánybázis biztosításával — kétszeresére emelik a szerző­déses hízók számát. bizalmat lanság ? Nagy gondot okozott a tsz vezetőségének, hogy az idén még nem tudtak előleget fi­zetni a tagoknál-e. Ennek főleg az az oka, hogy a bank nem fogadta el tervüket, mert ma­gasnak találták a mészége- lésre betervezett összeget. A Jósvavölgyében évek óla foglalkoznak mészégetéssel, s ez mindig nagyobb bevételt Az új Munka Törvényköny­ve tervezetről tartottak anké- tot a megyei, járási párt- és szakszervezeti vezetők részvé­telével az SZMT-székházban. A részvevők dr. Molnár Dá­nielnek, a SZOT jogi alosz­tálya vezetőjének tájékoztató­ja és dr. Suth Péternek, a SZOT osztályvezetőjének ki­egészítője, valamint Dojcsák Jánosnak, a megyei pártbi­zottság titkárának felszólalása alapján vitatták a sok száz­ezer embert érintő rendelet- tervezetet. Az országban, a megyében, valamint az itt lezajló vitá­ban többek között a következő kérdések szerepeltek. — SZÜKSÉG VAN-E ÜJ MUN­KA TÖRVÉNYKÖNYVRE. VAGY elég a regi kiegészítése is? — A Munka Törvénykönyve 1951- ben jelent meg. Már két év múlva kiegészítésre szorult és azóta is többször .módosították. A centra­lizált Irányításhoz igazodott, így fcök pontja már ellentétes a gazda­ságirányítási reform alapciveivel. Tehát újat kell kiadni, amely az új gazdasági mechanizmusra való felkészülést, a célkitűzések meg­valósítását segíti. — EZ TÖRVÉNY. VAGY TÖR­VÉNYEREJŰ RENDELET LESZ? — A széles körű demokratizmus biztosítása végett vitára bocsát­ják a tervezetet. Végleges megfo­galmazásánál figyelembe veszik a dolgozók Javaslatait, észrevételeit. Ezután kerül a Minisztert«*n ícs, majd az országgyűlés elé, tehát törvényszlntű lesz. — SZERKEZETILEG? •— Három szintű lesz. 1. a tör­vény, 2. a végrehajtási utasítás, 3. a funkcionális (az illetékes minisz­tériumoknak szóló) végrehajtási utasítás. — A SZAKMAI VITA EDDIGI TAPASZTALATAI? — Az általános tapasztalat sze-/ Hnt megfelelő, segíti az új mechaJ nizmus bevezetését, alkalmazását. — VITATOTT KÉRDÉSEK? — Jelenleg: a szakszervezeti egyetértési jog az egyedi esetek­re vonatkozik. A Jövőben: a szak- szervezetnek a szabályok megalko­tásában vari egyetértési joga, de cgycdi esetekben nincs. A terve­det szerint a gazdasági vezető Egyedi esetekben önállóan dönt­het. (Ez persze nem zárja ki a véleménykérést.) Vannak, akik emiatt berzenkednek. Ez abból adódik, hogy vagy ismerik eléggé ennek előnyét, Várható kihatá­sát, vagy mcgszokottságból, bizal­matlanságból jobban helyeslik a ré.git. Abból kell kiindulni, hogy a Eazdiiságt vezelök a ml vezetőink, a. népből valók, akiknek az eddi­ginél több bizalmat adhatunk, sőt, kell adnunk a gazdasági vezetés Rugalmasságának biztosítására, h’gyébként: a szakszervezet mindig flhct vétójoggal egyedi esetekben ha azt tapasztalja, hogy a gaz­dasági vezetés nem tartja be a érvényeket. — HOGYAN ALAKUL A FEL­MONDÁS? *— Két javaslat van. Ki kell böví- * fenj a felmondási okokat. E/. »UmbeköíŐsdl lenne. A másik: ne kelljen Indokolni az elbocsátási, viszont a törvénytelenségekhez jelentett a tervezettnél. Tehát nem volt semmi ok a bizal­matlanságra, hiszen a tsz ez ideig mérleghiány nélkül gaz­dálkodott. Most már elérkezett a bir- kagyapjú-nyírás v ideje, úgy hogy hamarosan'sor kerül az előlegfizetésre — saját erőből is. A tsz tagságának mégis rosszul esett a bank túlzott óvatossága. Ezer mázsa burgouya Az erdők aljában holdan­ként megterem a 150 mázsa burgonya. A tsz vezetősége szerződést kötött burgonyave­tőmag termelésre is. Ügy ter­vezik, hogy ezer mázsát érté­kesítenek szerződés útján, de csaknem kétezer mázsa ter­mést várnak. Lejtős területeken mindig jó pénzt jelent bizonyos vető­magvak termesztése, ha a tsz- ek vezetősége hozzá mer kez­deni. A szerződéses magter­mesztés a Jósvavölgyében is beváltja majd a hozzáfűzött pénzügyi reményeket. Cigándra borongós, esős na­pon érkeztem. A Petőfi Terme­lőszövetkezet vezetői együtt ültek az irodában, és arról ta­nakodtak, mit csináljanak majd azokkal a földekkel, amelyekről még mindig nem tudták elvezetni a belvizet. Van még ilyen föld, sajnos, legalább ötszáz hold. Végül úgy határoztak, hogy július végéig vetnek: a terület kiszáradásának sorrendjében különböző tenyészidejű takar­mánynövényeket. Mert a föl­det hasznosítani kell. Mindenki megtalálta számítását Ezután a két termelőszövet­kezet, a Petőfi és a Szőke Ti­sza egyesülésének körülmé­nyeiről beszélgettünk. Nem volt könnyű munka, kereken egy évig tartott az előkészítés. A Petőfi ugyanis jól gazdálko­dott. évek óla 12 000 forint íö- előtti átlagos évi jövedelmet biztosított tagjainak, a Szőke Tisza ennek csak a felét.. Em­legették itt már régebben is az egyesülést, de mindkét gaz­daság tagjai féltek. A Petőfi tagjai attól, hogy a Szőke Ti­sza tagjai nem fognak szorgal­masan dolgozni, a Szőke Tisza tagjai meg attól, hogy a Pető­fiben nem támogatják a ház­táji gazdálkodást. A sok vita, beszélgetés után azonban az elmúlt év végén kimondták az egyesülést. A Petőfi ugyanis régi termelőszövetkezet, tagjai érezték kötelességüket, a Sző­ke Tisza tagjai meg jobban akartak keresni. A két terme­lőszövetkezetből alakult Pető­fi 4200 hold területen gazdál­kodik. Az összes tag jelenleg 709, közülük 667 rendszeresen dolgozik, a többi idős. nyugdí­jas. A rendszeresen besegítő családtagok száma átlagosan 150. Az egyesítés óta ellelt öt hó­nap múltán mindenki elége­dett. A volt Szőke Tisza tagjai nagyszerűen beilleszkedtek az új kollektívába, szorgalmasan dolgoznak. Háztáji gazdaságuk is megmaradt, takarmányt is kapnak a közösből. Teljes az egyetértés, legfeljebb egy-egy emberre van időnként panasz. — Az egyesítés jobban si­vezethcl. A.z egészsúfres Javaslat kötetlenebb felmondást biztosít a vállalat és a do gozó számára is. A felmondási idő az eltöltött mun­kaviszony és a beosztás arányában maximálisan hat hónapig terjed­het. — HOGYAN VÉDI A TISZTSÉG­VISELŐKET? — A munkaszerződés-módosítás csak a tisztségviselő dolgozók hoz­zájárulásával lehetséges. Javaslat: a védelmet terjesszék ki a párt-, a KISZ-tisztség viselőkre, a mun­kaügyi döntőbizottsági tagokra, a népi ülnökökre stb. is. Ezzel — az ankét szerint — egyet lehet érteni. — A KOLLEKTIV SZERZŐDÉS? — l!)68. január 1-től a vállala­toknál a kollektív szerződés lép életbe. Ez a vállalat alkotmánya, amely a dolgozók alapvető jogait, kötelességeit tartalmazza, a mun­kaviszony keletkezésétől a megszű­néséig. A kollektív szerződést a helyi sajátosságoknak megfelelő­en, a gazdasági vezető és a szak- szervezet közös véleménye alapján formálják ki. Vállalati szinten ez a legszélesebb szabályozási lehető­ség. Figyelemre méltó: a törzsgár- da-lngoknnk az eddiginél nagyobb védelmet bitzosít. Adható a törzs­gárda tagoknak 1—12 napig ter­jedő, az eddigi szabadságon felüli pótszabadság is, így az összes sza­badság 36 napig terjedhet. To­vábbá a folyamatosság érdekében minden munkaviszonyt össze kell számolni. , — ÜJ SZAKSZERVEZETI JOG? — A vétójog, amelyet a szakszer­vezet a szocialista erkölcsöt, a törvényt sértő gazdasági vezetővel szemben alkalmazhat. Javaslati helyes, ha a szakszervezet a vétó­jog gyakorlása előtt kikéri az il­letékes pártszerv véleményét is. Az elhangzott viták azt mutat Iák: sokan helyeslik, hogy a Munka Törvénykönyve tervezet előírja: a dolgozónak a gyárkapun túl is a vállalati dolgozóhoz méltóan kell élnie. — A KOLLEKTIV SZERZŐDÉS J O V A11A G Y A S A110 Z SZU K S E­GES-E A SZAKSZERVEZET FEL­SŐBB SZERVÉNEK BELEEGYE­ZÉSE? — A kollektív szerződés jóváha­gyása a vállalatnál történik. Nem szükséges hozzá a felsőbb szerv jóváhagyása. A felsőbb szerv azon­ban ellenőrizheti, s adott esetben megteheti a szükséges intézkedése­ket. Ez csak néhány kiragadott példa az általános, valamint az SZMT-székházban elhang­zott vitákból. A részvevők sok hasznos észrevételt, javas­latot tettek, amelyet a SZOT képviselői továbbítanak, il­letve felhasználnak. Egyel azonban érdemes) megjegyez­ni: a felszólalások azt tükrö­zik, hogy a párt- és a szak- szervezeti vezetők nagyon jól ismerik életünk minden rez­dülését, nagy hozzáértéssel, a társadalomért és az egyéni sorsokért érzett, felelősséggel mondták el észrevételeiket, javaslataikat. Cs. B. Bevált módszer a nyers vas kén ta rtal mának csők ken tésére Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben, helyi szakemberek tervei alapján, különleges berendezé­sekkel felszerelt üzemrészt lé­tesítettek a nyersvas egyik leggyakrabban előforduló szennyező anyagának, a kén­tartalomnak csökkentésére. Ezt úgy érik el, hogy az üstbe csapolt folyékony vasba hőálló csövön mészporkeveré- ket fúvalnak sűrített levegő­vel, miáltal a vasból a kén nagyobb arányban, az eddigi tapasztalat szerint általában negyven százalékban eltávo­zik. Az ily módon kezelt, tisztább nyersvas jelentős mértékben lehetővé teszi az acél minőségének, az acél­gyártás gazdaságosságának ja­vítását. A tisztább alapanyag használatával ugyanis csökken az acélkikészítés adagideje, s kevesebb lesz a fűtőanyag felhasználás is. A IX. pártkongresszus határozatának szellemében A Tiszai Vegyikombinátban behatóan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy 1968-ban — ha a feltételek erre megér­nek — bevezetik a csökkentett munkaidőt, azaz a 44 órás munkahetet Az illetékes szervek megbí­zásából a TVK szakszervezeti bizottsága és a vállalatvezetés tíz tagú brigádot alakított, amelynek feladatává tették, hogy mérje fel a lehetőségeket és dolgozza ki javaslatát a 44 órás munkahét bevezetésére. A bizottság megkezdte a munkát. Az új és az üzemi gyakorlat során jól bevált kéntelenítő módszerrel az idén kétszáz­ezer tonna nyersvas kezelését vállalták. A jubileumi ver­senyben, a • berendezés tökéle- | tesebb kihasználásával, az ese­dékes tervnél Is jóval többet, eddig már százezer tonna nyersvasat kezeltek. Ezek alapján remény van rá, hogy év végéig az eredetileg vállalt mennyiséget is megtetézik, ami több millió forint értékű hasznával számottevően járul majd az üzem gazdasági eredményének javításához, illetve a feldolgozó üzemek jobb minőségű acélellátásához. A kéntelenftési eljárást egyébként tovább szélesítik. Erre a célra már készül egy másik, a jelenleginél is kor­szerűbb berendezés, amelynek üzembe helyezésével az ózdi nagyolvasztómű teljes vnster- melését kéntelenftési eljárás­nak vethetik alá. Ennek a tö­kéletesített kéntelenítő beren­dezésnek tervdokumentáció­ját, valamint műszaki leírását átadják a KGST-országok kohóipar! üzemeinek is. „Olyan mint egy új, modern gép. Ssentsimonban már feladatokkal várjál; a területi tsz-szövetségek megalakulását u — Sokat beszélgetünk a pártkongresszus óta a termelö- i szövetkezeti szövetségek meg­alakításáról — mondja Dobos Dezső, a szentsimoni Haladás Tsz elnöke. — A tagságnak mi a vélemé­nye róla? —• Míg a vélemény kialakul, meg kell hányni-vetni a dol- ! gokat. Először -is meg kellett I értetni az emberekkel, hogy miről van szó. J — Nehéz volt? Az elnök magabiztosan mo­solyog. majd hosszas fejtege­tésbe kezd. Elmondja mind­azt, amit annyiszor hangoz­tatott már a szentsimoniak előtt is: — Mi csak a magunk egy­szerű nyelvén értünk szót. Azt mondtam: Nézzék embe­rek, ezt a tsz-szövetséget te­kintsék úgy, mint egy igen modem és korszerű gépet. Amikor elhatározzuk. hogy vásárolunk egy gépet, leg­többször csak annyit tudunk róla, hogy megkönnyíti a fi­zikai munkát, hogy . gazdasá­gos. Ez meg csak az első lépés. Amikor már itt van a modern gép, bizony, sokat kell rájua igazítani, hogy kéz alá dolgoz­zék, hogy a legjobban tudjuk hasznosítani. Így képzelem ezt az egészen új és eddig ismeret­len szövetséget is. Azt el kell ismerni, azok alapján, amit ed­dig tudunk a tervekről, hogy hasznunkat fogja szolgálni, gazdaságos lesz, ha beválik. Ahhoz, hogy beváljék, talán igazítani kell rajta. Mit? Azt majd altkor tudjuk meg, ha már működni fog ... akár egy új, modern gép. — A mi tagságunk ezzel tel­jesen egyetért — folytatja az elnök —, várjuk a szövetség megalakulását, méghozzá fel­adatokkal. — Például milyen problé­ma elintézését várják tőle? — Legnagyobb gondunk a nehézkes pénzkezelési mód­szer. Ez persze az önállóság kérdése. , — A vezetés adminisztratív nehézsége ez, vagy a tagság is megérzi? — Bizony, megérzi. Csak egy példát mondok: ha a ház­tájiból szerződnek szarvas- marha hizlalásra, vagy üsző- nevelésre, két út van. A köz­vetlen egyezség a gazda és a vállalat között, s akkoi a tag az állat leadása után rövid idő alatt pénzhez jut. A közös szempontjából azonban az a jobb, ha a szerződés, a háztá­jiban is, a tsz-en keresztül tör­ténik. így ez a tsz-nek is pénzt jelent, méghozzá nem is kis összeget, ami később közvet­ve a tagság hasznát is szol­gálja. Igen ám, de a mi közve­títésünkkel a pénzügyi huza­vona miatt a gazda csak.jóval később kapja kézhez pénzét. Van más példa is. Elmondot­ta Dobos Dezső, hogy négy község, Hangony. Szcntsimon, Domaháza és Sikátor szerződé­ses viszonyban áll a Tejipari Vállalattal. A tejjel azonban nem nagyon igyekeznek a tagok, pedig van tejelő tehén bőven a háztájiban. Itt is az a probléma, hogy a tej árát elő­ször a társulás központjába, Hangonyba utalják át, s csak igen sokára ér a tagsághoz. Pillanatnyilag nincs nagyobb gond, mert Szentsimonban csupán egy gazda ad el így te­jet, azt az egyet havonta ki­fizetik a házi pénztárból. Ha azonban húszán .hordanák, a jelenlegi pénzügyi rendszer nehézségei miatt talán ne­gyedévenként látnának pénzt belőle. — Azt várjuk a tsz területi szövetségétől, hogy elsősorban ilyen vonatkozású gondjainkon segítsen majd — közli a tagság j óhaját a Haladás Tsz elnöke. I A. L 1 került, mint ahogy reméltük — mondotta György Károly elnök. — Harmonikus a mun­kamenet, a szorgalom és a fe­gyelem. A legnagyobb prob­lémánk is megoldódott: van már jól képzett mezőgazdá­szunk ... JXent feleslegesen kidobott pens... A jól képzett mezőgazdász — azaz: főmezőgazdász — Bc- linszki János, aki április 15-én vállalta el a cigándi Petőfi Termelőszövetkezet szaknuü irányítását, addig a Sátoralja­újhelyi Járási Tanács mező- gazdasági osztályának vezető­je volt. Jelenleg ő az egyetlen egyetemi végzettségű szakem­ber a termelőszövetkezetben. Hét technikumi végzettségű szakember is dolgozik ugyan a szövetkezetben, de a 4200 holdas gazdaság ennél több szakembert tudna alkalmazni. Az elnök és a vezetőség tagjai azonban már a meglévő szak­emberellátottsággal is elége­dettek. — Ez már eredmény —• mondta a község párt titkára; Koleszár Dénes. — Régebben itt nem szerették a szakembe­reket. A szövetkezet tagjai fe­leslegesen kidobott • pénznek tekintették a szakember fize­tését. Ma azonban már a ta­gok többsége érti és tudja; hogy nem lehet szakemberek nélkül gazdálkodni... korsze­rű szinten különösen nem. A cigándi Petőfi Termelő^ szövetkezet elsősorban kenyér- gabona, takarmányfélék, vetó- burgonva és cukorrépa ter­mesztésével foglalkozik. En- | nek megfelelően alakul ná- j luk az állattenyésztés. Tehe­nészetük még nem nagy, ter- | melési színvonala is alacsony, i de fejlesztik. Annál jelentő­sebb a sertéstenyésztés és a hizlalás. A Petőfiben nem fe­ledkeztek meg a népgazdasági igényekről, éppen ezért nem szüntették meg a sertéste­nyésztést. Tartják a korábbi szintet. A tervek szerint 1200 darabot adnak a kozellátás- nak. Ezenkívül 180 hízott szarvasmarhát, körülbelül 900 mázsa súlyban. Ezzel kapcso­latban a termelőszövetkezet elnöke így nyilatkozott: — Nekünk is vannak prob- lőmáink a sertéstenyésztéssel. Kevés az abrak takarmányunk, de készpénzért vásárolunk. Hasznunk se túl sok a sertés­tenyésztésen. Mégis folytatjuk, hiszen a népgazdaságnak szük­sége van a sertésre, másfelől reméljük, hogy kormányza­tunk kedvezőbb felvásárlási árakat állapit meg.., Szép eredmények A cigándi Petőfi Termelő­szövetkezet gazdálkodási ered­ményei igazán szépek. Erre az évre több, mint 16 millió fo­rint bruttó termelési értéket terveztek. Ebből 12 millió fo­rint a betervezett áruértéke­sítés bevételi összege. Ennek megoszlása: 6 500 OÖO forint a növénytermesztésből, 4 500 000 forint az állattenyésztésből; egymillió forint egyéb .üzem­ágakból jön be a közös kasz- szába. S ez mind úgynevezett állami értékesítés. Az egy szántóegységre jutó bruttó termelési érték meghaladja a 4000 forintot A gazdaság te­hát stabil, jól jövedelmező. Ennek alapján nem munka­egység-rendszerben, hanem munkanormák alapján, garan­táltan készpénzzel fizetik az embereket, A havi kereset összegének 80 százalékát fize­tik ki, a többit zárszámadáskor rendezik. Eddig még mindig teljesítették jövedelemkifizeté­si tervüket, sőt, már kétszer nyereségrészesedést is fizettek. A két termelőszövetkezet egyesítéséből, a megnövekedett gazdaság lehetőségeinek in­tenzivebb kihasználásából to­vábbi eredményjavulásokat várnák. Es természetesen: vár­ják az új gazdasági mechaniz­mus bevezetésével kapcsolatos intézkedéseket, amelyek nem­csak nagyobb önállóságot je­lentenek majd, hanem a gaz­dálkodás és termékértékesítés új lehetőségeit is feltárják. Szcndrei József Jól sikerüli sz egyesülés Tájékoslíitó: az őj Munka törvénykönyve tervezetről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom