Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-04 / 130. szám

iSZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1967. június t Á Moszkvai Művész Színház Budapesten Beszélgetés Usakov igazgatóval Minden jegy elkelt! Ezzel a színésznek-rendezőnek legked­vesebb hírrel fogadta moszk­vai vendégeit Budapest. így június 1-től 11 estén át le sem kerül a telt házat jelző táb­lácska a Nemzeti Színházban, nagy múltú és nagy hírű Ivíű- vész Színház — jövőre lesz hetven esztendeje, hogy Szta- nyiszlavszkij és Nyemirovics- Dancsenko kezdeményezésére életre hívta — legutóbb 11 éve játszott a magyar főváros közönségének. Ezúttal a tár­sulat 74 művésze érkezett ha­zánkba Konsztantyin Alexe- jevics Usakov igazgató veze­tésével. — Függönyünkön ott a jel­kép, a sirály: annak idején a Moszkvai Művész Színház fe­dezte fel a drámaíró Csehovot. Először adott színpadot 'Gor­kijnak, Pogogyinnak, Leonov- nak. Ma is fontos feladatunk­nak tartjuk, hogy a korunk kérdéseivel foglalkozó drámá­kat először a mi színházunk mutassa be. Példaként hadd említsem, hogy nemrég mi vittük színre Arbuzov leg­újabb drámáját, az Éjszakai gyónást. Lavrentyev már dol­gozik a színházunknak készülő új színdarabján. A pesti kö­zönségnek bemutatkozó együt­tesről annyit: a fiatal és az idősebb művésznemzedéket egyaránt reprezentálja. Az tokát ébresztenek és ítéletre^ kényszerítik az embert. Eztj pedig csak belső megközelítés-J sei lehet. Egy példát. Arbuzovj említett drámájában a hátiérj Picasso Guernica-jának ha tál-1 más képe. Nem azért válasz-J tottuk, mert ez „divatos”, 4 mert így „jobban fest”, ha-" nem mert a darab belső lé-< nyegét adja vissza, erősíti, su-J gallja: a háború szörnyű, em-< bertelen. J — A Budapestre hozott elő-J adásokban hogyan tükröződikj a színház programja? J — Gogol Holt lelkek című 4 művét Sztanyiszlavszkij ren-J BERENCSY SÁNDOR Szerelem, lila virág Megtört testű virágok szirmai sírnak, szoknyád alatt öledig kacérkodik a fű, tenyeredbe csókolom az alkonyt és az estét. Besötétedik, sétálni indulnak a felhők, karonfogva a széllel, melleiden elaludt az a két lila virág, amit délután leszakítottunk. Míg alszol, ölembe ülnek a sziklák, s a szúnyogok lobogó véremet, lüktető véredbe Oltják, később csillagok könnye pereg harmatként szőke hajadra ... Távolabb gurul az éj, fénycsóvákat dobál a hajnal, hűvös van, nehogy megfázz, betakarlak, rádterítem a suhanó madarak szárnyát. UlOOOiaK KUZUl SUKcUl OÄI.Ü­nyiszlavszkij és Nyemirovics- Dancsenko tanítványai — mondotta Usakov. — A színház művészi ha­gyományait ápolni szép, de egyúttal nagyon nehéz jel­adat ... Hallhatnánk erről va­lamit? — Egyesek azzal vádolják színházunkat, hogy bizonyos dogmákat őriz. Sztanyiszlav­szkij tanításait nevezik an­nak. A vád igazságtalan. Szta­nyiszlavszkij sohasem volt dogmatikus. Nyemirovics-Dan- csenkoval életük végéig a színházművészet nagy refor­mátorai, újítói voltak. Tevé­kenységük még az opera-, a balett- és a filmművészetre is kiterjed. A színház két kiemel­kedő mesterének tanításai szellemében célunk, hogy hu­manista eszméket tolmácsol­junk, nagy társadalmi problé­mákat tárjunk fel, az ember belső világa tükrében. Ezt vall­juk programunknak. Az élet- szerűség társulatunk legjel­lemzőbb vonása. Sztanyiszlav­szkij jal együtt valljuk: az alkotásban összegzem mindazt, amit megfigyeltem. Sohasem állította szembe a tartalmat a formával. Célunk továbbá, hogy ízig-vérig korszerű esz­mei telítettségű előadásokat alkossunk, amelyek nem pla- kátjellegűek, hanem gondola­Népmsie! - Ktiliöitli kiütések A kirakat üvege mögött vi­rító színes szőttesek, hímzé­sek, a világhíres matyóbabák és kalocsai menyecskék. Mel­lettük ujjnyi fából faragott szobrocskák, nemes művű do­bozok, ízléses kulacsok. A ma­gyar népművészet remekei. Huszonnyolc háziipari szö­vetkezetben mintegy hétezer férfi és nő foglalkozik népmű­vészettel országszerte. A nép­művészet a hagyományos népi díszítőművészeiből táplálkozik. Az irányítást a Népművészeti és Háziipari KSZV, valamint a Népi Iparművészeti1 Tanács vállalta magára. Azokban a megyékben, ahol leggazdagabb a népművészet hagyománya, egy-egy híres faragó, hímző, vagy fazekas emlékére emlék­díjat alapítottak, s évente or­szágos pályázatot. hirdetnek a legszebb termékek jutalmazá­sára­A népművészeti hagyomány ápolása és művészi továbbfej­lesztése végett a legszebb nép­művészeti alkotásokat az idén külön művészeti nívódijjal tünteti ki a Népi Iparművé­szeti Tanács. A hivatásos népművészeti dolgozók között a nők vannak túlsúlyban. A finom hímző szá­lakhoz finom ujjak kellenek, a színek összeállítása is női adottság, s a lányok igen szí­vesen öltöztetik selyembe, bársonyba az elragadóan bá­jos babákat. A szövőszék mel­lett is szép szerepet kap a nők fantáziája. A férfiak a fafaragás mesterei, s a faze­kasság művészi alkotói. A pásztorfaragók száma 150: kü­lönösen a Dél-Dunántúl és Balaton környéke a központok. A népművészeti hímzés Mező­kövesden, Kalocsán, Karcagon és Hódmezővásárhelyen a leg­elterjedtebb, Sárköz, Nógrád, Debrecen, Szabolcs- és Bara­nya megye a szép szőttesek hazája. Népművészeink már sok helyütt jártak külföldön kiál­lításukkal. Brüsszel, Párizs, Moszkva, Buenos Aires, Kop­penhága, Athén után ebben az évben újabb kiállításokra ke­rül sor, Nyugat- és Észak- Európában. Évente mintegy 120 millió forint értéket ter­melnek. Ennek egyharmada exportra kerül. Féder Márton főosztályve­zet ő ezeket mondja: — A szebbnél-szebb termé­keket a világ minden táján keresik, szívesen vásárolják. Bizonyítja ezt az is, hogy az elmúlt évben nálunk megíor^ dúlt másfél millió turista kö­zött alig akadt, aki ne vitt volna haza magyaros emlék­es ajándéktárgyat. Jelenleg 65 iparművészeti boltunk van szerte az országban és nyári idénypavilonokat is létesítünk. A szovjet irodalom önarckép-vázlata dezésében mutatjuk be: ez az aranytartalékunk. Szintén ő állította színpadra először Csehov Cseresznyéskertjét, de — szellemének megőrzésével — egy megújított, korszerűsí­tett előadást lát a közönség. Nyemirovics-Dancsenko fedez­te fel az azóta már 26 eszten­deje repertoár-darabot, A Kreml toronyóráját. Az első magyarországi bemutatókon egy felújított rendezés kerül színre. Egyébként még két elő­adást, Lavrentyev és Sejnyin darabját hoztuk magunkkal. — Miként készül a Moszkvai Művész Színház a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójára? — Ősszel kezdjük meg az ünnepi évadot. A repertoá­runkban jelenleg szereplő 37 darabhoz újabb hat bemutatót tervezünk. A jubileumi hetek­ben a. legkitűnőbb szovjet és orosz klasszikus drámákat ad­juk elő sorozatban. Mind az öt, Budapestre kiválasztott darab szerepel az ünnepi elő­adások között. A Moszkvai Művész Színház Bulgáriából érkezett hazánk­ba, budapesti vendégszereplése után Bécs következik, (b. é.) Felkel a tisztás, mosdóvize, tükre a forrás, megmosom arcod, megfésülnek a fák, visszaviszlek a zsibongó utcák tolongó zarándok tömegébe és számoljuk tovább zsinórra fűzött egyhangú napjainkat... TÉNAGY SÁNDOR Beteg vagy Egyszer csak elmégy. Hálóing, törülköző a szatyorban. Kísérlek, segíllek szótlan. Üvegajtó. Bezárul a csapda. Most itt hagylak. Magadra. Hirtelen félni kezdek, gyere vissza, gyere vissza. Ágyad húsevő növény, szirmait kinyitja. Mondanám ne, félj, de már messze vagy, messze. Tabletták árnya hull szemedre. Elmúlnak napok, hetek. Selyempapírban szikkad a remény. Asztalkádon szőlő, sütemény. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦« A művelt szakmunkásokéit Nagyon sok ember — tanu­lók is, szülők is — érdeklődik mostanában a szakközépisko­lák iránt. Hogyan alakulnak, mivé fejlődnek ezek az isko­lák, milyen képesítést nyújta­nak a tanulóknak, milyen el­helyezkedési lehetőséget biz­tosítanak az itt végzetteknek, mikor, hol szerveznek ilyen is­kolákat, és sok más kérdés foglalkoztatja még az érde­kelteket. És az érdekeltek kö­zé így vagy úgy, de szinte va­lamennyien beletartozunk. Természetes, hogy a megye, a város párt- és tanácsi vezetői is sokat foglalkoznak a szak­középiskolával, a reform új iskolatípusaival. A szakközép- iskolák helyzetéről, fejlődésé­ről a legutóbbi megyei ta­nácsülés is tárgyalt. Kedvellek az ipari szakközépiskolák Megyénk területén jelenleg Miskolcon kívül önálló szak­középiskola ugyan nincs, de más típusú iskolával közös igazgatásban kilenc helyen 41 szakközépiskolai osztály mun­kálkodik. A legeredményeseb­bek és a legkedveltebbek az ipari jellegű iskolák, melyek­ben a bázisüzem segítsége ré­véin is képzett szakemberek, jól felszerelt műhelyek állnak a tanulók rendelkezésére. Ezek az osztályok egy-egy szakmára képesítik a tanulókat. A jó felkészítés bizonyítéka, hogy például az ózdi szakközépis­kolában érettségizett szakmun­kásokat szívesen alkalmazzák az üzemek. A közgazdasági jellegű iskolá.kbari hasonlóan jó a helyzet, viszont a mező- gazdaságiban már kevésbé. Ez utóbbi iskolától a szülők is, a tanulók Is idegenkednek, .és az iskolák serri rendelkeznek olyan adottságokkal, mint a más jellegűek. Új feladatok, új igények A szakközépiskolák fejlesz­tésére megyénkben is számos szép terv, elképzelés született, melyeknek valóra váltását kü­lönböző feltételek korlátozzák, lassítják. A közeljövőben meg­valósuló tervek között szere­pel Ózdon, Kazincbarcikán egészségügyi osztályok szerve­zése. Erre már 1966-ban sor kerülhet. Mezőkövesden a he­Szovjet esszék KALÁSZ LÁSZLÓ Jönnek a felhők megint lovagolnak a forróvérű szelek mint veri a fákat patájuk kék lovaik sörénye csupa hab dűlnek az ágak hajlong hajbókol cserépre ereszre a nyáiT; csapdossák szökkenő rügyeiket a gallyak tapsra hévül ujjhegyük tenyerük reped az üveg-ég felhő ver rajta nyilallast az udvar csatakos ól tócsákat vizel e ménes a tájra reped a szikla-idő a tavasz csermelyes erein leszivárog hát kezdjük megint folytatjuk újra élőiről szivárvány keretez be tenyeremtől tenyeremig ROZSA ATTILA Reggel Ablak redőnyön tör be a reggel, szétszaggatja a szobát, fénye megül az ágyon nagy resttel, s megtörli nedves homlokát. A kályha áll, a büszke kőszirt, fedele majd a plafont éri, barna csempéi aléltan állnak, s a reggel azt is darabokra tépi. lyi adottságokat, a község hagyományait, népművészeti kultúráját figyelembe véve egy népi iparművészeti osztály szervezésére van lehetőség. A távolabbi tervekben — 1970- tői kezdődően — 22 első osz­tály indítása szerepel. Többek között ipari jellegű osztályo­kat indítanának Ózdon, Tisza- szederkényben, vegyiparit Ka­zincbarcikán, mezőgazdaságit Sátoraljaújhelyen, Pufcnoko-n, közgazdaságit Sátoraljaújhe­lyen, egészségügyit Ózdon, Ka­zincbarcikán. A megyéről szól­va azonban Miskolcot Is fi­gyelembe kell vennünk, hi­szen Borsod városaiból, közsé­geiből számos diák tanul a megye székhelyén. Miskolcon a meginduló szakközépiskolai osztályokban ugyancsak sok tanuló számára nyílik majd felvételi lehetőség. A népgazdaságban jelentke­ző új feladatok új igényeket támasztanak a jövő szakmun­kásaival szemben Is. Jelenlegi adottságaink mellett például az tűnik helyesnek, ha a túl­zott specializálódás helyeit in­kább sokoldalúbb szakmunká­sok állnak az üzemek ren­delkezésére. Olyan szakmun­kások, akik, ha szükséges, gyorsan átválthatnak az egyik feladatról a másikra, termé­szetesen a sikeres munkavég­zés reményében. Az új szakkö­zépiskolák célja a sokoldalú, művelt szakmunkások képzése. Az Iskola a technikussá válás­hoz ad lehetőségei, vagy a ta­nulmányok továbbfolytatásá­hoz. megy, amikor a gondolat, az élmény és annak versbeönté­sének lehetőségeit, módjait elemzi, (A szó hatalma). írá­sában irgalmasan, gondolat- ébresztőén, de számunkra ma már kicsit furcsának (túlhala­dottnak) tűnő módon a költői fantáziát, a költői képalkotást veszi védelmébe. Számos pél­dát idézve, elemezve azt bizo­nyítja, hogy a verset a kép élteti, a költői, új gondolatot tulajdonképpen az új szó és gondolattársítások „hordoz­zák”, s éppen ezért a költő­nek feltétlenül modern gon­dolkodónak és kicsit nyelv­újítónak is kell lennie. Ezt a gondolatot fejti ki a filmre vonatkozóan Vlagyimir Turbin is (Klió munkához lát) Eisen­stein filmjeit elemezve meg­fogalmazza (anélkül, hogy re­ceptet adna, dogmává tenné) a szocialista realizmust, a szocialista művész hivatását is. A szocialista művésznek a történetiséget, a dol­gok, események dina­mikus mozgását kell bemutat­nia — mondja Ognyov — s ha ezt teszi, nem kell félnie a jelen ellentmondásainak, vi- szásságainak ábrázolásától sem. Kimutatja azt is, hogy a XX. század irodalmának java (még a polgári is) ezt az elvet követi. Eisenstein montázsai egyértelműen vezetik el a né­zőt a végkövetkeztetésig: az elavult, a régi elpusztul, szét­mállik s visszavonhatatlanul elsöpri a történelem szele (Október, Patyomkin, A jég­mezők lovagja). S egyben ezt az összképet adja az egész kö­tet is. A jelenségek újabb je­lenségeket szülnek, amik már megoldásukban, tanulságaik-' ban tartalmazzák az előző, ellentmondásokat. Az eredmé-' nyék eléréséhez azonban fel-i tétlenül szükség van az ön-1 kontrollra, a múlt és a jelen' ellentmondásainak feltárására,, elemzésére. J Horpácsi Sándor < lósága, gazdag fantáziája, al­kotókedve, sorsa — pályája magyar analógiákat is idéz pl. (Karinthy) s egyben utal a század eleji magyar és orosz élet, valamint irodalom né­hány azonos problémájára is. E zek az emlékező — tisztelgő — méltató írások elsősorban az embert próbálják felidézni, a barátot, a mestert vagy éppen a vitapartnert. Ebből a szem­pontból különösen Kornyej Csukovszkij: Leon.vid Andre- jevről rajzolt portréja érdekes. Leonyid Andrejev életét, mun­kamódszerét, hóbortjait és té­vedéseit mutatja be, minden intimpistáskodás nélkül. A cél: a mű, az életmű megérté­se, megközelítése. Vannak al­kotók, akiknél ez csak a mű­vész „magánéletének” Ismere­tében lehetséges, vagy kevés­bé szigorúan fogalmazva —az életrajzi vonatkozások ismere­te nélkül nehezebben törhető fel a művek „külső burka”. Ehrenburg és Lunacsarszkij írásai (Pabló Picasso rajzai­hoz, A boldogság festője) ép­pen mértéktartásukban példa- mutatóak. Úgy mutatják be Picassót és Renoirt, az e m- bert, hogy abból egyszerre derül fény a szerzők magán- véleményére (Ehrenburg pl. „beismeri”, hogy sok Picasso festményt nem ért, nem sze­ret), de az olvasó világos, fél­reérthetetlen képet kap a m ű- vészről Is. Schiller tragikum-elméletét elemzi és von le abból a je­len szovjet drámairodalmára is érvényes következtetéseket Borisz' Eichenbaum (A tragé­dia és a tragikum). Különösen az érdekes, amit a pszicholó- gizáló, „irodalom” drámáról mond. Tinyanov a sematikus korszak színtelen versdöm- pigjét bírálja, (A pangás idő­szaka), az élményt és az új­szerűséget — gondolatban és formában egyaránt — kérve számon költő kortársaitól. Vla­gyimir Ognyov már tovább Európa Könyvkiadó, Bp. 1967. A z esszé az irodalom ínyenceinek a műfaja. Olyan párlat, amely­ben a válogatott ízek mellett megtalálhatjuk a nyerset, az, eredetit is. Mindez pedig a szovjet esszéirodalom legújab­ban válogatott kötetét lapoz­gatva ötlik az olvasó eszébe. Már maga a kötet címe is utal a kettősségre, amely az esszé sajátja: egyszerre adja a pri­mer élmény frissességét és a mély gondolatiságot. Az él­mény (esetünkben) a szovjet­orosz valóság a század elejé­től napjainkig, írók. költők, festők és ennek a valóságnak a „tükröződése”, „feldolgozá­sa” az elemző-szín tétizáló in­tellektus segítségével. A válo­gatás (E. Fehér Pál és Király Gyula munkája) természetesen korántsem ad teljes, kimerítő képet a szovjet esszéirodalom­ról. De még így vázlatosan is izgalmas, lebilincselő olvas­mány. Ezek az írások arra döbbentik rá még a különben tájékozottabb olvasót is, hogy keveset tud a szovjet iroda­lomról, poníosabban szólva a szovjet irodalom „belső”, „ma- gán”-életéről. Csak néhány nevet ízelítőül, bizonyításként: pl. Nylkolaj Csukovszkij írása: Találkozások Mandel- stammal, Nyikolaj Aszejevé: Velimir Hlebnyikov, Alek- szandr Gladkové: Gyönyörű és eszeveszett világ címmel olyan költőket, írókat (Man­delstam, Hlebnyikov, Plato­nov) mutatnak be, akiket ed­dig csak néhány írásuk alap­ján ismerhettünk meg, de nem tudtuk lemérni súlyukat, jelentőségüket az orosz-szovjet irodalmon belül. Ezek az esz- szék szerzőiük szubjektív él­ményei, véleménye mellett kétségtelenül új ismereteket is nyújtanak a magyar olva­sónak. Fel- vagy tovább szít­ják olvasókedvét, érdeklődé­sét a szovjet költészet iránt. Mert pL Hlebnyikov sokolda-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom