Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-07 / 106. szám

é «SZ AKMAGY AEOSSHkAG V*isárn*t*. WfTt- május t „Milyen idő várható?" Musica Huigarica - Qualiton lemezen A Meteorológiai Intézet hír­központjába a világ minden tájára telex-gépeken érkeznek az adatok. Ezeket — a világ- szervezet szabályainak meg­felelően — továbbítják a megfelelő helyekre. A jó fel­szereltség biztosítja, hogy az intézetnek pontos tájékozódása legyen az egész világ hőmér­sékletének, csapadékának, lég­nyomásának és felhőzetének állapotáról. Az előrejelző mű­szereken kívül ezek az ada­tok biztosítják, hogy megad­hassák a várható időjárást. Ez pedig nagy segítséget jelent nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a közlekedésnek, sőt az orvostudománynak is. A telex-gépen érdekes adat érkezik. Takács csoportvezető az ügyeletes távirásznövel mindjárt meg is beszeli, hogy ezt a részt továbbítani Kell Bukarestbe A Qualiton-lemezek ma már méltóak a magyar zene rangjához. Hanglemezgyártá­sunk eredményeiről, zenei és technikai színvonalának növe­kedéséről, és a további ter­vekről nyilatkozik Bors Jenő, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója. — A korszerű hanglemez- gyártás útja a sztereo- vagy térhatású lemez — mondta —. amely olyan illúziót kelt, mintha koncertteremben ülve hallgatnánk zenét. Komolyze­nei felvételeink két változat­ban készülnek, a hagyomá­nyos mono és sztereo formá­ban. Utóbbit főleg külföldre küldjük, mivel itthon még kevés a speciális sztereo le­mezjátszó. Mikrobarázdás le­mezeink felveszik a versenyt a nyugati gyártmányokká! Hosszú kísérletek után elér­tük. hogy ma már a legbo­nyolultabb felvételeink is va­lóban illúziókeltőek, mint ami­lyen például Szokolay Sándor híressé vált operájának, a Vérnásznak felvétele. Tavaly több kiemelkedő hanglemez készült. A Musica Hungarica című magyar „ze­netörténeti keresztmetszetről' úgy írtak a külföldi szakem­berek, mint a hanglemeztörté­net egyik jelentős eseményé­ről. A komplett felvételben elkészült Rigoletto külföldi kritikái a magas színvonalú magyar operakultúrát is mél­tatják a hanglemezgyártás tel­jesítménye mellett. A magyar nyelvű Rigoletto-lemezt itthon is kedvelik. — Az irodalom, a történe­lem, a zene, a nyelvek tanu­lásához milyen sorozatok ké­szültek, és mit terveznek a közeljövőben? — Népszerűekké váltak a nyelvleckék, amelyeket a né­met, orosz, francia, angol és olasz nyelvek tanulásához kezdő, illetve haladó fokon készítünk. A Vastaps-sorczal lemezein híres drámák egy- egy részletét idézik a színpadi előadók. A verslemezek ma­gyar költők verseit tartalmaz­zák legjobb magyar előadó- művészeink tolmácsolásában. Az általános iskolai zeneokta­táshoz is készültek hangleme­zek. A munkásmozgalom da­lait, szemtanúk visszaemléke­zéseit montázsszerűen örö­kíti meg a Fáklyavivők című sorozat ugyancsak ismert kö­zönségsikerrel. Legközelebbi terveink közé tartozik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulójára készülő felvételünk. Ez a forradalom magyar vo­natkozású zenei emlékeit tar­talmazza, például az 1917—19 között keletkezett forradalmi Szendrői tervek Szendrő község sok minden­nel gazdagodott az elmúlt esztendőkben. A községfej­lesztés során rendezték a fő­teret, járdákat építettek, bő­vítették a villanyhálózatot és egy sor létesítményt hoztak tető alá. Most például fogor­vosi rendelő és lakás épül a községben. Tornaterem építé­sét is tervezik. A lakosság művelődési igé­nyeit azonban nem tudják kellőképpen kielégíteni a ren­delkezésre álló helyiségekben. Mind nagyobb a község ide­genforgalma is, ami pedig a helyi földművesszövetkezeti vendéglátásnak okoz gondo­kat. Olyan tervek születtek a községben, hogy a tanács és más helyi szervek, elsősor­ban a földművesszövetkezet összefogásával közösen oldják meg a gondokat. Emeletes művelődési ház építését terve­zik. Előzetes tervek szerint a mintegy ötmilliós költséggel felépülő épületben nagyon szép étterem is helyet kap. Sok millió fonni értékkén bővítik a DIGÉP exportját A Diósgyőri Gépgyárban igen aktívan készülnek az új mechanizmusra. Sokoldalú piackutatás és felmérések alapján, a hazai és a külföldi igények fokozottabb kielégíté­se végett egy sor termék na­gyobb volumenű termelésére készülnek fel. Jelentősen, 30 százalékkal bővítik többek között a kábelgyáregység ka­pacitását. Ezen túlmenően még ez évben más gyáregy­ségben is megkezdik a ká­belgépek készítését. A terme­lés bővítése céljából rekonst­rukcióra kerül sor a C gyár­egységben is. Ezt még ez év­ben be is fejezik. Ennek ki­hatásaként 4—5 ezer darab­bal bővítik a kerékpár expor­tot. Néhány évvel ezelőtt a gyár süllyesztékes kovácsárul jó­Már megy is tovább az anyag a román fővárosba Jól keresnek a hörcsög-vadászok Pogonyi Antal MANYKÁ Tengődtünk félig-meddig rabkenyéren. Fiatal szerveze­tünk bírta a hideget és a ne­héz munkát. Még náthánk sem volt soha. Egyszer azután magasabb pozícióba kerültem: megtettek kocsisnak. Mi volt a munka? Paraszt szánon ki az erdőbe, onnan pedig megrakodva visz- sza a gyárba. Kellett a tömér­dek fa, a feldarabolt fenyő ment a párolóba, onnan a zúz­dába. Ez volt a kéregpapír alapanyaga, a többi fa kellett a fűtőházba a három kazán izzó gyomrába. A gyárnak volt vagy húsz lova. Legkedvesebb volt köz­tük a kis Muha. Szelíd, enge­delmes jószág. Soha nem volt vele semmi baj. Én kaptam Manykát. Szép, hatalmas ló volt, combjain rengő izom-kö- tegek, szőre selymesen barna, szemei pedig úgy ragyogtak, mint a frissen hasított antra­cit. Először örültem Manyká- nak, mert ő volt a legszebb és a legerősebb. Később tud­tam meg, hogy azért kaptam meg ezt a gyönyörű lovat, mert már egyetlen orosz ko­csis sem merte vele vállalni a munkát. Legutoljára egy Grisa nevű, fiatal legényke fuvarozott vele, akivel szíve­sen barátkoztam, mert értel­mes fiú volt. Bizony, eleinte azt sem tud­tam, mit kezdjek a lóval. Fia­tal diákember voltam, életem­ben sem jártam igáslovak kö­zelében, fogalmam sem volt róla, hogyan kell befogni a lovat az oeosz szánba* hogyan kell felerősíteni a két kocsi- rúdra a kecses járomivet, hogy szépen megfeszüljön és a lovacskát se bántsa. Mindezt azonban gyorsan megtanultam, Manyka pedig vígan ügetett ki velem az er­dőbe — üres szánnal. Addig nem volt semmi baj. Megrak­tam a szánt méteres fahasá­bokkal, azután szépen felbiz­tattam a kancát, hogy legyen szíves elindulni. Manyka hát­ranézett, és nyilván az a ko­moly elhatározás született meg fejében, hogy ekkora terhet nem hajlandó elfuvarozni. No, nem mintha gyenge lett volna hozzá, szó sincs róla. Hiába volt minden biztatás, nem mozdult, pedig akkor már eléggé elsajátítottam az orosz káromkodások gazdag szókincsét. Megállapítottam, hogy a paripa egy utálatos, makacs dög, és csak a pálca ösztönzi jobb belátásra. Rá­suhintottam. Tűrte. Nem moz­dult. Eléje mentem, gyeplőjé­nél fogva igyekeztem kimoz­dítani helyéből. Nem ment. Ekkora izomerőt elindítani az én kis, emberi erőmmel szá­nalmas kísérlet volt. Manyka a megszállottak fanatizmusá­val tapadt bele a fyavas útba, nem engedelmeskedett se szó­nak, se erőszaknak. A szemé­ből ki lehetett olvasni a fö­lényes gúnyt: miféle ostoba­ság ez kérem, engem ilyen megalázó műveletre kénysze­ríteni? Nem tehettem egyebet, visz- szadobállam a teher felét. Manyka újba hátranézett, dalokat. Az új tervek között szerepel még a Kodály Zoltán által kezdeményezett 16 le­mezfelvétel, amelyet a Ma­gyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának eredeti folklór-felvételeiből állítunk össze. A társastánc oktatáshoz is készítünk soro­zatot, amely a csárdástól a mai legmodernebb táncig, a shake-ig „vezeti” a hallgatót. A sorozat minden lemezéhez magyarázó szöveget is mellé­kelünk, hogy könnyebb le­gyen a tánctanulás. — Hogyan készül a Hang­lemezgyártó Vállalat a Tele­vízió második táncdalfeszti- váljára? — Mindent megteszünk, hogy az idén is — mint ta­valy — idejében a boltokba kerüljenek a legsikeresebb számok. Már a júliusi elő­döntő után. a döntőbe jutott 60 szám közül 30-at felve­szünk, hogy azok augusztus 20-ig az Erkel Színházban sorra kerülő döntő napjáig az üzletekben legyenek. (v.) formán nem exportált. Az idén e termékből mintegy 40 millió forintos értéket szál­lítanak a külföldi megrendel löknek. A rohamosan növek­vő igények kielégítése végett nagy rekonstrukcióra kerül sor a süllyesztékes kovács^ üzemben, amelyre a harmadik! ötéves tervben majdnem két-; száz millió forintot szánnak. A rekonstrukció nyomán jelen­tősen növelik a termelést mind a hazai, s különösen á külföldi megrendelők óhajai­nak kielégítésére. Ezen túlme­nően gyors és jól szervezett munkával még ez évben lét­rehoznak egy battéria gyártó üzemet, ahol több tízmillió forint értékű exportárut ké­szítenek. hogy ellenőrizze munkámat! Kezembe fogtam a gyeplőt, megrántottam. — Gyerünk, Manyka! Da- váj! Manyka maradt, üjra hát­ranézett. Kitaláltam a gondo­latát. Az aljas dög még min­dig soknak tartotta a terhet. Ledobtam még vagy tíz ha­sáb fát, és megkérdeztem: — Mehetünk, Manyka? A lovacska bólintott, és szép, kecses járásával elin­dult a szánnal. Látszott rajta, hogy ez a teher semmi neki, meg sem érzi. így ment ez néhány napig. Megindult a harc a ló és az ember között. Igyekeztem ra­vaszabb lenni, becsapni Many­kát. Több iát raktam a szán­ra, de minden igyekezetem hiábavalónak bizonyult, mert ő hátranézett nagy, okos sze­mével, és ha úgy véleményez­te, hogy sok neki a fa, meg­makacsolta magát, nem moz­dult az istennek sem. Mit te­hettem? Engedtem akaratá­nak. Rajtavesztettem. Egy alka­lommal éppen akkor lépett ki a fűtőházból a nagy, fekete bajszú gyárigazgató, Dmitrij Alekszandrovics, amikor megint félig rakott szánnal érkeztem a gyár elé. Alapo­san leszidott. Kijelentette, hogyha meg egyszef ilyen kevés fái fuvarozok az erdő­ből, visszatcsz favágónak. Eh­hez pedig nekem nem fűlt a fogam. Ezért alaposan meg­raktam a szánt, és feltettem magamban, hogy akár törik, akár szakad, ezt Manyka haza fogja szállítani. Igen ám, de ember tervez, Manyka végez. Hiába biztat­tam szép szóval, hiába püföl- tem bottal, doronggal, pedig fújt a szívem érte, Manyka Ezerkilencszáztizenöt és ti­zenhat telén ismerkedtem meg vele. A cári Oroszország permi kormányzóság Ohanszk nevű városától mintegy százötven kilométernyire dolgoztam egy kéregpapír gyárban, illetve az erdőben, inert körülöttünk burjánzott végtelen távolság­nyira a szűz tajga rejtelmes csendben. Ha jól emlékszem, vagy húsz hadifogoly döntö­gette a hatalmas nyárfákat, fenyőket és a festőién tarka i nyírfákat: magyarok, osztrá­1 kok. 1 ' Régen voft, nagyon régen, | sok emlék elhomályosodott, i nehéz már mindent kibogozni, | de azért érdemes néha vissza- ! pillantani a múltba, ami örök- | re eltűnt, nem tér vissza soha. > Az erdőirtás nem tartozott [a legkellemesebb foglalkozá­sok közé, mert a hőmérő bor- J szesze olykor leszaladt a mi- ! nusz ötven celsiuszig. Ezt már »nem bírja ki. No és a hó, ami Ja sűrű tajga úttal an útvesztőit »ellepte! Emberderékig ért. » » Mindezt csak elöljáróban J mondtam el, hogy lefessem a , színhelyet, ahol a harcomat »vívtam Manykával. Mondha- [tom, elég bosszúságot, elkese­> redett küzdelmet okozott ne- Jkem ez a szép, pej kanca. A »gyári településtől négy-öt kilo- J méterre kellett kigyalogolnunk »a tajgába még a hajnali sö­tétségben, mert nagyon korán } beköszöntött a koromfekete »este, és lóhalálában dolgoz­nunk, ha meg akartuk keresni t szűkös kíaiyerünkűL T! A hörcsögprém értékes a« szűcsipar számára. A megye« több részében, így például Ti-« szalúc és Felsődobsza kömyé-J kén hozzáértő hörcsögvad á-J szók fogdossák össze a falánkJ rágcsálókat. Az elmúlt né-« hány hét alatt csaknem öt-« venezer hörcsögbőrt vett át aj „prémvadászoktól” a MÉH* Vállalat. Olyan szerencsése < vadász is akadt, aki az éjsza-j kai hörcsög!eseken több ezerj forintos jövedelemre tettj szert. A MÉH még több mintj harmincezer hörcsögprém re 1 száma a mostani idényben, « Megyénkben acz elmüft esz­tendőben hatalmas károkat okoztak a túlságosan elszapo­rodott hörcsögök. Egyes he­lyeken például a kukoricater­més 50 százalékát is elpusztí­tották. Az enyhe téli napokon, eleséget keresve, még a kuko- ricagórékat is alaposan meg­dézsmálták. Már kora tavasszal minde­nütt szervezett irtóhadjáratot indítottak a kártékony rágcsá­lóik ellen. Eredményesen segíti a hörcsögirtást a Borsod megyei MÉH Vállalat is, «mety 4—5 forintos áron ve­rni # a spóp hörcsöeJjundákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom