Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-03 / 102. szám

ßSZ ARMAGH AEQ&Sa AG Szerda, 1567, május S. S£81l Május elsejét ünnepelte a világ Május elsejét, a munkásosz­tály nemzetközi ünnepét világ­szerte nagy lelkesedéssel ün­nepelték meg. Moszkva. A Szovjetunió fő­városában a vasárnapi hóesés után ragyogó napsütés köszön­tötte hétfőt, május elsejét. A jubileumi év első díszszemlé­jére most is a Vörös téren került sor, ahol a Lenin- mauzóleum mellvédjén többek között megjelent Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a KB Politikai Bizottságának tagjai, a kormány vezetői, a izovjet hadsereg marcalijai. A szemlét Jevgenyij Iva- novszkij páncélos tábornagy ve­zette. A jelentéstétel és a csa­patok üdvözlése után Andrej (Srec&ko marsall mondott be­szédet Grecsko marsall elmondot­ta, hogy a Szovjetunió aktív it3 sokoldalú segítséget nyújt a vietnami nép harcának tá­mogatásához. Rámutatott, hogy az amerikaiak vietnami agressziójának összeomlása sokkal hamarább bekövetkez­ne, ha a szocialista országok — Kínét is beleértve —'akció- egységben ' nyújtanának segít- , séget a testvéri vietnami nép­nek. A katonai díszszemle kezde­tiét tüzérségi össztűz jelezte, majd kisdobos század nyitot­ta meg. A szemlén nagy si­kert aratott az ejtőernyősök új, égszínkék egyenruhája. A légideszant-kötelékek páncé­losainak oldalára festett két­fős ejtőernyő érzékeltette, hogy a szovjet harckocsik ma már szárazon, vízen és leve­gőben egyaránt eljuthatnak hadműveleti területekre. A rakétákat most is sokan meg­csodálták. A felvonuláson kü­lönböző típusú, folyékony és szilárd üzemanyaggal működő, interkontinentális, a tenger mélyéről startoló, orbitális és más, sokféle rakétát, félelme­tes fegyvereket vonultattak fel. Az egységek elvonulása után a sportolók, majd a moszkvai dolgozók vonultak a térre, zeneszó, léggömbparádé tette emlékezetessé, színessé Moszkvában az idei május else­jét. Az ünnepség a keddi munkaszüneti napon is tar­tott. Vietnam. A harcoló Viet­nam fővárosában nem tartot­tak felvonulást, a nép nem ment ki az utcákra. Az ünnep alkalmából azonban vasárnap este a város színházában gyűlést tartottak, melynek részvevői az egész ncp nevé­ben hálájukat fejezték ki a nemzetközi munkásosztály­nak a szolidaritásért, és fel­hívták a világ népeit, fokoz­zák harcukat az amerikai im­perialisták vietnami agresz gziója ellen, A zászlóktól, léggömböktől, színes szalagoktól díszes fel­vonulás Vietnamban elma­radt. Hiszen a kék égen bármely pillanatban megje­lenhettek a bombázók, vagy a vadászgépek, hogy halált szór­janak az üzemek, a rizsíöldek dolgozóira, az iskolásokra. Mint ahogyan a gépek meg is jelentek Vietnam fölött. Az amerikaiak május elsején is háromszor rendeltek el légi­riadót. A világ városaiban szinte mindenütt felvonultak, ünne­peitek a dolgozók. Berlinben, Szófiában, Prágában, Buka­restben, Varsóban, Ulánbátor­ban több óráig tartott a ha­gyományos felvonulás. Tokió­ban nagygyűlésen méltatták 'a május elseje jelentőségét. Pekingben a „kulturális for­radalom” jelszavaival ünne­peltek. Hollandiában, főleg Utrecht- ben, Amszterdamban és Há­gában tartottak nagy felvo­nulásokat május elseje al­kalmából. Mindhárom város­ban a köztársaságot éltették. A svéd fővárosban zuhogó esőben mintegy 15 000-en vet­tek részt a délutáni hagyomá­nyos felvonuláson. A tüntetők a felvonulás után a téli sta­dionba mentek, hogy meghall­gassák a vezető politikusok beszédeit. Mint. az AFP írja, tapsviharral köszöntötték azt a kisebb tüntető csoportot, amely Peter Welssnek, a vi­lághírű német származású írónak a vezetésével a követ­kező feliratot magasra tartva vonult be a sportcsarnokba: „Támogassátok a vietnami háborús bűnöket kivizsgáló nemzetközi bizottságot”. A malmöi gyűlésen Erian- der miniszterelnök, Norkoe- pingben pedig Nilsson kül­ügyminiszter mondott beszé­det. Mindketten elítélték az Egyesült Államok vietnami háborúját. Május elseje alkalmából nagyszabású tüntetést rendez­tek Londonban a nyomdászok és az építőmunkások. A felvo­nulók a kormány bérrögzítő akciói ellen tiltakoztak. Elí­télték a dolgozók létérdekeit támadó kormánypolitikát. Párizsban a szakszerveze­tek székháza előtt tartott nagygyűlésen a baloldali egy­ség és a nemzetközi munkás­szolidaritás jegyében ünne­pelték meg május elsejét. Kuba fővárosában immár hagyománnyá vált, hogy a hosszúra nyúló tüntetőmenet élén a párt és kormány kép­viselői haladnak, élükön Fidel Castroval és a szakszervezeti vezetőkkel, A felvonulás után a Forradalom téren gyűlést tartottak. A brazil nagyvárosokban a május elseje alkalmából tar­tott tüntetéseken a felvonulók a szakszervezeti szabadságjo­gok helyreállítását és a Branco-kormány munkaügyi törvényhozásának felszámolá­sát követelték. Chile fővárosában a tünte­tők a nemzetközi munkásszo­lidaritást éltették, kifejezésre juttatták szolidaritásukat a vietnami nép iránt és demok­ratikus átalakulást követeltek Chilében. Május elseje alkalmából hétfőn New York-ban több ezer résztvevővel nagygyűlést tartottak a Union-Square-n. A vietnami háború beszüntetését, a négerek egyenjogúságát, a bérek emelését és az árak csökkentését követelték. Mint az MTI berlini tudósí­tója jelenti, 2500 munkásfiatal és egyetemi hallgató vett részt hétfőn délután azon a május 1-i ünnepségen, amelyet a nyugat-berlini ifjú szocia­listák, a „Sólymok” szerveztek a Szociáldemokrata Párt ti­lalma ellenére. A gyűlés rész­vevői elhatárolták magukat a Kiesinger kancellár beszédé­vel fémjelzett „hivatalos” nyugat-berlini május 1-i ün­nepségektől. ! A polgárháború befejeződé- I se óta az idei május 1-én zaj- I lottak le a leghevesebb kor- j mányellenes tüntetések Spa- I nyolországban. A megmozdu- | lásokat a munkásbizottságok l és az ellenzéki pártok szer- I vezték. Jóllehet a kormány I számos előzetes letartóztatást foganatosított és betiltotta a j tüntetéseket, mégis 12 nagyvá- ! rosban és számos kisebb hely­ségben tartottak tüntetéseket és gyűléseket. A független Guinea népe hétfőn nyolcadszor ünnepelte a munkásosztály nemzeti nap­ját, május elsejét. Ez alka­lomból a Szeptember 28. sta­dionban nagygyűlést rendez­tek. A gyűlés elnökségében Sekou Touré elnök mellett helyet foglalt Nkrumah volt ghanai elnök is. Hétfőn reggel a munkásosz­tály nemzetközi ünnepe al­kalmából Indiában a városok és falvak lakosai a különböző szakszervezetek felhívására tömeggyűlésekel és felvonulá­sokat tartottak. Kerala és Nyugat-Bengália államban május elseje fizetett munka­szüneti nap. A május 1-i Brazzaville-! tömeggyűlésen Massámbaó- Debat elnök mondott beszé­det. A munkásosztály nagy ün­nepéről megemlékeztek az arab országokban is. Fekete- Aírika több országában Is május elsejei ünnepségek voltak. Bamakóban az ün­nepségen részt vett Modibo Keita, a Mali Köztársaság el­nöke. Budapest. Hazánk fővárosá­ban százezrek vonultak a Dó­zsa György út felé, ahol a díszemelvényen többek között helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Je­nő, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke is. A felvonulókat Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára köszöntötte. Az ünnepi beszéd után meg­kezdődött Budapest dolgozói­nak színes felvonulása. A fel­vonulók köszöntötték az ün­nepet, a pártot, a szovjet— magyar barátságot és a tö­megben itt is, ott is feltűntek a dolgozók követeléseit kife­jező táblák: „El a kezekkel Vietnamtól!” „Le a nionarcho- fasiszta görög diktatúrával!” „Békét a világnak!” A budapesti dolgozók a fel­vonulás után a ligetekben, a parkokban töltötték jókedvvel az időt. A képernyő előtt Májusi hullámzás Nem lenne helyes műsor- szerkesztés, ha a televízió má­jus elseje tiszteletére kizárólag olyan adásokból állítaná össze műsorát, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a mun­kásosztály legnagyobb nem­zetközi ünnepével, ha valami­féle túlzott „átpolitizáltság” jellemezné az ünnepi adást. Május elseje ugyanis a dolgo­zók nagyszabású, szórakozá­sokkal teli tavaszi ünnepe is. A politikai demonstráció cs a jó, nemes, tartalmas szó­rakoztatás között megtalálni az arányt — ez a május else­jei műsorszerkesztés sarka­latos feladata. Tulajdonképpen már a szombat estét, április 29-ét is a május elsejei összeállítás­hoz kell sorolnunk. Ennek az estnek két kiemelkedő mű­sorát kell feljegyeznünk. Ri­valda nélkül címmel Molnár Ferenc hat novellájának tele­vízióra alkalmazott változatát láthattuk. Az elsősorban szín­padi íróként, főleg pedig a nagypolgárságot szórakoztató íróként számontartott Mol­nárnak eme másik, lassan el­feledett oldalát is megmutatni szép feladat volt, bár ez a vá­logatás meglehetősen egyol­dalúan sikerült. Számolva a televízió sokrétű közönségé­vel, annak tájékozottságával, valamivel több szó eshetett volna az íróról, későbbi munkásságáról, életművéről, amelyre nem éppen az itt be­mutatott írásai a legjellem­zőbbek, de feltétlenül hozzá­tartoznak. A másik szombati műsor, a Made in Hungary a tánczene kedvelőinek adott kellemes órát. A vasárnapi műsorból is két adást emelünk ki. A Fáklya- vívők-sorozat Dalók, hősök, emlékek — 1919 című össze­állítása az eddig hallott dara­bok szép folytatása volt, méltó az ünnep előestjéhez. A derűs májusi szórakozást kívánta szolgálni a rádióban és televízióban együttesen su­gárzott Tavaszi bezsongás című kabaré-est. Nagyon hul­lámzó színvonalú, szokvány kabaré volt, amelyet nyu­godtan lehetett volna sugároz­ni farsang ürügyén, vagy ok­tóberben is, legfeljebb a né­hány utalást átkomponálják a megfelelő időszakra. Kieme­lendő belőle az operaéneke­sek közreműködésével bemu­tatott Kikelet című „oratóri­um”, a műsornak címet adó tánekép. A magánszámok, amelyekben Rálonyi Róbert nem akart elfogyni a képről (ó konferálta is a műsort), régi sémákra épültek, a tréfák­ban meg találkoztunk talmi Hacsek—Sajó utánzattal, meg agyoncsépelt témák újra- rágásával. Téli sportunk el­maradottsága, a kereskedelem, a válóper, a főnök és titkárnő (Gugyerák monológjában már- már az ízléstelenség határán) volt a visszatérő téma. Adott a műsor sok derűs percet, le­hetett nevetni, de nem feles­leges a kprdés: a televízió erejéből az ünnep előestjén csak ennyire futotta'! Az ünnepnap délelőttjén a bevált hagyományok szerint a májusi seregszemlét láthat­tuk Moszkvából, Budapestről, a baráti államok városaiból, i hallottuk Kádár elvtárs nyi­latkozatát. Mindig örömmel fogadjuk e nagyszabású de­monstráció körkapcsolás® közvetítését, amely szinte «* egész világ ünnepének részt' sávé avatja a nézőt, de itt js meg kell kérdeznünk: ha lát­hatjuk a lengyel városok ® német városok ünneplő dóig0' zóit, tehát nemcsak a főváro' sokét, nem lehetne-e egy-kö magyar város ünnepét is fej' villantani élő adásban, & nemcsak este a híradóba11 filmről láttatni harminc ma' sodpercnyit belőle? A délutáni és az esti mű*0“ rokból a Póruljárt jómadará* című francia vígjátékot és * Takarazuka című japán reV“ párizsi vendégszerepléséről si°‘ ló film bemutatását a szóra' koztatás szándékához ke" könyvelnünk, s nem keressük mi indokolta ezeknek máj® elsejei sugárzását. A Tizévé1 a tv-néző című jubileumi e1' mélkedést pedig úgy fogj® fel, mint önkritikával kévéd visszapillantást a televí#3 első tíz esztendejére, s mej az ünneplés iránti tisztelet if int, meg nagyrészt, jól is sz°f rakoztunk, az összeállító* boncolgatásától el kell tekiF fenünk. A politikai demonstráció & a jó szórakoztatás közötti bv lyes arányt nem mindig siW' rült megtalálni. Nagyon hűi' lámzó volt a kép. Benedek Miklós Találkozó öt év után Ötéves találkozójukra készülnek a Kilián György Gimnázium 1961— 1362-ben végzett IV. D. osztályos tanulót. A találkozó sikeres lebo­nyolítása érdekében 19G7. május 17-én előzetes megbeszélést tarta­nak délután 6 órakor a gimnázium előcsarnokában. A szervezők ké­rik volt osztálytársaikat — közü­lük sokan a két diósgyőri nagy­üzemekben dolgoznak —, hogy fel­tétlenül jelenjenek meg a meg­beszélésen, s értesítsék társaikat Is. Megnyílt KofFán Károly muvészporíré tárlata Április 30-án, vasárnap déli tizenkét órára igen sok érdek­lődő gyűlt egybe a miskolci Déryné utcai kiállítási terem­ben, hogy tanúja legyen Kaffan Károly festőművész Társak és kortársak című fotoportré ki­állítása megnyitásának. A te­rem falain és paravánjain százhúszon hét fénykép sorako­zik: képzőművészeti életünk reprezentánsainak nagymére­tű, igen jellegzetes, nem egy esetben szatirikus árnyalatú portréi. Nagy számban talál­kozunk a miskolci képzőmű­vészek arcképeivel is. A művész és a közönség S°j mogyi József Kossuth-díj® szobrászművészt várta a ki® lítás megnyitására, aki azo® ban közbejött külföldi útj* miatt az utolsó napon lemon0' ta a részvételt és a megnV1' tást. Csótai János, a Miskolc Városi Tanács Művelődésügy1 Osztályának helyezette? vezó tője tartotl megnyitó beszéd® méltatta ’ a művészetté fej' lesztett fényképezés jelentőse gét, Koffán Károly kiemeli®" dő munkásságát. A tárlat május 21-ig tekint' hető meg. Anyagának méh3' tására visszatérünk. 4 moesolyámah össxefogusa Zeneiskolák találkozó ju Iádon Jó néhány hónappal ezelőtt a mocsolyásiak panaszát ve­tettük papírra.. A legnagyobb ellenségre, a sárra panaszkod­tak. Véleményét nyilvánította a kisgyőri tanácselnök, Kun Sándor is, aki teljes jóindula­táról és segítokészségéről biz­tosította a mocsolyásiakat. A tanáesválasztás után Mo- rsolyús új tanácstagjaival az élen megkezdődött a tervez- getés. Kun Sándor korábban azt tanácsolta, fogjanak össze a mocsolyásiak, hiszen ott a kőbánya a falu szélén. A ta­nács is igyekszik erejéhez mérten segíteni. A mocsolyásiakban meg­mozdult a lokálpatriotizmus tettekre serkentő érzése, és nagygyűlést tartottak a híres, új kútnál. Ugyanis, ha Mo- csolyáson valamit eltervez­nek, azt a falu népe az új kútnál tárgyalja meg. A csak­nem 50 ezer forintos társadal­mi munkát vázoló járdaépíté­si tervezetet szintén itt tár­gyalta meg a falu apraja- nagyja. Volt, aki fuvart vál­lalt, míg mások kőkiterme­lésre ajánlkoztak. A vasárna­pok mostanában azzal telnek, hogy a mocsolyásiak saját, út­juk, a vigasztalan sárból az egymáshoz vezető kulturált | mottevő társadalmi összefo- ösvények megteremtésén fá- j gással a kisgyőri tanács segí- radoznak. tőkészsége révén kapálásig Úgy tervezik, hogy a szú- I elkészítik a járdát. Befejeződtek a gépgyári KlSZ-alapszervezeli választások 344 hozzászólás Befejeződtek a DIGÉP-ben a KISZ-alapszerv és csúcsbi­zottságok vezetőségválasztásai. A KISZ-atapszervezetek vá­lasztási taggyűlései a fiatalok aktív részvételével zajlottak le. A hozzászólások többsége arról tanúskodik, hogy a gép­gyári ifjúmunkások komolyan foglalkoznak a szervezeti élet egyre jobbá és élénkebbé téte­lén. Az elhangzott háromszáz- negyvennégy hozzászólás közül is több foglalkozott olyan javaslattal, ami az ifjúsági élet színesebbé, vonzóbbá tételét segítené. A hozzászólások azt is bizonyítják, hogy a gépgyári fiatalok jól ismerik a vállalat előtt álló feladatokat, elért eredményeket, és a megoldás­ra váró problémákat. A vezetöségválasztó taggyű­léseken átfegosan 82.4 százalé­kos volt a megjelenési arány. Több helyen, így például a TMK-gépészetnél, a szervlzfó- osztályon és az M-egység -.lap­szerveinél egyetlen KISZ-fia- tal sem hiányzott a taggyűlés­ről. Ezzel szemben akadt né­hány olyan alapszervezet is, mint a H-szerelde, a raktáro­zás és az ipari tanulók, ahol 71—73 százalékos volt csak a megjelenési arány. A taggyű­lések aktivitását illetően ta­pasztalható bizonyos hullám­zás. Voltak alapszervek, ahol csak kevesen kértek szót, leg­több helyen azonban 8—10 hozzászóló mondta el vélemé­nyét, de olyan taggyűlések is voltak, így például a szer­számgyártó főosztályon, a ter­melési igazgatóságon, az álta­lános gyáregységben és a mi­nőségellenőrző főosztályon, ahol 14—17 hozzászóló javas­latait, észrevételeit jegyezték fel, A Borsod megyében műkö­dű négy állami zeneiskola — Ózd, Kazincbarcika, Mezőkö­vesd, Sátoraljaújhely — ápri­lis 29-én, szombaton Ózdon tartotta növendék-hangver­sennyel egybekötött munka­megbeszélését. Ez alkalommal másodszor találkoztak a zene­iskolák ilyen jellegű megbe­szélésen. Délelőtt a Liszt Fe­renc Művelődési Házban a ze­neiskolák tanárai tartották konferenciájukat, amelyet Sze- beni Győző, a megyei tanács művelődésügyi osztályának he­lyettes vezetője nyitott meg. majd a részvevők Dobray a Istvánnak, a Művelődésügyi Minisztérium művészetok®' tási osztálya főelőadójánál vitaindítója alapján megtáL gyalták a Zenecentrikus szén1'; lélet a zenepedagógia gyakoJ“ latéban témakört. Dálutáfj ugyancsak a Liszt Ferenc Máj velődési Házban nagyszabás11. növendék-hangversenyt reá deztek, amelyen mindnégy zeneiskola növendékei nagl'i sikefrel nyújtottak ízelítőt, felkészültségükből. A konccá után a vendéglátó Ózd várót emléklapjával ajándék -z!'®; meg a részt -kólákat. TÁRLATOM CPüzer József rajta,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom