Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-07 / 106. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I XXIII. évfolyam, 10G. szám. ARA: 80 FILLER Vasárnap, 1967. május 7. A szakszervezeti kongresz- szus pénteki tanácskozásán a jelenlévők nagy tapsa közben szólalt fel Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára. Mint már közöltük, Kádár János be­szédét mai lapszámunkban is­mertetjük. A párt első titkára beveze­tőjében arról szólt, hogy mi­lyen a viszony a párt és a szakszervezetek között. Mind­kettő az egész dolgozó nép érdekeit képviseli; mind a párt, mind a szak- szervezet a munkásosztály legfontosabb osztályszer- vczctc. Szocialista viszonyaink között a párt is és a szakszervezet j 's csak úgy töltheti be hiva­tását, csak úgy láthatja el a maga sajátos feladatait, ha a legszorosabb és a lehető leg­jobb módon együtt dolgozik. Ezután Kádár János arról szólt, hogy a Központi Bi­zottság az utolsó tíz eszten­dőben arra törekedett, hogy a párt mindennapi politi­kájában erőteljesen tá­maszkodjon a szakszer­vezetekre, mert az a meggyőződésünk — jelentette ki —, hogy a Párt a saját hivatását énei­kül nem képes jól betölteni. Arra is törekedtünk, hogy ne csak a párt támaszkodjék a szakszervezetekre, hanem szo­cialista rendszerünkön belül törvényesen megállapított, biztosított és meghatározott szerepe, feladata és hatáskö- re legyen a magyar szakszer- izeteknek. ^sohos állásponton kell lennünk A továbbiakban Kádár Já- hos arról beszélt, hogy társa­dalmunk eszmei-politikai irá- h .vitását a pártnak kell vé­geznie. A párt és a szakszer­izetek azonos politikát kép­viselnek: a szocializmus po­étikáját. Ezen belül azonban szükség van arra, hogy mind a Párt, mind a szakszervezet ■Megoldja saját feladatát, mert ^m a párt nem végezheti el a szakszervezetek munkáját, ^m a szakszervezet a pártét. Munkánkban, fellépésünkben azonos állásponton kell len- bünk a leglényegesebb dol­gokat és célokat illetően, de kell lenniök különbségek- bek is, mert különben mi szükség lenne két külön szer­vezetre. Ügy látom — folytatta a Pórt első titkára — a szak- szervezet helyes irányban ha­lad. A szocialista társadalom felépítése, a dolgozók ér­dekeinek helyes napi kép­viselete azonban megkö­veteli a szakszervezeti munka még jobb kibonta­koztatását. Ezután a szakszervezetben üolgozó párttagok feladatairól szólt. A későbbiek során ár­ból beszélt Kádár elvtárs, hogy nemcsak a párt képvi­selői vannak ott a szakszer­vezetekben. a szakszervezetek Vezető testületéinek képvise­lői is ott vannak a párt meg­felelő szerveiben. Ez fontos dolog, mert ily’ módon reali­zálódik az a nélkülözhetetlen kölcsönösség, hogy a szak- szervezeten dolgozók isme­rik a párt eondjait és prób­áméit, a rt- és az állami élet vezető testületéi pedig Ismerik a szakszervezetek problémáit, gondjait és meg­oldásra váró feladatait. Majd kijelentette a későbbiek so­rán, hogy a párttagoknak érezniük kell, hogy ha a szakszer­vezetben dolgoznak, akkor a pártmunka egyik leg­fontosabb részét végzik. Kádár János ezután az MSZMP IX. kongresszusával foglalkozott. Kijelentette, hogy a párt világos és jó ha­tározatokat hozott. A párt ereje azonban eszmei erő. A párt kongresszusának határozataiból olyan mér­tekben lesz valóság, ami­lyen mértekben a párttag­ság, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiségi dolgozók, a magyar szak­szervezetek magukévá te­szik és dolgoznak azok megvalósításáért. A kongresszus határozatai párthatározatok. A célok azonban, amelyeket ez a kongresszus megjelölt, nem pártcélok, hanem a munkás- osztály, a dolgozó nép és az egész nemzet céljai. Ebből ki­indulva, pártunk nyugodt Iclkiis- mcrcltcl hívja fel a mun­kás- és paraszttömegeket, az értelmiségi dolgozókat, az egész népet a kong­resszusi határozatok meg­valósítására, A párt első titkára ezután a kongresszus óta lezajlott eseményekkel foglalkozott, köztük az idei május elsejei ünnepségekkel, a választás­sal. a jövő héten összeülő SZÖVOSZ- és az azt követő KISZ-kongresszussal. Mindezt azért szerveztük így, mert az év második felében a gazdasági reform dolgai­val kell nagyon sokat fog­lalkoznunk üléseken, plénumokon, és nem sokkal kevesebbet, ha­nem többet az emberekkel való egyéni beszélgetéseken. A gazdasági reform célja A szónok a későbbiek során a szocializmus építésének feladatairól beszélt. A közel­jövő feladatai közül külön megemlítette a gazdasági irá­nyítás reformját egy vonat­kozásban. Többen említették, hogy a jövőben kockázatot is kell vállalni. Ez elkerülhetet­len, aki új utat tör, annak vállalkozásában mindig van bizonyos kockázat. Nekünk azonban, szemben a tőkéssel, sokszoros felelősséggel kell kockázatot vállalnunk, , azzal a felelősséggel, hogy amivel mi gazdálkodunk, az az egész népé. A reformnak az a célja, hogy erősítsük vele mind­azt, ami a mi társadal­munkban a szocializmust jelenti. Legyen még erősebb igazság az, hogy a szocialista társa­dalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvo­nalának emelkedésével. Ha egyszerű dolgozóval beszélge­tünk, azt is meg kell mon­dani, hogy mi a célja a gaz­dasági reformnak. Szociális vívmányaink között vannak olyanok, amelynek például további bővítését talán más módon kell biztosítani, de azt is tudni kell, és világo­san meg kell mondani, hogy a szocialista vjvmányok terü­letén visszalépni egy jottá­nyit sem akarunk, és nem is szabad. (Nagy taps.) Ez a lényeges vonása a gazdaság­vezetési reformnak. És kell, hogy a dolgozó emberekben meglegyen a biztonságérzet, mert enélkül nem számítha­tunk a dolgozó tömegek ak­tív támogatására. Szocialista rendszerünknek fontos vívmánya a munkához való joga — mondotta Ká­dár elvtárs — s most ez is egy kicsit bonyolultan jelent­kezik. Bizonyos területeken elkerülhetetlen a munkaerő valamelyes átcsoportosítása. Meg kell azonban mondani, hogy ezután is érvényes az írott és íratlan törvény, hogy minden dolgozó ember­nek törvényes joga van a munkához, cs a mi rend­szerünk ezt számára biz­tosítani is fogja. (Nagy taps.) Rendszerünk kö­telessége biztosítani azt, hogy j a dolgozó emberek tömegei ! semmiféle reformnak kárval­lottjai ne legyenek. Ha érzik az emberek, hogy ilyen a í rendszer, teljes erővel és tel- ! jes szívvel támogatják. Elő- I fordulhatnak hibák, bajok, de | hogy a tömegek helyzete tar- I tósan, a mi rendszerünkben j rosszabb legyen, mint amit ! már korábban elértek, azt . nem tűrhetjük. Ha ilyesmi va- I lahol előfordul, akkor vala­hol mi hibáztunk, és gyorsan meg kell keresni és ki kell javítani az ilyen hibát. Ez paraftes a mi számunkra. (Taps.) Nem azért van egy ország lakossága, hogy mi, párt­funkcionáriusok kísérle­tezzünk. Mi vagyunk a munkásosztály, a dolgozó nép javáért, i ezért teremtette a munkás- osztály a forradalmi pártot és a szakszervezetet is, és erről nem feledkezhetünk meg a szocializmus viszonyai között sem, amikor az osztályellen­séget már legyőztük, és meg van semmisítve. Legfo tilosabb kötelességünk Kádár János ezután arra hívta fel a figyelmet: első és legfontosabb kö­telességünk, hogy saját hazánkban úgy építsük a szocializmust, hogy az se­gítse a világ különböző térségeiben a szabadság­ért, a nemzeti független­ségért harcoló népeket is. * Másik kötelességünk, hogy lehetőségeinknek megfelelően közvetlenül is politikai és más természetű támogatást bizto­sítsunk harcukhoz. Ha rend­szerünk erős, szilárd, fejlő­dik és gyarapszik, akkor minden tekintetben segítséget tudunk nyújtani, de ha itt hiba keletkezik, erre volt nemrégen példa, akkor az egész nemzetközi munkás- mozgalomnak és a többi né­peknek kell kihúzni bennün­ket a kátyúból. Ezt ők be­csülettel meg is tették, és hogy mi ma itt tartunk, azt köszönhetjük népünknek, amely mégis talpra állt és nemzetközi osztály testvére­| inknek, akik a magyar nép igaz ügye mellé álltak 1956- ban. (Nagy taps.) A párt első titkára beszéde végén nemzetközi kérdések­kel foglalkozott, s a többi ! között a békés egymás mel- ! lett élés kifejezés értelmét, j dent.öségét taglalta. A békés j egymás mellett élés követelé- 1 (Folytatás a 2. oldalon.) I Anyák napján Közeledik a IV. miskolci fii m fesztivál Elkészültek a színes plakátok Gazdag program várja a vendégeket Sajtófogadás a Zsiványtanyán Ahogy közeledik a IV. mis­kolci filmfesztivál megnyitó ünnepsége, úgy nő a szorga­lom és a tettrekészség mind­azokban, akik e nagyszabású művészeti megmozdulás le­bonyolításán fáradoznak. Két nap múlva megjelennek Mis­kolc utcáin azok a színes pla­kátok, amelyek a filmfesztivál nagyságát és fontosságát hir­detik. A Katona László grafi­kusművész által tervezett, filmszalag közé helyezett, messze vilógló szem, a falra­gaszokon is hatásosan hirde­ti majd a film miskolci ün­nepének napját, május 22-ét. A fesztivál intéző bizottsá­ga már elkészítette a prog­ramot és a lebonyolítási ter­vet. Mint korábban közöltük, csaknem 40 mozifilm és 30 tv­film kerül közönség elé; a j bíráló bizottság a szigorúan j i megrostált rövidfilm-termés- j í bői választja ki a díjazásra ; j érdemes alkotásokat. A fesztivál hivatalos meg- j nyitó ünnepsége előtt nagy­szabású sajtófogadásra kerül ] sor, amelyet a nemrégiben lé­tesített Zsiványtanyában rendeznek meg fővárosi, vi­déki és külföldi újságírók ré­szére. A fesztivált május 22- j I én, 17,30 órakor György 1st- j ván filmrendező, a filmfeszti- I ; vál igazgatója nyitja meg. Kö- | szöntőt mond dr. Fekete ) | László, a Miskolci Városi Ta- j I nács VB-elnöke. Ezt követően \ \ megkezdődik a vetítési prog- | | ram, amely az elmúlt évi | fesztiválhoz hasonlóan több j napig tart. Délelőttönként 1 különböző művészi közössé­gek tartanak vitaankétokat; az idén a rajz, a híradó és a tv-szakcsoport vitatkozik különböző műfaji kérdések­ről. A fesztivál vendégei a ..filmes" programon kívül részt vesznek több olyan ese­ményen, amely miskolci, Borsod megyei jellegzetessé- gű. Érdekesnek ígérkezik a garadnai pisztrángsütés, az az avasl templomban sorra kerülő hangverseny, a Her­man Ottó Múzeum megtekin­tése, a miskolci görög művé­szeti emlékek és a kiállítási terem meglátogatása, vala­mint a központi leánykollé­gium dísztermében megren­dezendő gálaest. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére jubileumi filmösszeállítást mutatnak be; e műsor szintén egyik szín­foltja lesz a filmfesztiválnak. Műszaki ankét Tiszaszederkényhen A borsodi műszaki hetek során május 8-án és 9-én an- kétot rendeznek Tiszaszcder- kényben. Az első napon dr. Kovács Albertnak, a Tiszasze- derkényi Városi Tanács vb-el- nökének megnyitója után Füle Lajos, a VÁTI főmérnöke tart előadást A városrendezés je­lenlegi terve címmel. Ezt kö­vetően kerül sor dr. Hábel György főmérnöknek, a MÁV tervosztálya vezetőjének elő­adására. Az előadás címe: Tt- szaszederkény közlekedés— földrajzi helyzete és az ebből folyó fejlesztési lehetőségek. Délután Markó Jenő, a Víz­ügyi Igazgatóság csoportveze­tő főmérnöke Vízi szállítás a Sajó völgyében címmel szólal fel. Az ankét második napján Dénes György, a Tiszapallto- nyai Hőerőmű főmérnöke tart előadást a Hőerőmű jelenlegi problémái és a jövő várható feladatai címmel, valamint Szénási Tibor, a Tiszai Vegyi­kombinát főmérnöke A Tiszai Vegyikombinát jelenlegi prob­lémái és fejlesztésének energe­tikai kérdései címmel. A ha­tározati javaslatok ismerteté­se, valamint a vita után gyár- látogatás következik. A két- [ napos ankétol a városi tanács l nagytermében tartják. I Vidéken öt helyen lesz ve­títés és ezzel párosítottan mű­vész-találkozó. Borsodnádas- don, Kazincbarcikán, Albert- telepen, Mezőcsáton és On- gán gyűrűzik tovább a mis­kolci filmfesztivál vitaszel­leme. A fesztivál idején két alka­lommal jelentkezik a Miskolci Filmfesztivál című újság, amelynek első példánya ret­rospektív jelleggel az eddigi filmfesztiválok történetét vá­zolja, a fi lm verseny utolsó napján, május 27-én megjele­nő példány pedig a fesztivál eredményeiről sz. mól be. (párká«y) Kádár ins elvtárs beszéde ! a szakszervezetek XXI. kongresszusán

Next

/
Oldalképek
Tartalom