Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

4 esZAKMACYARORSZÄG Yasárnap. 196Y május 28. «9 icösiyvhét, Í3B1 Lenin: Állam és forradalom díszkiadásban — Arcképek a magyar szocialista irodalomból — Bartók összegyűjtött írásai — Monográfia Aranyról és Kodályról — Ül sorozat: a Minerva-zsebkönyv Mint már az elmúlt észtén dobén, az idei könyhéten is el sősorban összegező igényű szintetikus és monograíikui alkotásokat láthatunk a tudo­mányos és ismeretterjesztő ki­adványok között. így minde­nekelőtt a Helikon Kiadó vál­lalkozásáról kell számot ad­nunk: a kiadó díszkiadásbar jelenteti meg Lenin Állam és forradalom című alapvető ál­lamelméleti művét, melyben a szocialista forradalom ve­zére a kapitalizmus megdön­téséért vívott harc során el­sőnek dolgozta ki a proletár­forradalom és a proletárdikta­túra programját. & Ideológiai gazdagodást je­lent a Kossuth Kiadónál meg­jelenő Arcképek a magyar szo­cialista irodalomból című ta­nulmánykötet is, amely egy sor egyéni íróportré felvázo­lásával XX. századi irodal­munk egyik legfontosabb vo­nulatáról ad részletes képet. A gyűjteményből a magyar szocialista irodalom áramla­tának bemutatásán túl átte­kintést nyerhetünk a XX, szá­zadi irodalmunk egész folya­matára, fejlődésének újabb jellegzetességeire és problé­máira is. A kötet a marxista irodalomtörténeti kutatás leg­frissebb eredményeit felhasz­nálva, magas elvi színvona­lon, ugyanakkor népszerű elő­adásban rajzol hiteles képet szocialista irodalmunk olyan kimagasló egyéniségeiről, mint József Attila, Radnóti Miklós, Balázs Béla, Barta Sándor, Gábor Andor, Ger­gely Sándor, Illés Béla, Kari­kás Frigyes, Komját Aladár, Salamon Ernő, Zalka Máté és mások. Emellett bemutat olyan jelentős kommunista iroda­lompolitikusokat is, mint pél­dául Fábry Zoltán, Gaál Gá­bor és Révai József. Az Illés László szerkesztette kötet leg­főbb értéke, hogy gondosan elemzett tények alapján bele­rajzolja a magyar irodalom térképébe azt az 1019-ben ki­bontakozó és az ellenforradal­mi rendszerben is továbbfej­lődő kommunista írói áramla­tot, amely a felszabadulás és a szocialista néphatalom megte­remtésének legfőbb irodalmi előkészítője volt. A mű egy­szersmind jelentős állomása a legújabb magyar irodalom szintézisét előkészítő, széles körben folyó tudományos munkának. © Világnézeti műveltségünk fontos időszerű problémakö­rét elemzi Mód Aladár Sors és felelősség címmel megjelenő tanulmányai, vitacikkei. A Magvető Kiadó Elvek és utak című sorozatában közreadott kötetben a szerző az osztály­harc és nemzeti összefogás dialektikáját, a szocialista nemzeti egység létrejöttének történelmi útját vizsgálja szé­les körű marxista analízis alapján. Régi adósságot törleszt a Ze­neműkiadó Bartók Béla össze­gyűjtött írásai I. kötetének- majdnem ezer oldalas publi- kálásával. A Szöllősy Andrá i, szerkesztésében megjelen s nagyszabású kiadvány . Bartó- összes zenetudományi, s eze.- belül népzenével foglalkoz- írását tartalmazza; benne szú- mos olyan Bartók-cikk kerü- közlésre, amely eddig magya i rul nem jelent meg, sol 5 olyanok is napvilágot látnál- melyeknek eddig még idegei i nyelvű szövegük sem volt ide- haza ismeretes. A tanulmány • gyűjteményt széles körű jegy • zetanyag és bibliográfia ege ■ szíti ki, a Bartók-írások eddi ■ gi megjelenésének teljes adat­tárával. Zenei közműveltsé günk fejlődéséhez szintén ér­tékes hozzájárulás Eőszt László Kodály Zoltánról írót kismonográfiája is. Az elsí magyar Kodály-életrajz éí részletes pályakép a Gondola] Kis Zenei Könyvtár-sorozatá­ban lát napvilágot. Uj kötet­tel gyarapszik a Bölöni György-életműsorozat: Képek között címmel jelenik meg párizsi képzőművészeti írásai­nak és a hazai „Nyolcak” tö­rekvéseit támogató-propagáló cikkeinek gyűjteménye. A ta­nulmánykötet fontos doku­mentumanyagokat tesz hozzá­férhetővé, mind a polgári ra­dikalizmus művészetelméleté­ről, mind a születő szocialista képzőművészet esztétikai alapelveiről. Ugyancsak új kö­tettel egészül ki -az Akadémiai Kiadó Művészeti Lexikon cí­mű sorozata, melynek ezúttal harmadik kötete jelenik meg Zádor Anna és Genthon Ist- ván szerkesztésében, több ezer címszóval, számos illusztráció­val, és színes képmelléklettel. © Az Irodalomesztétika! és irodalomtörténeti tanulmány- kötetek közül bizonyosan ér- f” deklődésre tarthat számot Keresztury Dezső „S mi va­gyok én ..című monográ­fiája Arany Jánosról: ez az első nagyszabású átfogó pá­lyakép és műelemzés, mely a legújabb eredmények alapján rajzol hiteles és korszerű ké­pet a Toldi, és a balladák klasszikus szerzőjéről. Ugyan­csak nagyszabású vállalkozás Fitz Józsefnek A magyaror­szági nyomdászat, könyvki­adás és könyvkereskedelem története a reformáció korá­ban című könyv, mely a mohácsi vésztől a XVI. szá­zad végéig dolgozza fel a ma­gyar nyelvű könyvműveltség fejlődéstörténetét. Figyelmet érdemlőek továb­bá a természettudományi ki­adványok is. A Földgömb hő­sei címmel, Petur László tol­lából jelenik meg a Minerva Könyvtár című új zsebkünyv- sorozat induló kötete, mely a nagy felfedezők tevékenysé­gét eleveníti fel; a Technika 67 című kiadvány pedig az ipari-műszaki kutatás világ- színvonalának legfrissebb eredményeiről tájékoztatja az olvasót. A szépirodalom és a tudomány, a kalandregény és az orvostörténeti dokumentum erényeit egyesíti magában Molnár Gábor új kötete, A dzsungel doktora, mely Vitai Brazil, a kígyóméreg ellenszé­rum felfedezőjének kalandos életét mutatja be sok érdekes, egzotikus színnel, fordulatok­ban gazdagon. © Végül: még két könyvheti érdekesség. Az egyik Máté György, a Népszabadság ha­sábjairól jól ismert szatirikus író Ki lehet bírni című új szatírakötete, mely egy Csutak Máté nevű védtelen kisember kalandjait, a mai „hétköz­napok hősének” hányattatá­sait meséli el sok humorral, a társadalmi visszásságokat gú­nyoló ötletes komikummal. A kötethez Mészáros András rajzolt vidám illusztrációkat. S ugyancsak a könyvhét sajá­tos érdekességének ígérkezik a Kozmosz sorozatban megje­lenő Pokoljárás a világűrben, mely a tudományos-fantasz­tikus irodalom iránt idehaza is megnövekedett érdeklődést elégíti ki. A kötet tizennégy, változatos témájú történetet ölel fel a világűr bátor meg­hódítóiról, távoli bolygókra való eljutás képzeletszülte, csodálatos kalandjairól, mind­arról, ami ma még hihetet­lennek tűnik, holnap azonban esetleg már magától értetődő valóság. A romvárosban, egy állva maradt falon a romhalmaz fölött, a pincébe-fúltak teste fölött, néhány kép s egy bekeretezett okirat társaságában, három emelet magasságban, megközelíthetetlenül lógott az ódivatú falióra. A háborúnak régen vége volt. Az élők városa elhúzódott a halottakétól. Szorgalmasan jártait az órák, munkára, találkára, szórakozásra, napi dolgaikra figyelmeztették gazdáikat, együtt haladtak az idővel. A romvárosban, három emelet magasságban, a megállt óra hozzáférhetetlenül, némán és mozdulatlanul függött a méretlen idő keresztjén, napok, éjek, évszakok, évelt körforgásában, örök önismétlésben: egyazon órát-percet mutatva örökkön. De a nap bármely pillanatában, akármelyik szakaszában az évnek a ténfergő bennszülöttek, s a bámész idegenek leolvashatták róla a rémület, a rombolás, a halál idejét. A szerzőnek „Tengerek fogságában” a könyvhétre megjelent verseskötetéböl. című, Hámos György Mikor tévéznek az iszákosok? Ű£ PAUL ELUARD Veled (Avec tói) Kézben fogom az utcát akár egy poharai Varázsos fénnyel van tele Könnyű szavakkal van tele Oktalan kacajokkal Ez a világ legszebb gyümölcse Nádkőnnyűek a föl- s lejárók Távollét-kék mind a madár Egy sápadt és keskeny leányka Aki mindig oly gondteli ö se várat soká magára Kicsike hajdanvolt leányka ö igazolja álmaim ö teljesíti vágyaim ö őrzi gyermekkori visszfény Az utca arany áramát. Fordította: Illyés Gyula A szerzőnek Nappalunknál Jobb ilz éjszakánk cí­mű, a könyvhétre megjelent verseskötetéböl. ffv érzem, meg kell vé- V denem a tv-t. Még­hozzá két legkedvesebb kolle- ginámmal szemben. Két nagy lapunkban írtak kritikát az Alkohol című kisfilmről. Egyi­kük elemzően, elismeréssel; másikuk lelkesedéssel és meg­hatóan. Egy dolgot azonban mindketten szemére vetettek a tv-nek (egyikük külön cik­ket is írt róla), miért mutat­ták be este tíz óra öt perckor ezt az iszákosság ellen készült kisfilmet. Tehát olyan időben, amikor az iszákosok éppen a kocsmában vannak. Nem tu­dom, van-e megbízható felmé­rés arról, mikor isznak az iszákosok. Azt hiszem, nincs. De nem is ez nyugtalanít en­gem kritikus társaim szemre­hányásában. Félek attól a „haszonszemlélettől”, amely egy műalkotástól (s egy jó do­kumentumfilm kétségtelenül az), ilyen direkt hatást remél. • Valósággal kárba veszettnek «érzi az alkoholizmus ellen 2 küzdő művet, ha azt az alko­• holisták nem tekintik meg 2 minél nagyobb számban. • Előre is elnézést kérek min- 2 den iszákostól a hasonlatért, • de készített már a televízió 2 kitűnő dokumentumfilmet a • fiatalkorúak bűnözéséről és a 2 titkos prostitúcióról is. Ezeket .milyen időpontban kellett vol- •na sugározni? Mikor nézik a 2 tv-t a fiatalkorú bűnözők? • Hát még a titkos prostituál- 2tak? Estefelé már nem; ez • majdnem biztos. Reggel sem •valószínű, hiszen aludni is .kell. Mégis fontos feladatot •teljesítettek a dokumentumfil- 2mek. Részben azokon az átté­teleken keresztül, melyeit ré- 2 vén a művészet hat a valósá­• gos életre. Közérzetet, közhan- •gulatot, társadalmi ellenállást .vált ki; nyugtalanságot kelt, •illetékes szervezeteket és ha- 2lóságokat ösztökél fokozottabb • . * A szerzőnek PótkötetteJ a hal! . a könyvhétre megjelent köteléből. tevékenységre stb. A nevelő célú dokumentumfilm, termé­szetesen nem elégedhet meg egy regény, egy játékfilm las­san érlelő hatásával. Türel­metlenebb azoknál, gyorsabb eredményekre törekszik; még­sem arra számít elsősorban, hogy hatására a bűnözők ab­bahagyják a bűnözést, az iszá­kosok az ivást, a prostituál­tak ... Inkább azokra gondol, akik még nem bűnözők, nem prostituáltak és nem iszáko­sak. Tehát több idejük van tv-nézésre, s több szellemi szabadságuk a látottak meg­fontolására. IV‘i<tvnn gyenge lenne az lldtjyUU a dokumentum­film, mely egyenesen az érin­tetteket akarná meggyőzni szenvedélyük utálatosságáról. Csak az elrettentés módszeré­vel kísérletezhetne. De a tv- nézés nem kötelező. Az iszá­kos tehát bármilyen időpont­ban mutatják is be, hogy ő milyen utálatos, ha iszik; fel­kelhet a székről és elmehet a kocsmába. S a kocsmában mit lát? Azt, hogy aki sokat iszik, bamba lesz, ostobán beszél, emberi rangjához méltatlanul viselkedik, elterül a földön. Nap nap után ezt láthatja a kocsmában. Mégsem változik meg. Miért változna hát meg, ha a képernyőn látja ugyan­ezt? S ha leissza magát a kocsmában, beviszik a kijóza­nító állomásra. Ott gyomormo­sást kap, ami roppant kínos procedúra. S ez alatt otthon a képernyőn ugyancsak gyomor­mosást mutatnak be. De ó bez­zeg nem látja. S így nincs módja rá, hogy elborzadjon a dologtól . . . Tanulság: a tv folytassa tovább ezt az érté­kes, szenvedélyes művészi munkát az alkoholizmus ellen, de a műsoridőket ne igyekez­zék a kocsmákkal egyeztetni. hautlmaslgb. e-. Illés Béla Elmény Vasárnap délután a Kör­úton sétáltam. Meglömlem a pipámat, és rá akartam gyúj­tani, de nem volt nálam gyufa. Elmentem három tra­fik mellett is — mindhárom zárva. Mivel már nagyon pi- pázhatnékom volt, megszólí­tottam egy szembejövőt. — Nem kaphatnék egy szál gyufát? A megszólított rám nézett. Kicsi, keszeg ember volt. Az orrán régimódi evikker. és még régibbmódi volt erősen őszülő, fekete pofaszakálla. — Nem dohányzom, s ezért nem hordok magamnál gyu­fát! — szólt bocsánatkérően. Biccentett, és bement egy ház­ba, amelynek kapujánál idő­sebb, kövér asszonyság ácsor- gott. Bizonyos voltam abban, hogy a pofaszakúllast már láttam valahol. Legalábbis a fényképét. És ha fényképről ismerem, több mint valószínű, hogy valami nevezetesség. Megszólítottam a kaput. 6t‘ ző asszonyságot. — Ismeri azt a pofaszakái' last, aki most ment be ide 3 házba? — Ismerem. — Véletlenül nem Kell# Dezső volt? — Nem. — Akkor talán Fodor 1°­zsef ? — Nem. — Akkor bizonyára Honth? Hanna? — Az sem. — Hát ki? — kérdezte# elszomorodva, hogy oly#1 rossz az arcmenióriám. — Lantos Jenő férfiszabó világosított fel az asszonyság — Maszek. Borsos árai vaJ1' nak, de igazán kitűnően doh gozik. — Köszönöm a fel világosi' fást. A szerzőnek pipálj mellett című, a könf' hétre megjelent köteté#!1' Emlékeimben vasárnap volt akkor a férfiak tetőtől-talpig mosakodtak családok ülték az asztalt körül a leány áttetsző vízbe tette a rózsát kis rókai'iakat dajkáltak az odvak emlékeimben vasárnap volt akkor én illatos keményített inget öltöttem és papírt készítettem, s hegyeztem ceruzát s egy naposzlop sétált az udvaron át egy szeplős naposzlop s te megmostad hófehér harminckét fogad s a habtiszta ég a szájadhoz, ért emlékeimben vasárnap volt akkor a halottak szavunkra szépen válaszollak inkább tanitóan mintsem vádolón elbeszélgettek velünk a holtak emlékeimben vasárnap volt akkor ünnepi csend ünnepi nagy szünet tisztára sepert szobák s a fák tanúsága hogy nyár jön s az ég tanúsága hogy nyár jön: üljetek körém, adjatok sót, kenyeret adunk, adunk sót, kenyeret adunk, adunk készítünk fürdőt fenyőszagút lenvászon lepedőt, hűvöset ágyat vetünk! Emlékeimben vasárnap volt akkor jelöld meg kérlek piros betűkkel piros szavakkal állj meg a tükrös reggeli fényben jelöld magaddal. A szerzőnek A varázsló kalapjában cH*#’ a könyvhétre megjelent verseskötetéböl. BENJÁMIN LÁSZLÓ A megállt óra Vészi Endre IMájusi vasárnap fény törésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom