Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

4 ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1967. május 4. Rudahúnya utún A z irodalmi színpadok első megyei találkozása már megszervezésével és sikeres bemutatkozásával is demonstrálta magát. A sokáig megméretkezési és erőfelmérő lehetőség nélkül, kissé elszige­telten dolgozó együttesek na­gyon várták már a közös pó­diumot, igényelték a szakmai útmutatást. A rudabányai fesztivál jó szolgálatot tett a régi várako­zásnak. Többek között azért is, mert a 60-as évek elején fellángoló és néhány év múl­va kissé lehanyatló irodalmi színpadi mozgalom időközben ■forma- és tartalomszegénnyé vált. Ennek következtében mind a közönség, mind pedig a szakmai közvélemény meg­vonta figyelmét az irodalmi színpadi mozgalomtól. Borsod megyében — a né­hány szorgalmas és állandó dolgozó együttest kivéve — a mozgalom még szerényebb ké­pet mutatott, mint az ország más tájain. Nagyon helyes volt tehát, hogy az SZMT kulturális bizottsága javasolta és megszervezte a szakszerve­zeti irodalmi színpadok első, megyei bemutatkozását. Már itt szeretnénk megjegyezni, hogy zömében azok az irodal­mi színpadok léptek pástra, amelyek többé-kevésbé eddig is dolgoztak. A jövőben kívá­natos lenne hasonló verseny­dobogóhoz juttatni a tanácsi Intézmények irodalmi szín­padait is. Rudabányán nyolc irodal­mi színpad mérte össze tudá­sát, ezek sorában több jó nevű bányász együttes is. A zsűri véleménye szerint eredmé­nyes volt a rudabányai talál­kozás. Színes, változatos programmal vonultak fel a csoportok, a formai megvaló­sításban is akadt néhány fi­gyelemre méltó mozzanat. M indenekelőtt a témavá­lasztás gondosságáról és gazdagságáról kell szól­nunk. Közéletiség, a társada­lom gondjaiért való aggódás szőtte át legtöbb csoport mű­sorát. Mindannyi sorában ta­lán az az összeállítás volt a legfrappánsabb és a legaktuá­lisabb, amely a bányászság új keletű gondjait, egyes mun­kahelyek bezárását és az ezzel kapcsolatos emberi érzelmi mozzanatokat fogalmazta meg. A forradalmi gondolat, a közélet tisztaságáért érzett fe­lelősség több műsorban fellel­hető volt. A skála igen szí­nesnek mondható, mert a ha­záját elhagyó fiataloknak szó­ló összeállítástól a mai költé­szet legjobbjait felsorakozta­tó műsorokig, többfajta va­riáció volt látható. Feltétlenül említést érde­mel az irodalmi színpadoknak a komplexitásra való törek­vése. Ismeretes: korábban az irodalmi színpadi összeállítá­sok többnyire versek láncola­tából állt, esetleg az ünnepi alkalomnak megfelelő forra­dalmi versfűzérböl, de hiány­zott belőlük az érzelmi moti­vációkra való törekvés. A ru­dabányai bemutatón több együttes komplex elképzelé­sekkel lépett színpadra, sze­repelt műsoraikban filmvetí­tés, pantomin, vokálkórus, báb, énekkar, szólóének és tánc. A különböző műfajok együttese nagy hatásokra volt képes. A jelenlevő közönség és a bíráló bizottság maximá­lisan értékelte ezeket a ha­tásokat. örvendetes ered­ményként említhetjük meg a rudabányai bemutatkozás so­rán tapasztalt kollektív mun­kát, példamutató fegyelmet. Az egyik MEDOSZ-csoport például olyan imponáló fe­gyelmezettséggel, hatásos színpadi képpel lepte meg a közönséget, amely felől nem lehetett taps nélkül kitérni. Sokat javult a rendezői munka is. A műsorok többsé­ge komponált volt, nem lehe­tett észre nem venni a gon­dos rendezői kéz mindenkori jelenlétét. Ezzel párhuzamo­san kell megemlítenünk a kidolgozott versmondást és a kultúrált színpadi mozgást. Tudjuk jól, korábban gond­jaink voltak az okos és he­lyénvaló színpadi mozgatással kapcsolatban. Ma már a sze­replők többsége érzi azt a parancsoló tiszteletet, amely részint a pódiumról, részint pedig a közönség soraiból árad. A rudabányai bemutatko­zás természetesen tanulságo­kat is produkált. A régi óhaj, miszerint az irodalmi színpa­doktól nem idegen a vidám­ság sem, ezúttal is csak kí­vánság maradt, mert az együttesek többsége komor hangvételű műsorral lépett dobogóra. Most már nem is az a baj, hogy vidám témákkal ritkábban foglalkoznak iro­dalmi színpadaink. Inkább az a szemléletbeli fogyatékosság érdemel említést, amely sze­rint egyes csoportok úgy vé­lik, hogy találkozóra, bemu­tatóra vagy versenyre kizáró­lag „fennkölt” összeállítások­kal lehet menni. A jövőben feltétlenül ér­demes gondolkodni azon, mi­ként szélesítsük az irodalmi színpadok által tolmácsolt irodalom, művészet tárházát. Közkézen forog már néhány értékes, vidám műsor, de azt is el tudjuk képzelni, hogy az öntevékenyebb természetű ve­zetők, rendezők maguk is ösz- szeállítanak vidám műsorokat. Rudabánya még arra is köte­lezően figyelmezteti az együt­teseket, hogy mozgásban, szí­nekben, hangulatban, világí­tásban és ötletekben tovább gyarapíthatók az összeállítá­sok. A szöveg-fegyelem a to­vábbiakban is jogos követel­mény lesz. A műsorösszeállí­tást illetően pedig még na­gyobb gonddal kell eljárni, mert nem minden forradalmi­nak szánt gondolat hat ma már forradalminak. A jövőben többet kell törődni a műsorok terjedelmével is, mert a túl­ságosan elnyújtott program elf áraszthatja a közönséget. A jövőben mindinkább ar­ra kell törekedni, hogy az irodalmi színpadok ne csak ünnepi alkalmakra készüljenek, hanem mindig a népművelés szolgálatára állja­nak. Természetesen szükség lesz megyei, területi, sőt or­szágos bemutatókra is, de a legfontosabb mégis az, hogy saját környezetünkben végez­zük ugyanolyan színvonalon tudatformáló tevékenységün­ket, mint a rudabányai be­mutatón. Ha ez megvalósul, az irodalmi színpadok többek kö­zött ezért is hálásak lehetnek az első megyei bemutató megrendezéséért. Párkány László „Élő irodalomóra“ A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumhoz tartozó szak- középiskola első és második osztályos tanulói április 29-én, szombaton „élő irodalomórát” tartottak. Meghívtuk városunk irodalmi életének ismert kép­viselőit: Gulyás Mihályt, a Napjaink főszerkesztőjét, eb'. Kabdebó Lóránt szerkesztőt, Gerencsér Miklós József At- tila-díjas írót és Serfőző Si­mon költőt. Gulyás Mihály ismertette a Napjaink öt esz­tendei munkáját, dr. Kabdebó Lóránt pedig Gerencsér Mik­lós és Serfőző Simon írásait méltatta. A tanulók a megje­lent írók műveiből adtak elő részleteket. Vendégeink ab­ban a reményben búcsúztak tőlünk, hogy a jól sikerült ta­lálkozó közelebb hozta a ta­nulóifjúságot a mai magyar irodalomhoz. Soóvári Tivadar és Spisák István I. osztályos tanulók Négyféle jubileumi pályásat a Vasas Otthonban A Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Ház vezető­sége a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lója tiszteletére négyféle ama­tőr művészeti pályázatot hir­det. Közülük kettő nyilvános, kettő pedig házi jellegű. A nyilvános pályázatok egyikét Miskolc város amatőr képzőművész szakköreinek tagjai számára hirdetik meg, s beküldhető rá minden olyan képzőművészeti alkotás, ame­lyet amatőr szakköri tag ké­szített, és amely korábbi pá­lyázaton, vagy kiállításon első, második, vagy harmadik dí­jazásban nem részesült. A művek a forradalmi gondolat, a világot teremtő, alakító munka és munkaábrázolás té­maköréből kerüljenek ki. A beküldött műveket szakzsüri bírálja el, és a legjobb hármat pénzjutalommal díjazzák. A beküldési határidő 1967. szep­tember 15. Az eredményt egy hónap múlva, október 15-én hirdetik ki. A beérkezett mű­vekből kiállítást is rendeznek. A pályázat jeligés. Hasonló módon fotokollekció pálvá# tot hirdetnek a város üzetf fotókörei tagjai számára, f pályázaton tíz képből álló ko- lekcióval lehet részt venni,; képeknek a szocialista brigá“ mozgalom hármas jelszav* nak megvalósulását kell ábf> zolniuk. A beküldött műnk* kát itt is szakzsüri bírálja díjakat tűznek ki, és a bekö-' dött művekből kiállítást r«5 deznek. A jeligés pályamű^ két október 1-ig kell a műv lődési házhoz eljuttatni. A házi jellegű pályázat* egyike a művelődési ház kél zőművész szakköri, a más: pedig a szobrász szakköri té ságának szól, a nyilvános lyázathoz hasonló tematiW val és kötöttségekkel. E négyes pályázat bizonyt igen sok amatőr fotost, ká zőművész szakköri tagot rn* gat meg és serkent ah hogy a Nagy Októberi Szód lista Forradalom évforduló) nak megünneplését a mii pályaműveivel is szebbé, er® ményesebbé tegye. BEKE: 4—6: Tízezer nap. Magyar. Szé­les! 7—10: A főnök inkognitóban. , ......— ,, Színes francia. Széles! K: naponta I rul beszélő színes angol. S Grafikai kiállítás Tokajban A Borsod megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának, valamint a szerencsi és a to­kaji művelődési klubnak ren­dezésében május 7-én, vasár­nap délután 4 órai kezdettel rendezik meg a tokaji helytör­téneti múzeumban a Gesualdo Quintett hangversenyét, vala­mint az észak-magyarországi Búcsúznak a kazincbarcikai végzős szaktechnikusok A kazincbarcikai Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Techni­kum mérés- és szabályozás- technikai szakának végzős hallgatói május 5-én déli 12 órakor tartják ballagási ün­nepségüket. Ez alkalommal huszonöt végzős hallgató bú­csúzik el a tanintézettől, hogy ősztől Borsod megye és az or­szág más részeinek vegyipari , .. * 4—10: A főnok inkognitóban, üzemeiben kamatoztassa tuda- Színes francia. Széles! K: naponta sát. 4 65 f- 7'kor! FÁKLYÁI 4—5: A hős, aki fél. Magyarul beszélő csehszlovák. G—7: Hajsza a gyémántokért. Színes francia. Széles! 8—9: Tom Jones. Színes angol. Széles! Csak 13 éven felüli­eknek! K: hétköznap 5 és n. 8, va­sárnap f. 4 és hn. 6. M. 7. f. li­kőr: Zsuzsanna és a fiuk. f. 4. hn. 6 és 8. M. 7. f. 10 és f. 12: Dandin György. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délelőtti műsora: 4—5: Tízezer nap. Magyar. Szé­les! (Diákbérlet érvényes!) 6—10: A főnök inkognitóban. Színes francia. Széles! K: vasárnap kivé­telével naponta de. f. 11, vasár­nap de. f. 10 és f. 12-kor is! KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délutáni műsora: grafikai kiállítás megnyitó ün­nepségét. A hangversenyen közreműködik Szendrei Kar­per László gitárművész, a ki- álh'tás megnyitásakor pedig Szebeni Győző, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osztá­lyának helyettes vezetője mond ünnepi beszédet. TÁNCSICS: 4—5: Senki sem akart meghalni. Szovjet. Széles! 6—7: Ut a túlsó partra. MagyaruJ beszélő francia. Széles! 8: Chaplin kavalkád. Ame­rikai. 9: Én és a gengszter. An­gol. Széles! K: naponta f. 5 és hn. 7. M. 7. 10 kor: Húsz évre egy­mástól. SZIKRA: 4—5: Lenni, vagy nem lcjJ Amerikai. 6: Tom Jones. Ma® Dl. S 7. Csak 18 éven felülieknek! 7: ^ sza a gyémántokért. Színes íjj cia. Széles! 8—9: Senki sein a“ meghalni. Szovjet. Széles! K: , ponta hn. 5 és 7. M. 7. X. 11'^ Komédia a kilinccsel. SAG VARI: 4—7: Sellő a pecsétgyűrűn V Magyar. Széles! 8: Királylány feleségem. Francia. 9: A fél** bére. Francia. Csak 16 éven lülieknek! K: naponta f. 5 és, 7, csütörtökön, pénteken, szofljl ton és vasárnap csak du. f. 3-* PETŐFI. , 4—5: (csütörtökön f. 5 és T. ^ tekén csak 7-kor!) Regényes Színes szovjet. Széles! G—7: (s?c. bat 7, vasárnap f. 5 és 7-kor!) “ felesége. NDK. Széles! 8—9: ^ du. f. 5-kor!) Gábor diák. magyar. 8—9: (csak este 7-K, Katonalányok. Magyarul bej olasz. Széles! Csak 16 éven f beknek! M. 7. io-kor: Négy * egy udvarban. ADY—Tapolca! 6—7: Rózsa füzér. Magyarul szélő lengyel, jo: Én és a szter. Angol. K: szerda, szórt1’ vasárnap 6-korl BÜKK: 4—5: Betyárok. Román. S 7—8: Szakadék felett. Szovjet- hétfő, csütörtök, péntek és V** nap csak du. 6-kor! ALSÖZSOLCA ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦❖♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦* 5: Szakadék felett. Szovjet vA boldog halál angyala. Ma gr Az egyik üzem kapujában fogott el. A portástól tudta, hogy ott va­gyok, s várt rám. Jobban mondva vártak, ö, meg négyéves kislánya. Állás kellene. Valahol, akármi, csak biztos munka, biztos kereset. Sétálunk a délelőtti napsütésben, közben feltárulkozik egy élet. ■— Nem kellett nekem dolgozni az uram mellett. Jól megvoltunk, ren­desen keresett. Igaz, csak albérlet­ben lakunk, de az nem is lenne baj. — Nem idevalósiak? — Én igen, apám a kohászatban dolgozott, de már nyugdíjas. A fér­jem vidékről jött. Jó szakmája van. Aztán vállalata Budapestre helyez­te. Hogy kértem, mennyit rimán- kodtam, hogy ne küldjék cl... van munka erre is, ne éppen őt küldjék. Ereztem. , — Miért, mi történt aztán? Az asszonyka szája szögletében már ott bujkál a sírás. A gyerek megérzi. Sokat láthatta már anyját idegesen sírni. Fel sem veszi. Arrább somfordái, s kis lakkcipőjével egy pocsolya szélét kerülgeti. — Látja milyen? — ontja keserű­ségét a kerekképű lánykára, s egy erőteljes mozdulattal elrántja a sár­ból. — Akaratos, makacs, mint az apja. Megérzi, ha ideges vagyok, s ilyenkor még rosszabb. El akarom terelni figyelmét a gye­rekről, s még egyszer kérdem: — Aztán mi történt? — Találkozott egy nővel. Egy el­vált asszonnyal. Megtaláltam a. le­velét is. Nézze... nézze a szemér­metlent ... Szakadozott, sokat forgatott, pisz­kos borítékot kotor elő. Benne piros rózsával díszített levélpapír, sűrűn teleírva. — Olvassa csak... olvassa nyu­godtan. , Szokványos szerelme: levél. Tele­tűzdelve versidézetekkel. Egy másik •élet. Egy másik elhagyott, kétség- beesett asszony leikendezése, önző, Egyetlen pillantás saját magán kívül semmivel sem törődő szerelme árad a sorokból. Leírja találkozásuk történetét. Egyetlen pillantás elég volt, hogy mindketten érezzék: az isten is egy­másnak teremtette őket. Két talál­kozás után már tudja, ez, csak ez le­het az igazi. Elég volt egyetlen pil­lantás. Jobban megnézem a fiatal anyát. Alig múlt húsz éves. Sovány, sá­padt, hosszú haja gondozatlanul, csapzottan hull vállára. Egész tes­tét valami belső remegés rázza, alig áll a lábán.. — Már voltam orvosnál is, mert tisztára idegbeteg lettem az utóbbi hónapokban. Én érzem, hogy beteg vagyok, de az orvos nem akar olyan papírt adni, amire asszonytartást is kaphatnék az embertől... csak írja nekem a nyugtatókat, de hát mit ér az? — Nem próbált beszélni férjével? — Felém se néz. A gyerekre küld egy kis pénzt, azt Is úgy kellett a vállalatnál levonatni tőle... de a nőt felhívtam telefonon. Az is más városban élt. Elsírtam magam, és tudja mit csinált? Csak nevetett, ne­vetett a készülékbe, s azt mondta, neki is van gyereke, s nem érdekli semmi, ő már megtalálta boldogsá­gát, keressem én is. aztán megint csak nevetett... nevetett... Megbeszéltük, hogy néhány nap múlva felkeres, hátha akad addig valamilyen lehetőség. A megbeszélt időben eljött, de nem egyedül. Meg­érkezett a férj, s őt is magával hozta. — Kell még az állás? Az asszonyka reménykedve nézett emberére, de az csak lesOoyta sze­mét, B hallgatott — Kell — rebegte, s kezei megint gyanúsan remegtek. Elnéztem a fiatalembert. Amo­lyan vidéki szépfiú-típus. Kackiás, kis fekete bajúsz, csillogó, fekete szem. Egy rozmaringos ház kiskapu­jába illene leginkább mokány ter­mete. Jött a városba, s hódított. Ál­lást, asszonyokat, s most nagyon elégedett. Szenvtelenül, szinte kihí­vó szótlansággal hallgatja, hogy a kertészetben lenne valami állás, nem is kell túl korán kelni, még a gyereket is elviheti előtte az óvodá­ba, s délután már mehet érte. — ö, ó, kikaparom a szemét an­nak a nőnek! Ki én — tör ki a ke­serűség az asszonykából. A férj meg se rezdül. Még talán egyenesebbre húzza derekát a szé­ken. Büszíke, tetszik néki ez a hal­latlan siker. — Csak soha se kaparja ki maga senkinek a szemét — szólok hatá­rozottan a siránkozóra. — Nézze csak, maga fiatal, ha egy kicsit töb­bet ad magára, egészen csinos nő lesz. Menjen csak nyugodtan dol­gozni. Képzelje, ha van rendes jöve­delme, ha el tudja tartam magát is meg a gyerekét is. szüksége lesz a más kenyerére? Az ember megmoccan a széken. Nézi feleségét, aztán rám vet ellen­séges pillantásokat. Nem ezt várta ő. Ügy képzelte, hogy eljön az asz- szony pártfogójához, s majd közö­sen kérleljük, hogy így. meg úgy. térjen vissza, mert nélküle éhenhal a család. Érzem a hatást, hát folyta­tom: — Aztán majd lesz lakása is. Hi­szen maga még olyan fiatal, az egész élet, maga előtt áll. — Nem is bánnám már, de hát mégis * gyermekem apja — Akkor sem kötözheti meg. ő tudja, mit csinál, meg aztán, tud­ja, mit mondok én magának? Isme­rek olyan embereket, akik idegen létükre jobb, gondosabb szülők, mint a vérszerinti. Az ember már nagyon ideges, de nem szól egy szót se, csak a szemeit villogtatja. — Látja, hogy ennek az ember­nek se maga nem kell, se a gyerek. Nem lehet erőszakolni semmit. Majd maga szépen rendbejön, idegileg is, aztán aki ilyen könnyen elmegy, aki ilyen könnyen fennakad egy másik szoknyán, azért maga egy könnyet se ejtsen. Az asszonyka hajlik a szóra, el is érti. mi a cél. Kacéran hátrasimítja haját — szegénykének milyen eset­len minden mozdulata —, s rá­kontráz: — Ügy is lesz .. az a fontos, hogy dolgozzam... ha már mellette is állásban lettem volna, biztosan nem jött volna rám ez a nagy kétségbe­esés ... igen. biztosan kiderül körü­löttem, ha dolgozni fogok ... tény­leg, olyan is voltam mellette, mint egy kalitkába zárt madár... embe­rek közé is alig vitt, nem volt ne­kem senki, csak ő, meg a gyerek, így aztán, amikor elhagyott, majd elemésztettem magam ... — Hát maga mit határoz végül? — fordulok az emberhez. — Elhatároztak itt már mindent — vágja oda mérgesen. — No. de hát valamit határoznia kell, ez az asszony levegőből nem él meg a gyerekével! — Eltartom én. Majd visszahe­lyeztetem magam a vállalattal. Felragyog erre az asszonyka. Csil­log a szeme, megszínesedik sápadt soványka arcocskája. Vissza, csa’ vissza a kalitkába. A meleg pelyhe1 köré, a védő vaspálcikák mögé. És a hetyke legény egyetlen pil lantása megint győzött. Adatna vlca Ilona ♦ beszelő csehszlovák. 9—10: Scl! ♦ pecsétgyűrűn I—II. Magyar. ' 2 les! K: kedd, szerda, szombat c T7, péntek és vasárnap S és ^ 27. 10-kor: Esős vasárnap. T MISKOLC-SZIRMA J (Keskeny filmszínház) ♦ 5 és 7: Változó felhőzet. t ♦gyár. K: pénteken 6. vasámjL 4M, és 6. M. 7, 10-kor: ♦Lupin. ♦ miskolc-gorömbölt ♦ (Keskeny filmszínház) 6—7: A cár és a tábornok- gár. K: szombaton 7, vasa n ^és 7-kor! ♦ ♦ J A Magyar Rádió ♦ miskolci stúdiójának mű*1 ^ (A 188 méteres hullámhossz1 J 18—19 óráig.) ♦ Megyei körkép. £ Vidéki hírek. ♦ A DrótmCivekből jelentjük: T Virágénekek. ♦ Az élet nyomában. ♦ Elmondjuk, bemutatjuk! •• J Fiatalok zenés találkozója* 4. csütörtök. CAMPBELL ÜGYELŐ UTOLSÓ ESET#* letszünet. Este 7 órakor. 5. péntek. GÜL BABA. Bérlői net. Bemutató előadás. & órakor. 6. szombat. Színházbarátok \ je. GÜL BABA. Csehov Este 7 órakor. 7. vasárnap. GÜL BABA. szünet. Délután 3 órakor, ház barátok 7 estje. GÜk BA. Goldoni bérlet. Este órakor. 8. hétfő. A Miskolci Szimföjj Zenekar hangversenye. 8 órakor. 9. kedd. GÜT, BABA. Meghal lék. Csortos bérlet, kor. Este ♦ 10. szerda. COL BABA. Bérle' t tr net. Este 7 órakor, it, csütörtök. CAMPBELL \ t ÜGYELŐ UTOLSÓ ESETÉI 1 letszünet. Este j órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom