Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

Tasártrap, 1987. április 23.

BSZAKMAGYARORSZÄG

3

@a

& j0>

fii üzem-uhtwcpscß Özdon

A megye közúti közlekedéséről

Interjú Kiss Dezső clvtárssal* a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettesével

kielégítéséhez nagymértékben

Tegnap, április 22-én, szombaton az esti órákban tartották meg Özdon az élüzem avató ünnepséget a Liszt Ferenc Művelődési Házban. Vá- lóczi Elek elvtárs, az ÖKÜ szb-elnöke megnyitójában elmondotta, hogy a gyár dolgozói tavaly kapták meg a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, öt ízben érdemelték ki eddig a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, K az idén ünnepük a 15. élüzem avatót.

Csépányi Sándor, a gyár vezérigazgatója a gyár működését értékelve elmondotta, hogy az elmúlt évi kimagasló eredmények a kommunisták és pártonkívüliek, a fizikai és a szellemi dolgozók alkotó együttműködésének a gyümölcse. Hengereltáruban több mint 35 ezer, nyersvasban 6 ezer, acélban 29 ezer tonnával adtak többet a tervezettől. A selejlben 20, a reklamációban 15 százalékos csökkenésről számolhatnak be. Néhány műszaki, gazdasági 1 mutatóban nemzetközi szintű eredményt értek el. Az acélmű és a blokksor üzemidő kihasználása például szolgálhat, más üzemek számára is.

Növeli az eredményeket, hogy a termelés emelkedését

180 emberrel — köztük 25 ipari tanulóval — működik az edelényi Vegyesipari Szövetkezet. A kollektíva sok jó képességű szakmunkással dicsekedhet, így például Szilva Benjámin, Gyöngyösi István brigádjával, amely 159—160 százalékos eredménnyel dolgozik. Csendes István brigádja a kútásástól kezdve minden építést el tud végezni, s Nagy Hálóknak csak rajzot és anyagot kell adni, s az építést teljes felelősséggel rájuk lehet bízni.

A szövetkezet — egyéb munkáján kívül — évente mintegy száz kislakást épít. Többek között dolgoznak j Szögligeten, Rakacaszenden, Boldván. Szendrőn például egész utcasort, 16 lakást építenek. Az épületeket ezekben a napokban adják át.

Kislakásépítésben Kazincbarcikán vár rájuk a legjelenteljes egészében a termelékenység fejlesztésével biztosították.

Az élüzem címet dokumentáló oklevelet dr. Kocsis József KGM miniszterhelyettes adta á£. Ügy értékelte az ÖKÜ elmúlt évi eredményeit, hogy azt a korábban kibontakozó folyamatos fejlődés, valamint a kongresszusi verseny alapozta meg. A több mint 120 éves gyár ma is fontos szerepet tölt be az iparág kooperációs ellátásában és a feldolgozóipar igényeinek kielégítésében. Tavaly a gyár teljes termelési értéke a vaskohászat 22 százalékát, exportja pedig a Vaskohászati Igazgatóság összes exportjának 14 százalékát reprezentálta. A belső kooperációs szállítások nagyságrendje szerint az első helyet foglalja el a vaskohászati vállalatok között. A gyár 13 millió deviza forint értékkel teljesítette túl export- j feladatát. A miniszterhelyettes i elvtárs a további tennivalókról szólt.

Az ünnepségen köszöntötte a kiválló kollektívát dr. Horgos Gyula KGM miniszter, majd Jakó András, az SZMT vezető titkára is. Mindkét felszólaló elismeréssel szólott az ÖKÜ dolgozóinak, vezetőinek munkálkodásáról.

tősebb munka. Itt alkotják meg az első magasházat, az 1 emeletes, 4 lakásos társasházat. A magasházak építéséhez részben már felkészültek gépi berendezésekkel. Az idén, várhatóan újabb gépekkel gyarapodnak, illetve szükségük van egy sor gépre, berendezésre, járműre. A műszaki fejlesztés összefüggésben van azzal, hogy a ktsz-t járási szövetkezetté alakítják ki. Ezt segíti a szendrői ktsz-el való várható fúziójuk is.

A még jobb munka, a lakossággal való kapcsolat erősítése végett új, nagyobb telephelyre, korszerűbb műhelyekre, raktárra lenne szükségük. Gondot okoz az esetenkénti fluktuáció, valamint nehezíti a munkát a ldslakás- | építésben megnyilvánuló sok I kötöttség, az esetenkénti ne- I hézlces ügyintézés is.

Borsod megye jelentős helyet foglal el az ország gazdasági és politikai életében. Területe, lakosainak száma, iparának koncentráltsága, fejlettsége alapján, az ország fontos gazdasági körzete. Iparának és mezőgazdaságának fejlődésében közvetlen szerepe van az áru- és személy- szállításnak is.

— — Hogyan értékeli E miniszterhelyettes elv- E társ a Közlekedés- és E . Postaügyi Minisztérium, E valamint a megyei szer— vek kapcsolatát?

— A népgazdasági áru- és személyszállítás ágazati felelőse, a Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium csak a területi szervekkel kiépített jó kapcsolatok alapján tudja megoldani feladatát, mivel a konkrét helyi igényeket, problémákat az illetékes megyei szervek ismerik. A KPM vezetői 1964 óta rendszeres megbeszéléseket tartanak a meI gye part- és tanácsi szerveinek j vezetőivel. Ezeken a megbeszéléseken a tárca vezetői tájékoztatják a megyei vezető elvtársakat a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről, lehetőségekről. A tárgyalásokon megállapodások születnek a megye területén tervezett fejlesztésekben is. így többek között 1964-ben a megye közlekedési, szállítási problémáit tárgyaltuk meg, a következő évben egyeztettük a közlekedésfejlesztési terveket, az elmúlt évben a harmadik ötéves terv közlekedés- fejlesztési elképzeléseit vitattuk meg. Ez év közepén A közt lekedéspolitikai irányelvek, az áru f uvarozás raci onalizál ása. valamint A KPM lakásépítési elképzelései című anyagokat tárgyaljuk meg.

Az eddigi tárgyalások eredményeként elmélyült és jó i munkakapcsolat alakult ki a tárca vezetése és a megyei szervek vezetői között. A tárca vezetői a tárgyalásokon sok hasznos tapasztalatot szereznek, amelyeket egyrészt felhasználnak az országos közlekedésfejlesztési tervek kialakításánál, másrészt — mint megyei elképzelést — figyelembe veszik a következő tervezésnél. A megyei vezetők kérésére, a tárca sok esetben

átcsoportosításokat hajt végre, ezzel is segítve a megyében a politikai munka hatékonyságát.

SS — Hogyan alakul orE szagosán a közúti közE lekedés, s milyen fcjlöE dós várható?

— A népgazdaság fejlődésével együtt növekednek a közúti 'áruszállítási tennivalók. 1966-ban a közutakon már 225 millió tonna árut. 25 millió tonnával szállítottunk többet, mint 1965-ben. Ezt csakis a közúti áruszállítási szektorok közötti egység kialakításával érhettük el. Rendelkezéseket hoztunk a korábbi, túlzott kötöttségek enyhítésére, kedvezően ható anyagi ösztönzőket alkalmaztunk. így a szállításban részes dolgozók helyes hozzáállásával zökkenő nélkül tudtuk teljesíteni elmúlt évi feladatainkat.

Az új közlekedéspolitikai irányelvek szerint — amelyek a szállítási igények magas szintű kielégítését biztosítják — az eddiginél is fontosabb szerepet kap a közúti közlekedés azzal, hogy a vasúthoz képest, mind a személy-, mind az áruszállítás részaránya jelentősen növekszik. Ebben az évben a közúti közlekedés már 240 millió tonna árut szállít. A gazdasági ösztönzők úgy hatnak, hogy az áruk elsősorban annak a közlekedési szervnek eszközein kerüljenek rendeltetési helyükre, amelyik a leghatékonyabban, a leggazdaságosabban tudja az áru- szálitást lebonyolítani.

1966-ban jelentősen fejlődött a népgazdasági közúti személyszállítás is. A MÁVAUT ^és a tanácsi autóbuszközlekedési vállalatok 1140 millió utast szállítottak, mintegy 20 millióval többet, mint az előző évben. A közúti személy- szállítás további fejlesztésében a mennyiségi igények kielégítésén túlmenően, fokozottabban érvényesülnek a minőségi (menetrendszerűség, az utazás kultúráltsága, stb.) követelmények is.

Közúthálózatunk növekvő terhelését jól mutatja a népgazdaság gépjármű állományának alakulása. A gépjármű állomány az elmúlt évben mintegy 73 ezer kocsival növekedett, ezen belül 65 ezer darabbal nőtt a személyi tulajdonban levő gépjárművek (személygépkocsi, motorkerékpár) száma. A gyors és a biztonságos közúti forgalomhoz jó utak szükségesek. Magyar- ország úthálózata, a sűrűséget tekintve, megfelelő. Annál nagyobb problémák vannak az utak burkolatának szélességével és a minőséggel. 1966-ban a korszerűsítések eredményeként 520 kilométerrel növekedett a portalanított utak hosz- sza, így részarányuk az állami közúthálózaton belül már eléri a 46,5 százalékot. Ebben az évben további, mintegy 500 kilométer hosszú utat korszerűsítünk, így 1967 végére az országos közúti hálózatnak mintegy 48 százaléka pormentes burkolattal lesz ellátva.

= — Milyen képet mnE tat megyénkben a közE úti személyszállítás?

— A miskolci 3. sz. Autó- közlekedési Vállalat autóbuszai 1966-ban 56 millió, a miskolci Közlekedési Vállalat villamosai 81 millió, autóbuszai pedig 50 millió utast szállítottak el. A két vállalat 1966-ban mennyiségileg kielégítette a megyében jelentkező közúti személyszállítási igényeket. A minőségi igényeket azonban a fejlődés ellenére is csak részben sikerült kielégíteniük. A zsúfoltság, az indokolatlan késések sok bosszúságot okoztak az utasoknak.

A 3. sz. AKÖV járműállománya 1966-ban 49 új autóbusszá és 5 taxi gépkocsival növekedett. A Miskolci Közlekedési Vállalat két új csuklós villamost és öt pótkocsit. 20 darab IKARUS 620-as autóbuszt kapott. Miskolc város közlekedési igényeinek jobb

hozzájárult a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóságának vállalása, amelynek alapján 13 Ikarus 31-es típusú autóbuszt cserélt át nagy befogadóképességű Ikarus 620-asokra. A 3. sz. AKÖV 1966-ban véglegesen kivonta a forgalomból a korszerűtlen, bódés járműveket, és helyettük korszerű autóbuszokat állított be. A megye taxi igénye az elmúlt évben nem volt kielégíthető, s emiatt jogos panaszok hangzottak el. A taxik erősen elhasználódtak. sokszor voltak a javítóműhelyben. A kocsik esztétikai szempontból sem voltak megfelelőek.

1967-ben a 3. sz. AKÖV mintegy 20 százalékkal több utast kíván elszállítani, mint az előző évben. A tervezett szállításhoz, valamint a kullú- ráltság növeléséhez nagymértékben hozzájárul, hogy a vállalat 19 csuklós autóbuszt kap ebben az évben. Ezeket a megyei szervekkel való megegyezés alapján telepítik. Teljesül az utazók régi óhaja is: 1369- ben csaknem 5 millió forintos beruházási költséggel elkészül a miskolci autóbusz pályaudvar. A harmadik ötéves terv végén mintegy 80 millió forint költségelőirányzattal megkezdődik a Miskolci Közlekedési Vállalat autóbusz komplextelepének létesítése. A helyi közlekedés 1967-ben két új csuklós villamost1 és hét Ikarus 620-as típusú autóbuszt kap. A helyi közlekedés a nagy befogadóképességű csuklós autóbuszok forgalomba állítását is tervezi. Ezen túlmenően, a megyében üzemelő taxi gépkocsiknak mintegy felét új Warsawa típusú gépkocsikra cserélik ki.

= — Milyen eredmé= nyék, gondok, tennlva- s lók vannak az áruszál- E Utasban?

— A miskolci 3. sz. AKÖV az elmúlt évben mintegy 6.4 millió tonna árut szállított. Az AKÖV és a két másik közúti áruszállítási szektor (célfuvarozás és közületek) kielégítette a mennyiségi igényeket. Gondok mutatkoztak azonban a szállítás időbeni teljesítésében. Jogos észrevételként kell továbbá megemlíteni, hogy kevés speciális jármű áll még a közúti szállítás rendelkezésére.

A miskolci 3. sz. AKÖV-re ez évben mintegy 7 millió tonna áru szállítása vár. A fuvarszervezés színvonalának emelésére a következő feladatok megoldása szükséges:

— Szerencs, Mezőkövesd és Sárospatak vasútállomások bevonása a szervezett kiszolgálási fuvarozásba.

— Tovább növelni a Budapest—Miskolc közötti vontató- cserés forgalmat.

— A lakossági fuvarigények intézésére új fuvarvállaló irodát kell létrehozni Miskolcon.

A vállalat jó kapcsolatot alakított ki a fuvaroztató vállalattal és szervekkel. E kapcsolatok lehetővé teszik a fuvarozás leggazdaságosabb lebonyolítását. Ennek további kibontakoztatásához a megyei szállítási bizottság további jó munkája szükséges. A megye közúti áruszállítási igényeinek kielégítése megkívánja a három közúti áruszállítási szektor tovább javuló együttműködését.

± — Biztosítottak-e a

E közúti járművek krr- E bantariásához és javiiá- E sához szükséges mű- — szaki bázisok?

A Miskolcon üzemelő XVI. sz. Autójavító Vállalat jelentős részt vállal az autóközle- kedés műszaki ellátásából. Ez tótja el a megyében az új gépkocsi vevőszolgálati, garanciális igényeinek kielégítését. Szerviz-részlegével nagy segítséget nyújt a borsodi autósoknak a gépkocsik ápolásához, karbantartásához. A vállalat főtevékenysége azonban túlterjed a megye érdekein, mert

itt újítják fel az országosan üzemelő Garant és Robur LO típusú gépkocsikat. A vállalat a rendszeres fejlesztéssel elérte, hogy egy év alatt már 800 gépkocsit újíthat fel.

A XVT. sz. Autójavító Vállalat a harmadik ötéves tervben — 13 millió forintos beruházással — tovább fejlődik. Bővítése 1969-ben fejeződik be. Ezen túlmenően 1970-ig 12 millió forintos költségelőirányzattal Miskolcon modern szerviz és karbantartó állomást építenek. Ugyancsak szerviz üzemek építését tervezi az OKISZ Özdon, Szerencsen és Sárospatakon. Kazincbarcikán a közhasználatú gépkocsik új forgalmi telepet — nyolcmillió forintos költséggel — 1968-ban készítik el.

s — Sok panasz hangzik

E cl a közutak állapotéE val kapcsolatban. HoE gyan vélekedik erről a

E miniszterhelyettes elvE társ?

— Az állami közutak hossza Borsodban kereken 2500 kilométer. ennek 92 százaléka kiépített út. A közúti hálózat sűrűsége nyolc százalékkal meghaladja az országos átlagot. A kedvező hálózatsűrűség mellett, azonban nem kielégítő a megyei úthálózat minősége. Az eredetileg szekérforgalomra épített kis teherbírású alsóbbrendű utak korszerűsítése csak nagy átépítési költséggel oldhatók meg.

A megye földrajzi elhelyezkedésének sajátossága miatt a közúti közlekedés forgalmának megoszlása a fő- és mellékutakon szembetűnő módon alakul. A főutak hálózata az összes utak 18 százalékát teszik ki a megyében, de ezen a forgalom 50 százaléka bonyolódik is. Az úthálózat 82 százalékát kitevő alsóbbrendű utak viselik a forgalom másik 50 százalékát. Ez a sajátságos teherviselési megoszlás alapvető szempontként szerepel az útfenntartásra és felújításra rendelkezésre álló költség-fedezet elosztásánál. 1966-ban a fő hálózati utak felújítására, korszerűsítésére és fenntartására a költségfedezet 26 százalékát kellett fordítani, tehát csaknem 50 százalékkal többet, mint amekkora a fő utak részesedési aránya. A költségek elosztásában azonban fokozódó- an javulás mutatkozik az alsóbbrendű utak javára. Ez abból is kitűnik, hogy amíg

1965- ben 22,5, 1966-ban már 72,2 kilométer alsóbbrendű utat újítottak fel.

Elavult a megye területén levő közúti hidak nagy része is. 1966-ban a Közúti Igazgatóság 100 korszerűtlen közúti hidat tartott nyilván. E hidak kis teherbírásuk miatt alkalmatlanok nagyobb járművek általi igénybevételre, keskeny építésük miatt nem vezethető rajtuk két nyomvonal. Sőt! A korszerűtlen szerkezeti elemek miatt a súlykorlátozáson kívül sebesség-csökkentést is elő kellett írni.

A harmadik ötéves tervben a Közúti Igazgatóság 330 millió forintot fordít a megyében az állami úthálózat korszerüsi- tésére. Ez évben 117 millió forintos költségelőirányzattal 58,5 kilométer hosszú, főleg alsóbbrendű utat korszerűsítenek. Az úthálózat fejlesztésénél (a hosszúság növelésénél) elsősorban a megye kulturális és szociális igényeit kelleti figyelembe venni.

1966- ban a megye területén 11 település nem volt bekötve a közúti hálózatba. A harmadik ötéves terv végéig bekötőutat kap Újvilág, Újharangod, Öcsanálos, Jajhalom és Üjsiska település.

Az utak korszerűsítésével egy időben és külön is, a harmadik ötéves tervben 100 közúti hidat; újítanak fel, illetve korszerűsítenek. Elkészüli többek között a meszest Ra! aea-híd, a dobódéli Bódva- híd és az edelényi Bódva-híd, 1968 elejére pedig átadják a miskolci négysávos Sajó-hidat«

Facsemete ültetők a Bükkben

. (Foto: Szabados György.)

Száz lakást épít évente az edelényi Vegyesipari IKtsz