Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-12 / 85. szám

Közlemény Torsten Nilsson Iranian lett láteplésérél a (HAGYAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 55. szám. ÁRA: 50 FILLER Szerda, 1967. április 12. Péter János, a Magyar ! Népköztársaság külügyminisz­tere meghívására Torsten Nilsson, Svédország külügy­j minisztere, felesége társasá­gában 1967. április 6—12. kö­kölcáönös megértést szolgál­ták. Ezután a leszereléssel, a vietnami kérdéssel, az európai, államok közti együttműködés fokozásával foglalkozik a közlemény. külügyminisztere kormánya megbízásából meghívta Péter Jánost, a Magyar Népköztár­saság külügyminiszterét, hogy tegyen hivatalos látogatást Svédországban. A magyar Július 1 -túl mifl eb k afdlí-f^okk^vit^s sí «jeéBikáii>Y&sr«»t.K»au jelek szerint általában nem a napi munkát fogják rövi­díteni, hanem a legtöbb üzemben kéthetenként egy- egy szabadnap beiktatását tervezik. Mindenesetre sok­féle munkarend alkalmazása lehetséges. Az egyik legér­dekesebb az, amely összefüg­! ¥ lésben áll a szezonális szén­remteniük, mégpedig úgy, hogy az ne akadályozza az évi termelési terv teljesíté­sét, a fogyasztók igényének maradéktalan kielégítését és a MÁV szénszállításainak zavartalanságát, s emellett a rövidebb munkaidő beveze­tése ne csökkentse a dolgo- I zók keresetét. ! I Kéílieíenkénl m szabadnap A munkaidőt heti 48 órá- ; ról 44 órára lehet csökkente- j ni, de hogy milyen módon, azt szintén a trösztök hatá­rozzák meg, a helyi adottsá- ! gok figyelembevételével. A igényekkel. Ennek megfele­lően a hat téli hónapban, amikor amúgy is több szénre van szükség, továbbra is fenntartanák a 48 órás mun­kahetet, a nyári félévben viszont hetenként csak 40 órát dolgoznának a bányá­szok. Lo«oifes£ Pál tájékostatója a tss-kongresssusról Torsion Nilsson svéd külügyminiszter magyarországi látogatása alkalmával kísérőié­vel együtt megtekintette a Központi Fizikai Kutató Intézetet. A vendégeket Já- nossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, az intézet igazgatója fogadta és kalauzolta. Losonczi Pál földművelés­ügyi miniszter, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, kedden a minisztéri­umban tájékoztatót tartott az április 20-án kezdődő ter­melőszövetkezeti kongresszus „Vietnam után az Egyesült Államok számára a latin-ame­rikai térségnek van a legna­gyobb jelentősége" — mon­dotta nemrég Rusk külügymi­niszter. E szavait támasztja alá Johnson elnök, aki az utóbbi időben főleg csak texasi farmja és a Fehér Ház között közlekedett, a délkclel- úzsiai Guam szigetén megtar­tott nagy haditanács után személyes megjelenésével most az Uruguay-i Punta del Estét „tünteti ki”, ahol a Pánamerikai csúcsértekezletet tartják. A hivatalos napirenden kü­lönböző gazdasági és kulturá­lis kérdések szerepelnek. Első helyen tüntették fel a íjSzövetség a haladásért” prog­ram problémáit, de nyílt titok, hogy közvetve, vagy közvetle- nül Washington ismét tel fog- ía vetni az Amerika-közi ka­tonai szervezet létrehozását, ami nemzetközi jogi síkon egy amerikai agresszió esetén s,megosztaná” a felelősséget. A tényleges célkitűzéseket egyes amerikai politikusok eseten­ként meg is jelölik. így. nem- fég McNamara kifejtette: ^Szükséges, hogy Latin-Ameri- kában is létrehozzunk egy NATO-hoz hasonló szerveze­tét, mert az AÁSZ és a Szö­vetség a haladásért program t’ém működik kielégítően.” 'Valter Lippmann, az ismert amerikai publicista már ár­nyaltabban érvel. Szerinte e5y állandóan csökkenő ki­sebbségtől eltekintve, ame­lyik még mindig reméli és foszt, hogy az Egyesült Álla­mok katonai segítségével benntartható a régi rend, Eatin-Amerikában általánossá yált a forradalmi megoldás keresése. Lippmann szerint a nehézségeket csak viharos tempójú integrációval, a la- tm-amerikai közös piac mi­előbbi megvalósításával le­ltbe kiküszöbölni. Ez utóbbi Javaslatot látszólag konkrét indítványokkal .is kiegészíti, *~e 6 is feloldhatatlan ellent­mondásba került önmagával. A gazdasági integrációnak úgyani.s politikai előfeltételei Vannak, és ha a Szövetség a jjktadásért program törvény­erőén bukott el valamin, előkészületeiről és a kong­resszus programjáról. El­mondotta, hogy a megyei ta­nácskozásokon 518 kongreszr szusi küldöttet választottak meg. A küldötteken kívül 250 az állami és társadalmi szervek képviseletében meg­hívott vendég vesz részt a kongresszuson. A kongresz- szus első és második napján a beszámolók hangzanak el, megvitatják a legfőbb prob­lémákat és meghozzák a szükséges határozatokat. A harmadik napon megválaszt­ják az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanácsot, majd en­nek első ülésén a tisztségvi­selőket. A kongresszus meg­nyitását megelőzően, április 19-én ülést tart az Országos Termelőszövetkezeti Tanács. Ezen az ülésen terjesztik elő a termelőszövetkezetek or­szágos termelési versenyében legjobb eredményeket elért közös gazdaságokat kitünte­tésre és jutalmazásra, s egyúttal több mint. 150 régi termelőszövetkezeti tagot tüntetnek ki az Országház­ban. Johuson Montevideóba érkezett Johnson amerikai elnök kedden délelőtt — magyar idő szerint 15.27 órakor — különrepülőgépen - a Monte­video melletti nemzetközi re-, pülötérre érkezett, ahol rö­vid ünnepséget tartottak tiszteletére. Johnson és kísérete ezután helikopteren a fővárostól 120 kilométerre levő Punta del Estébe repült, ahol szer­dán nyílik meg az Amerika- közi csúcsértekezlet. zott hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Torsten Nilsson urat fogadta Kállai Gyula. a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke. A látogatás so­rán Nilsson úr megbeszélése­ket folytatott Péter János külügyminiszterrel. A szívélyes, őszinte légkör­ben lezajlott eszmecseréken a tárgyaló felek foglalkoztak a nemzetközi helyzettel, vala­mint Magyarország és Svéd­ország kétoldalú kapcsolata 1- I val. A miniszterek egyetértőt j tek abban, hogy a megbeszé­lések a két ország közötti A nemzetközi helyzetet ér­tékelve a külügyminiszterek megállapították, hogy az ENSZ fontos szerepet tölt be a nemzetközi enyhülésben és ezért törekedni kell a világ­szervezet megerősítésére. Megállapították, hogy a két ország közötti kapcsolatok minden területen egészsége­sen fejlődnek. További lehe­tőségek vannak a magyar— svéd gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlesziésére is. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a kétoldalú esz­mecserét folytatni kell. Torsten Nilsson, Svédország külügyminiszter a meghívást szívesen elfogadta. * Torsten Nilsson, svéd kül­ügyminiszter kedden délután a magyar sajtó több képvi­selőjével találkozott a Gei- lért-szállóban, és válaszolt kérdéseikre. Elmondta, bogy a korábban is igen jó magyar—svéd kap­csolatok az utóbbi időben ör­vendetesen továbbfejlődtek. A magyar államférfiakkal folytatott tárgyalásairól szól­va kiemelte hogy a szóba ke­rült nemzetközi kérdésekben nagyon sok ponton hasonló vélemény alakult ki. Megkezdődött az OSZSZK Legfelsői Tanácsának ülésszaka Kedden a márciusi válasz­iá sok óta első ízben tilt ösz- sze az Oroszországi Föderáció — a legnagyobb Szovjet Szö­vetségi Köztársaság — parla­mentje. Az ülésszak munká­jában részt vesznek: Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi gin, Nyikolaj Podgornij és nuís szovjet vezetők. Megvitatásra került a köz­szükségleti cikkek gyártásá­nak fokozása és minőségük javítása. Ezután megválaszt­ják a köztársaság Legfelsőbb Tanácsának elnökségét, az | állandó bizottságokat és az nevezték ki. ől bízták meg a* j Oroszországi Föderáció kor- új kormány megalakításával, mányát. Az 56 éves Voronov 1962. no* 1 Az Oroszországi Föderáció vembere óta áll a legnagyobb Minisztertanácsának elnökévé szovjet köztársaság Miniszter« ismét Gennagyij Voronovot í tanácsának élén. I’odgornij Afganisztánba utazik, Muhammed JZahir Sah, af- nökségének elnöke május 39- j gán király meghívására Nyi- a és június 2-a között hivata- kolaj Podgornij, a Szovjet- los látogatást tesz Aigarusz- i unió Legfelsőbb Tanácsa El- 1 tanban. Tokajexpressz Az idén újabb expressz­vonat,tál javítja a MÁV a vasúti közlekedést: a Buda­pest—Sátoraljaújhely vonalon forgalomba állítja a Tokaj- expresszt. A szerelvény tiz személyszállító vagonját és étkezőkocsiját szilícium egyéni rányítós mozdony von­tatja majd. Az új vonat moz­donya és valamennyi vagonja kék színű lesz. aí Megnyílt ENSZ EGB ülésszaka íjabb szíriai—izraeli incidens Kedden újból megszólaltak a fegyverek a szíriai—izraeli határon. Az incidenst a szí­riai katonai szóvivő szavai szerint egy izraeli traktornak a demilitarizált övezetbe va­ló behatolása idézte elő. A szíriai előretolt örállásokból tüzelni kezdtek a traktorra, mire az visszafordult. Egy óra múlva azonban megismételte akcióját. A szíriai határőrök újabb tüzelésére a traktor visszavonult izraeli területre. Az előretolt örállások megfi­gyelése szerint az izraeli fél a határsávban megkezdte a lakosság elköltöztetését, A megfigyelők szerint az újabb incidens csak növelte a szíriai—izraeli határon a pénteki súlyos összetűzések folytán kialakult feszült hely­zetet. I Genfben, a Nemzetek Palo- j tájában kedden megnyílt az I ENSZ Európai Gazdasági Bi- ■ zottságának jubileumi ülés- j szaka, az EGB fennálásának j 20. évfordulója alkalmából ! általában kormánytagok veze­tik a delegációkat. A tanácskozást az elnöklő Szarka Károly, magyar kül­ügyminiszter-helyettes nyitot­ta meg. Nyikolaj Firjubin külügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője nyilatkozatot tett, amelyben leszögezte, hogy a Német’ De- | mokratikus Köztársaságnak j el kell foglalnia az őt megille­tő helyet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában. Az Európai Gazdasági Bi­zottság elnöki tisztét az el­múlt két évben Szarka Ká- i roly külügyminiszter-helyettes | töltötte be. Most Emanuel : Treu osztrák nagykövetet, ed- I digi alclnokot választották 1 meg egyhangúlag elnökké. Ugyancsak egyhangúlag töl­tötték be az alelnöki tisztet Matvejev bolgár akadémikus­sal. I A délutáni ünnepi ülésen * j küldöttségvezetök sorában az i első felszólaló Bíró József ! külkereskedelmi miniszter volt. Beszédében kifejtette, I hogy az EGB munkájában he- | lyet kell adni az NDK-nak is. ! Majd a vietnami háborúval, a ; magyarországi gazdasági re- I formmal, a kelet—nyugati ! kereskedelemmel foglalkozott. I Bíró József külkereskedelmi : miniszter után V. E. Kirillin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a szovjet delegáció vezetője, szólalt fel. Az EGB kétévti- zedes munkásságának ered­ményeit méltatta. Több felszólalás után as ülésszak munkáját szerdára napolták eL ; hát akkor az a délamerikai j országok uralkodó köreinek I elzárkózása, a feudális állapo­tok felszámolása elöl. ehhez I pedig éppen az Egyesült Álla- j moktól kapják a legnagyobb ! segítséget. Amíg a Kennedy I által 1961 áprilisában meghir­detett program a reformer „civil rezsimnek” támogatását í'gérie meg, addig Washington -- főleg Johnson érájában — újra csak a hírhedt „gorillák­ban”, a reakciós katonai klik­kekben találja meg leghívebb szövetségeseit. A Punta del Este-i értekez­let előtt általában az a véle­mény alakult ki, hogy az „amerikaközi együttműködés” sohasem volt olyan mélypon­ton, mint jelenleg. Amikor 1948-ban Bogotában létrehoz­ták az Amerikai Államok Szervezetét, az alapokmány a rendről, a békéről, egyenjogú gazdasági együttműködésről és az egyes államok függet­lenségének védelméről tartal­mazott nemes veretű kitétele­ket. Az USA viszont 1954- ben már az AÁSZ fedezeté­vel szervezte meg a beavatko­zást Guatemala ellen. Később egymást követték a különböző zsaroló akciók, hogy a latin- amerikai államok sorakozza­nak fel Kuba elszigetelésére. 1962-ben pedig Washington­nak sikerült elérnie, hogy az AASZ mondja ki Kuba boj­kottját. Akkor úgy vélték Washingtonban, hogy az AÁSZ „kezd jól működni”, holott valószínűbbnek látszik, hogy éppen a kierőszakolt ha­tározatok vetették meg a sza­kadás alapját, amit azután a dominikai beavatkozás mér> inkább kimélyített, mert si­került ugyan az Amerika-közi fegyveres erők felállítására a szavazattöbbséget összeeszká- bálni, de már több jelentős latinamerikai állam (Mexikó, Peru, Chile. Ecuador és Uru­guay) az Egyesült Államok ellen foglalt állást. Az AÁSZ- mérleg tehát, mindenképpen negativ tendenciát mutat. Igen nagy kérdés, hogy Punta del Estében Johnson személyes jelenléte le tudja-e lassítani, netán Washingtonnak kedvező­en megfordítani ezt a folya­matot? LBJ és az AÁSZ-válság A IX. pártkongresszus ha­tározata alapján 1968-ban nyílik lehetőség az általános munkai döcsök ken tés beveze­tésének megkezdésére. Kivé­tel a szénbányászat. Azok a bányászati trösztök ugyanis amelyeknek egy vagy több üzeme szanálásra kerül, az ezután is tartósan termelő. Vagy éppenséggel továbbfej­lesztendő üzemeiben már 1967. július 1-én megkezd­hetik a munkaidőcsökkentés fokozatos bevezetését. Ennek célja elsősorban a régi mun­kahelyükön már nem foglal­koztatható bányászok elhe­lyezkedésének megkönnyíté­se. Teljes önállóság Az előkészítő munkálatok már megkezdődlek a trösz­töknél, amelyek teljes önál­lóságot kaptak a tekintetben, bogy mikor és milyen mó­don kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. Mindössze né­hány, de alapvető feltétel t kell teljesíteniük. A munkn- ]dö csökkentésének gazdál­kodási és szervezési feltéte­leit önerejükből kell megte-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom