Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-12 / 85. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1967. április ti. ffeiziiiés i fii. borsodi nyári egyetemre Az már tagadhatatlan, hogy mind belföldön, de főleg kül­földön szántónt ártott esemény a borsodi nyári egyetem prog­ramsorozata. Mi sem bizonyít­ja ezt jobban, mint a jelent­kezések magas arányszáma. A jelentkezési határidő lezá­rult: több mint 500 külföldi szeretne részt venni a. III. borsodi nyári egyelem előadá­sain. Vinczenti l.ászló, a nyári egyetem titkára már pontos fel­világosítással szolgál az össze­tételről is. Legtöbben ismétel­ten lengyel barátaink köréből jelentkeztek: több mint 360 érdeklődője van Borsod me­gye e fontos nyári eseményé­nek. Az NDK-ból 120-an je- jelentkeztek, Csehszlovákiából 15-en, Ausztriából ketten. Szovjetunióból ugyancsak ket­ten, s Romániából egy hallga­tó szerelne részt venni a jú­lius 11-én kezdődő színes, színvonalas programsorozaton. Miután a borsodi nyári egyetem kétszáznál alig több hallgatót tud fogadni. így is­mételten csaknem háromszáz jelentkező kérelmét lehetetlen figyelembe venni. A vissza­igazolásnál arra törekednek a nyári egyetem vezetői, hogy a hallgatóság az eddig kialakult proliinak. megfelelően toboro- iödjék. Ezért főleg műszaki egyetemek, főiskolák tanárait, mérnököket, orvosokat és pe­dagógusokat fogadnak a hall­gatóság soraiba. A III. borsodi nyári egye­tem programja a tavalyinál is színesebb, változatosabb lesz. A hallgatók július 10-én este érkeznek, a tulajdonképpeni Studium 11-én reggel kezdő­dik. Ekkor kerül sor dr. Hu­szár Istvánnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhe­lyettesének nagy érdeklődés­re számot tartó előadására, amelynek címe: Magyarország gazdasági, politikai és kultu­rális helyzete. Ezt követően a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem múltjával és jelené­vel. a régi és új épületek ren­deltetésével ismerkednek meg a hallgatók. Miként az el­múlt években, így az idén is sor kerül arra a fogadósra, amelyen a nyárt egyetem hall­gatói Miskolc vezetőivel is­merkednek meg. Előadás hangzik majd el Miskolc- Tapolca fürdőhely kialakulá­sáról, az egyetem hallgatói megtekintik a miskolci nyári tárlatot. Bizonyára érdeklő­désre tart majd számot az a magyar népdalcsokor bemu­tató. amelyre az Avas étte­remben kerül sor. Szerepel a programban Borsod megye Excelsior ! iparának, a diósgyőri Kohá­szati Múzeumnak megtekinté­se, a Papírgyár bemutatása. Lillafüred nevezetességeit is megtekintik a nyári egyetem hallgatói, majd toronyzenél hallgathatnak a diósgyőri vár­ban, közben megismerkedhet­nek az ősi vár történetével. A megyei művelődési ház színháztermében nagyszabású folklór bemutatóra kerül sor; e műsorban a megye legjobb öntevékeny együttesei mutat­ják be tudásukat. Újdonság­nak számít a világhírű aggte­leki cseppköbarlangban meg­rendezendő operaelőadás. A külföldi vendégek Bartók Béla Kékszakállú herceg vára című operájával ismerkedhet­nek meg. Ismét lesz hangver­seny az avas! templomban, majd a hallgatóság kirándu­lást tesz a festői szépségű Szalajka-völgybe, megtekinti a Bükk-fennsík nevezetességeit, többek között a lipicai mé­nest. Miként az elmúlt eszten­dőben, úgy a Szilvásvárad! Állami Gazdaság lovasai az idén is bemutatón adnak szá­mot ügyességükről, tudásukról. Sárospatak és Tokaj neveze­tességeinek megtekintése szintén szerepel a 14 napos programban. Szintén újdonságnak szá­mít az az építőművészeti ki- állítás, amelyet első ízben rendeznek meg Borsod megye székhelyén. A Lengyel Kul­túrával szövetségre lépve a nyári egyetem vezetősége Len­gyelország felszabadításának előestéjén nagyszabású műsort rendez, hat nemzet részvéte­lével. A gyöngyösoroszi ércbánya megtekintése eddig nem szere­pelt a nyári egyetem program­jában. A zömében műszaki te­matikájú programsorozatban fontos helyet kapott hazánk e nevezetes ércbányája. A hallgatóság ismét kirán­dul Egerbe, majd megismer­kedik a mezőkövesdi Matyó Múzeummal, a matyó népmű­vészettel. Mezőkövesden egy eredeti lakodalmast mutatnak be a kövesdiek. A felsorolt programokén kí­vül a szabad idő hasznos el­töltésére különböző szakmai találkozókat szervez a borsodi nyári egyetem. Sor kerül egye­temi tanárok, mérnökök, pe­dagógusok és újságírók ba­ráti eszmecseréjére. A III. borsodi nyári egye­tem felkészülten, kibővített, színes programmal várja hal nemzet érdeklődőit. Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol Párkány László Se. B, göncrusz'kai olvasónk arra kér választ, hogy a tsz közös használatában le­vő földet lehet-e örökölni, és kiadják-e azt az örökö­söknek? A mezőgazdasági termelő­szövetkezetről szóló 1959. évi 7. sz. tvr. 39. paragrafusa szerint a tsz-tag, vagy csa­ládtagjának halála esetén a tsz közös használatában lé­vő földtulajdon az általános szabályok szerint örökölhető, az alábbi eltérésekkel: Ha az örökös a tsz tagja, vagy ott családtagként rend­szeresen dolgozik, az örökölt föld továbbra is a tsz közös használatában marad. A tsz-lagok örökösei közül csak az követelheti földjé­nek kiadását, aki élethiva­tásszerűen foglalkozik mező­gazdasági termeléssel, de tsz- en kívül álló személy. Ha a tsz-en kívül álló örökös nem foglalkozik élet­hivatásszerűen mezőgazdasá­gi termeléssel, földjére tar­tós, határidő nélküli ha­szonbérleti szerződés jön lét­re. A haszonélvezetre jogosult túlélő házastársat, ha tsz-tag földjáradék, ha nem tagja a tsz-nek, haszonbér illeti. A közeljövőben megjelenő jogszabályok szerint a föld tulajdonjoga eladható a tsz- nek. K. E.-né miskolci olva­sónk évek óta albérletben lakik. Bérlője felmondta a bérleti viszonyt, arra való hivatkozással« hogy lakását elcseréli. Olvasónk arra szeretne választ kapni, mi­lyen esetekben mondhatja fel a bérlő az albérletet? A lakásbérletről szóló 35/ 1956. MT. és a 15/1957. sz. Korm. rendeletek szerint a bérlő az albérleti jogviszonyt a következő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha: a) Az albérlet létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi viszonyai ezt indokolttá teszik. A bérlő megváltozott csalá­di viszonyát ekként kell ér­telmezni: házasságot kötött, gyermeke született, gyermeke felserdült, gyermeke házas­ságot kötött, olyan személyt kíván a lakásban elhelyezni, akit eltartani köteles. A meg­változott egészségi viszony pedig akkor indok, ha a bér­lőt, vagy a vele együtt lakó személyt el kell különíteni. b) A bérletet felmondja, la­kását elcseréli, vagy a lakásl műszakilag megosztják. Ha a bérlő elcseréli lakását, és a cserélő felek nem állapodnak meg abban, hogy az albérlő a lakásban marad, az albérlő részére más, megfelelő albér­letet kötelesek biztosítani. cl Felmondhatja a bérlő az albérleti viszonyt akkor is. ha az albérlő a bérlő hozzájáru­lása nélkül lehetővé teszi más személy tartós ott.laká- sát, kivéve, ha az albérleti viszony létrejötte utáni há­zastársát, gyermekét veszi magához. * S. J. miskolci olvasónk ar­ról tájékoztat levelében, hogy öregségi járadékos l z-lag, és nem kap háztáji területet. Azt szeretné tud­ni. jár-e a tsz-tagnak ház­táji terület? Igen. Az 1959. évi 7. sz. tvr. 27. §-a előírja, hogy minden önálló háztartással, rendelke­ző tsz-tag — a vele közös háztartásban élő család tag­B akách-Bessenyei mind­eddig ■> nem közölt semmi biztatót. A rejtjeles táviratok, amelyeket hajnalig tartó munkával fej­tettek meg Tost alezredes várbeli lakásán a kormányzói család tagjai, nem ígértek sok jót.. Bakách-Bessenyeí olyas­mit jelentett, hogy még ko­molyan sem hajlandók vele tárgyalni, a tervet fantaszti­kusnak, Horthyt pedig olyan embernek ítélték, aki megér­demli sorsát. , Tost alezredes most nem a. sifré fejtésében segédkezik, hanem más, konspirativ te­vékenységgel van elfoglalva. Egy rejtett folyosón vezeti a kormányzói lakosztály felé gróf Bethlen Istvánt, akit Horthy megbeszélésre híva­tott. Bethlen, aki Horthy va­lamennyi híve közül a leg­okosabb politikus hírében állt egykori miniszterelnöksége óta, a. német megszálláskor azonnal elbújt. Oka volt rá, hogy a Gestapótól tartson. A nagy úr, aki 1921-től több mint tíz esztendeig volt. mi­niszterelnök, s ő konszolidál­ta a szegedi fővezér rendsze­rét, már Gömbös miniszter­elnöksége óta ferde szemmel nézte, miként kötik a magyar királyi kormányok az ország szekerének rúdját a hitleri Németországhoz. S mivel mindez Horthy beleegyezésé­vel történt, a köztük lévő ba­ráti viszony is megromlott jó időre. Később aztán, amikor a hadiesemények kezdték bebi­zonyítani, hogy Bethlennek, aki a íelsőház konzervatív el­lenzékének vezetőjeként óvta többször is az országot a túl­zott elkötelezettségtől, Horthy kénytelen volt elismerni: kár volt nem hallgatni Bethlenre, kár volt vele összeveszni. Most, hogy sorsdöntő elhatá­rozás előtt állt, üzent érte. Inkepusztáról, ahol Bethlen saját birtokán rejtőzött — te­hát olyan nagyon nem keres­hette a Gestapo, hiszen kőny- nyen rálelhetett volna —, egy testőrségi gépkocsi hozta fel a budai várba. Itt aztán, a rejtett hátsó bejáraton és különböző folyosókon. keresz­tül Tost alezredes vezette a kormányzói fogadószobába. Az egybegyűlt urak nagy örömmel üdvözölték Bethlent. Természetesen maga . Horthy Miklós szorított vele elsőnek kezet, aztán a többiek, a „tib kas tanácsosok", akiket egy­behívott: Esterházy Móric gróf, a dúsgazdag nagybirto­kos, Károlyi Gyula gróf, maga is volt miniszterelnök, Kánya Kálmán volt külügyminisz­ter, Percnyi Zsigmond báró koronaőr, a felsőház elnöke, három nyugalmazott tábor­nok, Röder Vilmos, Sónyi Hu­gó és Náday István. A kor­mány tagjai közül is ott vol­tak hárman, Lakatos Géza miniszterelnök, Hennyey Gusztáv külügyminiszter és Csatay Lajos honvédelmi mi­niszter. Kormányon kívül ők is mindhárman katonák, tá­bornokok. Horthy vázolta a nehéz helyzetet: — Azért kérettelek ma­gamhoz ■ benneteket, hogy mint minden nehéz órában, kikérjem tanácsotokat... Nincs jegyzőkönyv, mellőz­tek minden formaságot. Az unak egymás szavába vágva vitatták meg a helyzetet. Hogy a háború elveszett, afelől egyiküknek sem volt kétsége. Hogy miként szaba­duljanak meg belőle, azon már vitatkoztak egy sort. Kü­lönösen Lakatos, Hennyey és Csatay emlegették, hogy jobb inkább tovább folytatni, mint kitenni magukat a németek dühének. Végtére is ők, akik a kormányzó iránti hűség kedvéért vállalták a minisz­terelnöki és a miniszteri pozí­ciókat, nem szívesen fizetné­nek ezért azzal, hogy a Ges­tapo fogságába kerülnek. A többiek könnyebben elrejtőz­hetnek, amíg kialakul a hely­zet, de a magyar királyi kor­mány aktív tagjai? M aga Bethlen szokott, megfontolt módján folyton csak azt haj­togatta, hogy minél előbb véget kell vetni az egésznek. A helyzet kilátástalan, ez a legfontosabb tényező. — A kormányzó úr már kétszer elhatározta, hogy fegyverszünetét kér, s a mi­nisztertanács mindkétszer másképpen foglalt állást! — magyarázta Lakatos. — Ilyesmi az én időmben nem fordult elő! — jegyezte meg Bethlen, nem minden él nélkül. — Különben is, a ti feladatotok, urak, hogy a kor­mányt a kormányzó úr elha­tározásának teljesítésére bír­játok. Katonák vagytok, őfő- méltóságára esküdtetek fel. és ilyen nehéz Időben kétszere­sen is kötelez az eskü ... Lakatos válaszként, sóhaj­tott. Horthy pedig kijelentet­te: — Végleges és megmásítha­tatlan döntésem, hogy fegy­verszünetet kérek! A titkos tanácsosok elég hosszú vita után abban álla­podtak meg, hogy a hai-cot megszüntetik, , de nemcsak nem fordulnak szembe a né­metekkel, hanem azt is meg­engedik, hogy a német esapa- íok elhagyják Magyarorszár ~SCÉRVttltf %% ÜODR/l Dokumentamregény a felderítő szolgálat rév éh megállapított: amíg az ame­rikaiak nem sértik meg a Kínai Népköztársaság területi épségét és az amerikai csapa- { tok nem szállnak közvetlenül ■ partra a VDK területén — j ami veszélyeztetné Kínát — ; Washingtonnak nem kell at­tól tartania, hogy nagy ázsiai háborúban kell megmérkőznie Kínával — írja a lap. A kínai álláspontra válaszul az Egyesült Államok arra késztette Csang Kaj-sekel, tegyen le arról a tervéről, hogy a „kulturális forra­dalom” szülte káoszt ki­használva, megtámadja Kínát — folytatja a csehszlovák lap. Mindebből arra a következte­tésre lehet jutni, hogy Kína és az Egyesült Államok között kétségkívül valamiféle titkos meg nem támadási megállapo­dás van. Nyilvánvaló, hogy á vietna­mi háború a Kínával szemben folytatott amerikai politika fe­lülvizsgálásának afféle próba- • köve. ! >, Washingtonban megállapí­tották, hogy Kína nem jelenti többé a fő ve­szélyt az Egyesült Álla­mok ázsiai Imperialista l politikája szempontjából, amitől Washington eddig annyira tartott. Az Egyesült Államok most j arra a következtetésre jut. a« időpont alkalmas arra, hogy : új „modus vivendit” találjon Pekinggel, Washington és Pe- I king kapcsolata, úgy látszik, reménykeltőén fejlődik. Most már csak az a kérdés, kinek j a javára és kinek a rovásá’-a j — állapítja meg végül a R"d' ! Právo. ftéídliínleifcs élőit A Fővárosi Bíróság a hábo­rús bűntett miatt Kröszl Vil- : mos és társai ellen folyó bűnügyben befejezte a bizo­nyítási eljárást. Ezt követően 1 alha.ngzott a vádbeszéd, majd a védőbeszédek és az utolsó szó jogán a vádlottak fel­szólalásai. A bíróság április második felében hirdet íté­letei. A Rudé Právo című cseh­szlovák lap kommentárban foglalkozik a kínai szovjetel­lenes kampány és az úgyne­vezett amerikai—kínai párbe­széd kulisszatitkaival. Az az álláspont, amelyre a Mao Ce-tung féle kínai veze­tőség az Egyesült Államok vietnami eszkalációs politiká­jával kapcsolatban helyezke­dett, teljes mértékben össz­hangban áll azzal, amit John­son elnök diplomáciai úton és Sí amerikai-kínai Mos Riggiünpeiss le&eüséiéii A Rudé Právo cikke szakemberek megtekintették a vízügyi munkákhoz használt gépeket, a vízvizsgáló- és a talajmechanikai laboratóriu­mot, Vezse Sándor vízügyi igazgató tájékoztatta a ven­dégeket a hosszú hetek óta tarló eredményes árvédeke- zésről, az árvízvédelmi szop gáláiról. D égen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság veze­tője mongol vendégek kísére­tében a hét elején ellátogatott Miskolcra, az Északmagyaror­szági Vízügyi Igazgatóság köz­pontjába, valamint az igaz­gatóság Sajó-part) termelési üzemébe, A mongol vízügyi Moogol vendégeli , o o az Kszali magyarországi Vízügyi Igazga<őságort jaival együtt — személyes használatra háztáji gazdaság fenntartására jogosult. Meg­illeti a háztáji gazdaság az önálló háztartással rendelke­ző öreg, vagy munkaképtelen­né váll tsz-tagot is, tekintet nélkül arra, hogy nyugellá­tásban részesiil-e, vagy sem. A háztáji terület a köz­gyűlés határozatától függően 1 2—1 hold lehet. A háztáji földterületébe be kell számí­tani a ház körül lévő vete­ményes kertet, szőlőt, gyümöl­csöst is. valamint a be nem épített házhelyet. A 19 1959. sz. FM. rendelet 64. §. (6) bek. szerint önálló háztartással rendelkezőnek kell tekinteni azt az öreg, vagy munkaképtelenné vált tsz-tagot is, aki nem tsz-tag- gal él leözös háztartásban. Nem jogosult háztáji terület­re az a tsz-tag, aki azt elide­genítette. Dr. Sass Tibor emberi ünnep, dokumentálja a felszabadult munka maga- sabbrendűségét. Utat mutat előre, a jövőbe. ■ ■ Az űrhajózás napja, s an­nak erkölcsi tartalma, a világ népeit egy újfajta szolidaritás­ra ösztönzi. Hirdeti: az embe­riség végérvényesen nagyko­rúvá válik. De ez a fejlődés kötelezettségekkel jár. Min­den embernek másként kell viszonyulnia önmagához, em­bertársaihoz, az élethez, mint eddig. Megváltozik a világ­kép nemcsak egyes kivétele­sen fejlett emberek tudatában, hanem a tömegekében is. Az űrhajózás napja az alko­tó munka és a technikai hala­dás ünnepe. Utalás rá, hogy ami tegnap még ködös álom volt, azt mára vagy holnapra megvalósítja az emberi géni­usz. Ezért az űrhajózás napja nem a múltba nézők ünnepe, hanem azoké, akik előre és fölfelé ragadják magukkal a többieket. Excelsior! Fölfelé, mindig fölfelé! F. M. 1961. április 12-én a szovjet tudomány és technika korsza­kos eredményeként űrhajó röppent a magasba a földről. Sikerével megkezdődött a vi­lágmindenség felfedezésének és meghódításának űj szaka­sza. Jurij Gagarin hőstette feledhetetlen mérföldkő a tör­tére1emben. Igaz, nem egy személyiség bravúrjáról van itt szó. Nem csorbítja a szovjet hős egyéni bátorságát, önfeláldozását és Helytállását a tény: az első győzelmes űrrepülés a szovjet dolgozók összességének, a szocialista társadalomnak dia­dala. Egyszersmind az egész emberiség közkincse, hiszen a szocialista társadalom sikerei végső fokon valamennyi nép, minden nemzet fejlődését is is szolgálják. Az első sikeres űrrepülés társadalmi, politikai, tudomá­nyos. technikai haladást tük­röz. Mindez egyúttal békemű. Következményeit, tekintve nagy lépés a fegyvernélküli világ felé. Mint általános got. Náday tábornokot Rómá­ba küldik az angol—amerikai főhadiszállásra, hogy onnan kérjen segítséget a szovjetek ellen, nehogy a fegyverletétel után a kommunisták szervez­kedhessenek Magyarországon. És végül Lakatos kénytelen­kelletlen elvállalta, hogy más­napra rendkívüli miniszterta­nácsot hív össze, s ott a kor­mányzói elhatározáshoz meg­szerzi a kormány hozzájáru­lását. Közben odakint besötéte­dett, Bethlen István fél, hogy nem jut ki a várból azon az úton, ahogy bejött. Az éjszaka folyamán a Gestapo ügynökei kettőzötten figyelik Horthy rezidenciáját: félő. hogy felis­merik, s elhurcolják az egy­kori miniszterelnököt. Horthy mindenesetre meghívja, hogy vacsorázzon a családdal, az­tán majd meglátják. a vacsoraasztalnál ott ül már Ili asszony és ifjú Horthy Miklós is. Tost alezredes, miután befe­jeződött a titkos tanácsosok ülése, leszaladt a rejtekhely­re, hogy felváltsa a magas­rangú rádióügyeleteseket. Az asztalfőn természetesen Hor­thy Miklósné foglalt helyet, a főméltóságú asszony, a nem­zet nagyasszonya. — Milyen jól néz ki, kedves Pista! — dicséri Bethlent < A bújkáló nevet: I — Életemben először zavar-' talanul átadhattam magam a< magyar vidék szépségeinek!. Egy kis hajnali lovaglás meg-< hozza az étvágyat. Az áldott' magyar napfény pedig jót t,esz< a magamfajta öreguraknak' is! ■ < CFolyíaijuk.) '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom