Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

2 ÉSZAKRÍAGYAKOK3ZAG Hétfő, 19S7. április 3. Asssímtér as egész világ A z Egyesült Nemzetek New York-i palotá­jában, ahol ott van a föld legtöbb országának küldötte — s ahol a szocia- . lista országok következete­sen küzdenek azért, hogy az ENSZ mielőbb valóban egyetemleges világszervezet legyen, a megbeszéléseken tényleg ott lehessen minden ország képviselője — hazánk képviselete szerény létszá­mú. De ez a viszonylag is kis képviselet csak a leg­utóbbi, a 21. ülésszakon ti­zenhárom határozati javas­latnak volt szerzője vagy társszerzője. Ugyanezen az ülésszakon az egyik alelnök a magyar delegáció tagja volt; a legfontosabb ENSZ- intézmény, az UNESCO im­már másodszor választ egy­hangúlag magyar alelnököt. Hivalkodás, túlzás nélkül állítható: a magyar külpoli­tika szilárd és elvhű állás- foglalásai növekvő tekin­télyt, megbecsülést biztosíta­nak azoknak a magyar dip­lomatáknak, tisztviselőknek, akik száznál több országban a magyart nagykövetsége­ken, követségeken vagy ke­reskedelmi kirendeltségeken dolgoznak és azoknak a hi­vatásos és nem hivatásos diplomatáknak, akik alkal­milag képviselik szocialista hazánkat abban a körülbelül ötszáz különböző nemzetkö­zi szervezetben, amelynek Magyarország is tagja. Számadatokat is idéztünk, mert egy-egy vonással ezek is fontosabbá tehetik a magyar külpolitika mai ar­culatáról, elért eredményei­ről, megfogalmazható né­hány gondolatot. Abban az ünnepi hangulatban, amely a felszabadulás évfordulóján eltölti a szocialista haza hű fiait} el kell gondolkodnunk azon is, hová-, jutottunk, el az 1945-ös áprilisnak a ro­mok fölött szálló . porfelle- gekből éppen kibontakozó magyar világából ‘a nemzet­közi kapcsolatok útjain. Ma '{íz ENSZ-beli tevé­kenység tisztes mérlegevek kezdhetünk számvetést • ha­zánk szerepéről a nemzetkö­zi politika színterén — ám a felszabadulás tavaszán nem az első évét élő világszerve­zet felé tekintettünk még; a közvetlen szomszédok ke­zét kerestük, szűkebb ha­zánk, a Duna völgye, Közép- Európa országainak népeivel kívántuk „rendezni közös dolgainkat”. Történelmileg is természe­tes, hogy a magyar külpoli­tika első kapcsolatai, meg­állapodásai és szerződései, éppen a felszabadítóval, o Szovjetunióval kötöttek ösz- sze bennünket. A magyar belső fejlődés logikája sze­rint pedig természetes: az­óta is a magyar külpolitika leglényegesebb alapelve — és lesz is mindig! — a Szov­jetunióhoz fűződő őszinte, bensőséges és testvéri viszo­nyunk, a szocialista orszá­gok egységének és összefor­rott“ 'gának erősítése. H í külpolitikai össze­függésekben próbál­juk megfogalmazni április neeyedike jelentősé­gét, ott kell keresnünk a ma­gyarázatot, hogy a felszaba­dulás tényével valósággá lett függetlenség és nemzeti szuverenitás védelme az azt fenyegető imperialista törek­vésekkel szemben a szocid- lista közösség országaivá ’ együtt folytatott békepoliti­kában testesül meg legpreg- nánsabban. A magyar, külpo­litika alapja a szocialista testvér vszágokkal bennün feet összekötő milliónyi szál erősítése: a világ leghala­dóbb erőinek, a békét leS‘ következetesebben védelme­ző közösségnek lett része — és egyenjogú, megh 'esült, te­vékeny része az egykor magát oly társtalannak te­kintő Magyarország. Hasonlóképpen ott van a magyar külpolitika alanel- vei között a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek gondolata. Elvi enged­mények nélkül, továbbra is harcolva az imperialista ag­ressziók ellen, úgy valljuk ezt a gondolatot, hogy tud­juk: korunkban a háború nem végzetszerűen elkerül­hetetlen. S tovább folytatva e gondolatot, valljuk azt, hogy mi nem egyszerűen háború nélküli állapotot kí­vánunk, hanem a két . tár­sadalmi rend békés gazda­sági versenyét, és meggyő­ződésünk, hogy ebben a ver­senyben á szocialista rendé lesz .a győzelem. A magyar külpolitika az elmúlt évtizedekben szünte­lenül erősítette kapcsolatait a harmadik világ országai­val. Abban a természetes és termékeny érdekközös­ségben, kapcsolat-hálózat­ban, amely a szocialista kö­zösség országait a gyarmati sorból felszabadult, függet­lenségüket védő és a nem­zeti szuverenitás levegőjé­ben első éveit élő országok­kal összeköti, jelentős és ér­tékes a magyar hozzájárulás is. Huszonkét esztendeje, amióta a felszabadult Ma­gyarország diplomatái az el­ső bejegyzést tehették vol­na egy olyan elképzelt és minden magyar vonatkozású külpolitikai eseményt össze­gyűjtő naplóba, változatos kötetek sora telhetett volna meg. Ezekben az elképzelt annalesekben, évkönyvek­ben csak ezres számokkal összegezhetnénk a legmaga­sabb szintű megbeszéléseket, párt- és kormányvezetők, kormánytagok tárgyalásait, tízezres nagyságrendű szám lenne a megállapodásoké, egyezményéke, jegyzőköny­veké. Lenne néhány olyan láp, amely a szocialista Ma­gyarország elleni imperialis­ta akciókat összegezné, né­hány oldalon megtalálnánk például a Magyar Népköz- társaság ellen tíz-tizenegy évvel ezelőtt még nem rit­ka, dühödt rágalmakat is. Az esztendők' naplóit lapoz­gatva regisztrálhatnánk, hogy a nemzetközi közvéle­mény milyen érzékenyen reagált a magyar élet min­den jelenségére, külpolitikai tekintélyünk ‘ növekedése egyenes arányban állt a bel­politikai fejlődéssel, egész pontosan fogalmazva: a szo­cialista rend erősödésével és szilárdulásával. S mint leg­fontosabb vonást figyelhet­nénk meg ebben az elképzelt naplósorozatban, hogy a magyar külpolitika követke­zetessége, elvhűsége végül még azokat is tiszteletre és elismerésre készteti, akiket nehéz lenne barátainknak nevezni. A z ENSZ New York-i üvegpalotájának ké­pét idéztük fel be­vezetőben — ez az egyik színtere a magyar külpoliti­ka tevékenységének. A tel­jes színtér azonban az egész világ. Ha ma a magyar kül­politika egyik legfontosabb célkitűzése, hogy _ hazánk szavával, tevékenységével is segítsük az európai bizton­sági rendszer kidolgozását szolgáló európai biztonsági konferencia összeülését, a legközvetlenebb színtérre utaltunk. A közvetlen, mai külpolitikai célkitűzés idé­zésével lg politikánk egészé­nek hagy céljaira mutatha­tunk rá: a magyar külp0mj_ ka dolgozó népünk leOlonto- sabb érdekeinek szolgálatá­ban, együtt a szocialista kö­zösség országaival a h%e b’’ l'itását kívánja segíte­ni. Gdrdos Miklós Kitüntetések április 4. alkalmából április HA ünnepségeit . a Szov>!nnlóban Moszkvában az április 4-1 központi ünnepség színhelye hétfőn este a Pravda kultúr- otthona, ahol Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete mond ünnepi beszédet. Ün­nepi esteket tartanak a moszkvai Állami Egyetemen, a Szovjet Újságíró Szövetség­ben, valamint sok olyan vál­lalatnál, amelynek kollektí­vája tagja a.Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Lenin- grádban és Omszkban, Tallin- ban és Kisinyovban, továbbá sok más szovjet városban is megemlékeznek Magyarország felszabadulásának 22. évfor­dulójáról. GomnDka és Cyrankiewlez kétfőst Szófiába érkezik Wladyslaw Gomulkának, a LEMP Központi Bizottsága első titkárának és Jozef Cyran- kiewicz miniszterelnöknek a vezetésével hétfőn lengyel párt- és kormányküldöttség érkezik Szófiába. A látogatást megelőző érdeklődés a bolgár fővárosban .igen nagy, mivel az utóbbi években számottevő fejlődésen mentek keresztül a Bolgár Kommunista Párt és a Lengyel Egyesült Munkás­párt kapcsolatai, valamint .a két szocialista ország politi­kai, gazdasági és kulturális együttműködése. A megbeszélések programjá­ban új bolgár—lengyel barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerző­dés aláírása is szerepel, amely kétségtelenül magasabb szint­re emeli a két szocialista or­szág kapcsolatait, erősíti poli­tikai, gazdasági és katonai szövetségüket, s mindezeknek révén növeli nemzeti biztonsá­gukat. is A Népköztársaság Elnöki ~ Tanácsa hazánk felszabadu­lj lásának 22. évfordulója alkal­oméból, eredményes munkájuk -elismeréséül a Munka Érdem- Erend arany fokozatát adomá- Enyozta: Gácsi Miklósnak, a -Diósgyőri Gépgyár vezérigaz-^ ^gatójának, Jekkel Bélának, a ; Borsod- Abaúj-Zemplén Me- -gyei Vízművek igazgatójá­énak, Lantos Miklósnak, a sá- s toraljaúihelyi „Hegyalja” Ru- éházati Ktsz elnökének, Me.jo­'s ros Péternek, az Ózdi Kohá- sszati Üzemek főforrasztár r szocialista brigád vezető jenek, Edr. Peja Győzőnek, a miskol- Eci Kilián György Gimnázium 5 igazgatójának, dr. Schuszter EZoltánnak, a Borsod-Abaúj- E Zemplén Megyei Tanács V. E 3. mezőgazdasági osztálya ve- -zetőjénelc, Tóth. IV, Lajosnak, -a miskolci 3. sz. Autóközle- s kedési Vállalat szerelő cso- Zportvezetöjének, Sáfrány Pál- ak, a Szuhavölgyi Bánya­vizem vájárának, dr. Simon zSándornak, a műszaki tudo- Smányok doktorának, a mis- Ekolci Nehézipari Műszaki -Egyetem tanszékvezető egye­temi tanárának. E A Munka Érdemrend ezüst E fokozatát kapta Kovács Ká- ~roly, a mezőnyárádi Űj Élet ETsz dolgozója. Lelik János, a E megyei tanács kereskedelmi E osztályának vezetője. A Mun- Eka Érdemrend bronz fokoza- ” tát kapta Szolnoki Sándor, a Ehernádszentandrási tsz elnö- Eke. Ugyancsak a Parlament­iben adták át A pénzügy ki- 5 váló dolgozója kitüntetést zBende Edének, a megyei ta- : nács pénzügyi osztálya cso- : portvezetőjének. Dobos Ala- j dárnak, a Ózdi Járási Tanács ■ vb-titkárának és A közleke- jdés kiváló dolgozója kitünte- : tést Gyűrűk Lászlónak, a me- ;gyei tanács építés-közlekedési • vízügyi i osztálya vezetőjének. • Vasárnap, április 2-án a ■ megyei tanács dísztermében ■ is kitüntetéseket adtak át. Az : ünnepségen jelen volt dr. : Bodnár Ferenc, az MSZMP [ Központi Bizottságának tag­ija, a párt megyei bizötfsägä- Enak- első -titkára is. A kitün- : tetőseket dr. Papp Lajos, a ■Borsod Megyei Tanács vb-el­■ nőké adtá át; • ' : A Munka Érdemrend ezüst : fokozatát kapta Bialkó lst- \ván, a gépállomások igazga- : tóságának főmezőgazdásza. :Kertész Gáspár, a Kazincbar- jcikai Sütőipari Vállalat igaz- : gatója, Tirpák Endre, a Gagy- ■ vendégi Állami Gazdaság : igazgatója. A Munka Érdem- irend bronz fokozatát kapta [Adám Béla, a Mezőnagymihá- Elyi Állami Gazdaság traktoro­ssá, Barta János, az Ózdi Vá- ■rosi Tanács főelőadója, De- • meter Kálmán, a megyei : gépjavító vállalat főméimö­Feflvétefli pálvázat a Marxismus—Leninismus Esti Egyetemre Az MSZMP Borsod Megyei Bizottsága az 19G7—68-as tan­évre felvételi pályázatot hir­det a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem 3 éves tagoza­tára, valamint 2 éves (ál­lamvizsgás) szakosított tago­zatára. Az egyetem célja, hogy egyetemi színvonalon biztosítsa párt-, állami-, tö­megszervezeti funkcioh'áfiú- sók, értelmiségi dolgozók, ve­zető propagandisták szervezett marxista—leninista oktátását, Az esti egyetem székhelye: Miskolc, Tizeshonvéd utca 21. sz. Ezen kívül jelentkezni le­het az I. éves évfolyamra a következő tagozatokon: Ózd, Sárospatak, Kazincbarcika, Tiszaszederkény, Encs. 11 jelentkezés feitéieiei A 3 éves tagozaton a tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az I. évfolyamon filozófiát, a fi. évfolyamon politikai gazdaságtant, a III. évfolyamon a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetét tanulmányozzák. A tantárgyakból negyedévenként, beszámolót, félévkor és év végén vizsgát tesznek, és az 1088/1957. sz. korm. rendelet értelmében végbizonyítványt kapnak. A művészi munka elismerése Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából, mint ez már szép, nemes hagyománnyá vált, kormányzatunk fel­mérte művészeink munkásságát és a legkimagaslóbbakat kitüntetésben részesítette. Ismét kiosztották a művészek ál­tal elérhető legmagasabb kitüntetést, a Magyar Népköztársa- : ság kiváló művésze, illetve érdemes művésze kitüntetéseket. I Négy új kiváló művészt köszönthetünk. Köztük olyan sok- ; oldalú és milliók által ismert színművészt, mint Gábor Mik- : lós Kossuth-díjast, vagy Melis György Kopsuth-dijas opera­énekest. Az operatőr nevére nem mindig figyelünk oda egy- egy filmnél, de Illés György nevére, aki például a Húsz órát és Kanódy László nagysikerű filmjeit fényképezte, emléke­zünk. Ö is kiváló művész lett. És a kiválók sorában köszönt­hetjük Gádor István Kossuth-díjas keramikus művészt. A tizenöt új érdemes művész közül Borsos Miklós • szobrász­művész, Rábai Miklós, az Állami Népi Együttes művészeti vezetője nevét emeljük ki. Kiosztották íróink között a József Attila dijai. Az első fokozatot kapta többek között Simon István, Rónai György, Gereblyés László. Igen sok színművészünk kapta meg a Jászai Mari díjat, filmalkotóink között pedig több Balázs Béla díj talált új gazdára- Örömmel látjuk a Balázs Béla díj első fokozatának tulajdonosaként Szabó István filmren­dezőt, az Álmatlan évek és az Apa című filmek alkotóját. Zenei életünk legjobb művelői Erkel, Ferenc és Liszt Fe- í ránc díjakat kaptak, képzőművészeink közül huszonhármán | lettek a Munkácsy-díj különböző fokozatainak tulajdonosai. I Köszöntjük közöttük Csohány Kálmán grafikusművészt, aki- : nek egy alkotását éppen maí lapszámunkban közöljük, va- : lamint Kass János grafikusművészt, mindketten igen sok ; időt töltenék rendszeresen a miskolci művésztelepen; alkoiá- : saik nagyréSZe miskolci, borsodi fogantatású. Végül megem- i Ili jük az építőművészeket, akik közül ez alkalommal tizen- : ketten nyerték el az Ybl Miklós díj különböző fokozatait. ■ a különböző díjak, valamint^ a kiváló és érdemes művészi : címek rangot jelentenek a művészek világában, rangot je­• lentenek népi államunkban. Olyan rangot, amelynek taríat­• mát a dolgozó nép társadalmának megbecsülése adja. Kö- j szöntjük valamennyi kitüntetett művészünket. : (bm) •A '8 éves tagozatra jelent­kezhetnek azok, akik: a) érettségivel, vagy ennél magasabb fokú iskolai vég­zettséggel rendelkeznek; b) 5 hónapos pártiskolát, vagy marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolát vé­geztek, illetve ennek megfe­lelő marxista—leninista elő­képzettséggel rendelkeznek; c) más iskolának, tanfo­lyamnak nem hallgatói, cs a tanulmányok folytatását en­gedélyező orvosi igazolással rendelkeznek. A felvételi vizsga anyaga: a marxizmus—leninizmus esti középfokú iskola tananyaga. A 3 éves tagozat hallgatói lehetnek, akik a lenti felté­telekkel rendelkeznek és sike­res felvételi vizsgát tettek. rializmus és történelmi mate­rializmus). ' A szocializmus politikai gazdaságtana: Az esti egye­tem tankönyve (a kapitaliz­mus politikai gazdaságtana és a szocializmus politikai gaz­daságtana). A nemzetközi munkásmoz­galom története: A nemzeti' közi munkásmozgalom törté­nete című tankönyv 1—II. kö­teté (Kossuth, 1966). fll!al?RQS ludn'Vüfók fi 2 éves szakosított tagozat A tagozat elméleti tovább­képzést, felsőfokú ismereteket nyújt a következő, szabadon választható szakokon: filozó­fia, szocializmus politikai gazdaságtana, nemzetközi munkásmozgalom története. Szakosított tagozat Miskolcon működik. A hallgatók fól évenként osztályozó vizsgát ^ tesznek. Sikeres vizsgák esetén 2 év után államvizsgázhatnak. Ez­után levelező hallgatóként a marxizmus másik két ágából évente egy államvizsgát te­hetnek. Eredményes 3 állam­vizsga után a. 17/1963. VII. 2. sz. korm. rendelet értelmé­ben főiskolai oklevelet nyer­hetnek. fi ielentKezss teltételei: tago­azok, A 2 éves szakosított, zatra jelentkezhetnek akik: a) elvégezték az esti egye­tem 3 éves tagozatát, vagy a központi 1 éves pártiskolát, és azok, akik ezeknek megfelelő előképzettséggel rendelkez- nok; b) más iskolának, tanfo­lyamnak nem hallgatói és a tanulmányok folytatását en­gedélyező orvosi . bizonyít­vánnyal rendelkeznek. fi felvételi vizsga anyaga Filozófia: Az esti egyetem tankönyve (dialektikus mate; A kötelező foglalkozások rendje: hetenként egyszer 3 órás foglalkozást (előadást ■>— osztályiöglallcozást) tartunk; melyen a részvétel kötelező: A hallgatók évi 170 forint tandíjat fizetnek. Az egyetem hallgatóinak az 1088/1957. (XI. 27.) korm. sz., valamint, a 8731/1962, MüM. sz. rendelet alapján a félévi vizsga előtt 6 nap, az év vé­gi vizsga előtt 12 nap, a hall­gató által választott időpont­ban további 6 nap, összesei'} 24 nap tanulmányi szabadság jár. A szakosított tagozatok hallgatóinak a 19/1960. (IV. 13.) MK. 29. sz. rendelet alapján az államvizsga előtt külön 8 nap tanulmányi sza­badság jár. Az egyetemre pártonkívü- liek is kérhetik felvételüket­A pályázat az egyetem ál­tal kiadott kérdőívek alapján történik, melyhez 1 db önélet­rajzot kell csatolni. A kérdő­ív beszerezhető a megyei pb. prop. és művelődési osztá­lyán, a városi, járási, nagy­üzemi pártbizottságokon 1967, március 20-tól. A kérdőívet. a területileg illetékes pártbizottságra, kell beküldeni az önéletrajzzal együtt 1967. április 15-ig. A felvételi vizsgákat az 1967. május 4—43, közötti időben tartjuk. _ A felvételi vizsga időpont­járól a jelentkezők írásos ér­tesítést kapnak. A szakosított tagozatra jelentkezők közül azok, akik az 1966—67-es tan­évben végzik el az esti egye­temet, a felvételi vizsga idő­pontjában beszélgetésen vesz­nek részt. Azon hallgatók je­lentkezését fogadjuk el, akik a választott szakból közepes, vagy ennél jobb eredményt értek el. MSZMP Borsod Megyei Bizottsága S rt V. Sí rn m te VI a ju tá te ei Pa vi zo un tál ró; szí kö cső a fel kö: ra dől >ok zie A ma fon La ?ok LÖM Ferencváros— Tatabánya H A. int z lük ide övi Irt, »un ápc sbb dia ául an ist. ell hoezky Lászióné, a Kazincbar­cikai Városi Tanáős főelőadó­ja, Varga Zoltánné, a megyei tanács főelőadója. A belkereskedelem ■ kiváló dolgozója ' kitüntetést kapta Barabás Dezsőné bérelszámoló- vezető, Bonyhádi Ernő köny­velő-vezető, Földi Károly boltvezető, Gömöri Jenő sze- . mélyzeti vezető, Puklus Ferenc boltvezető, Riclivalszky Mik­lósáé presszó vezető-helyettes, Sánta László osztályvezető I helyettes, Szigetvári Istvánná boltvezető, Székely László boltvezető, Tollas András áru­kísérő. A vízgazdálkodás kiváló dolgozója kitüntetést kapta ' Fortunyák Gyula csoportve- j zető. I ke, Dragony János, a Takta- közi Állami Gazdaság tehené­sze, Fluszti István, a bekecsi Rákóczi Tsz elnöke, Nikházi Lajos, a Mezőcsáti Járási Ta­nács osztályvezetője, Vantók Anna, a füzárradványi Rákó­czi Tsz állatgondozója, Vasas Béla, a megyei tanács főelő­adója. A tanács kiváló dolgozója kitüntetést kapta Ács György, a megyei tanács főelőadója, Bronger Lajosné, a Kazinc­barcikai Városi Tanács elő­adója, Hencel Lajos, a Sátor­aljaújhelyi Járási Tanács cso­portvezetője, Horváth Sándor, a megyei tanács gépkocsive­zetője, Hendrik Elemér, az Ózdi Városi Tanács főelőadója, Juhász Lajosné, a megyei ta­nács dolgozója, Kállai Erzsé­bet, a Sátoraljaújhelyi Városi ! Tanács anyakönyvvezetője, Megyeri László, a Mezőköves­di Járási Tanács főelőadója, Miglécz Lászióné, a Tiszasze- derkényi Városi Tanács dol­gozója, Molnár Pál, a megyei tanács osztályvezetője, Mátyus Andor, a Mezőcsáti Járási Ta­nács osztályvezetője, özv. Pető Károlyné, a Szerencsi Járási Tanács előadója, dr. Romák István, az Encsi Já­rási Tanács csoportvezetője, Soós Ottóné, az Ózdi Városi Tanács főelőadója, Tompa Jó- zsefné, a Szendrői Községi Ta­nács előadója. A könnyűipar kiváló dolgo­zója kitüntetést kapta Le-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom