Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGVAK SZOCIALISTA MONKASPART BORSOD MEGVET BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 7!). szám ARA: 80 FILLER Ilctfő, 1967. április 3. pk köszöntése * Április 3-án 10 órakort Komócsin Zoltán elvtárs beszél Miskolcon a központi ünnepségen Éljen Április hazánk felszállni síitának ünnepe! . a Bartók Béla Művelődési Hál fúvósai, szolgáltatnak tériénél ■Diósgyőrött az Ady Hndn Művelődési Otthon is készül Az ünnepre: 4-én 19 órai kéz dettel Veteránok visszaemlé kezesei címmel rendeznek es tét. A Kilián-telepi Otthoi presszó ugyancsak bekapcso lódik a felszabadulási , ünnep ségsorozatba. Április 3-án r órai kezdettel Emberi közel sósból címmel mai magva költők műveiből összeállítót műsort hallhatnak az erjiek lődők. A Megyei. Művelődési, Ház ban 3-án 12 órakor nyitjái meg a fotószakkörök országot kiállítását. A megye más városaiban községéiben, a klubokban, ; művelődési otthonokban, i partházakban ugyancsak min­denütt ünnepi esteket, meg- emlékezéseket tartanak. A KlSZ-fiatalok több helyen fo- gadalomtételt tartanak, vagy ünnepi taggyűlést szerveznek. A sportesemények kedvelői ugyancsak színes, változatos műsor között válogathatnak. Miskolcon és a megye más helységeiben labdarúgó mér­kőzések, hagyományos túrák, váltófutások, felszabadulási emlékversenyek szerepelnek a programban. iMiiiicmu __ Internacionáíé hangjaival zá­rul. A hagyományokhoz híven április 4. alkalmából Miskol­con is, a megye más helysé­geiben is mindenütt megko­szorúzzák a szovjet és a ro­mán emlékműveket, emlék­táblákat, sírokat. A koszorú­zásnál a legtöbb helyen jelen lesznek az úttörők is, akik .-a sírokat egész évben gondoz­ták. ■ Gazdag kulturális program Az ünnep alkalmából a megye valamennyi városában, községében gazdag kulturális programot állítottak össze. A Miskolci Nemzeti Színházban április 5-én 19,30 órai kez­dettel Fischer Annie zongora- | művésznő ad hangversenyt, j A város művelődési ottbo- , nai is színes műsorokkal ké­szülnék. A Bart ók Béla - Mű­velődési Házban 3-án 18 ora’- kezdettel tartanak ünnepi j megemlékezést. Ugyancsak l ezen az esten a művelődési ház népi zenekara Szirnján, az ottani ünnepségen szerepel. A Kiliánban az érdeklődők több heb'en *s hallhatnak fú- vószenét.' április 4-én délután .■■■■iiíjfiinEiiiimiiiiitiiitiiiiiiiitaisii Mint minden évben, hazánk felszabadulásának évforduló­ján megyénkben is nagysza­bású, változatos ünnepséget rendeznek. A programban gyűlések, KlSZ-fogadalomté- telek, koszorúzási ünnepségek, kiállítások, hangversenyek, sportrendezvények szerepel­nek. A megye több városá­ban, községében már a hónap első napjaiban bemutattak április 4. szellemében össze­állított műsorokat. Nagygyűlés a Hősök térén Miskolcon, a központi ün­nepségen körülbelül 5000 em­ber megjelenésére számítanak. Az ünnepséget április 3-án, 10 órai kezdettel tartják meg a Hősök terén. A programban nagygyűlés, koszorúzás, KISZ- fogadalomtétel szerepel. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után a megnyitó következik, majd 1200 KÍSZ- fiatal tesz ünnepélyes foga­dalmat. Ezután Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mond beszédet Az igen szín­pompásnak, nagyszabásúnak ígérkező központi ünnepség az gítanak meg, . egyértelműek: egy még szebb, gazdagabb, boldogabb országot teremteni. Terveink reálisak: az egész társadalom összefogásával, dolgos munkájával megvaló­síthatók. Utunkat a harmadik ötéves terv célkitűzései szab­ják meg. Azon célkitűzések, amelyek már a szocializmus teljes felépítésére irányulnak Ezt az egyenes, nyílt utat jár­juk immár huszonkét eszten­deje, erre az útra, pártunk helyes politikájára adtuk igen­lő szavazatunkat, amikor nem egészen egy hónappal ezelőtt, március 19-én a választási urnák elé járult dolgozó né­pünk. Ezért van az, hogy nem­csak az eddig megtett út ad a mai napnak történelmi jelen­tőséget, hanem a jövő ragyogó távlata is; ezért van az, hogy napjainkban mindenki előre tekint és mind többen vetik — ahogy a költő mondta — „vi­gyázó szemüket” a holnapra, s tesznek is érte, hogy ez a holnap szebb és jobb legyen. Ez az akarat nyilvánult meg az egyöntetű, igenlő szavaza­tokban és a választás után nyomban elkezdődött munká­ban, amelynek során a meg­alakult községi, járási, városi tanácsok gazdag programmal álltak a választópolgárok elé, hogy közös összefogással, a választók és a megválasztottak szoros együttműködésével fa­lun és városon egyaránt előbbre lépjünk a szocializmus építésében, hogy kitartó, szórj, galmas munkával megvalósít­suk harmadik ötéves tervünk célkitűzéseit. Ez a szándék ve­zérel bennünket az új gazda­sági mechanizmus előkészítése során, amely máris megúju­lásra pezsdítette a közéleti alkotókedvet: üzemekben, termelőszövetkezetekben, gaz­dasági életünk minden terüle­tén azon fáradozunk, hogy nagy céljainkat minél eredmé­nyesebben megvalósíthassuk. T udjuk, hogy munkánk nem lesz könnyű, vannak még ennek az útnak nehéz szakaszai, de erőt merítünk hozzá eddigi sikereinkből, s azt is tudjuk, hogy miként eddig, ezután is mellettünk áll elszakíthatat­lan szövetségesünk, testvé­rünk, a Szovjetunó, s annak hatalmas népe, amely ugyan­csak történelmi, nagy évfordu­lóra készül. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulója azonban a Szovjet­unió népeivel és az egész vi­lág haladó népeivel együtt a mi ünnepünk is: tudjuk, hogy a Nagjl Október fényei világították azt az utat, ame­lyen a szovjet nép járt, épí­tette hazájában a szocializ­must, s jár mn is, a kom­munizmus építésen munkál­kodva. Ezek a fények világí­tanak nekünk is, mutatják utunkat, amidőn felszabadult országunkban békés, alkotó munkával egy szebb holnapot építünk, szabad, boldog jövőt immár 22 esztendeje. IttlllBaaiaaisaaaiillllllllllltil : a • - - - ----­ev alatt bejártunk, s jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy jól gazdálkodtunk sza­badságunkkal és felszabadult népünk alkotó erejével, szel­lemi és anyagi javainkkal. Azok a változások, amelyek hazánk társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életé­ben végbementek, hősi kor­szakká avatják történelmünk­nek ezt az időszakát. Az el­múlt huszonkét esztendő leg­nagyobb eredménye. hogy nemcsak újjáépítettük a hábo­rú által lerombolt országot, hanem új hazát is teremtet­tünk, leraktuk a szocialista társadalom alapjait, és pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája, a IX. pártkongresszus határo­zatai nyomán eredményesen munkálkodunk a szocializmus teljes felépítésén. Az alkotó munka eredmé­nyeként új, szocialista városo­kat jelöltünk be hazánk, ben­ne megyénk térképére. Nálunk két szocialista város is szüle­tett: Kazincbarcika és Tisza- szederkény, s e városokon kí­vül a hatalmas vegyipari üze­mek, amelyek szovjet segítség­gel épültek, s jelentősen hoz­zájárulnak mezőgazdaságunk további erősítéséhez, fejlesz^ téséhez. S ezeken kívül hány meg hány szocialista alkotás­sal büszkélkedhetünk: mint a palkonyai, a berentei erőmű, a Hejőcsabai Cementgyár, Ózd új martinkemencéi, Diós­győr rekonstruált üzemrészei, az Egyetemváros, a miskolci új lakónegyedek, egész város­részek sora, amelyek gomba­módra nőttek ki a földből. Ezekkel együtt gyarapodott ipari termelésünk és az át­szervezés óta jelentős mérték­ben fejlődött, korszerűsödött mezőgazdaságunk. Nagy meg­tiszteltetés számunkra, hogy Borsod megye jelentős erő, nagy szerepet játszik a nép­gazdaság egészében. De nagy felelősség is egyben: tisztában vagyunk vele, hogy történelmi hivatásunknak akkor teszünk maradéktalanul eleget, ha erőnk, képességeink legjavát adva dolgozunk, segítjük a szocialista társadalom felépí­tését, a béke megvédését, a szocialista demokrácia erősí­tését. B orsod megye munkás- osztálya és parasztsá­ga az évek során bebi­zonyította, hogy képes rá. tud jobban dolgozni, töb­bet, jobbat adni. Iparunk és mezőgazdaságunk elmúlt évi eredményei, különösen a IX. pártkongresszus tiszteletére in­dított munkaversenyek arról tanúskodnak, hogy sok belső tartalékol tártunk fel, hozzá­járultunk az ország erősítésé­hez, s ezzel az erővel, a dol­gozó nóp alkotó ^ erejével szebb, boldogabb jövőnkbe ve­tett bizalmával élve újabb, nagyszerű sikereket érhetünk el 1967-ben és a következő években is. Céljaink, szándé­kaink, amelyeket a IX. Párt­kongresszus határozatai vilá­T alán mérhetetlen szen­vedéseinkért, az el­nyomatás éveiben el­viselt megaláztatá­sunkért, az esztelen háborúk csapásaiért kárpótolt bennün­ket a történelem, hogy éppen tavaszra esik népünk nagy nemzeti ünnepe, hazánk fel­szabadulásának évfordulója. Tavaszra esik egybe a piros­betűs ünnep, tavaszra, amikor újra ébred a természet, új élet fogamzik a friss hajtások­ban ; ■ megújulnak az erdők, mezők, virágba borulnak a rétek és a természetben min­den, minden harsogva kö­szönti a tavaszt, az életet. Így ébredt újjá, szabadult meg bilincseitől 1945 tavaszán a magyar nemzet, amikor a felszabadító szovjet hadsereg elűzte országunk területéről az utolsó fasiszta fenevadat is. Ez a nap, 1945. április negye­diké azóta, immár huszonkét esztendeje, népünk legna­gyobb történelmi évfordulója. Egy leigázott, megalázott;, há­borúba sodort, s e háború se­beitől szenvedő nemzet sóhaj­tott fel ezen a napon, érezte, hogy vége a szenvedésnek, kóstolta meg először a sza­badság édes ízét, s érezte meg, hogy kezdődik valami új, egé­szen más, ej<y nagy történelmi sorsforduló. Mennyi áldozata, mennyi 'szenvedése fűződik a Szovjet­uniónak is e győzelmi hadije­lentéséhez, amidőn 1945 tava­szán visszaadta az országot jogos birtokosának, a magyar dolgozó népnek. Ezrek, tízez­rek, milliók adták oda életü­ket. a történelmi igazságtevés során, haltak meg, hogy mi itt békében, szabadon élhes­sünk, alkothassunk, új orszá­got építsünk. S a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom országa, a hitleri fasizmus fe­lett győzedelmeskedő hatal­mas Szovjetunió azóta is a mi kghűségesebb, legodaadóbb barátunk, amely nemcsak a szabadságért vívott harcunk­ban állt mellénk, hanem mel- leitünk van építőmunkánkban; segitőkészségét, a szovjet és a magyar nép eltéphetetlen, örök barátságát érezzük szo­cializmust építő társadalmunk minden területen. E testvéri barátság kézzelfogható jeleit Megyénkben is lépten-nyonion láthatjuk. A szovjet—magyar barátság testesül meg a gyö- hyörű tiszaszederkényi gyár­ban, az épülő házépítő kombi­nátban Alsózsolcán, a külön­böző üzemek és gyárak re­konstrukcióiban, az új gépek­ben, a szovjet tudomány és technika sikereinek, új vív­mányainak itteni alkalmazásá­ban. M ost, legnagyobb nem­zeti ünnepünkön, ami­dőn hazánk felszaba­dulásának 22. évfor­dulója alkalmából hálatelt szívvel gondolunk a Szovjet­unióra. egyben mérleget, szám­vetést. is készítünk, önma­gunknak is beszámolunk arról az útról, amelyet huszonkét

Next

/
Oldalképek
Tartalom