Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-19 / 91. szám

4 ßSZÄKMAGTAEORSZAG Szerda, 1961. iprflls 19, /I borsodi | fBe szakszßfgäiat sikere A tüdőbaj leküzdésében el­ért elmúlt évi eredményei alapján a Borsod megyei és Miskolc megyei jogú városi tbc-szakszolgálat nyerte el az Egészségügyi Minisztérium ál­tal alapított Korányi-vándor- Kerleget. A felszabadulás óta, a tü- tíőbaj ellen küzdő egészség- ügyi hálózat fejlesztése során, tavaly a szakszolgálat már mintegy 600 ezer borsodi és miskolci lakosról készített tü­dőszűrési felvételt a mozgó képernyő- szolgálat, valami nt e szűrőállomások által. Az időben megtörtént gondozásba vétel következtében a bete­gek jelentős százalékát meg­gyógyíthatták. Különösen si­keres volt: Borsod megyében és Miskolcon a gyerekek BCG- oltása. Csaknem száz százalé­kos eredményt értek el. A megyei szakszolgálat munkáját jelentősen segítette a rendeltetésének 1966-ban átadott új edelénvi tbc-szana- tóriurn, valamint az, hogy az országban először Borsod me­gye és Miskolc területén va­lósították meg szervezetileg is a kórházak és a gondozók egy­ségét. Így a tbc-gondozó és kórház együttesen felelős a megbetegedettek szakszerű és folyamatos; gyógyulásig tartó kezeléséért. A közelmúltban bárorr napos történész vándorgyűlési szervezeti a Magyar Történél, mi Társulat, a TIT, az Orszá­gos Pedagógiai Intézet és Nóg- rád Megye Tanácsa Salgótar­jánban. Az emlékülést a Sal­gótarjáni Acélárugyár 100., az üveggyárak alapításának 75., valamint a budapest—salgó­tarjáni vasút megnyitásának 100. évfordulója alkalmából rendezték meg. A tudományos ülésnek az adott külön jelentőséget, hogy hazánkban ez volt az első al­kalom az ország üzemtörténé- szeínek összehívására, eddigi munkájuk értékelésére, és a következő feladatok felvázo­lására. Az ülés tulajdonkép­peni célja így túlnőtt a ren­dező megye határain. Az első napi programban Hanák Péter, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Történet- tudományi Intézetének mun­katársa számolt be az üzem- történeti kutatások hazai problémáiról. A történettudo­A Szovjetunióiban az üzem­történetírás központi irányítá­sát a pártközpont látja el. A szovjet kutatók egyelőre ide­genkednek a komplex kutatási módszerek alkalmazásától. Kü­lönválasztják a munkásmozga­lom történetét és a technika- történetet. Néhány évvel ez­előtt üzemi történelmi regé­nyek írásával próbálkoztak, ezek azonban nem merítették ki az iizemtörlénetírás lehető­ségeit. A szocialista országok közül Csehszlovákiában a legfejlet­tebb az üzemek életének tör­téneti feldolgozása. A téma főbb elvi és gyakorlati kérdé­seit már kidolgozták. 1948 óta intenzív munka folyik, ami­nek elismerése az, hogy tudo­mányos akadémiájuk törté­nelmi osztálya 1959-ben üzem­történeti csoportot hozott lét­re. Fejlődésüket az is mutatja, hogy a csoport 1962 óta tájé­koztató folyóiratot, 1965 óta ■ pedig periodikát ad ki. A .Német Demokratikus Köz­társaságban ugrásszerű a fej­lődés. Az ipari üzemeken kí­vül, ma már a mezőgazdasági üzemek történetének kutatása is előtérbe került. Az utóbbi években mintegy 400 üzemtör­téneti monográfia készült el, melyeknek egy része ma még kiadatlan. Lengyelországban központi üzemtörténeti bizottság irá­nyítja a munkát. Két külön­böző vágányon halad a munka. Létezik egy tudományos vona­lon futó, és egy szakszervezeti vonalon működő, amatőrök ál­tal végzett üzemtörténetírás. Hazánkban mindeddig nem sldódott meg a központi irá­nyítás és összefogás kérdése. A kutatók elszigetelten dol­goznak, legtöbbször egy-egy üzem különleges évfordulója által inspirálva. Helyi kuta­tások Miskolcon és megyénk­ben is vannak, de korántsem merítik ki az erősen iparoso­dott területünk adta lehető­ségeket. Éppen ez követel kö- ;elező figyelmet, és mind na­gyobb érdeklődést az üzemtör- énetirásnak. A következő időkben megyénkben is még fokozottabban kell az ipartör­téneti kutatások felé fordul­nunk. Az emlékülés második nap­ján a salgótarjáni üzemek tör­ténetéről Jenei Károly, az Or­szágos Levéltár osztályvezető­je tartott élőadást. A vándorgyűlés utolsó nap­ján üzemlátogatások, Salgótar­ján és környéke történelmi ne­vezetességeinek megtekintése színesítette a programot. Bodó Sándor A vevő !tívánsáfára a lakásban terelik össze a vásárok új bátort A Borsod megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat már eddig is az új szolgáltatási for­mák egész sorát szervezte meg. Most — mint lapunkban erről már tájékoztattuk olvasóin­kat — ezt tovább bővítik. A vállalat a kiszolgálás kultú- ráltságának növelése, a ve­vők igényeinek kielégítése vé­gett (egyelőre kísérleti jelleg­gel) a bútorvásárlás gondjain óhajt enyhíteni. A vevő kíván­ságára — az eddigiektől elté­rően — a vállalat valamennyi Or. Csizmádig Ernő: i saitíasági msehanizmas leiormja és a mezőgazdaság Grillsütő és lő vasalás A Bajcsy-Zsilinszky utca eleje páratlan oldalának lakói reggelenként kilépnek lakásaikból és bclcszip- pantanak a tavaszi levegőbe. Sokszor, ha, északi fek­vésű ablakaikat nyitva hagyták, nem is kell a lakást elhagyni., hogy megérezzék: valami bűzlik, ha, nem is Dániában, de a Zsolcai-kapuban feltétlenül. Miskolc belvárosi részén patkoló kovácsműhely mű­ködik, amely már kora reggel megkezdi „üzemelését.” A befutásnál az előző napi hulladékot használják fel, közte persze a lefaragott, lókörmöket is, amiknek bűze a kovácsszén gázával elvegyülve megülepszik a közeli és távolabbi lakásokban. Vele egy udvarban működött korábban egy gumijavító műhely is, ahol korábban gumihulladékkal tüzeltek. A műhely felrobbant, hulladékát itt-ott a kovácsok tüzelgetik, ha a lóvasa­lás szagát nem találják eléggé markánsnak, tgy megy ez évek óta, tavasszal a lakók, panaszkodnak, aztán megszokják,, s marad minden változatlanul, csak a mag-megújuló bűzhullám friss minden reggel. Most azonban elkészült a kovácsmühellyel szemben Miskolc ez idő szerint legkorszerűbb étterme, amely grillsütőkkel és egyéb modern éttermi berendezések­kel az új kort hirdeti a Zsolcai-kapu, nem éppen esz, tétikus tájain. A grillsütő és a, lóvasalás találkozása egy olyoM változásoktól terhes folyamat jelzője, amely­ből a patkolóműhelynek kell eltűnnie. De sürgősen. Példát is szolgáltatva, mert akad még hasonló kontraszt Miskolcon nem, egy. adódik még hasonló bosszúság a korszerűtlen, lakások közé ékelt műhe­lyek környéke lakóinak, nem is ritkán. (hm) bútorüzletében, illetve a rak­tárban teljesen díjtalanul sze­relik össze a vásárolt bútort. Sok dolgozó óhaja szerint —egyelőre csak Miskolc terü­letén — bármennyi bútorról is van szó. 45. forintos kiszállási díj ellenében, a lakáson sze­relik össze az új árut. Ez an­nál inkább előnyös, mivel a becsomagolt bútort könnyebb így haza-, illetve a lakásba beszállítani. Részletes felvilá­gosítást az illetékes bútorbol­tok vezetői adnak, (x) Kettős filmpályásat fiatalaktiak A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére a Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottságának kulturális osztálya kettős pályázatot hirdet. A pályázóknak két forradalmi témájú filmet kell alaposan ismerniök. Az egyik a nem­régen bemutatott szovjet—lit­ván alkotás, a Senki sem akart meghalni című, Vitau- tasz Zsalakjavicsusz rendezé­se, a másik pedig a magyar Kolonits Ilona Vörös jelek a Hadak Útján című dokumen­tumfilmje. Dolgozattal, tanul­mánnyal, egyéni írásművekkel lehet pályázni a következő té­mák egyikéből: a Senki sem akart meghalni alapján mi­ként látja a pályázó az ifjúság íorradalmiságát, az egyéni és a kollektív felelősséget, a tár­sadalmi és politikai elkötele­zettséget, az igazi hazafiságot cs természetesen a rendező művészi munkáját. A másik variáció a Vörös jelek a Hadak Útján című filmmel kapcsolatos: miként látja a pályázó a Nagy Októberi Szo­cialista' Forradalom hatását Magyarországon, a magyar in­ternacionalisták részvételét a szovjet hatalomért vívott har­cokban, miként látja a prole­tár internacionalizmust fél évszázaddal ezelőtt és ennek szükségességét napjainkban. Érdemes pályázni, mert a díjak igen tiszteletre méltóak: az első díj egy kétszemélyes, tíz napig tartó utazás a Szovjetunióba, a második díj hasonló, de hat napra szóló, a harmadik díj egy filmfelvevő- gép, a negyedik hatszáz, az ötödik pedig négyszáz forint értékű könyvjutalom. A pályá­zatokat 1967. szeptember 10-ig kell a KISZ megyei bizottsá­gára beküldeni. Az üzemtörtéiietírás időszerű kérdései Iá ndo rgy ülés Salgótarjánb a ft n mány ezen ága nálunk csak az t 1950-es években indult íejlő­- désnek. Ma már mintegy 2 tu­- cat jelentős monográfia áll- rendelkezésünkre, melyeknek- majdnem fele a vas-, gép- és- elektromos iparral foglalko- z zik. Az eddig megjelent műn- , kák többnyire egyoldalúak.- Vagy- csak a gyártmánytörté- c net, vagy csak az osztályharc 1 tartozik tárgykörükbe. Az üzem azonban egyszerre ter- ' melési és társadalmi jelenség, J így történetének megírásánál meg kell találni a technikatör­ténet és a politikatörténet kö- ' zötti helyes arányt. Hanák Pé- 1 ter, a közgazdasági és a szo- i etológiái vonatkozások figyel- • men kívül hagyását emelte ki . legfőbb hibaként. Kitért az üzemtörténeti irányú kutatá­sok forrásproblémáira is. A forrásanyag legtöbbször hiá­nyos, vagy az egyes időperiódu­sokban egyenetlen, ami, a se­lejtezések és a háborús pusztí­tások eredménye. Újabban pe­dig az üzemek hatalmas irat­anyagában süllyed el a kutató. Mi az üzemtörténeti feldol­gozások továbbfejlesztésének 7 útja? A kutatás jövője a komplex módszerben rejlik. Reálisan munkálkodó kollektí­vákat kell létrehozni, ame­lyekben az egyes személyek a. maguk szakterületének kiváló ismerete révén, alapos munkát írhatnak meg. Igen fontos a gyár társadalmának eddig el­hanyagolt szociológiai vizsgá­lata. Kutani kell a generációk életforma-változását (egy ge­neráció életében bekövetkező fejlődést és a generációk élet­formájában mutatkozó különb­ségeket). Mindezen kérdések kutatásának fellendítésére a közeljövőben az MTA Törté­nettudományi Intézetében új szekciót létesítenek. Az üzemtörténeti kutatások nemzetközi állásáról, az 1966. évi prágai konferenciáról Ka­bos Ernő, a Pártörténeti Inté­zet munkatársa számolt be. Az üzemtörténetírás ma az Egyesült Államokban a leg- fejletteb.. A íö kutatási terü­let az üzemi mechanizmus, melynek vizsgálatával, a kö­vetkeztetések levonásával a termelés racionalizálását segí- ’ tik. A munkásság mozgalmai­val a Business History nem foglalkozik, e célt a Labour History tűzte ki maga elé. A két történetírást mereven el­határolják egymástól. A mai marxista álláspont szerint, az üzem történetírás­nak valamennyi összetevőt fel kell ölelnie. Minden gazdasá­gi, műszaki és társadalmi vo­natkozást tartalmaznia kell. Felvétel az Á’lami Baíelt Íuíé/etbe Az Allamt Balett Intézet szak maliiig sokoldalúan képzett, híva tásos táncművészeket nevel. / magyar állam megad minden tó' mogatást hozzá, hogy az intéze növendéket állami költségen ; leglaposabb képzést nyerjék ki lene éven keresztül. Felvételre jelentkezhetnek 10—1! éves leány, és 10—14 éves fiú' gyermekek, akik kedvet éreznel a tánchoz, és elvégezték az álta lános iskola első négy osztályót Az intézeten belül működik egs általános- és középiskola, amely­nek elvégzése után a tanulót érettségi vizsgát tesznek. A felvételt vizsgára május 5— 15-ig lehet jelentkezni, vidékiek­nek szülői hozzájárulással, írás­ban, a bud-ipestlck személyesen (VI., Népköztársaság útja 25. 1/X em.). A felvételi vizsga időpont­járól értesítjük a jelentkezőket. Állami Balett Intézet M ShO m [fövi v Ay \ ­19. szerda. HÁROM TAVAS?,. Színházbarátok 7 estje. Puskin bérlet Este 7 órakor. 20. csütörtök. HÁROM TAVAS?. Színházbarátok 7 estje. Shaw bérlet. Este 7 órakor. 21. péntek. CAMPBELL FEL­ÜGYELŐ UTOLSÓ ESETE. Be­mutató clóadás. Bérletszünet. Este 7 órakor. 22. szombat. HÁROM TAVASZ. Ifjúsági előadás. Arany bér­let. Délután 3 órakor. HÁROM TAVASZ. Bérletszü­net. Este fél 8 órakor. 23. vasárnap. CAMPBELL EEL­ÜGYELO UTOLSÓ ESETE. Bér­letszünet. Délután 3 órakor. CAMPBELL FEI.ÜGYEU3 UTOLSÖ ESETE. Meghitt es­ték. Uray bérlet. Este tél 8 órakor. 24. hétfő. Nincs előadás. 25. kedd. HÁROM TAVASZ. Bér- letszünet. Este 7 órakor. 38, szerda. HÁROM TAVASZ. Színházbarátok 7 estje. Sha­kespeare bérlet. Este 7 órakor. 27, csütörtök, HÁROM TAVASZ. Bérletszünet. Este 7 órakor. 28, péntek. HÁROM TAVASZ. Bér­letszünet. Este 7 órakor. 29, szomhat. HÁROM TAVASZ. Bérletszünet. Este 7 órakor. 30, vasárnap. HÁROM TAVASZ. Bérletszünet. Délután 3 órakor. HÁROM TAVASZ. PÓ'letSZÜ­net. Este fél 8 órakor. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (A 188 méteres hullámhosszon 16—19 óráig.) Megye) körkép. Borsodnádasdi tervek és kor* sodnádasdi gondok. Ahol az „oxigén” készül . .. Szólóhangszer a fuvola. A tsz-kongresszus előtt. Lányok, asszonyok. Előadó: a szeraé. A megye sportéletéből. — Netene! Mi történik itt!? 3 A gyerekeit magukra veszik az in- -j telmet, lihegve fölállnak, s bűntudat- 3 tál néznek az ablak felé. Ám a férfi i, nem őket fürkészi, hanem az út kö- ] zepére kerekíti tekintetét — hiszen ! van mit látnia. Tucatnyinál több ku- • tya nyüstöli egymást, vagyis inkább ! kettő a többit. Hektor és Szultán • jobbra-balra osztogatja a rendet a | nagy rendetlenségben, ami pillanatok alatt keletkezett, s amelyhez hasonló [ daridó olyankor adódik, ha vércse csap • le a tyúkok közé az udvarba. Csak- \ hogy kárálás és rikácsolás helyett . nyüszítés és vonítás szolgáltatja a lár- j mát, ebbe vegyül a gazdák rikoltozá- ! sa: Kuss te! Gyere ide! Fogja már j meg azt a dögöt! Nem látja, hogy Iá- \ bam köré csavarodott a zsineg?! ■ Nagy nehezen helyreáll a hozzá- \ vetőleges rend, ki-ki ismét pórázon ■ tartja kutyáját, s tüstént vonul is \ odább, nehogy újból feltámadjon a ! hevület. Pórázon van már a két hős, ‘ Hektor és Szultán is, egymás mellett ! lépeget a két fiú, előttük a kutyák, 1 békésen ballagva egymás mellett, \ mint szekér elé fogott lovait. ­— Hát nem mondom — szól a na- \ gyobb fiú —, ez a Szultán csakugyan ! klassz kutya... ] — Az igaz — néz rá hálásan a ki- ! esi —, de a tiéd Is ajser. Láttad, ’ hogy abriktolták azokat a nyamvadta- ! kát? ■ Szent a béke. Vágtába kezd a két ! fiú, s ahogy elhaladnak egy-egy kíső- 1 rét mellett. Hektor és Szultán fenn- ) sóbbségük tudatában vakkantanak el- ■ maradó társaikra. ; ícsala) < nevéhez, erősen szorongatja Hektort, pörögnek és hemperegnek, sűrű port kavarva maguk körül. No, de nem addig a’! Sportszerűt­len dolog az egyenlőtlen erők küzdel­me — bele kell abba szólni. Ám ember csak emberen vehet elégté­telt! Nosza, nyakánál ragadja a na­gyobb fiú a kisebbet, s nekikoccintja a fáinak. Hanem a kicsi se hagyja magát. Előrebuktatja vállát, nyakát behúzza, s fejével faltörő kosként ug­rik a másiknak. A lendülettől mind­ketten a földre huppannak, ott foly­tatják a küzdelmet. Hol az egyik, hol a másik kerekedik felül, szuszogó dühvei marcangolják egymást — tán vége se lenné a csetepaténak, ha fe­jük fölött ki nem nyílik egy ablak, s egy férfi ekképpen nem szólna* S mintha Szultán is értene a virtus nyelvén, rögvest, kiszabadítja magát a pórázt tartó kézből, nekiugrik Hek­tóinak, elmarja a fülét. Mire a két gyerek észbekap, a kutyák már ott hemperegnek az út közepén, hangos csaholással, hátrálnak és összeugra- nak, vinnyognak és nyüszítenek. — Ugye mondtam? — szól kajánul a kisebb fiú. Igaz, ami igaz: bár adok-kapok alapon megy a csatáro­zás, úgy tűnik, Szultán méltóbb a *• + i-ÜW* +■ * * W W * * -*•+*■ * Weiélked® — kmi^amődra Azt hinné az ember, megismétlik a budai kutyavásárt, oly igen nagy a kutyaforgalom. Foxik és komondorok, tacskók és vizslák, pulik, kuvaszok s fajtától elidegenedett korcsok lepték el a környéket. No, nem egyszerűen szabadjára . engedve, mindegyik mel­lett ott a gazda. Hiszen az kéne csak, hogy regula nélkül maradjanak, vol­na itt dáridó a javából! így is kon­cert és fogak csattogása veri fel. az utca csöndjét. Feszülnek a pórázok, lesimyt fejjel és lábukat terpesztve vicsorognak az ebek, rohannának egymásnak. Csiba te! Egy néni reszkető pincsit cipel ölé­ben, onnan akarná lecibálni jól meg­termett, haragos kedvű rokona. A túl­oldalon már össze Is gabalyodott két ellenfél pórázostól, gazdástól együtt — alig tudják szétválasztani őket. Középkorú férfi sűrű bocsánatkérések közepeit vonszolja odább házőrzőjét, mivel az majdnem leverte lábáról az üzlete előtt ácsorgó hentest De miért e szokatlan nyüzsgés? Eb­oltást rendeltek el. No hiszen, törté­nik Itt egy s más, amíg a tett szín­helyére érnek négylábú barátaink. A véletlen úgy hozza, hogy ugyan­azon sarokra egyszerre érkezik kutyá­jával két fiúcska. Majdsem egymás­ba ütköznek. Hanem akkor fékez a két kutya, lábukat szétvetik, vicso­rognak és fogukat csattogtatják. — Vidd arrább, öcsi, azt a nyam­vadt kutyádat, mert ha nekiugrik Hektor, széttépi — mondja vészjós­lón a valamivel idősebb srác. — Nyamvadt a te kutyád! — kont­ráz a másik. — Ha elengedem Szul­tánt, megnézheted a korcsodat! Ez a könyv az első olyan nagyobb kiadvány, amely a gazdasági mechanizmus re­formjának mezőgazdasági vo­natkozásairól ad átfogó képet. Ezzel kapcsolatban minden főbb elvi és gyakorlati kérdést tisztáz. A mű erénye, hogy nem vész el a részletekben, átfogó képet ad a reformról,( annak szükségességéről, de,: tájékoztatja az olvasót a vég-í rehajtás módozatairól. 3 Mindenekelőtt általános fo-\ yalniakat magyaráz: a gazda-] ságpolitika, a gazdasági me-3 chanizmus és a gazdaságira-j nyitás fogalmát határozza] meg, ezek kapcsolatait, köi-*j csönhatását vizsgálja. Majd] rátér azokra az alapkérdések re, amelyek körül a legtöbb] vita folyik: például a mezö-j gazdaság helye és szerepe nép-] gazdaságunk rendszerében,-] vagy a mezőgazdasági terme-3 lés eredményeinek értékelése.] Áttekinti a gazdálkodásnak j azokat a területeit, amelyeket] a reform elsősorban érint: aj tervezés, az ár- és pénzügyi] rendszer, a beruházás, beszer-j zés, értékesítés, feldolgozás] változásait, az anyagi ösztön-] zés üzemi és személyi vonatko-3 zásait. Végül vezetési, szerve-4 zési kérdéseket is tárgyai, kűri Ionosén a termelőszövetkezeti] élet változásait, toválbbfejlő-3 dését. j Dr. Csizmadia Ernő könyve] átfogóan foglalkozik az egész2 mezőgazdasággal, elsősorban^ természetesen a termelőszö- 3 vetkezetekkel és az állami gaz-] daságokkal. Mindezt úgy teszi,j hogy nemcsak különböző tan-] folyamok, főiskolák hallgatói,j mezőgazdasági vezetők, szak-] emberek meríthetnek belőled sokat mindennapi munkájuk-!] hoz, hanem hasznosan olvas--j hatják mindazok, akikéi érde-’i kel mezőgazdaságunk helyze­te, jelene és holnapja. Ugyan­akkor a könyv nagy szerepet játszik abban is, hogy a gaz­dasági mechanizmus reform­jának általános kérdéseit, nép- gazdasági és politikai szüksé­gességét jobban megértsük. (Koásuth Könyvkiadd).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom