Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-19 / 91. szám

(feerda, 196% április 13. ESZAKMAGTARORSZAG 3 Megszülette a llunyazin kodvezeüen utóhatását Ä Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet növényvédő­szer osztályának munkatár­sai korszerűsítették a kuko­rica ismert védőszerét, a Hun- gazint. Ez a szer rendkívül ha­tásos, de kedvezőtlen tulaj­donsága, hogy túlságosan hosz- szú ideig tart az utóhatása. Ezért a vegyi kezelést követő évben nem vethetnek más faj­ta növényt, például búzát, a kukoricaföldbe. A kedvezőtlen utóhatás el­tüntetése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Abból indultak ki, hogy ha a Hungazin ható­anyagához, az Aktinithez meg­felelő arányban ként vegyíte­nek, akkor ezzel átalakítják molekulaszerkezetét. „Labili­sabb” lesz a vegyidet, hama­rabb bomlik a földeken. Lé­nyegében tehát a kénes keze­léssel eltüntették a gyomirtó korábbi rossz tulajdonságát. A korszerűsített növényvédő­szert Satrinnak nevezték el és az eljárást — miután az új anyagot sikerrel próbálták ki — találmányként jelentették be. Az Északmagyarországi Ve­gyiművekben próbaüzemet rendeztek be, ahol megalapoz­zák a Satrin nagyüzemi gyár­tástechnológiáját. Javulás várható az autóalkatrész ellátásban Lendér Jenő, Az Autó- és Alkatrész kereskedői mi Válla­lat — közismertebb nevén az Autóker — helyettes igazga­tója kedden sajtótájékoztatót tartott. Bejelentette: az autó­alkatrészellátásban mar a kö­zeljövőben javulás várható, azt is figyelembe véve, hogy az idén előreláthatólag újabb 20 000 gépkocsi kerül for­galomba. A javulás azzal magyaráz­ható, hogy az alkatrész-gyár­tásra a korábban kijelölt üze­meken kívül, más gépipari gyárak is vállalkoznak, s a rendelkezésre bocsátott valutá­val az Autóker több alkat­részt importálhat a szocialista országokból, a többi közt most már Jugoszláviából és Bulgá­riából is. Az Autóker hálózata gyor­san bővül, jelenleg nyolc el­osztó részlege van — hét Budapesten és egy Miskolcon —, s 13 helységben rendelke­zik megyei fiókokkal. Üjabb megyei fiókokat kíván létesí­teni a közeljövőben Békéscsa­bán és Zalaegerszegen. Vidé­ken is szaporodik az önálló aut.óker-szaküzletek száma. Februárban nyílt meg egy Szegeden, júliusban adják át a veszprémit, és az év végén 8 nyíregyházit. Megyénk 365 helységéből 326-an. tehát a falvak túlnyo­mó többségében a földműves- szövetkezet bonyolítja le a kereskedelmet. A csaknem kétszázezres szövetkezeti tag­ság azonban nemcsak a jó áruellátást, és a kulturált üz­leteket várja a földművesszó- vetkezettől. Igen széles körű gazdasági, társadalmi felada­tok várnak falvainkban erre a legnagyobb taglétszámú, csaknem minden falusi csalá­dot magában foglaló szerve­zetre, amelynek naponta szo­ros kapcsolata van a töme­gekkel. Érdemes felsorolni, hogy a falusi kereskedelmen és ven­déglátáson kívül mi minden tartozik a szövetkezeti mozga­lom hatáskörébe. A hegyköz­ségek és más, egyszerű társu­lások, a felvásárlás, a falusi népművelési munka tekinté­lyes része, a takarékszövetke­zetek, a különféle szolgálta­tások, s mind több helyiipari tevékenység, legújabban pe­dig a lakásszövetkezetek is a szövetkezeti mozgalom ha­táskörébe tallóznak. a Ezért kísérte megyeszerte olyan nagy érdeklődés a MÉ­SZÖV VI. küldöttgyűlésének tanácskozását. Megkönnyítet­te a küldöttgyűlés munkáját, hogy azt megelőzően, a helyi kisgyűléseken, taggyűléseken és a küldöttértekezleteken a tagság több, mint 70 százaléká­val már megvitatták a tenni­valókat. Csaknem hatezer szövetkezeti tag mondta el ezeken a tanácskozásokon vé­leményét, javaslatát, kritikai megjegyzéseit. A megyei kül­döttgyűlés másfélszáz részve­vőjének munkáját nagyban megkönnyítette a tagság, a tö­megek véleményének ismere­te. összegezni kellett a fel­adatokat. Megállapítani a fon­tossági sorrendet, kikristályo­sítani a véleményeket, s olyan határozatokat hozni, amelyele néhány esztendőre megszab­ják az újabb eredményekhez, a mozgalom sikeréhez vezető utat. A legfőbb célkitűzés már eleve adott volt: a lehető leg­jobban szolgláni a falu fel- emelkedését, mind jobban csökkenteni a falu és a város közötti különbséget, • Azok, akik részt vettek a MÉSZÖV VI. megyei küldött- gyűlésén, megállapíthatták, hogy a hozott határozatok szi­lárd alapját képezik a szövet­kezeti mozgalom további fej­lődésének. Mit várhatnak falvai nk az elkövetkező esztendőkben ettől a mozgalomtól? A küldöttgyűlést megelőző­en a tagság kérte a kereskedel­mi ellátási tevékenység gyor­sabb ütemű fejlesztését, a bolt­hálózat fokozottabb korszerű­sítését. Az elmúlt öt esztendő­ben 115 új falusi bolt nyílt meg megyénkben, csaknem ISO milliót fordítottak az üzlethá­lózat korszerűsítésére. A le­hetőségekhez mérten. most gyorsítják a fejlesztés ütemei, s megszüntetik az eddig néha előforduló differenciáltságot. Igyekeznek minden területen egyenletesen korszerűsíteni a falusi boltokat. Ami az áruellátást illeti, igyekeznek nagyobb áruala­pot, bővebb választékot terem­teni a falusi vásárlóknak. Eh­hez természetesen az ipar és a nagykereskedelem segítségét is kérik. De az új gazdaságirá­nyítás, a nagyobb önállóság is jelentősen növeli majd a földművesszövetkezetek lehe­tőségeit. © A termelés fokozottabb segí­tésével Is növelni tudják a helyi árualapokat, hiszen fo­kozni tudják a felvásárlást. A mezőkövesdi fmsz például már az elmúlt egy esztendő alatt 213 százalékkal növelte a he­lyi felvásárlást. Az eléggé mos­toha területen működő csere­háti egyesült fmsz-nek is si­került három év alatt 1,2 mil­lióról 2,4 millió forintra növel­nie a felvásárlást. Megyénkben a tojás 81, a bab 75, a gyümölcs 65 száza­lékát vásárolták fel az elmúlt esztendőben a háztáji gazda­ságokból. Éppen ezért indo­kolt, hogy a szövetkezeti moz­galom az eddiginél is nagyobb segítséget adjon a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésé­nek növeléséhez. Tarthatat­lan például a helyzet, hogy a háztáji gyümölcsösöknek csak mintegy 10 százaléka kap szervezett növényvédelmi szol­gáltatásokat. Az egyszerűbb társulások, a különböző szak­csoportok szervezése és segí­tése egyik igen fontos feladata lesz az elkövetkező esztendők­ben megyénk szövetkezeti moz­galmának. © Á szolgáltatások bővítése is fontos célja földművesszövel- kezeteinknek. Az elmúlt öt év­ben a különböző kölcsönzések tizenkétszeresére növekedtek. Egy érdekes példa: kezdetben a mosógép volt a kölcsönzéssel is foglalkozó falusi boltok leg­keresettebb cikke. A kölcsönbe kért mosógépeket annyira megkedvelték, hogy az elmúlt öt év alatt csupán a földmű­vesszövetkezeti boltokban 21 ezer mosógépet vásárolt me­gyénk falusi lakossága. A szolgáltatások megjavítá­sától többek között a követke­zőket várhatja még megyénk falusi lakossága. 47 falusi bolt­ban foglalkoznak szemfelsze­déssel, s ezt legalább 80 üzlet­re terjesztik ki. Nyolc TÜZÉP- teiepen aprítják fel a fát, to­vábbi öt helyen is bevezetik ezt a szolgáltatást. A kész­ruhák méretre igazítását vagy tíz szaküzletben kell bevezet­ni, és sorolhatnánk még to­vább. © A MÉSZÖV VI. megyei kül­döttgyűlésének határozatai között tallózva megállapítható, hogy nagyon sok terv, elkép­zelés, kérés válik valóra, ami egyrészt megszilárdítja, fellen­díti a szövetkezeti mozgalmat, másrészt előbbre viszi a falul, megváltoztatja a földműves­szövetkezett tagság, azaz a falu lakosságának életkörülményeit, így többek között fokozni kívánják a szövetkezetek ipa­ri tevékenységét is. (Üj falu­si munkalehetőségek és több áru.) Mezőkövesden például máris foglalkoznak gyékény- áru és betonáru készítéssel. A tervek között szerepel fatö­megcikkek és falazóanyagok gyártásának megszervezése he­lyi anyagokból. Más fmsz-ek terveiben is szerepel az eddig hiánycikként számon tartott építőanyagok gyártása. Az idegenforgalom fellendí­tésében, a falusi művelődési otthonok munkájának kiszéle­sítésében, a fiatalság falun maradásának segítésében és még számos, fontos feladatot vállalt megyénk szövetkezeti mozgalma, amely csaknem két évtizedes fennállása alatt „kis magból, terebélyes fává erősödött” — amint azt, a küldöttgyűlés egyik részvevője mondotta igen találóan. £ (P. s.) „Vásári láz” — így jellemez­hetnénk mostanában a hangu­latot a Diósgyőri Gépgyár jó- néhány részlegében, üzemé­ben. Munkások, műszakiak, tervezők és kivitelezők dolgoz­nak már hónapok óta, hogy mire kaput nyit a Budapesti Nemzetközi Vásár, büszkén mutathassák ország-világ né­zőinek a gyár termékeit. Utol­só simítások a kiállításra ké­szült gépeken, gondos pró­bák itthon. Aztán már cso­magolják a gépcsaládok új í tagjait, a korszerűbb és csi- j nosabb külsőt, kapott, már j korábban „befutott” masiná- | kát, s — irány: a BNV ... j A Diósgyőri Gépgyár már í hagyományos bemutató rész- ! vevője a vásárnak. Amióta megrendezik hazánk és sok külföldi állam iparcikkeinek nagy seregszemléjét, azóta a DIGÉP is felvonultatja ter­mékeinek legjellemzőbb da­rabjait. A gyár az egyik leg­nagyobb hazai kiállító, évről évre nő a terület, amelyen közszemlére bocsátja gépeit. Nehéz lenne felsorolni a be­mutatásra kerülő diósgyőri termékek listáját. — Igyekszünk minden évben eddigi gyártmányaink korsze­rűbb változatait felvinni, s valamilyen meglepetéssel, új­donsággal is szolgálni az ér­deklődőknek! Vevőink a vá­sár idején általában eljönnek Magyarországra, megtekintik termékeinket, működés közben vizsgálják a gépeket. Igyek­szünk átfogó és hú képet adni gyártmányainkról — tá­jékoztatta a vásár előtti ké­szülődésről lapunkat Pálkövi j István, a Diósgyőri Gépgyár export osztályának vezetője. Hallottuk azt is, hogy az | idén a gyár három csoportban ! mutatja be gépeit. Igyekez- í tek „szakosítani” a kiállítan- j dó gyártmányok bemutatóját. A Petőfi-csarnokban a szer- ! szám- és kábelgyártó gépek I sorakoznak majd. a városligeti | tó partján a szivattyúkat, ön- | töző berendezéseket és más I vízgépészeti berendezéseket I vizsgálhatnak majd működés | közben a szakértők, az érdek­lődök. A harmadik garnitúra lesz a „vegyes.” Kinn, a sza­badban lesznek majd a DIGÉP kalapácsai, kompresz- szorai és targoncái. j — Piackutatásaink, elóze- i tes tárgyalásaink a vásár ha- ! tására nem egy esetben hama- ! rosan realizálódnak. Évente ] jónehány olyan külföldi cég j képviselője is érdeklődik vá- I sár után termékeink iránt, | amelyekkel eddig még nem j volt kapcsolatunk. Az idén a j már hagyományos gépcsalád- ! jaink sok új tagjára igyek- í szünk felhívni a szakemberek | figyelmét — mondotta beszél- j getésünkkor az export osztály vezetője. Szó esett róla. hogy a I DIGÉP bemutatja többek kö- | zött a hidraulikus olló-csalá- j dot, amelynek egyik tagja új típus. A hidraulikus sajtoló- | gépekkel nemcsak fémet, ha- [ nem műanyagot is lehet saj- | tolni. Ott lesznek majd a vá- | sáron a különböző kábelgyár. ; tó és húzógépek, a legújabb j típusú gyorssodró is. Korszerűsítették a gyár hí­res készítményét, a 600 mkg erőütéses kalapácsot is. Elő­ször kerül a nemzetközi vá­sáron közszemlére a gyár hűtőkompresszor-sorozata is. Működés közben láthatják majd a vásár látogatói a DIGÉP csaknem húsz külön­böző fajtájú szivattyúját is. Diafilmet készítettek a DIGÉP legjellemzőbb gyárt­mányairól. Az érdeklődő üz­letfelek, cégek szakértői szá­mára a tíz nap alatt bemu­tató-sorozatot szervez majd a gyár, vetítéseket rendeznek, tájékoztatókat tartanak. Angol, orosz, francia és német nyelvű prospektusok is az érdeklődők rendelkezésére állnak majd. A vásár idején állandóan mű­szaki és kereskedelmi szak- tanácsadók tartanak majd ügyeletet a DIGÉP kiállítási területén. — Igyekszünk mindent meg­tenni gyártmányaink népsze­rűsítése, ismertetése végett — hallottuk az illetékes tájékoz, tatójában. Minden jel arra mutat, hogy í a szorgalmas munka, a lázas készülődés nyomán az előző ■ évekhez hasonló siker kíséri ! majd a Diósgyőri Gépgyár be- ] mutatóját a Budapesti Nem- j zetközi Vásáron. ] Gyárfás Ka lalt# f í tsx~liongresssu& küldötte Az állattenyésztési brigádvezeíő Az ÉMVformaldehid ü Folo: Agoiha Tibor a z egyéni birtokok, a hajdani kisparcellák mezsgyéit rég egybe­szántották. Az idő, az alakuló történelem a paraszti társada- j lom réteghatárait tüntette el. Üj paraszti osztály szerkezet, alakult ki, amelyben a va­gyon nem játszik döntő sze­repet — a paraszti emberérték­mérő a közösséghez való vi­szony lett, ezen belül a szor­galom, az áldozatvállalás. Ifjú Majoros András egyéni élete is tisztán jelzi ezt az át­alakulást. Ifjú Majoros And­rás. az ináncsi Vörös Cs'llag Termelőszövetkezet. állatte­nyésztési brigádvezetője, az I. országos termelőszövet kezeti korgresszus encsi járási kül­dötte még nem is túlságosan régen az osztály idegennek ne­vezett kulák-réteghez tarto­zott. Édesapjának, aki 76 éves kora ellenére is aktív ter­melőszövetkezeti tag. még több, mint negyven hold föld­je volt., őneki, a fiának se­mennyi. A termelőszövetkezetbe 1960-ban léptek be: apa és két fia. András gyalogmun­kás, növénytermesztési bri­gádtag lett. Akarták brigád- vezetőnek választani már ko­rábban is, de nem vállalta. Mert mégse múlt el nyomta­lanul az a bizonyos kulnk-idő. A lélek megérezte. Ifjú Ma­joros András lelkében is gör­csöt hagyott És ez a görcs végeredményben csak az el­múlt év őszén oldódott ki, sokszoros kérés után akkor vállalta el az állattenyésztési brigád vezetését. Igaz, hogy ma sincs kibékülve funkció­jával. — Hízom, kérem tisztelet­tel. Ügy vastagodom, mint va­lami uraság. Ez nekem nem tetszik. Én mindig a munká­nak éltem, és attól nem le­hetett meghízni ... Munka, persze, mostanság is van bőségesen. Hozzákezd­tek a szarvasmarha-állomány tbc-mentesítéséhez, ami annyit jelent, hogy az állomány több­ségét ki kell cserélni. Ez vi­szont nem egyszerű folyamat. A közösben még menne is, hi­szen a negatív jószágokat már elkülönítették, de Majo­ros Andrásnak az a vélemé­nye, hogy mindaddig nem le­be' teljesen eredményes az akció, amíg a háztáji állo­mányban tbc-pozitív jószágo­kat tartanak — Ez a munka nehezebb része — mondta Majoros. — A háztáji jószággal nem ren­delkezik a közös. így csak egy járható út marad: az. értel­mes megmagyarázás, meg a jé példa. Ami azonban a kö­zös érdeke, azt megkövetel­jük Kimondtuk például, hogy akinek a háztájiban tbc-pozi­tív jószága van, az nem le­het a közösben állatgondozó. Ez használt. Három gondozó már be is jelentette, hogy el­adja tbc-s tehenét... A jó példánál nincs erősebb sző. hiszem, hogy megértik az emberek a közös akaratát, megértik azt is. hogy amíg a háztájiban tbc-s jószág ma­rad, a közös állomány is ve­szélyben van. Ifjú Majoros András kong­resszusi küldött ezekben az órákban már csomagol. Fele­sége, három lánya és fia, no meg az egész termelőszövet­kezeti tagság „drukkol” neki. Az ináncsi Vörös Cs’llag tag­jai ugyanis úgy érzik — és jogosan —. hogy Majoros András személyében szövetke­zetüket is megtiszteltetés ér­te. Hogy éppen közülük vá­lasztottak kongresszusi kül­döttet. az nemcsak Majoros András szorgalmának szól. hanem az egész ináncsi ter­melőszövetkezetnek. a közös­ben végzett kollektív munká­nak és az elért eredmények­nek. V tanácskozás holnap el­kezdődik. Az ináncsi- ak remélik, hogy a kongresszus tisztáz és megold egy sor égető problémát. Sok egyéb közt: a földek aranyko­rona-értékének rendezését. Mert a jelenlegi aranykoro­na-besorolás nem reális — messze esik a valóságos hely­zettől. Kérték is küldöttjü­ket, Majoros Andrást, hogy ezt legye szóvá a kongresszu­son; Szcndreí József Nemcsak a kétszázezres tagság ügye... Mii várhat a falu a főldmüvess&öveikexeti mozgalomtól ? Készülődés a BJSV-re Az egyik legnagyobb hazai kiállító: s DIGÉP Céh a piacszerzés Bemutató szárason és tizen

Next

/
Oldalképek
Tartalom