Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

ßSZAKMAGYARORSZÄG Szombat, 196“, iprllis ^ Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély gyásszal jelentette, hogy meghalt Rogylon Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere. A halál március 31-én kö­vetkezett be, hosszú és súlyos betegség után. Malinovszkij marsai! G9 éves volt. A gyászjelentés elmondja, hogy Rogyjon Malinovszkij az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának küldötte, a Szovjetunió kétszeres hőse. ki­emelkedő államférfi, kiváló szovjet hadvezér volt, a szov­jet fegyveres erők aktív ki­építői közé tartozott. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa úgy határozott, hogy Rogyjon Maünovszkijí Moszkvában, a Vörös téren, a Kreml falánál temessék el. A temetés megszervezésére kormánybizottság alakúit Ko­sziginnek, a minisztertanács elnökének vezetésével. A bi­zottság közölte, hogy Mali­novszkij koporsóját a szovjet hadsereg székházában ravata­lozzák fel és az elhunytról áp­rilis 1-én, moszkvai idő sze­rint 14—20 óráig lehet kegye­lete? búcsút venni. Rogyion Jakovlevics Mali- novszkijban a Szovjetunió egyik legképzettebb és legsi­keresebb hadvezérét veszítet­te el. A kiváló katonai vezető 189S-ban Odesszában született. 1925-tól tagja volt az SZKP- rtak. 1930-ban végezte el a Frunze katonai akadémiát. Fiatalon részt vett a polgár­háborúban, majd mint hivatá­sos katona a Nagy Honvédő Háborúban. Malinovszkij nevét beírta hazánk történetébe is — ő ve­zette. győzelemre a Magyaror­szág felszabadításában rész­vevő második ukrán, front csapatait. Korábban, 1942-ben hadseregparancsnokként köz­reműködött a német fasiszta erők Sztálingrád alatt tör­ténő szétzúzásában. A máso­dik világháború végén a mandzsuriai front parancsno­kává nevezték ki. Érdemeiért elnyerte a Szovjetunió Hőse elmet, s ötször tüntették ki Lenin-renddel. 1958-tól az SZKP Központi Bizottságának tagja. 1936 már­ciusában a Szovjetunió száraz­földi haderőinek parancsno­kává és a honvédelmi minisz­ter első helyettesévé nevezték ki. 1957 októberétől honvédelmi miniszter. Malinovszkij marsall az utóbbi évejcben többször járt Magyarországon, így 1965 áp­rilisában, hazánk felszabadni-. Hsának 20. évfordulója al­kalmából. Kormányunk akkor a Magyar Népköztársaság Ér­demrendjével tüntette ki. Leg­utóbb 1966 áprilisában tartóz­kodott magyar földön, szovjet katonai küldöttség élén. Ismét árad a Bodrog Amint arról tegnapi szá­munkban már hírt adtunk, újabb árhullám van levonuló­ban a Bodrogon. Pénteken a kora délutáni órákban a fo­lyó vízállása Felsőbereckinél ismét meghaladta a 600 cen­timétert. A hatalmas víztömeg újabb támadást indított a Bodrogközt védő gátak ellen. Az árvédekezés dolgozói, akik március első napjaitól csak­nem háromhetes küzdelmet vívtak a Bodrog ismert „tör­ténelmének" eddigi legna­gyobb árhullámával, alig né­hány napos pihenő után is­mét harmadfokú készültség-' ben védekeznek a gátakon. A csehszlovákiai vízügyi ha­tóságoktól kapott jelentések alapján még további ára­dással kell számítani. Tovább áradnak a Bodrog mellékfo­lyói. Hatalmas víztömeg ér­kezik az Ondaváról, az Ung- rót, a Latorcáról és a Laboré­ról is. Az elmúlt két nap alatt a Bodrogközzel szomszé­dos csehszlovák területen, valamint Sátoraljaújhely kör­nyékén 40 milliméter körüli csapadék hullott. Az esőzések következtében hirtelenül meg­áradt a Ronyva patak is, de szerencsére a szeszélyes kis vízfolyás ezúttal nem lépett ki medréből. A Tiszán érkező újabb ár­hullám is elérte a folyó bor­sodi szakaszát. Tokajnál pén­teken néhány óra alatt csak­nem fél métert áradt a folyó, s a délutáni órákban 570 cen­timéteres vízállást mértek. Vásárosnaménynál az újabb árhullám csaknem 4 méteres áradást okozott, s ebből kö­vetkeztetve, Tokajnál 700 centiméter körüli vízmagas­ságra számítanak. Pénteken már a Taktaközt védő gátak­nál. sőt, Tiszapalkonya alatt is éreztette hatásét az újabb árhullám. A Pedagógusok Szakszerve- aete' március 29-én tartotta meg megyei küldöttértekezle­tét. A központi leánykollégi­um dísztermében tízezer ok­tatásügyi dolgozó képviseleté­ben 90 küldött vett részt ' a tanácskozáson. Az elnökség soraiban helyet foglalt Deme László, a megyei pártbizott­ság titkára, Hámori Sándor, a Pedagógusok Szakszem* ezete országos központjának osz­tályvezetője, valamint a me­gye és a város több oktatás­ügyi vezetője. Bíró Tiborná elnöki meg­nyitója után megválasztották az értekezlet munkabizottsá­gait, 'majd Kiss Béla megyei titkár beszámolt a megyei bi- eottság ötéves munkájáról. Mindvégig érdeklődéssel kí­sért referátumában vázolta megyénk .oktatásügyi helyze­tét, a pedagógusok iskolai és Iskolán kívüli tevékenységét. Örömmel rögzítette, hogy a megyében munkálkodó peda­gógusok ideológiai ás politikai képzettsége mind magasabb színvonalú, s a szakmai mű­veltség is állandóan emelke­dik. A megye pedagógusai helytálltak az iskolareform céljainak megvalósításában, ezzel párhuzamosan az illeté­kes szervek mindent elkövet­tek, hogy javuljanak a peda­gógusok élet- és munkakörül­ményei. Ezt követően Kiss Béla. a Pedagógus Szakszervezet íel- "atairól beszélt. Elmondotta: •zakszervezetnek tovább munkálkodnia, hogy rjék a helyenként még ö ideológiai bizonyítZ- *s pedagógiai maradi. Habba és bizalomtel- kell tenni a2 iskolák tézrnények pedagógiai iát, hogy a szocialista itizmus elvei még realizálódjanak. Ä ■vezetnek fonté« fel- V jövőben, hogy to ■av sa a dolgozók élet- -'a^ca--aralményeit. A küldöttek hozzászólásaik­ban elmondták mindazokat az eredményeket, gondokat, ame­lyek jelen pillanatban a me­gye pedagógus társadalmát foglalkoztatják. Felszólalt Be­me László elvtárs is, aki töb­bek közölt a magas bukási át­lagról és lemorzsolódásról be­szélt. Felhívta a pedagógusok figyelmét, hogy a hátrányos helyzetben lévő tanulók segí­tésének osztálytartalma van. Pedagógusainknak sokoldalú­an kell segíteniük a fizikai dolgozók gyermekeit, hogy a | magasabb iskolatípusok fel- ! vételi vizsgáin megállják he- : lyüket. A továbbiakban el­mondotta, hogy a tantestüle- \ tekben olyan légkört kell ki­alakítani, amelyben a nyílt- I ság, az őszinteség iörvény- | szerű. A személyeskedések, a | bizalmatlankodások megbont- 1 iák a jó munkalégkört, ezért : n pártszervezeteknek a szak- I szervezettel karöltve el kell : érniük, hogy a torzsalkodások i minél előbb megszűnjenek, Olyan légkört kell kialakítani ! a tantestületekben, amely I nem tűri a társadalmi kö­zömbösséget, a kispolgári ma­gatartást. A hozzászólások után Lo­vász Pál, a számvizsgáló bi- i zottság elnöke tette meg je- l lentését, elmondva, hogy a i szakszervezet megyei bízott)- : sága a jó gazda gondossága- \ val, tervszerűen használja fel ! a rendelkezésre álló anyagi i eszközöket. Végül a küldöttek í megválasztották a 15 tagú me- | gyei bizottságot, a háromtagú ; számvizsgáló bizottságot, a j kongresszusi és a Szakszer­vezetei? Megyéi Tanácsára delegált küldötteket. Az Encsi Járási Tanács mo­dern székhazának tanácster­mében alakuló tanácsülésre jöttek össze csütörtökön dél­előtt a járási tanácstagok. A járási választási elnök­ség elnöke ismertette az egy­begyűltek előtt, hogyan zajlott le a választás az encsi járás községeiben. Elmondotta, hogy vb lame n ny i választókörzet ben a Hazafias Népfront által ja­vasolt országgyűlési képvise­lők. megyei, járási és községi tanácstagok kapták a _ szava­zatok túlnyomó többségét. A járás területén pótválasztásra nem kerül sor. Az alakuló tanácsülés által megválasztott mandátum­vizsgáló bizottság elnöke be­számolt a bizottság munkájá­ról, amely megállapította, hogy valamennyi tanácstag jelölése a törvényességnek megfelelően zajlott le Ezt követően kimondották, hogy az Encsi Járási Tanács meg­alakult. A Hazafias Népfront járási bizottságának titkára 11 tagú végrehajtó bizottság megvá­lasztására tett javaslatot. Az előterjesztés alapján a járási „Az encsi iirisian tovillra is saw aomlö! leli ísrditasi a lezügazflaäin“ tanács végrehajtó bizottsági tagnak választotta Cservók Ferencet, Simaházi Sándort. Uozgonyi Andrást, Sváb An­talt. Derecskéi Jánost, Káro­lyi Gizellát, dr., Kurek Józse­fet, dr. Pethö Árpádot, Sze­mén Lajost, Béres Istvánt és Szabó Miklósnál. Ezt követően a végrehajtó bizottság zárt ülésen megvá­lasztotta a függetlenített tiszt­ségviselőket. Az Encsi Járási Tanács elnöke Simaházi Sán­dor, elnökhelyettese Rozgonyi András és Sváb Antal, titkára pedig dr. Kurek József lett Az újonnan megalakult végrehajtó bizottság nevében Simaházi Sándor vb-elnök szólalt fej. Elmondotta, hogy az új ciklus legnagyobb prog­ramja a IX. pártkongresszus határozatainak és az ötéves terv célkitűzéseinek megvaló­sítása lesz. A járás jellegének megfelelően továbbra is nagy gondot kell fordítani a mező- gazdaság megsegítésére, még­hozzá olyan megváltozott új módszerekkel, amelyeket ^ a. küszöbön álló új gazdasági mechanizmus megkövetel. Az Encsi Járási Tanács el­ső ülésén öt állandó bizottsá­got. választottak, majd szava­zással megerősítették és jóvá­hagyták a községi tanácsok által megválasztott végrehaj­tó bizottságokat, A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében dr. Papp Lajos, a megyei tanács, vb-elnöke köszöntötte a mepj- alakult járási tanácsot. Hang­súlyozta, hogy a megyei szeir- t'ek is igen nagy gondot for­dítanak az encsi járás fejlesz­tésére, de ez a gondoskodás csak akkor lesz igazán ei :ed- ményes, ha a tanácstaggá; ■> is felelősséget érez a járás fel­virágoztatásáért- Jól kehi is­merniük választópolf páráik gondjait, igényeit, hogy teljes felelősséggel gazdálkodl Hassa­nak a rendelkezésükr e álló keretekkel. A járási pártbizottsá g nevé­ben Cservák Ferenc, ; j Haza­fias Népfront megyei bizottsá­ga nevében pedig Németh Im­re országgyűlési képvisel <5 üd­vözölte a* újjáalakult j írási tanács tagságát. A Pedagógus Szakszervezet megyei Imidöí(értekezlete helyzetéről. ngy kaptak a munkásság h< tét elemző írások. A műbírálatok arzénül ban leginkább az irodéot elemzések voltak a legia sosabbak, mert kellő ell - szültségű gárda jó vizgé'a- ti módszerekkel, kimúl 11 esztétikai tudással vette k -- be az irodalombírálat ügy .- jj bajos gondjait. A színház- filmkritika már valamit*' nehezebben talált magán, jj Volt a lapnak olyan kórsa- j ka is, amikor a színi kritiea csak esetleges műfajkffit. ; szerepelt a lapban, filmnél- tatás meg helyet sem kaptt Ezek főleg szerkesztési km- , cepciókból adódó goriól , voltak, mert évekig tarotta I magát a „steril-irodaöm* publikálásának szándék;, a kulturális élet számos terű j lete kisebb megbecsülés kapott a lap hasábjain. Az utóbbi két esztendőit változott a helyzet.. Átg*r doltabbá vált a novella-, ás ca- és versirodalom közr adásún kívül a más müflji írások publikálása is. Az >r- szágos hírű képzőművészt! életnek pedig példamutató é! , rendszeres propagátora éti a Napjaink. A mi pádig a Jövőt ne-, ti: bízhatunk bemé* hogy tovább növik-* szik, mind kedveltebbé /áló irodalmi lapunk olvasáábcv ra. Ennek előmozdíasár* néhány tennivalója lesz a szerkesztő bizottságnak. Mindenekelőtt őriznie kell azt az elvlséget, amelyet 9 lap hasábjain eddig is két* viselt. Ennek mélyítéséin* szilárdítására szélesítenie kellene az írók és közírót táborát. (Különösen a. köz* írókat kellene nagyobb lét­számban bekapcsolni a. Izp munkájába, mert ők rengv teg színvonalas valósát* anyaggal rendelkeznek.! i'.z. frónevelás, az új tehetségűi felkutatása további nagyit j fontos s szinte jövőt megH- iározó feladata a lapnak, t megye és a környező tá.ieg:- ségek sajátosságai sok elevet problémát kínálnak. Bá1 rabb. módszeresebb, oknye- mozói munkálkodással fel­színre lehetne hozni nagyot sok izgalmas, közérdekű té­mát. Ismeretes, hogy. az Al­föld népművelési és az Élet és Irodalom különböző ak- tuál-politikai vitája, szélei érdeklődő tábor figyelme és közbeszólása mellett zajlót' A Napjaink hasábjain a jó vőben még élőbb gondoka kellene megpengetni. hogy közfigyelem terebélyesedj# Nem hisszük, hogy kimerül volna a speciális körűimé nyékből adódó tématár. An nak megvilágítása példád hogy Borsód megyében ; egész közgondolkozást meny nyire áthatja és életritmus, ban determinálja a techno'; ratikus gondolkodásmód, cikksorozat témája lehet. A munkásosztály művelődés* igénye még mindig ner mindenütt megnyugtató. ) Napjaink gonddozásba ve hetné e témakört is. A gaz 1 dasági vezetés és a munkás tömegek kapcsolatai szoeio lógiailag feltáratlan problé- 1 mákat vetnek fel, Az Író" tollat e gondolatkörbe * be kell avatni. A Napjaink a kőve ző öt esztendő szobán bízvást leinthet a jövőbe, ha e sze- rény tanácsoknak, továbbá a megyei és országos értéke- lések feladat-megjelölései­nek. de mindenekelőtt af olvasótábor igényeivel igyekszik maradéktalanul eleget tenni, Párkány László J W KÜK «kl/, j.t íí V. ló ■ü Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Az értekezletet' dr Korom Mihály igazságügyminiszter nyitottal meg. Az új gazdasági mechaniz­mus főbb jogi kérdéseiről pénteken jogász-érteRezlet tanácskozott a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének szék­házában. A tanácskozáson ráta. vett és felszólalt Nyers Az új gazdasági mechanizmus Jogi kérdéseiről »p»él évtizeddel .-zelótt, l j£Í 1962. április *én je- r lent meg előtör új­f ságárusító pavilonjinkban t a Napjaink, Észak-Iagyar- £ ország irodalmi, klturális- folyóirata. Azóta jóbará- f tunkká vált a lap. s nem- múlik el hónapkezds anél- [ kül, hogy szűkebb lazánk e- szellemgyarapító ogánumát f ne vennénk kézbe abüszke­■ ség; a helyénvaló okálpat- ; riotizmus örömével. A ma- ’ gyár folyóiratok csáádjában , a legfiatalabb gyérnek me- ; gye-, sőt országslerte is . szép olvasottságnak örvend. ■ Éppen a napokban hallot- [ tűk, hogy példán! á mező- f kövesdi gimnáziumban negy- l ven fiatal járatja és olvassa r rendszeresen a Napjainkat. \ Ma már munkások és ter- . melőszövetkezeti parasztok ; asztalán is más sajtótermé­kék társaságában gyakori ■ színfolt a Nmjaink. Ez is ! azt bizonyítja hogy az iro­■ dalom, a művlszet „terjedési ; sebessége” ú nyomvonala ■ nemcsak értemiségi közeg- ; ben érzékelhető. A lap iránt • megmutatkozi érdeklődés ' szerteágazódá.a nem önma­gától születő:! meg. Céltuda­■ tos és következetes lapszer- . kesztés, kontepciózus gondo- ; latmenet volt tzükséges hoz­zá, hogy az őszinte érdeklő­■ dés állandóailjon. A lapnak [ tükröznie kellett azit a sok­■ színű, váltóié világot, ame- ! lyet. Észak-Mígyarország he­• gyei, völgyei, ipara, mező­’ gazdasága felkínált, ugyan- r akkor a megjelenítésben el r kellett távolcinl a provin- f ciális látásmódtól, és az it- r leni élet irodalmi, művészi f vetületeit az egyetemes ma- t gyár irodaion és művészet t mércéjéig kellett felemelni. ^ A Napjaink nehezebb t helyzetben volt indulásakor, t mint zddéki folyóirat-társai, j. a Tiszatáj, az Alföld és a f Jelenkor. Az irodalmi kez- f vélemény jól ismeri Szeged, 1 Debrecen ^é'S szellemi tra- ^ dícióit. - .CuiCon a humán t jellegű szfllemi energia fei- f halmozódása mindig is las- I súbb volt, ez pedig érzéke- í nyen érintette a helyi irodal- t mat és művészetet, meghalá- t rozta az írók és művészeit i Miskolchoz való vonzalmát. ■mm a már színvonalas [ törzsgárdát, az or­► szágos irodalom ber­í keiben járatos prózaírókat, i költőket, művészeket vall- hat magáénak a Napjaink, t Jól emlékszünk rá, hogy az J öt évvel ezelőtti szárnypró- f bálgatás eklektikus végter- j mékek megjelenítését ered- í ményezte. Aztán a lap ügye. j sen kivágta magát a tiehéj (. helyzetből, ha - kellett, „im- t porttal” biztosította a kelh í színvonalat. f Később „rákaptak” a lAp í ra Észak-Magyarország leg *■ jobb prózairól, költői, k.rit.i- f kusai. A szerkesztő bizqlt- t ság ma már a törzsgáijda f anyagai között is szelektál- !• hat, mindjobban megközelít­• ve ezáltal is a vezető folyó- L iratok színvonalát. ) Több novellista, költő éi i kritikus kezdte Pályafutása t a Napjainknál. S végül in- ; nen "küzdötte fel magát or- r száyos kiadókig és íaporgá- t nwmokig. 1 A. TTapjalnk öt esztendő [ alatt, gondos és jó terjesztő- f. je volt az irodalmi és művé- *■ szett ízlésnek. Különö$er 1 szépprózában, még inkábt 4 versanyagában volt gazejaf J és sokat nyújtó. Az ország- ? szerte felvirágzó szociográ Í * fia! irodalom elsők közöt lelt visszhangra a lap ha sfbjain, valóságfeltáró cik J k:k jelentek meg szociálist: j vlrosaink gondjairól, a fal ^ vak kulturális és munkaerő Ötéves a Hippii! I Meghalt Malinovszkij narsaii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom