Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1967. március 4, A Hazafias Népfront tanácstag-jelöltjei Miskolcon városi A jelölő gyűlések véget ér- 1 26. Kormos György, tsz-el­tek, és a napokban mindenütt nők. megjelennek a plakátok, ame­lyek mindazoknak neveit tar­talmazzák, akiket a jelölő gyűléseken tanácstagoknak je­löltek. M'skolcon 120 tanácsi választókerületben jelöltek ta­nácstagot a március 19-i vá­lasztásra. Neveiket az alábbi­akban közöljük (a számok a választókerületet jelzik): 1. Dr. Farkas József, járás­bírósági elnök. 2. Sárközi Andorné, gimná­ziumi igazgató. 3. Nádier Vikiorné, gyógy­szerész. 4. Nénielh Antal, technikus, a városi KISZ-bizottság tit­5. Ifj. Horváth Béla, oki. építészmérnök. 6. Rajnai Sándor, lakatos. 7. Rózsa Kálmán, kereske­delmi alkalmazott, a városi ta­nács vb-elnökhelyettese. 8. Antony! Imréné, admi­10. Fndrédi József, az OTP megyei igazgatója. 11. Deák Béla, statikus, ter­vező. 12. Csabai Kálmán, festő­művész, tanár. 13. Cscszár Vilmos, munkás, rendőralezredes, a városi és a járási kapitányság vezetője. 27. Piukovics József, főmér­nök. 28. Sugár Andor, vállalati igazgató. 29. Tóth József né, politikai munkatárs. 30. Dr. Faragó Endre, az Ügyvédi Kamara elnöke. 31. Vincze Sándor, munkás, szakszervezeti titkár. 32. Felvinczy Ernő, a pénz­ügyőrség megyei parancsnoka. 33. Bariba Eajosné, htb. 34. Dr. Illés Béla, gyermek- gyógyász szakfőorvos. 35. Dr. Deseő Emil, rendelő­intézeti főorvos. 36. Madarász János, mecha­nikus. 37. Kiss Julianna, műtőasz­szisztens. 38. Kerepesi Ferenc, válla­lati igazgató. 39. Tóth .lánosné, htb. 40. Szabón Tibor, tudomá­nyos munkatárs. 41. Mráz Ferenc, nyugdíjas. 42. Kamrnel Eajosné, htb., az I. kér. Tanács vb-elnöke. 43. Kalló István, előhenge- rész. 44. Dr. Dufek Rudolf, vezető főorvos. 45. Rosta Jánosné, tisztvise­lő. 46. Baracza Éva, könyvelő. 47. Kiss Ferencné. htb. 48. Dr. Iglai Tibor, pénzügyi 14. Dr. Arokszállássy Zoltán, j főosztályvezető. gimnáziumi tanár. 15. Varga Zoltán, munkás, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára. 16. Komáromy József, a me­gyei múzeum igazgatója. 17. Cseh Gyula, mg. mér­nök. 18. Pálfalvl Józsefné, htb. . 19. Tóth Ferenc, szociológus. 20. Urbancsok Mihály, nyug­Korkos Jenő képei közöff elnöke. 22. Marton Veronika, keres­23. Hamzsók István, műve­zető. 24. Ráski Sándor, ref. püs­pök. 25. Tok Miklós, tanár, a vá­rosi tanács vb. művelődésügyi oszt. vez. 49. Poesni Endréné, anyag- leltárszámadó. 50. Koval Pál, szociális igaz­gató. 51. Dr. Tóth István, mun­kás. a városi tanács vb-tit- kára. 52. Berki Mihályné, nyugdí­jas. 53. Sóváry Sándor, alkalma­zott, a IT. kér. Tanács vb­elnökhelyettese. 54. Dell István, festő. 55. Szarka Gyula, egyetemi adjunktus: 56 Adám Jánosné, nyugdí­jas. 57. Szabó István, vállalati igazgató. 58. Szegeczky András, a já­rási statisztikai felügyelőség vezetője. 59. Gadó László, üzemveze­tő. 60. Dr. Terplán Zénó, egye­temi tanár, dékán. 61. Daragó Jánosné. htb. 62. Kundra Mihály, gépész. 63. Földes! Gyula, árelemző. 64. Kádár György, esztergá­lyos. 65. Varga Jánosné, tanítónő. 66 Váradi János, tsz-elnök. 67. Horváth Lajos, állami gazdasági üzemegységvezető. 68. Bendzsák Kálmán, fő­mérnök. 69. Varga Jánosné, személy­zeti előadó. 70. Földi Jánosné, anyagelő­készítő. 71. Soltész Gábor, lakatos. 72. Sebőn Péter, kohómér- I redes, nők. | 120. Csontos Mihály, alezi 73. Sebő Ernő, lakatos. I des. 74 Dr. Iván Géza, vállató osztályvezető. 75. Radvánszky Istváí nyugdíjas. 76. Váradi István, vátlala igazgató. 77. Huszár Imréné, tanítón! 78. Szolga István, vezel igazgató. 79. Rácz János, munkás, NEB megyei elnökhelyettesi 80. Fincicki Ferenc, időn) szerlakatos. 81. Aibert Pál, helyettes os> tály vezető. 82. Béres István, személj ügyi főelőadó. 83. Somogyi László, művi zető. 84. Vágó Péter, időelemS 85. Szuchy Róbert, a Hat> l'ias Népfront városi bizotlsá gának titkára. 80. Pásti Lajos, munkás, si termelési felelős. 87. Sterbinszky Éva, statist tikus. 88. Bimbó Gyuláné. napkft otthoni dolgozó. 89. Halász András, művéül tő. 90. Valkó Miklós, üzetnvt zető. 91. Nagy János, műszeréi 92. Balázs Sándor, vállala osztályvezető. 93. Oravecz Antal, elektf kus. 94. Maiiák István, munká a III. kér. Tanács vb-elnök 95. Winkler Józsefné. htb. j 96. Cserniczki Józsefül egészségügyi dolgozó. | 97. Bacsó József, vájár. j 98. Karmos Károly, főméi nők. 99. Kiss Mártonné, óvónő. 100. Sziics Sándor, éttérén vezető. 101. Varga Béla, műszál előadó. 102. Ládi István, mérnök.; 103 Dr. Konczwald Barnl has, vállalati igazgató. 1 104. Dr. Bárkái László, kós házi adjunktus. 105 Szaniszló Bálint, esz gályos. 106. Fábián Endre, egye adjunktus. 107. Bolykó Imre, ne technológus. 108. Bcnkc Zoltán, váll osztályvezető. 109. Vincze Béláné, sta.i tikus. 110. Karaba László, tanint zeti igazgató h. 111. Garadnai Ferenc, isk< laigazgató. 112. Szentgyörgyl Gyűl munkásőrparancsnok h. 113. Bárkái Miklós, személj zeti vezető. 114. Simonyák Jánosné. hp 115. Margóczi Imre, műv^ zető, Tóth Sándor, bőrdíszm vés. 116 Debreczeni Ferenc, ri dió vezetőtechnikus. 117. Bálint Ferenc, őmaj 118. Szabó József, őrnagy. 119. Gallovicz János, ale: Ki-ki tél,.. Hetekkel előbb hallottam a népkerti fák közt , . Kerestem, de nem láthattam. Viszont a hangja min­dennél többet mondott: „Ki-ki téli” Avagy, ahogyan a költő hallotta: ,,Nyitni-kék!” Oly mindegy. Tavasz­csalogató mind a kettő, — az is, amelyik a természe- »j tét ébresztgeti, az is, amelyik a zord telet tessékeli * kifelé. Később a Szemere-kerti öreg fákon is megtelepe­dett a kicsi, tavaszt reményeid madárka. „Ki-ki tél! Ki- ,j ki tél!” — kiabálta. S hogy mennyire hiszékeny az j ember: lám, elkezdtük türelmetlenül sürgetni a ta- *, vaszt, hogy jönne már. Tegnap félreérthetetlenül találkoztam a tavasz fe­lével. Nem, nem a havat maró szelekre gondolok most. A mind erősebben melegítő napfényre sem. Jó, hogy megjött mind a kettő. Apró iskolásokkal találkoztam a nagyposta előtt. Kettesével, hosszú sorokban jöttek, egynéhány ke­zében hóvirág. Rendben áthaladtak a kijelölt helyen, s megálltak egy percre a Hősök terén, a szovjet em­lékműnél. Tiszteletadás volt ez az ismeretlen népek fiainak, a hóvirágokat letették a márványra, s zsi­bongva, tavaszt csalogató csacsogással tovább mentek. Éppen arra haladtak, amerre legutóbb hallottam megszólalni a nyitnikéket. t>T) Megyei tanácselnökök értekezlete a Parlamentben múlt négy évi fáradozásaik­kal, körültekintő, gondos munkájukkal derekasan kivet­ték részüket a városok és fal­vak, a különböző országrészek fejlesztéséből, gyarapításából. I'otljiornij beszéde Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke pénte­ken átnyújtotta a moszkvai területnek a harmadik Lenin- rendet. Ezzel a kitüntetéssel a német fasiszta területrab­lók szétzúzásában 1941-ben tanúsított hősiességet és a szovjet népgazdaság fejleszté­sében elért sikereket méltá­nyolták. Nyikolaj Podgornij beszédé­ben a vietnami és kínai kér­déssel foglalkozott. Dr. Dallos Ferencnek, a Mi­nisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének elnökle- i tével pénteken a Parlamentben | értekezletet tartottak a fő­városi, megyei, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bi­zottságainak elnökei. Részt vett a tanácskozáson Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács titká- I ra és Erdei Ferenc, a Hazafias I Népfront Országos Tanácsának 1 főtitkára. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bízottságá- j nak tagja, a Minisztertanács J elnökhelyettese időszerű bel­politikai kérdésekről tájékoz­tatta a megjelenteket, majd dr. Dallos Ferenc szólott a választásokkal kapcsolatos i feladatokról és a gazdasági ! mechanizmus reformjának j j előkészítő munkálatairól. Fehér Lajos a kormány ne- I j vében köszönetét mondott a 1 tanácsi vezetőknek, akik el- I Robert Kennedy követelése A New York Times pén­teki vezércikkében rámutat, bogy Robert Kennedy szenátor csütörtöki beszédével, amely­ben Észak-Vietnam bombá­zásának felfüggesztését köve­telte, nyíltan csatlakozott a szenátorok, a világ állam fér­fiai hosszú sorához, a pápá­hoz, az ENSZ főtitkárához, akik mind a bombázások meg­szüntetését sürgetik, mint a béketárayalások szükséges elő­feltételét. A lap szerint Kennedy be­széde egyenes kihívás John­son politikája ellen. Ralph Harris, a Reuter washingtoni tudósítója Kennedy szenátor javaslatát szintén közvetlen kihívásnak minősíti, amely washingtoni politikai megfi­gyelők szerint elmélyítette a szakadékot a két politikus között. Tpírnsin. Ma. BEolnan JÓ LENNE ldézni is e könyvbül )eg_ alább néhány tényt, vagy számadatot. De nagyon nehéz. Ha hozzákezdenék nem tud­nám abbahagyni. Itt a tények egymásra épülnek, logikusan következnek, és nem ízelítő kell ebből a kiadványból, ha­nem az egész. Mindazok, akik behatóbban foglalkoznak Bor­sod megye életének különböző viszonyaival — ebből a könyv­ből igen értékes, a társadal­mi, gazdasági és politikai te­vékenység minden területén hasznosítható ismereteket, nem utolsósorban hiteles, egé­szen megbízható adatokat nyerhetnek. A mezőkövesdi járás lakosságának meg ki­mondottan ajánljuk ezt a könyvet Hiszen róluk és hoz­zájuk szól. Bizony nem lenne az szégyen, ha ez a kiadvány eljutna a járás minden csa­ládjához. Hiszen a választási agitációs aktualitáson túl ép­pen az volt a szerzők és szer­kesztők célja, hogy munkájuk­kal a járás évtizednyi életé­nek, közvetlen múltjának, fo­lyamatban lévő májának és a terveinkben már meghatáro­zott holnapjának szociográfiai kistükrét tartsák a szúkebb szülőföld minden érdeklődő lakója elé. Szendrei József szekérrel. Eles vonalú mérta­ni ábrák színes foltjaiooi te- vöuik össze a kép, aKárcsan a mellette lévő háromalakos festmény, amelyen indoKolat- lannak erezzük a témának színes mértani formákba szo­rítását. A harmadik festmé­nyen érdekes színfoltokból, szinte kaleidoszkóp-szerűen áll össze félig felülnézetben egy városkép. Végül egy 1967- es keltezésű kép ragad meg érdekes színhatásával. A fen­tiekből kitűnően is a tizen­két képre az útkeresés, bizo­nyos kiegyensúlyozatlanság jellemző. Az összkép ezt mu­tatja. Értékeket is mutat fel, de nem titkolja a bemutatott, évtizednél hosszabb időszak formakeresését sem. A négy akvarell közül há­rom Sárospatakot idézi. Az egyik a Bodrogkanyar a Vörös toronyból nézve, a másik ut­carészlet a vártemplommal, a harmadik pedig a Rákóczit fogadják című, sötét tónusú, méreteihez képest sok alakos kompozíció. A negyedik ak­varell faluvégi cigányházakat ábrázol, érdekes színhatások­kal. Hét grafika látható még a tárlaton, jelezve Korkos Je­nő többirányú érdeklődését es munkásságát. • Korkos Jenő tárlata sokszí­nű, nem mentes az egyes mű­vek, közötti nagy értékkülönb­ségtől, de őszinte. Tizenkét év munkásságáról kíván a mű­vész vallani. Ennyi idő mun- munkásságába az eredménye­ket jelző műveken kívül az útkeresést jelző alkotások is beletartoznak. (bm) alkotóművész tizenkét éve ré­szese Miskolc képzőművészeti életének. • A képcsai ■>ur.i kiállításon Korkos Jenő tizenkét fest­ménnyel, hét grafikával és négy akvarellel szerepel. A viszonylag szűk számú kiállí­tási anyag a Miskolcon már jelzett tizenkét esztendőt, van hivatva érzékeltetni. 1954-es keletű a legrégebbi festmény, egy önarckép, és találkozunk olyan művel is, amelyik 1967- bén készült. A tizenkét esztendős átíve­lés sokféle művészi törekvést tükröz. Talán a véletlen játé­ka, hogy éppen tizenkét fest­mény látható a terem falain, és alig-alig akad közöttük kettő-három, amely azonos jegyeket viselne Míg az egyik parkrészletén borongós színek uralkodnak, egy hasonló zsá­nerű, vízpartot ábrázoló képe kellemes hatású, lágy voná­sokkal megjelenített, derűs kép. Emberalakjai többségben kemény vonalakkal körülraj­zoltak, kivéve egy korábbi, sö­tét tónusú képét, amelyen egy nőalakot látunk vödörrel. Lányportréja kiegyensúlyozott. Különösen érvényesül ez a keményvonalúság a két vörös­katona erőt sugárzó, alig né­hány szín határozott foltjából álló képén. Szinte grafikai ha­tásokkal él a görömbölyi ut­carészletnél, valamint az erő­sen stilizált, de színeiben na­gyon megkapó, magános fát ábrázoló képénél. Van három nagyméretű festménye, ame­lyen bizonyos mesterkéltség érződik. Az egyik tájat, háza­kat ábrázol, előtérben lóval. A Képcsarnok miskolci Szőnyi István termében pénte­ken, március 3-án délután öt órakor nyílt meg Korkos Jenő miskolci festőművész kiállítá­sa. A megnyitáskor Csótai Já­nos, a városi tanács művelő­désügyi osztályának helyettes vezetője méltatta a kiállító művész munkásságát, kiemel­ve a művésztanár kétirányú tevékenységét: a pedagógiai munkát, amelynek során év­ről évre újabb generációkba oltja át a művészet értését, szeretetét, új és új gyermekek­ben fedezi fel, indítja a kife­jezés útjára a tehetséget, más­részt a művészi alkotó mun­kát, amelynek során a tanítás j mellett alkot, teremt, művészi formában a világ elé tárja el­képzeléseit, mondanivalóját. Korkos pedagógiai munkássá- j gának eredményét jelzi többek I között az is, hogy tanítványai- I nak munkái az UNESCO ki- I állításain szerepelnek. Mint A fegyveres erők választási nagygyűlése nyeit, a népgazdaság fejlődé­sét, valamint a IX. pártkong­resszus határozatai alapján megvalósításra kerülő felada­tokat. Beszélt a Magyar Nép­hadsereg és a fegyveres erők fejlődéséről, helyzetéről, majd azokat a feladatokat ismertet­te, amelyeket közvetlenül a fegyveres erőknél kell megva­lósítani, hogy a szocialista ha­za védelme és a nemzetközi I béke még szilárdabb legyen. Tegnap, március 3-án dél­után a helyőrségi fegyveres erők választási operatív bizott­sága választási nagygyűlést tartott a szakszervezetek me­gyei székházának színházter­mében. A fegyveres testületek­ben szolgáló választópolgárok esúfJásig megtöltötték a ter­met. Választási beszédet mon­dott Kárpáti Ferenc ezredes. Méltatta és ismertette a szo­cialista építés eddigi eredmé­A CÍMBEN leirt , har“n __________ szó, tia ala­posabban meggonuoljUK, min­denképpen nyelvünk aüogo, nagyon is tag értelmezésű, de annál gazdagabb tartalmú szavai. Alapvető szavak, me­lyek ebben a felsorolásoan a nemzet folyamatban lévő tör­ténelmét tartalmazzák. E három szóval címezve adott ki a mezőkövesdi járás párt-végrehajtóbizottsága és járása tanács végrehajtó bi­zottsága egy 1U0 oldalnyi ter­jedelmű könyvet, pillanatig se tagadva, hogy aktuális választá­si agitációnak szánták. Beve­zető írásában Szemes István, a járási pártbizottság első tit­kára ezt azonnal, az első mon­datban hangsúlyozza. A köny­vit úgy vettem kézbe, hogy legfeljebb megismerem belőle a járás részletes és összefog­laló statisztikai adatait, de nem lesz valami élvezetes ol­vasmányban részem. A lehető legkellemesebben csalódtam. Ez a könyv nem száraz sta­tisztika, mégcsak nem is szok­ványos, a tények logikájára épülő agitációs anyag. Sokkal több ennél! Elsősorban konk­rét szociográfia a mezőköves­di járás tegnapjáról, májáról és holnapjáról. Már az is meglepett, hogy a tegnapot nem valahol „Nőé bárkájánál” kezdik, a Horthy- rendszert se szidják behne, se a régi tőkéseket és földesura­kat (bár nem árt néha ezekre is emlékeztetni!), a klerikális reakció káros tevékenységét se bizonygatják, hanem nekivág­nak a szocialista építés köze­pének: az 1962-es esztendővel kezdik a tegnapot. Tehát eb­ben a könyvben a közvetlen tegnapról van szó, a legutóbbi választások óta megtett útról, ezután a szétáradó, nemzeti­népgazdasági szélességű máról, majd úgy következik a hol­nap, hogy az szintén csak a szűkebb távon mért, a terve­inkben már kidolgozott és fel­rajzolt, a pánt IX. kongresz- szusának politikai-társadalmi- gazdasági fényszórójával tisz­tán és teljes szélességben meg­világított holnap. 1971-nél szinte egy lépést se tesznek tovább Nem emlegetik a kom­munizmus csúcsait (bár néha azt is kel! és érdemes emle­getni). hanem a mai ember igazán adott és reális, szüksé­ges és lehetséges életét mérik fel. ígv minden leírt szó, min­den tény és számjegy, vala­mint minden ábra. grafikon és szemléltető rajz közvetlenül szól az emberhez, jelezve ne­ki lehetőségeit, feladatait, jo­gait és kötelességeit. VÁLASZTÁSI agitáció ez a i i ii ■ könyv, es mégsem az. Meggyőződésem, hogy a választások után is ugyanolyan tanulságokkal le­het olvasni, mint a választá­sok aktualitása nélkül. Ez a könyvecske minden lapján a mezőkövesdi járás lakóiról ír, az ő életüket és munkájukat elemzi, mégpedig olyan élet- megközelítéssel. hogy itt a já­rás mind a 21 községe, vala­mennyi termelőszövetkezete, intézménye, vállalata, tömeg- szevezete, gyakran az eg” s emberek is megtalálhatták sa­ját tevékenységük tényeit, s minden olvasó így kiálthat fel: ez a sor rólam szól, ezt én csináltam! S ebben érzem én igen nagy értékét a könyvnek. Ügy agitál, hogy nem fél a hi­bákról, hiányosságokról.... sem szólni, nem fél tőle, hogy a valóság csúnyább lényeire is felhívja a figyelmet, hiszen a szerzők és kiadók szándéka nem más. mint e csúnyább té­nyek megszüntetése, a hibák kijavítása, mégpedig a közvet­lenebb holnap, az elkövetkező négy év során.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom