Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-04 / 54. szám
Szombati. 1367. március 4. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 A magyar nagykövetség új palotája az NDK fővárosában Berlinben, az NDK fővárosának szívében, a Brandenburgi kapu közvetlen szomszédságában, az Unter den Linden elején építették fel az új magyar nagykövetséget. Itt kapott helyet a nagykövetség hivatalain kívül a konzulátus, a kereskedelmi kirendeltség és a MALÉV is. Barangolás a Pitypalatty völgyben Befejező rész: Feljegyzések Az ötemeletes épület. Négy év lirónikájából Pere Az éltető víz Bimbóira sajátos talajviszonyok itt nemcsak a község gazdálkodását változtatják meg, hanem a falu belső képén is nyomot hagynak. Olyan község ez, ahol a tervekből egyszerűen kimarad a járdaépítés. Nincs járda, nem is lehet építeni, jó ha a kacskaringós, dombok közt bujkáló utcákat elég szélesre alakíthatják. A helyi tanács feladatai a község adottságaihoz igazodtak. Az elmúlt négy év alatt sok minden történt itt, Ná- dasy József tanácselnöknek van miről beszámolnia. — Talán a legfontosabbal 'kezdeném — mondja az elnök. — Van végre jó Ivóvizünk. Elkészült a törpevízmű, 12 közkútunk van. Miért olyan jelentős ez? Érthető, ha ismét a dombos vidékre utalunk, ahol még a vízbordás is fáradságosabb. — A törpevízmű két forrásból táplálkozik — folytatja Nádasy József —, létrehozásához egymillió forint támogatást kaptunk az államtól. — Es a lakosság? Nem járult. hozzá? — De igen. hiszen, az a |jénz kevés lett volna. Az érné a célra fordított társadalmi munka értéke is kitesz tneg egy félmilliót. Hozzátehetjük, hogy még fgy sem elégítettük ki teljesen az igényeket, még 6 kifolyóra lenne szükség, de ez már a jövő ciklus feladata maradt. Pere népe szereti faluját. Ez abban is megmutatkozik, hogy a társadalmi munkában mindig szívesen vesz részt, tudja, hogy azzal saját magán segít Ha járdára itt nincs is szükség, az út rend- bentartása azért a község gondja marad. Az elmúlt négy év alatt 700 méternyi utat láttak el kőburkolattal, olyan helyeken, ahol eddig egyáltalán semmilyen szilárd U nem volt. Az elmúlt választásokat megelőző jelölő gyűléseken sokan szóvá tették, hogy rosz- szak a közlekedési viszonyok. Kérték az új tanácstól, intézze el, hogy buszjáratot kapjon a község. A vezetőség Sérrt azóta megvalósult. Minden vonatinduláshoz autóbusz viszi a perei utasokat az inán- csi állomásra, már három éve. A község szellemi központja a volt urasági kastély lett. Ennek felújítására is jelentős összeget költöttek, itt kapott szórakozásra alkalmas helyiséget az ifjúság is. Az élet azonban nem áll meg. A fejlődés, az igények növekedése újabb és újabb feladatok elé állítja a helyi tanácsot. — A közeljövőben orvosi lakást akarunk építeni — beszél erről az elnök. — Akarunk? Ez így még nem is elég határozott. Kell! — Mi teszi ilyen sürgetővé? érdeklődünk. — Községünk egészségügyi ellátottsága mindig nagyon siralmas képet mutatott. Több kilométerre található egy orvos, aki csak hetenként egyszer rendel Perén. Az orvosprobléma lassan megoldódik, csak lakásról kell gondoskodnunk. — Pályázik valaki Perére? Az elnök sokatmondóan mosolyog. — Már tanul a mi doktor- kánk. Most negyedéves Debrecenben. Társadalmi ösztöndíjas a mi Szabó Katalinunk, s mire dr. Szabó lesz, a lakásnak is készen kell állnia. Ez most a mi sürgető gondunk, s ha végre lesz orvos Perén, elmondhatjuk, hogy a legnagyobb problémánkon túljutottunk. Hemádbüd a perei tanács kirendeltsége. A két község csaknem összeépült már. A két település összefonódását csak erősíti, hogy a községekben működő termelőszövetkezetek földjei keresztezik egymást. A büdiek közigazgatási gondjait is Perén kell megoldani. Az elmúlt négy év alatt mindkét községben befejeződött a teljes villamosítás, erre 250 000 forintot fordítottak a községfejlesztési alapból. A Perén megépült törpevizmű hasznát is hamarosan közösen élvezik. A tervek már elkészültek, és a perei két forrásból Hernádbüd is kap vizet. Az átvezetés több mint félmillió forintba kerül majd. Mindezt nem fogják tudni községfejlesztési alapból fedezni, állami támogatásra is szükség lesz. A nprpi és' a hernádbüdi ci közös tanács vezetői az elmúlt négy év alatt sokat tettek azért, hogy rászolgáljanak választóik bizalmára, szeretőiére. A. l Némi nosztalgiával gondolok vissza a völgyre. Emberekkel ismerkedtem meg, családi melegségekből részesültem, útjait koptattam, belém mart a hegy alatti futó északi szél, mint azokba a gyerekekbe, akik Kondóról Parasznyára igyekeznek iskolába, és a radostyáni elágazástól gyalog teszik meg az utat otthonukig. Fogadkoztam a frissen szerzett barátoknak, hogy nyáron, amikor zöldéi! az erdőjük és mezőjük, visz- szatérek, meglátogatom őket, gyönyörködöm bükköseikben, szőlőikben, hatalmas gyümölcsösük nyugalmában. A Pitypalatty völgy szépsége nyáron meghódítja az ide tévedt idegent — bizonygatták. A jegyzettömbbe felrótt mondatok, számok, párbeszédek jobban megmaradnak, s ha szükséges, felidézik a völgyi gondokat, terveket, panaszokat, aggodalmakat. Epilógusnak szántam néhány feljegyzést. Először is, hiszem, hogy a kihalt tárnák csak egy szép, de veszélyes foglalkozási ágat sorvasztanak el a vidéken. Életük tovább halad, és abban bízni lehet, mint ahogyan bíznak is a Pitypalatty völgyiek. * Emberek neve kívánkozik ide, akikről — hely híján — nem írhattam bővebben, esetleg időmből se futotta, hogy sorsukkal közelebbről megismerkedjem. Radostyánban akkor ünnepelte Fodor Lajos és felesége 50. házassági évfordulóját. — Sajókápolnán ma is él és jó egészségnek örvend Sebők János bácsi — közeledik a 100. életévéhez. Mint mondják, ma is hűséges ehhez a völgyhöz dr. Karácsonyi János és felesége. Évtizedeken át tanították a Pitypalatty völgyi gyerekeket — soha nem vágytak el innen városra. — Kérdésemre, hogy régebben épültek-e ezen a völgyön a maiakhoz hasonló szép házak, azt felelte egy parasznyai bányász: — Hogyne, Kondón is egy, a Bárczay-birtok bérlőjének. Itt ma tanácsháza van. Kenyeres György lelkipásztor feljegyzése szerint (1838- ban vetette papírra sorait) Condó (azaz Kondó) községben már 1680-ban egyház van és templom — és persze egyházi adó... A kondói lelki- pásztor ma is őrzi a becses dokumentumot. Sajnálatos, hogy a község lakói alig érdeklődnek településük eredete iránt. Volt, aki azt mondta nekem, hogy a község eredetére a falu legöregebb embere — talán — emlékezik, hiszen 90 éves. Faluját 100 évesre becsülte... Kondón nem egészen három házra jut egy televízió, s szinte majd mindegyikben találni rádiót. Előbbiek száma 60, utóbbié 152. A legutóbbi tanácsválasztás óta 20 új ház épült ebben a faluban, és 20 év alatt megduplázódott lakóinak száma. A falu legnagyobb panasza, hogy a Harica elmosta útjukat, mely országút is egyúttal. Rosszul építették meg az építők. A Harica és a Varom patak sok bajt hozott a községre. Az 1960-as és az 1966- os árvízkor házakat mosott el ez a két, különösen békésnek látszó patakocska. — Üj medret kellene építeni a Haricának... Csakhogy az sok millióba kerülne — mondta Chmara Jánosné, a tanács vb-elnöke. Parasznyán tsz van, más községekben csak tszcs. A legjobb indulattal sem lehet mondani, hogy ezek a terAutóalkatrész gyártó özem épül Borsodnádasdon Az Özdi Kohászati Üzemek | szakemberei hosszabb ideje ! kísérleteznek a különleges j alakú, nagy tartósságú és mé- retpontossagú hengerelt szelvény. az autóalkatrész alap- I anyagának előállításával. A kitartó munkát siker koronázta, elkészítették az első, hazai gyártású kerékabroncsokat. Az eredményes kutatómunka alapján az Ózcfi Kohászati Üzemekben készülő alapanyagból a Borsodnádasdi Lemezgyárban rendezkednek be a készáruk, az alkatrészek üzemszerű gyártására. A korszerű körülmények közötti tömeggyártás megvalósítására csaknem hatvanmillió forint költségelőirányzattal új üzem építését kezdték meg Borsodnádasdon. A nagybarcai bánya március 31-én bezár. A bányaüzem központi épületében műanyagcikkeket gyártó részleget rendez be egy budapesti vállalat A bánya fatelepét, fűrészüzemét, felvonógépházát és a csővázas gépszínt az ózdi járási tanács veszi át és bérbe adja a nagybarcai Dózsa Termelőszövetkezetnek. Ezzel véglegesen megoldódik a termelő- szövetkezet majortelepítési problémája. Eddig nem volt olyan alkalmas területük, ahol a gazdaság központját kiépíthették volna. A termelőszövetkezet vezetősége már tervet is készített, hogyan kívánja hasznosítani és továbbépíteni a bányaüzemtől átvételre kerülő területet és objektumokat. Talán a felvonógépháznak örülnek a legjobban, mert abban megfelelő szerelő és javító műhelyt tudnak berendezni. Ügy tervezik, hogy a jövőben saját szakemberekkel javíttatják meg a mezőgazdasági gépeket. A csővázas gépszínt is azonnal hasznosítani tudják. Itt az összes erő- és mun len gép tető alá kerül. A március 31-e után megszűnő banya-fatelepen 100 férőhelyes tehénistállőt építenek és más mezőgazdasági épületek elhelyezését tervezik a leendő központi majorban. Ezzel a termelőszövetkezet legégetőbb problémája, az állattenyésztés továbbfejlesztése, a gépjavítás, és a tárolás megoldódik. A megszűnő bányaüzem épületei nem maradnak kihasználatlanul. Továbbra is fontos népgazdasági érdeket szolgálnak. De mi lesz a bányászokkal? Nagybarca férfi lakosságának egy része ebben a bányában dolgozik. — Eddig húsz bányász jelentkezett a termelőszövetkezetbe — mondotta beszélgetés közben Csikasz Gábor elnök. Mi a bányászokat is szívesen fogadjuk és várjuk a mező- gazdaságba Sajnos egyelőre nem tudunk megegyezni. A bányászok fix fizetést kérnek a termelőszövetkezettől. Nem is túlságosan sokat, csak havi 2000 forintot. Ezért a pénzért bármilyen munkát vállalnak. A termelőszövetkezet tagsága az elmúlt években már kialakította a jövedelemelosztás jól bevált, formáját. A közös munkában az előírt normák teljesítése után munkaegységet imák jóvá amire előleget. majd zárszámadáskor a gazdálkodás eredményeitől függően végösszeget fizetnek. Ezen kívül a ka pás növényeket családoknak kiosztva részesen művelik. A jövedelem ilyen elosztásával eddig még minden jószorgalmú termelőszövetkezeti tag megtalálta a számítását. Sokan vannak, akik többet kerestek a közös gazdaságban, mint mások a bányában. Hiszen a részes jövedelemmel együtt az idén is 71 forintot ért egy munkaegység. Ahhoz viszonyítva, hogy lejtős területen gazdálkodnak és az állattenyésztésük még nem egészen fejlett — ez igazán nagyszerű eredmény. A bányászok most azt kérdezik; egy évben mennyi munkaegységet lehet szerezni? — Az már a szorgalomtól. « közös munkában való részvétel arányaitól függ — válaszolta az elnök. Természetesen. mondott arányszámokat is. Például: az állattenyésztésben napi öt óra munkával meg lehet keresni a havi 2000 Ft-t. Ezen kívül még részesművelést is vállalhat az állat- tenyésztési dolgozó. Jövedelme azonban a megművelt terület nagvságától. a művelés minőségétől és a betakarított termelőszövetkezetek jó jövedelmet biztosítottak a tagságnak. Az erodált földek, a kevés közös vagyon, a rossz időjárás — ezek mind-mind hozzájárullak a kudarchoz. És még valami... A parasznyai tsz-ben 10 adminisztrátor dolgozik. Munkájukért mindig megkapták a becsületes fizetést — a tagság viszont jószerével semmit. A község vezetői — a tanács és a pártszervezet — figyelmeztette a tsz vezetőit, hogy sok az a 10 ember — adminisztrációra. A válasz: semmi közük hozzá, ez a tsz belső ügye. A tagság persze másként vélekedik. * Három községnek — Rados- tyánnak, Varbónak és Parasz- nyának — 160 katasztráliS hold szántója van. Ehhez jön még a rét, és a legelő. A három községben jelenleg 150 tsz-tag dolgozik. A juhászkodás valamikor olyan foglalkozásnak számított ezen a völgyön, mint az utóbbi évtizedekben a bányászat. A var- bóiak ma sem szalasztják el ezt a lehetőségét. S ha csupán a parasznyaiak helyzetét vizsgáljuk — van rá mód, hogy a juhászkodás újra fellendüljön ezen a tájon. Pa- rasznyának 70 hold rétje és 276 hold legelője van, ax 1936-os felmérések alapján. Ám az erdőségek csökkenésé^ vei ez bizonyára növekedett. Óriási lehetőségeket rejt magában a gombatenyésztés is. Az elhagyott aknák kínálják magukat. A földeket is jobban kell megművelni, mert az erózió pusztít ezeken a lej- tos területeken. * A közeljövő sok-sok nehézséget hoz majd a Pitypalatty völgyre. A magas állami dotációval üzemeltetett bányákban jól kerestek az embereit A népgazdaság érdeke, hogy ettől a ráfizetéstől megszabaduljon. Ezt megérik a józan gondolkodású, számolni tudó emberek. Azok is, akiket érzékenyen érintenek az intézkedések. Segítségben ezután is bizhat- l nak. Am a maguk gondjával 1 önmaguk törődjenek elsősor- I ban. Mint ahogyan az első ! jelek is bizonyítják: szép j számmal akadnak, akik ezután is éltető otthonuknak tekintik a völgyet. És ők neró félnek a jövőtől, i Barátit Lajos mésmermyiségtől függ Az idei eredményeket véve alapul: egy család részes műveléssel is megkeresheti a havi kétezer forintot, pedig a részesműve- les csak szezonmunka. A növénytermesztésben 8 órai munkával egy' munkaegységet lehet szerezni. Persze nem minden nap. Az időjárás nem kedvez mindig és vannak a növénytermesztésben úgynevezett „holt szezonok’. A termelőszövetkezet vezetősége azonban arra törekszik, hogy a jövőben folyamatos munkát biztosíthasson a növénytermesztési dolgozóknak is. A téli foglalkoztatás is lényegeben már megoldódott jelenleg trágyát szállítanak és rz erdőben fakitermelésen dől-, goznak, S ami talán az egész témának lényege, az elnök szavai szerint így hangzik. — Aki szorgalmasan dolgozik a termelőszövetkezetben, az ért átlagban többet keres a havi kétezer forintnál. Már az elmúlt évben is többet lehetett keresni. Persze a bányászok hozzászoktak a fix fizetéshez. De véleményünk szerint azzal is meg lehet ba-i rátikozni, ahogyan mi fizetjük a jövedelmet. Megígérhet-; jük a szövetkezetünkbe belépni szándékozó bányászoknak,' hogy ha szorgalmasan dolgoznak. itt. megtalálják a hevüket, Mi nagy szeretettel fogadjuk őket. Szendrei Józs« „Szeretettel fogadjuk őke!”
