Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-31 / 76. szám

Wntek. TAGT mAretns 51. ESZAKMAGYARORSZAfi 3 Megalakult a Szerencsi, az Edelényi és a Miskolci Járási Tanács Szerencs nyét pártunk politikájáról, s szavazott képviselőire is. Erre a bizalomra. a.z elkövetkező négy évben rá kell szolgálni, úgy kell dolgozniok, hogy vá­lasztóik elégedettek legyenek velük. A tanácsülés megválasztot­ta a különböző állandó bi­zottságokat, illetve azok elnö­keit és titkárait, majd Bonta Lajosné, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott me­leghangú üdvözlő szavakat. Az üdvözlő szavak után dr. Pockodi Lajos bezárta az ala­kuló tanácsülést. Lakásépítés magán erőből in. A szerveseit magtínlaliás-építés műszaki kérdései Miskolc Edelény Az Edelényi Járási Tanáét dísztermében ünnepélyes kül­sőségek között zajlott le a járási tanács alakuló ülése. Az elnökségben helyet foglalt Varga Gábomé országgyűlési képviselő, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Soltész István országgyűlési képvi­selő és Molnár András, a járási pártbizottság titká­ra. Kaczvínszky Dávid, a Ha­zafias Népfront járási titká­rának megnyitó szavai után Rejtő Gyula korelnök üdvö­zölte az újonnan megválasz­tott járási tanács 56 tagját. Az elnöklő Nyerluc József javaslatára a tanácsülés meg­választotta a mandátumvizs­gáló bizottságot. Dobi Zoltán, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke ismertette a március 19-i választások részletes eredményeit, s megállapította, hogy a választások minden körzetben a törvényesség be­tartásával zajlottak le. Ez­után Juhász András a járási választási elnökség jelentését ismertette. Rámutatott, hogy a járás egész területén emlé­kezetes. ünnepélyes hangulat­ban zajlottak le a választá­sok, s a választópolgárok már az előkészületek során is nagyfokú aktivitásról tettek tanúbizonyságot. A jelölő gyű­léseken több, mint harminc­ezren vettek részt, s csaknem 2200-an szólaltak fel. Az ülés részvevői ezután megválasztották a járási ta­nács 11 tagú végrehajtó bi­zottságát. A vb tagjai sorába egyhangú szavazással a kö­vetkezőket választották: Dé- rnuth Viktorné, Dobok Béla, Kincsem János, Kotozsi And­rás, Budák József, Lázár Je- •?, Sándor Dezső. Sialter Sán­dor, Szaniszló Gyula, Veres Bi.alis József, Marosi György, Furman József, Juhász Bar- náné, Franczuz István. Nagy Gábor és Szalontai Károly. Az új végrehajtó bizottság nevében Varga Ferenc vb-el- nök köszönte meg a bizal­mat. Szólt az új tanácsra és a végrehajtó bizottságra váró teendőkről, elmondta: meg­tisztelő feladatnak érzi min­den tanácstag, hogy a nép szolgálatával folytassa tevé­kenységét, A fő feladatokat a IX. pártkongresszus szabta meg, a helyiekre pedig a já­rási és a megyei pártértekez­letek adnak iránymutatást. E feladatok megvalósításához kéri a tanácstagok közvetíté­sével a választópolgárok se­gítségét is. A községi tanácsok végre­hajtó bizottságainak jóváha­gyása után dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-elnökhe­lyettese. a megyei pártbizott­ság, a megyei tanács, vala­mint a járási pártbizottság nevében köszöntötte a tanács­ülést. Elmondta többek kö­zött, hogy felelősségteljes, megtisztelő feladat tanácstag­nak lenni, valóra váltani a pártkongresszus szabta útmu­tatásokat. Ezek mind az em­berért vannak, éppen ezért a tanácstagnak az emberekkel, a választópolgárokkal együtt kell küzdeni a jövőben e fel­adatok megvalósításáért, bíz­ni kell mindenkor választóik­ban, egyben folyamatosan ki­kérni azok segítségét. Szep­esik Rezső és Valaska László országgyűlési képviselők azt kérték, legyenek velük szem­ben igényesek a választópol­gárok, de segítsék is munká­jukat. Cza.kó György a járási tanács pártszervezete és tö­megszervezetei nevében ígért támogatást az új járási ta­nácsnak, majd Pásztor Béla bezárta az ülést. Mai szemmel a házasságról rv. Angyalok és ördögök ! P. Lajos és dr. Vodilla Barna elvtársakat. A végrehajtó bizottság tag­jai ezután elvonultak, s megválasztották a függetlení­tett tisztségviselőket. Lázár Jenőt a járási tanács vb-el- nökéül, Dobok Bélát és Sán­dor Dezsőt elnökhelyettesül, dr. Vodilla Barnát a járási tanács vb-titkárául választot­ták. Az újonnan megválasztott végrehajtó bizottság program- beszédét Lázár Jenő vb-elnök mondotta el. Visszapillantott az elmúlt tanácsi ciklusra, s néhány sokat mondó szám­adattal érzékeltette az edelé­nyi járás négyéves fejlődését. Elmondotta többek között, hogy évente 250—260 családi ház épült, az egy lakosra jutó évi áruforgalom 4800-ról 5500 forint fölé, a járás kereske­delmének összes áruforgalma évi 264 millióról 374 millió forintra, növekedett. Lényege­sen javult az egészségügyi el­látás. Négy év alatt 3354-ről 2577-re csökkent az egy or­vosra jutó lakosok száma. A takarékbetét-állomány 23 mil­lió forintról 72 millióra, a tsz-ek közös vagyonának ér­téke 106-ról 206 millióra nö­vekedett, s a mezőgazdaság­ban dolgozó szakemberek szá­ma megduplázódott. Végül elmondotta, hogy az újonnan megválasztott járási tanács az elkövetkező esztendőkben további eredmények elérésé­vel lesz méltó a választók megtisztelő bizalmára. Elsőnek Varga Gábomé or­szággyűlési képviselő, a me­gyei tanács vb-elnökhelyette- se üdvözölte a járási tanács tagjait, majd Molnár András, a járási pártbizottság titkára mondott üdvözlő szavakat Csütörtökön tartotta meg alakuló ülését a Miskolci Já­rási Tanács. Soltész Aladár, a tanácsülés korelnöke kö- í szöntötte a március 19-én megválasztott hatvan tanács­tagot, majd Luterán István, a járási választási elnökség el­nökhelyettese számolt be a választásokról. A miskolci járásban 51 839 szavazó került a végleges vá­lasztói jegyzékbe. Harminchat választási elnökség működött a községekben, és 3560 lelkes társadalmi munkás tevékeny­kedett a választások előkészí­tésén. A jelölő gyűléseken a választópolgároknak 76 száza­léka, összesen több, mint 41 ezer ember jelent meg. A mandátumvizsgáló bizott­ság elnöke, Karczagi Gyula számolt be ezt követően a hatvan járási tanácstag vá­lasztásának felülvizsgálatáról, majd Pásztor Béla tanácstag elnökletével folytatódott az ülés. Nagy Isvánné országgyűlé­si képviselő, a Hazafias Nép­front járási titkára tett ja­vaslatot a végrehajtó bizott­ság, valamint az állandó bi­zottságok megválasztására. A tanácsülés 11 tagú végrehajtó bizottságot és 5 állandó bi­zottságot választott. Az ülés szünetében a végrehajtó bi­zottság megtartotta első ülé­sét, s azon elnökül Varga Fe­rencet, elnökhelyettesül Ju­hász Sándort és Csorba Alber­tet, titkárául dr. Bíró Györ­gyöt választotta. A végrehaj- j tó bizottság további tagjai: beterjesztette a járási tanács négy évre szóló gazdag prog­ramját. Eredményesen fejlő­dött a szerencsi járás az el­múlt négy évben, de sok még a tennivaló és a feladat. A bizalomra egyre javuló mun­kával kell rászolgálni. Gondo­lataihoz kapcsolódott Veres Sándor, aki a megyei pártbi­zottság, a megyei tanács nevé­ben üdvözölte a járási • ta­nács alakuló ülését. A válasz- j tás napján a járás lakossága kifejezésre juttatta vélemé- j Március 30-an, csütörtökön délelőtt ünnepélyes külsőségek között, tartotta meg alakuló ülését a Szerencsi Járási Ta­nács. Az ünnepélyes alakuló tanácsülésen részt vett és az elnökségben helyet foglalt Veres Sándor, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztályvezetője, Bonta La- josné, a Hazafias Népfront megyei titkára, Imri Gyula, országgyűlési képviselő, a Sze­rencsi Járási Pártbizottság el­ső titkára. Az alakuló tanácsülés korel­nökének, Dóri Tóth Józsefnek ünnepélyes megnyitója után dr. Pockodi Lajos tett javas­latot a napirendre. A járási választási elnökség beszámoló­ját. Mizser Sándor terjesztette elő. Elmondotta, hogy a járás területén mintegy ötvenezer szavazó összeírásáról, névjegy­zékbe foglalásáról kellett gondoskodni. A választás elő­készítését és magát a válasz­tást mindvégig az egység és az értelem jellemezte. A mandátumvizsgáló bizott­ság elnökének jelentése után a tanácsülés részvevői úgy hatá­roztak, hogy a korábbi évek­től eltérően tizenegy tagú végrehajtó bizottságot válasz­tanak. A végrehajtó bizottság tagja lett dr. Vékony Ernő, Bárány István, Négy esi Ist­ván, Jászai Zoltán, Bakonyi. József, Balogh József. Huszti István, özv. Dajka Dezső ne, Gönczi Ferenc, Dóri Tóth Jó­zsef. Réda József. A végre­hajtó bizottság tagjai ezután zárt. ülést tartottak és meg­választották a járási tanács felelős tisztségviselőit. A vég­rehajtó bizottság elnöke dr. Vékony Ernő. helyettesei Bá­rány István és Négyest István, titkára pedig Jászai Zoltán tett. Imri Gyufa n végrehajtó bizottság tagjai és a járási 'pártbizottság nevében meleg szavakkal köszöntötte a meg­választott tisztségviselőket, egyben arról a felelősségteljes munkáról is szólt, amely a most megválasztott járási ta­nácstagokra is hárul az elkö­vetkezendő négy év során. Szavaira is válaszolt dr. Vé­kony Ernő, amidőn megkö­szönve a megtisztelő bizalmat, kásokat reprezentáló kiállítás. Az építtető egyéni igényeit kifejező, gazdaságos egyedi terv készíttetésével is foglal­kozunk az országos tervezői névjegyzékben levő tervezők révén. A megfelelő terv kiválasztá­sa után az építési költség ala­kulását jelentősen befolyásol­ja a kivitelezés, az alkalma­zandó technológia formája. Ha egy időben nagyobb, össze­függő területen több magánla­kás építését sikerül megindí­tani. úgv az építtető élvezi a szervezett kivitelezésből adódó anyagi előnyöket is. (Költség­megtakarítás a felvonulásnál, a szállítási kapacitás maximá­lis' kihasználása, a kivitelezés átfutási idejének lecsökkenté­se; stb.) Számolunk a családi, baráti, munkatársi kivitelezés formá­jával is. mégis törekszünk a szervezett, vállalatbaadá ;os kivitelezés mind szélesebb el­terjesztésére. A magánlakás valamennyi formája, az egyedülálló csalá­di háztól a társasházig bezá­rólag, ma zömmel hagyomá­nyos technológiával épül. Nép- gazdasági szinten is, de külö­nösen megyénkben jelentős kihasználatlan középblokkrka- pacitás áll rendelkezésre.mert erre, különböző okok miatt, sem az állami építőipar (az állami beruházásoknál), sein az egyéb építőipar (a magán­lakás-építésnél) nem tart igényt megfelelő volumenben. A középblokkon kívül egyéb, alig kihasznált lehetőségek állnak még a megyében ren­delkezésre. (Gázszilikát blokk, kissé selejtes betonelemek.) Az előregyártott elemek magánlakás-építés céljára va­ló felhasználásának legfetjb akadálya, hogy a kivitelező szervezetek (építőipari szövet­kezetek) még nem készültek fel alkalmazásukra. Sainoi a társas- és sorházakra vQhát- kozó típustervek nagyrészt csak hagyományos technológi­át tételeznek fel. Szolgálatunk egyik fontos feladata, hogy segítse a hala­dóbb építési technológiák ma­gánlakás-építés céljára való felhasználását. . A műszakilag haladóbb magánlakás-építési formák elterjesztésé­vel — úgy gondoljuk — hoz­zá tudunk járulni a városkép szebbé alakításához és segít­séget tudunk nyújtani a lakos­ság lakásgondjainak megoldá­sához. Bencsik József oki. építészmérnök, ÉM. Épitésgazdasági és Szervezési Intézet (Folytatjuk) rendelkezésre álló terület nagysága, illetve annak köz- művesíthetösége. Hiába áll rendelkezésre viszonylag nagy terület, ha a teljes közművesí­tés nem oldható meg, hiszen akkor e területen csak részle­gesen közművesített családi ház építésről lehet szó. (Pél­dául Miskolcon a martintelepi és a hejöcsabai adottságok ilyenek.) A területi adottságok — bi­zonyos szempontból — meg­határozzák a beépítési módot és ebből adódóan a rendelke­zésre álló típusterv-családok alkalmazhatóságának lehetősé­geit is. * z építési szolgálat a ^-\ városépítési terv, vala­mint az építési ható­ságok által engedélyezett be­építési terv adta lehetősége­ken belül, a rendelkezésre ál­ló típusterv-családok ismere­tében összhangot teremt a tí­pusterv-variánsok és a beépí­tési lehetőségek között, úgy, hogy viszonylag nagy válasz­tékú, változatos, gazdaságos típusterv alkalmazása váljék lehetővé. A típustervekkel szembeni idegenkedés sokszor abból adódik, hogy az építtető nem | ismeri azok sokoldalú, gazda­ságos. lakásfunkció szempont­jából ésszerű előnyeit. A típustervek megszerette­tése végett szolgálatunk meg- : felelő színvonalú műszaki : propagandát fejt ki. melynek ! eszközei a tanácsadáson túl­menően a lakás elrendezését : bemutató, korszerű, magánla­1-x ddigi cikkeinkben a ij magánlakás-építéssel és azokkal a kezde- I ményezésekkel foglalkoztunk, amelyek szervezettebbé kíván- I ják tenni a családi-, sor- és ; társasház építést. I A magánlakás-építés álla- ! mi befolyásolásának, mennvi- j ségi fokozásának, gazdaságo­sabbá tételének egyik eszköze az Építésügyi Minisztérium által az Építésgazdasági és Szervezési Intézeten beiül életre hívott építési szolgálat. Megyénkben és Miskolcon a magánlakás-építés legfőbb for­mája az egyedülálló, hagyo­mányos technológiával, saját erős kivitelezéssel épülő csa­ládi ház. A magánlakás-épí­tés mennyiségi fokozása, a jobb területkihasználás, a ki- I sebb munkaráfordítás tehát mind egyéni, mind társadalmi szempontból a gazdaságosabb lakásépítést teszi szükségessé, ami a tervezésben és a kivite- ! lezésben a haladóbb, fejlet­tebb műszaki megoldások ke­resését jelenti. Ennek első lépcsőié a vá­rosépítési tervekkel összhang­ban levő, gazdaságos beépíté­si módok meghatározása. E vonatkozásban a magánlakás­építés formái: foghíjtelkek be­építése egyedülálló családi házzal; nagyobb, összefüggő területeken csoportos családi ház építése; foghíjtelkek be­építése társasházzal, nagyobb, magánlakás-építés céljára ki­jelölt területek beépítése sor- és társasházzal. A fenti tagozódás alapja a Tavaszi változások Bácsim ' szi árpa is. Nem éktelenítik már földjeinket a parlagon i maradt területek, kertésze­tünkben a konyhakerti növé­nyek előkészítve várják a kiültetést. A tavaszi változás J nemcsak a földeken, hanem az embereken is meglátszik. Egy szocialista brigád he­lyén már kettő van és a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóját, bizakod­va, mintaszerű versennyel fogjuk megünnepelni. Kozma Lajos (Levelezőnk írja.) Az el­múlt éveket nem egyszer kel­lett olyan munkákkal kezde­ni a bocsi Haladás Tsz-ben. amelyeket már ősszel el kel­lett volna végezni. Hála a tsz szervezett munkájának, idén már nem így áll a helyzet. Az elmúlt évben megalakult a szocialista traktoros brigád, amely vasárnapi és éjszakai műszakok beiktatásával meg­alapozta a tavaszi munkákat, így földbe került már 150 hold borsó és 120 hold tava­Nanrakcszen szén tenni minden munkával. A tavaszi vetésekkel egy idő­ben már előkészítették az! összes őszi mélyszántást vetés i alá, a cukorrépa és a kuko- J rica földjét is. Az őszi vetése- i két gondosan ápolták. I A vadnai Egyetértés Terme­lőszövetkezet tagjai igyekez­tek kihasználni a tavaszi jó időt. A cukorrépa kivételével minden tavaszi növény mag­ját elvetették. Ahogyan Ba­logh Lajos elnök mondotta: igyekeztek mindig napraké­magának. olyan szenvedélyek­nek hódol, amelyeket férjé­nél méltán kárhoztat. Viszonylag új jelenség aZ alkoholista asszony. Minden 100 alkoholistából 8 a nő. Nem sok. De az a 8 férfi éppúgy szenved az iszákos asszony mellett, mint fordított esetben. A válóperes akták között találkoztam olyan üggyel is. ahol az asszony elvárta férjé­től a hűséget, míg ő maga szívesen rúgott ki a hámbóL Olyan ügy is kezembe került, ahol az asszony csak férjétől kívánta meg az alkalmazko­dást. ő maga egy jottányit sem engedett szokásaiból, ri­golyáiból, hiszen ö a dolgoz* nő. Üj, és nem is olyan ritka nőtípus alakult ki új. nehéz­ipari településeinken: az unat­kozó asszony. A kisméretű, modern lakásokban kevés a tennivaló. Gyorsan végeznek a takarítással. Munkaalkalom a nők számára viszonylag cse­kély. A család nem is nagyon szorul rá a nő keresetére. Unatkoznak az asszonyok. Lassankint fölfedezik, hogy „lelkűk” van, méghozzá meg nem értett, unatkozó lelkűk. Nem érti meg őket a férjük. Furcsa módon nem egyszer a kispolgári hagyományok éb­rednek fel legmodernebb szo­cialista létesítményeinken. Kertész MagftS (folytatjuk^ bájából felbontott házasságok­nál 12 százalékkal jelentkezik az iszákosság, mint válóok és 16 százalékkal a durva bánás­mód. A kettő különben elválaszt­hatatlan. A legtöbb férfi al­koholos állapotban bántal­mazza feleségét, egész család­ját, veszélyezteti gyermekeit. Az állami gondozott gyerme­kek 50 százalékánál a szülők — elsősorban az apa — alkoho­lizmusa tette szükségessé a beavatkozást. Tehát az érzelmi igények tudatosabb jelentkezése nyo­mán Jókai regénysémáját vázolhatnánk fel fehér és fe­kete színekkel, angyalokkal és ördögökkel? A hősök: a fér­fiak durvasága, garázdasága ellen lázadó fehér angyalok, mártirnők, másrészt a régi privilégiumokhoz ragaszkodó ördögök, vagyis az önzó fér­fiak? A képlet bonyolultabb: a nők újsütetű egyenjogúságá­nak megvannak a maga gyer­mekbetegségei. Akad nem egy nő, aki olyan előjogokat kíván szenvedő, áldozatvállaló már­tír szerepéről, amelyet az iro­dalom, a művészet is glorifi- kált. Ha az asszony szenve­dett is, úgy fogadta a másik fél iszákosságát, durvaságát, mint időtlen idők óta érvé­nyes törvényt. Bizonyos létalap, majd az ezek nyomán éledő tágabb látás, szabadabb lélegzetvétel kellett, hozzá, hogy az érzelmi igények sorsdöntő módon fel­színre kerüljenek. Természetesen az érzelmi igények mindkét partnernél, férjnél, feleségnél egyformán jelentkeznek. De tekintettel arra, hogy az elmúlt törté­nelmi idők során a házasság­ban a nő volt a többet tűrő, többet elviselő fél, az új, megváltozott időben ő az aki gyakrabban lép fel az új igénnyel, többször lázad az olyan magatartás ellen, ame­lyet azelőtt szó nélkül elviselt. Milyen magatartás ellen lá­zad ma a nő? Megint csak dr. Kiinger András A válások okai című tanulmányából: a férfiak bi­Magyarországon minden ezer emberre két válás jut. Nehéz ilyen bonyolult érzel­mi kapcsolatnál feszegetni, ki tehet inkább a kötés felbom­lásáról, a férj-e, vagy a fele­ség, de — érdemes. Érdekes adatokkal találko­zunk dr. Kiinger András A válások okai című tanulmá­nyában. A házasságok felbon­tásának elsődleges oka az ese­tek 69 százalékában a férfiak­nál jelentkezik. Ez annyit je­lent, hogy — legalábbis a pe­rek anyagának tanúsága sze­rint — az ügyek több mint kétharmadában elsősorban a férj tehet a házasság felbon­tásáról. Azt hiszem, ez a magasabb arány ismét szorosan össze­függ az asszony megnöveke­dett gazdasági, társadalmi önállóságával. Ma már egyre inkább föl mer bontani tűrhe­tetlenné váló kapcsolatokat. Nagyon sokáig fékezőleg ha­tott és némiképp még ma is fékezőleg hat az évszázadok sesás ki jegecesedett hagyo­mány is, az asszony tűrő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom