Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-31 / 76. szám

ESZARMAGí ARORSZAG Péntek. 1967. má,retus SÍ. táti a az oktatási tanács A szakember-ellátottság és a szakirányú továbbtanulás Jíöiuj.otki’ői Szellemvasút A megosztott Németország keleti felében, a Német De­mokratikus Köztársaságban figyelemre méltó, friss hangú irodalom bontogatja szárnyát. A népi demokratikus országok irodalmát átszövő gyermekbe­tegségek — közöttük a sema­tizmus — az ND1 '. irodalmi, művészeti életét gátolták leg- tartósabban. Az irodalom e „gyermekkora” már a Német Demokratikus Köztársaság­ban is a múlté; fiatal, új te­hetségek iratkoztak fel a gaz­dag hagyományokkal rendel­kező német irodalom nagyjai mellé, s napjainkban már Európában számon tartott ne­vek és müvek fémjelzik a „jogfolytonosságot”. A Modern Könyvtár gondo­zásában megjeleni csinos kis antológia tizennégy elbeszélő mintegy húsz művét foglalja magában. Nagyon érdekes a névsor. Az alig két éve el­hunyt Johannes Bobrowskitól (aki 1917-ben született) a mindössze harminchárom esz­tendős Werner Bráunig-ig széles a skála. Nemcsak kor- > ban, hanem műfaji és művészi gondolkodásmódban, legfö- j képp°n a máig megtett útban j Van közöttük olyan, aki a fasizmus leverésekor mind­össze tíz esztendős volt, mig a másik Hitlerjugend-ként masírozott, a harmadik pedig - a Wennacht hadosztályaiban I járta meg Európát. A világ átrendeződésének ! pontos megértése, a haladó és ! agresszív erők megismerése ! volt szükséges hozzá, hogy az j NDK írónemzedékének e kü­lönböző utakat bejárt, csoport- iá végül is egy nyelven be­széljen. Franz Fühmann Aradat a \ hegyekből című elbeszélésé- | oen például a Wermacht- zyőzelmeket rögzíti hitele- I sen, hogy aztán az „epiló­gusban" annál szembetűnőbb | egyen e sikerekből való kiáb- I indulás. Günter De Bru.yin szigorú | invizs’gálattal járja be ismét, i hadak útját, s miközben a 4 kél világháború közötti líra A TT. Rákóczi Ferenc Könyv­ár éddigi sikeres sorozatát ölytatva ezúttal a két világ­láb or ú közötti lírával ismer­eti meg olvasóit, az érdek- ődőket. A március 31-én, »éntek este 6 órai kezdettel ezajló irodalmi esten közre- nűködik Szentpál Mónika ilőadóművésznő is. Mai német elbeszélők katowicei Bozennára gondol (akit egykori honfitársai rab­szolga sorsra kárhoztattak) el­mondja eszmélésének törté­netét. Többen térnek vissza a há­ború szörnyű vízióihoz, még azok is, akik közvetlenül nem élték át a háború poklát. Val­lomásaik őszinték, becsülete­sek, lényeget feltáróak. De nemcsak az ágyúdörgésre tör­ténő visszarévedés indít meg bennük gondolatokat, hanem az 1965-ben elhangzó fasiszta dalok is. Karl-Heinz Jakobs haragos képet fest egy Wei- márba kiránduló, s szeszes állapotban fasiszta dalokat harsogó nyugatnémet turista csoport ról. A legmegrázóbb, s talán a legmélvebb novella Rudolf Bartsch Szollemvasút. című írása, amely a szocialista törvén vess ár; mepszegőinok ad fricskát. Egy érdemes jogász. lelkiismeretére hallgatva szem­beszegül néhány nem tetsző intézkedéssel, s igy az utcára kerül. Vurtsliban kap mun­kát, a szellemvasút.on „ijeszt- i [ gető ember” lesz. Mivel e fog­lalkozást semmilyen hivatal nem tartja számon, úgy érzi szabad, független ember. Több szatirikus hangvételé írás található az antológiá­ban. Szerzőik felelősségei . látják a világ dolgait, at Jjf NDK helyét és szerepét a né-fi met nép és Európa életében. IrJ. A szűkreszabott antológia nem teljes. A mai német, iro­dalom több jelentős alakja, mint például Christa Wolf, nem kapott benne helyet. De a kitűnő szerkesztésnek az lehetett a célja, hogy zömé­ben merész hangú, tisztességes szándékú fiatalokat ismertes­sen meg az olvasókkal. (p-n r V K uíturális hónap M eső k ii verni en 4 megyei alakított szakbizottságok a2 elmúlt időszakban megvizs­gálták Borsod megye és Mis­kolc szakember-szükségletét és a szakirányú továbbtanu­lás helyzetét. Borsod megyében és Miskol­con az aktív keresők száma 331 ezer, közülük 121 ezer az iparban, 106 ezer a mezőgaz­daságban, 104 ezer egyéb te­rületen, építőiparban, kereske­delemben, közlekedésben és hivatali munkakörökben dol­gozik. A foglalkoztatottaknak 32 százaléka ipari munkás. A harmadik ötéves terv idősza­kában számolnunk kell a ter­mészetes fogyással, az új be­ruházások esetében foglal- koztatandókkal, továbbá a tervidőszakban a szakmunká­sok 2 százalékos növekedésé­vel. összevetve mindezt: Bor­sod megyében és Miskolcon együttesen mintegy 25—30 ezer új szakmunkásra. tehát évenként 5—6 ezer új dolgo­zóra lesz szükség. Ebben már a mezőgazdasági szakmunkás- igények is bennfoglaltatnak. Felmérte az oktatási tanács mindezek alapján a szakmun­kásképzés lehetőségeit is, s megállapította, hogy a har­madik ötéves terv időszaká­ban igen nagy létszámú ta­nuló képzését kell megoldani. Mintegy 70 ezer fiatal végez majd e tervidőszakban Mis­kolc és Borsod megye általá­nos iskoláiban. Kívánatos len­ne a szakmunkás képzési ka­pacitás növelése, ellenkező esetben nagy mértékben szá­molnunk kellene esetleg a szakképzetlen fiatalokkal, ami a munkába állításnál, az elhelyezkedésnél jelentene gondot. A szakmunkásképzős jelen­leg két iskolatípusban törté­nik: a szakmunkásképző in­tézetekben és a szakközépisko­lákban. A technikumokban végzettek többsége középká­derként. vagy szakmunkás­ként vesz részt a termelő munkában. \Miskolcon ezek az intézmények jól telepítet­tek, azonban a tanterem- ellátottság — a korszerű kép­zést figyelembe véve — nem kielégítő. A megye területén kilenc belyiipari iskola nehéz körülmények között működik, kevés a tanműhely, ezért pél­dául az első éves tanulóknak „MÉG MINDIG NEM KÉSÖr ' Még mindig megrendelheti tavaszi vetőburgonyaszük­ségletét! A mezőgazdasági nagyüzemek burgonyavető­gumó igényén kívül illetményföldek, háztáji és egyéni termelők területeit is ellátja kedvezményes áru, állami­lag ellenőrzött, fémzárolt vetöburgonyával. Misi termelési alközpontja Mezőkövesden és a mező­kövesdi járás községeiben áp­rilis a kultúra hónapja lesz. Mint Kruzsely Karoly, a já­rási művelődési ház igazgató­ja tájékoztatott, a kulturális hónap szervezőit az a cél ve­zette, hogy» egy időben meg­mozgassák az egész járás mű­velődési életét, és a legválto­zatosabb kulturális rendez­vénysorozattal keltsék fel a figyelmet a művelődési lehe­tőségek iránt, elvigyék a tu­dás lángját olyanokhoz, is, akik ez ideig még nem köze­ledtek hozzá. A járási székhelyen, Mező­kövesden igen gazdag, válto­zatos a program. Az ünnep­ségsorozat hivatalos megevj- tása április 1-én lesz a járá­si művelődési házban, ugyan­akkor nyílik meg a járás ipa­ri. termékeinek kiállítása is. Másnap. 2-án író—gyermek­olvasó találkozó lesz, vala­mint a járási borverseny kez­dete. Hazánk felszabadulásá­nak évfordulójáról már 3-ón este megemlékeznek, másnap, április 4-én pedig bélyegkiál- lltás, képeslevelezőlcp kiállí­tás és ifjúsági vetélkedő lesz. A sokrétű programból kiemel­jük a politechnikai kiállítás 8-i megnyitását, az OKISZ Központi Művészegyüttesének ugyancsak 8-i vendégszerep­lését, a költészet napjának április 11-i rendezvényét. Bi­zonyára hasznos, eredményes jesz a vb-elnökök és tsz-kul­túrfelelösSk találkozása 12-érit és sok érdeklődőt vonz a Kők Lapja. 13-i szerkesztőségi est' je. A későbbiekben zeneisko­lai növendékhangverseny' i több honvédelmi jellegű ren-! dezvénv, területi tánczeneka ri találkozó, divatbemutató, népi táncos találkozó, ma­gyar—szovjet barátsági nagy­gyűlés, ifjúsági vetélkedő, közgazdasági és ilzemgazda- j sági jellegű előadás-sorozat. [\ ifjúsági műsoros est. valamin* a járás községei művelődési i csoportjainak sokféle szerep-; lése található a kulturális hó­nap programjában, amely«1- 30-án az észak-magyarórszáff1 énekkarok találkozója, vala­mint n Mezőkövesdről, elszár­mazott képzőművészek tárla- tónak megnyitása fejez be. A program igen sokrétű változatos. Talán kicsit, sokáéi is markoltak a kövesdiek! EH ső alkalommal rendeznek] ilyen sorozatot, s bizonyára ezért hiányzik belőle vala­milyen egységes elképzelés, va­lami központi gondolat, s ét­ért. van benne minden, amjjW felmutatható. Ez az első ilye" egész hónapos rendezvény sorozat, jó kísérletnek ígérke­zik, s bizonyára alkalmas les* rá, hogy az illetékesek f«*' mérhessék a járás művelődé­si erejét, és a jövőben ahho mérten állítsák össze a vak* mivel kőföttebb. határozot­tabb programsorozatot. (bm) P •X! \0nÍGvékeÉti/ ghtuzeazíúíák ] j SZÍNHÁZ, 1, szombat, HÄFOM TAVASZ, a Bérletazünet. Este 7 órakor. • í, vasárnap. TISZAESZL.ÄR. Szín- • házbarátok 7 estje. Goldoni, bérlet. Este 7 órakor. „ S, hétfő. HÁROM TAVASZ. Bér- • letsztinet. Délután 3 órakor. • HÁROM TAVASZ. Bérletszü- • net. Este tél 8 órakor. 4, kedd. HÁROM TAVASZ. Bér-» letsztinet. Délután 3 órakor. » HÁROM TAVASZ. Béiietszür.et, • Este fél 8 órakor. • 5, szerda. Fischer Annie ton go- J raestje. Este fél 8 órakor. # 6, csütörtök. TISZAESZLAR. If-« jüságl előadás. Ady bérlet. Dél- • után 3 órakor. • TISZAESZLAR. Gondolati es- • ték. Madách bérlet. Este 8 órakor. es­féi; 7. péntek. TISZAESZI/kF Gondo- <» Inti esték. VöröSOTaíít] Este 7 órakor. «. szombat. TISZAESZI*\R bérlet. • Ifjú- ? sági előadás. Petőfi bérlet. Dél-» után 3 órakor. 4 TISZAESZLAF Gondolat! es- 9 ték.^ Katona bérlet. Este fél 8 • A MEZŐKÖVESDI I. László Gimnázium tanulói ebben az esztendőben külö­nösen bebizonyították tett- rekészségüket. A forradalmi ifjúsági napok helyi ese­ménysorozatait saját maguk állították össze és rendezték meg. A gimnáziumban álta­lános gyakorlattá vált az ön­tevékenykedés, a művészeti jellegű műsorok megszer­kesztése és megvalósítása. A demonstratív programokat is az ifjúság szervezi meg, ezzel Is n.vomatékot adva a belső indítéknak és meggyő­ződésnek. A március 15-1 ünnepség- sorozatot a IV. c. osztály bo­nyolította le. A Tanácsköz­társaság évfordulójának megünneplését. szintén a fiatalok készítették elő. A jeles megemlékezés tisztele­tére szavalóversenyt és szel­lemi vetélkedőt rendeztek. A legjobb sportolók Is start­hoz álltak, hogy összemér­jék tudásukat. A legértéke­sebb müsorszám bizonyára az irodalmi színpad pro­dukciója volt; ez alkalom­mal a Sárospatakra készült összeállításukat, mutatták be. A Páston a közönnyel című műsor feltehetően a diák­napokon is sikert arat majd. Sárospatakra készül a né­pi tánccsoport is, naponként próbálnak a szólisták és a szavalók, A gimnázium 8 milliméteres amatőrfilmet is küld a diákok versenyére. A mezőkövesdi gimnázi­umban könyvárusok is tevé­kenykednek. Amint Nagy István iskolaigazgató el­mondotta, hétről hétre ren­geteg könyv lel gazdára. A zömében falusi fiatalok lassan-lassan kis házi könyv­tárat alakítanak ki, s pol­caikon megtalálhatók a leg­fontosabb. közöttük elsősor­ban a kötelező olvasmá­nyok. A HÁZI KÖNYVTARAK kialakításának e sajátos Is­kolai módszere szinte egye­dülálló a megyében. Példá­jukat érdemes lenne követni más iskolákban is. Dicséretes kezdeménye­zésként a gimnázium már­ciusban megjelentette a Toll című újság második példá­nyát. Az egyelőre sokszoro­sítással készülő házi újság tájékoztatást ad a gimnázi­um mindennapos gondjai­ról, örömeiről. Az újságnak külön szerkesztő bizottsága van, a fiatalok igyekeznek mindenről részletes tudósí­tásban beszámolni. Különö­sen a mozgalmas KlSZ-élet kap nagy hangsúlyt az isko laújság hasábjain. De talál- . kozunk kedves diáktörténe­tekkel. filmkritikákkal, és a különböző kulturális esemé- , nyék krónikájával, A MEZŐKÖVESDI gimná- zium KISZ-fiaialjai az igaz- gató és a KISZ-vezető ta- > | nár támogatásával hamar rátaláltak önmagukra, s ma már képesek r/i hogy a?. is­kola legbonyolultabb ifjúsá­gi problémáit is megoldják, alkalmasak a csaknem 800 tanuló fiatal művelődési igé­nyeinek kielégítésére. Ez az öntevékenykedés példamutató lehet más isko­lák számára is, hiszen a mezőkövesdi gimnáziumban az okos sugalmazás mellett a legieljesebb önállóságra nevelik a fiatalokat.. (Párkány) ! f I il •« 1 osztályokat. Több szervezeti- vonatkozású javaslat szüle­- tett a közös igazgatású isko­i Iákkal kapcsolatban és a ■ szakmunkás-képzés bővíté­sére vonatkozóan is. Ezek- között szerepel az e célra szol­: gáló tanterem-keret bővítése, i Sárospatakon és Sátoraljaújho­- lyen önálló helyiipari szak­■ munkásképző iskola létesí­■ tése, Szerencsen, Edelény- ben és Szikszón a Művelő­• désügyi Minisztériumhoz tar­■ tozó iskolák, illetve tanter­mek építésével egy időben, i az érdekelt szaktárcák hozzá­járulásával. szakmunkásképző iskola bővítése, illetve építé­se. Javaslat született arra vonatkozóan is, hogy részle­tesen dolgozzák ki a külön­böző típusú szakmunkáskép­ző intézetek fejlesztési ter­vét, Illetve a fejlesztés le­hetőségeit. Mindezeken túlmenően a tanacs a szakközépiskolai ok­tatásban több helyén bizo- j nyos fokú profilváltozást, il- ! letve szaktárgyi változtatást 1 javasolt. Ezeket a változáso- ■ kát — kivéve a kazincbarci­kai szakközépiskolában meg- ; szüntetendő bányaelektróla- j k.atos osztályra vonatkozó ren­delkezést — a későbbi évek- í ben fokozatosan, a népgazda- j sági szükséglettől függően, , legkorábban az 1968—69-es ! tanévtől vezetik majd be. ] A javasolt szervezeti változta­tások érintik például az ózdi szakközépiskolát, ahol meg- j szűnik egy szabályozástech- : nikai és villanyszerelő osztály, j viszont indul három űj: álta- j lános gépész, erősáramú villa­mosipari és általános műsze­rész Az ózdi közgazdasági szakközépiskolában a meglevő mellett további gép- gyorsíró j és általános ügyviteli osztály létesítését javasolják. Kazinc­barcikán a már említett, ez évben megszűnő osztályon kí­vül a későbbiekben megszű­nik egy általános közgazda- sági osztály, ezzel szemben Sátoraljaújhelyen egy női és egy férfi ruhaipari osztályt fognak szervezni a gimnázi­umban, Göncön a gyümölcs­termelő és faiskola kezelő osztályt általános kertészetire változtatják, Sárospatakon a zöldségtermelő, Tokajban pe­dig a szőlőtermelő osztályt ál­talános mezőgazdasági ismere­teket nyújtóra változtatják. A javasolt változtatásokat fl. végrehajtó bizottság magáévá » tette, és hatáskörében már , tett is intézkedéseket. J Az oktatási ^uZok-1 kai számolva tett javaslato- J kát. A helyzet és 1 várható• igények jó ismeret j indokol- J ja és teszi halaszthatatlanná • ezeket a változtatásokat. J Benedek Miklós £ csak kis hányada részesül tanműhelyi képzésben. Az ok­tatás tartalmi megalapozott­sága szempontjából kívánatos az iskolai tanműhelyek továb­bi fejlesztése. Az üzemek és vállalatok ve­zetői szinte egyöntetűen az ipari tanulóképzést tartják a szakmunkás utánpótlás bázi­sának. Ez helyes, de sajná­latosan nem számolnak a szakközépiskolákban végzet­tekkel. Nem vállalják szíve­sen azt a többletmunkát, ami­vel a szakközépiskolát vég­zettek alkalmassá tétele jár, mert a munkavállaló azon­nali termelő tevékenységére számítanak. Az üzemek, vál­lalatok vezetőinek feltétlenül változtatniok kell ezen a té­ves szemléleten. A megye általános iskolái­ból továbbtanulásra jelent­kezett tanulók 60 százaléka szakmunkásképző intézetek felé orientálódik. Miskolcon ez az arány sokkal kisebb, mintegy 28 százalék. Sajnos, a nagyfokú igényt a megyé­ben és Miskolcon levő szak­munkásképző intézetek nem tudják egészében kielégíteni. Az emelt szintű szakmunkás- képzés eddig csak egyes szak­mában kezdődött meg. s az új típusú szakmunkásképzés a jövőben további tanterern- igényt és nevelő szükségletet jelent. A* otfalási S,V ban mérlegre tette a közép­fokú oktatás fejlődését. Fel­mérve a továbbtanulási lehe­tőségeket, valamint a várható szakmunkás-igényeket, az ok­tatási tanács konkrét javaslat­tal élt a középfokú «-iktatás távlati fejlesztésével, a közös igazgatású iskolák átszerve­zésével, valamint a szakmun­kásképzés bővítésének lehető­ségével kapcsolatban. Figyelembe véve a lehetősé­geket, a középfokú oktatásban mind Miskolcon, mind Borsod megyében bizonyos fokú vál­tozás várható a. gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok arányában a szakközépiskolák javára, és a középfokú tanin­tézetekben szakosított tanter­vi osztályok indítását is szá­mításba veszik. A társadalmi igényeknek megfelelően előny­ben kívánják részesíteni a matematikai és természettu­dományi szakosított tantervi

Next

/
Oldalképek
Tartalom