Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-04 / 54. szám
ÉSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1967. március 4, A Hazafias Népfront tanácstag-jelöltjei Miskolcon városi A jelölő gyűlések véget ér- 1 26. Kormos György, tsz-eltek, és a napokban mindenütt nők. megjelennek a plakátok, amelyek mindazoknak neveit tartalmazzák, akiket a jelölő gyűléseken tanácstagoknak jelöltek. M'skolcon 120 tanácsi választókerületben jelöltek tanácstagot a március 19-i választásra. Neveiket az alábbiakban közöljük (a számok a választókerületet jelzik): 1. Dr. Farkas József, járásbírósági elnök. 2. Sárközi Andorné, gimnáziumi igazgató. 3. Nádier Vikiorné, gyógyszerész. 4. Nénielh Antal, technikus, a városi KISZ-bizottság tit5. Ifj. Horváth Béla, oki. építészmérnök. 6. Rajnai Sándor, lakatos. 7. Rózsa Kálmán, kereskedelmi alkalmazott, a városi tanács vb-elnökhelyettese. 8. Antony! Imréné, admi10. Fndrédi József, az OTP megyei igazgatója. 11. Deák Béla, statikus, tervező. 12. Csabai Kálmán, festőművész, tanár. 13. Cscszár Vilmos, munkás, rendőralezredes, a városi és a járási kapitányság vezetője. 27. Piukovics József, főmérnök. 28. Sugár Andor, vállalati igazgató. 29. Tóth József né, politikai munkatárs. 30. Dr. Faragó Endre, az Ügyvédi Kamara elnöke. 31. Vincze Sándor, munkás, szakszervezeti titkár. 32. Felvinczy Ernő, a pénzügyőrség megyei parancsnoka. 33. Bariba Eajosné, htb. 34. Dr. Illés Béla, gyermek- gyógyász szakfőorvos. 35. Dr. Deseő Emil, rendelőintézeti főorvos. 36. Madarász János, mechanikus. 37. Kiss Julianna, műtőaszszisztens. 38. Kerepesi Ferenc, vállalati igazgató. 39. Tóth .lánosné, htb. 40. Szabón Tibor, tudományos munkatárs. 41. Mráz Ferenc, nyugdíjas. 42. Kamrnel Eajosné, htb., az I. kér. Tanács vb-elnöke. 43. Kalló István, előhenge- rész. 44. Dr. Dufek Rudolf, vezető főorvos. 45. Rosta Jánosné, tisztviselő. 46. Baracza Éva, könyvelő. 47. Kiss Ferencné. htb. 48. Dr. Iglai Tibor, pénzügyi 14. Dr. Arokszállássy Zoltán, j főosztályvezető. gimnáziumi tanár. 15. Varga Zoltán, munkás, az MSZMP városi bizottságának titkára. 16. Komáromy József, a megyei múzeum igazgatója. 17. Cseh Gyula, mg. mérnök. 18. Pálfalvl Józsefné, htb. . 19. Tóth Ferenc, szociológus. 20. Urbancsok Mihály, nyugKorkos Jenő képei közöff elnöke. 22. Marton Veronika, keres23. Hamzsók István, művezető. 24. Ráski Sándor, ref. püspök. 25. Tok Miklós, tanár, a városi tanács vb. művelődésügyi oszt. vez. 49. Poesni Endréné, anyag- leltárszámadó. 50. Koval Pál, szociális igazgató. 51. Dr. Tóth István, munkás. a városi tanács vb-tit- kára. 52. Berki Mihályné, nyugdíjas. 53. Sóváry Sándor, alkalmazott, a IT. kér. Tanács vbelnökhelyettese. 54. Dell István, festő. 55. Szarka Gyula, egyetemi adjunktus: 56 Adám Jánosné, nyugdíjas. 57. Szabó István, vállalati igazgató. 58. Szegeczky András, a járási statisztikai felügyelőség vezetője. 59. Gadó László, üzemvezető. 60. Dr. Terplán Zénó, egyetemi tanár, dékán. 61. Daragó Jánosné. htb. 62. Kundra Mihály, gépész. 63. Földes! Gyula, árelemző. 64. Kádár György, esztergályos. 65. Varga Jánosné, tanítónő. 66 Váradi János, tsz-elnök. 67. Horváth Lajos, állami gazdasági üzemegységvezető. 68. Bendzsák Kálmán, főmérnök. 69. Varga Jánosné, személyzeti előadó. 70. Földi Jánosné, anyagelőkészítő. 71. Soltész Gábor, lakatos. 72. Sebőn Péter, kohómér- I redes, nők. | 120. Csontos Mihály, alezi 73. Sebő Ernő, lakatos. I des. 74 Dr. Iván Géza, vállató osztályvezető. 75. Radvánszky Istváí nyugdíjas. 76. Váradi István, vátlala igazgató. 77. Huszár Imréné, tanítón! 78. Szolga István, vezel igazgató. 79. Rácz János, munkás, NEB megyei elnökhelyettesi 80. Fincicki Ferenc, időn) szerlakatos. 81. Aibert Pál, helyettes os> tály vezető. 82. Béres István, személj ügyi főelőadó. 83. Somogyi László, művi zető. 84. Vágó Péter, időelemS 85. Szuchy Róbert, a Hat> l'ias Népfront városi bizotlsá gának titkára. 80. Pásti Lajos, munkás, si termelési felelős. 87. Sterbinszky Éva, statist tikus. 88. Bimbó Gyuláné. napkft otthoni dolgozó. 89. Halász András, művéül tő. 90. Valkó Miklós, üzetnvt zető. 91. Nagy János, műszeréi 92. Balázs Sándor, vállala osztályvezető. 93. Oravecz Antal, elektf kus. 94. Maiiák István, munká a III. kér. Tanács vb-elnök 95. Winkler Józsefné. htb. j 96. Cserniczki Józsefül egészségügyi dolgozó. | 97. Bacsó József, vájár. j 98. Karmos Károly, főméi nők. 99. Kiss Mártonné, óvónő. 100. Sziics Sándor, éttérén vezető. 101. Varga Béla, műszál előadó. 102. Ládi István, mérnök.; 103 Dr. Konczwald Barnl has, vállalati igazgató. 1 104. Dr. Bárkái László, kós házi adjunktus. 105 Szaniszló Bálint, esz gályos. 106. Fábián Endre, egye adjunktus. 107. Bolykó Imre, ne technológus. 108. Bcnkc Zoltán, váll osztályvezető. 109. Vincze Béláné, sta.i tikus. 110. Karaba László, tanint zeti igazgató h. 111. Garadnai Ferenc, isk< laigazgató. 112. Szentgyörgyl Gyűl munkásőrparancsnok h. 113. Bárkái Miklós, személj zeti vezető. 114. Simonyák Jánosné. hp 115. Margóczi Imre, műv^ zető, Tóth Sándor, bőrdíszm vés. 116 Debreczeni Ferenc, ri dió vezetőtechnikus. 117. Bálint Ferenc, őmaj 118. Szabó József, őrnagy. 119. Gallovicz János, ale: Ki-ki tél,.. Hetekkel előbb hallottam a népkerti fák közt , . Kerestem, de nem láthattam. Viszont a hangja mindennél többet mondott: „Ki-ki téli” Avagy, ahogyan a költő hallotta: ,,Nyitni-kék!” Oly mindegy. Tavaszcsalogató mind a kettő, — az is, amelyik a természe- »j tét ébresztgeti, az is, amelyik a zord telet tessékeli * kifelé. Később a Szemere-kerti öreg fákon is megtelepedett a kicsi, tavaszt reményeid madárka. „Ki-ki tél! Ki- ,j ki tél!” — kiabálta. S hogy mennyire hiszékeny az j ember: lám, elkezdtük türelmetlenül sürgetni a ta- *, vaszt, hogy jönne már. Tegnap félreérthetetlenül találkoztam a tavasz felével. Nem, nem a havat maró szelekre gondolok most. A mind erősebben melegítő napfényre sem. Jó, hogy megjött mind a kettő. Apró iskolásokkal találkoztam a nagyposta előtt. Kettesével, hosszú sorokban jöttek, egynéhány kezében hóvirág. Rendben áthaladtak a kijelölt helyen, s megálltak egy percre a Hősök terén, a szovjet emlékműnél. Tiszteletadás volt ez az ismeretlen népek fiainak, a hóvirágokat letették a márványra, s zsibongva, tavaszt csalogató csacsogással tovább mentek. Éppen arra haladtak, amerre legutóbb hallottam megszólalni a nyitnikéket. t>T) Megyei tanácselnökök értekezlete a Parlamentben múlt négy évi fáradozásaikkal, körültekintő, gondos munkájukkal derekasan kivették részüket a városok és falvak, a különböző országrészek fejlesztéséből, gyarapításából. I'otljiornij beszéde Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke pénteken átnyújtotta a moszkvai területnek a harmadik Lenin- rendet. Ezzel a kitüntetéssel a német fasiszta területrablók szétzúzásában 1941-ben tanúsított hősiességet és a szovjet népgazdaság fejlesztésében elért sikereket méltányolták. Nyikolaj Podgornij beszédében a vietnami és kínai kérdéssel foglalkozott. Dr. Dallos Ferencnek, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének elnökle- i tével pénteken a Parlamentben | értekezletet tartottak a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. Részt vett a tanácskozáson Kiss Károly, az Elnöki Tanács titká- I ra és Erdei Ferenc, a Hazafias I Népfront Országos Tanácsának 1 főtitkára. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bízottságá- j nak tagja, a Minisztertanács J elnökhelyettese időszerű belpolitikai kérdésekről tájékoztatta a megjelenteket, majd dr. Dallos Ferenc szólott a választásokkal kapcsolatos i feladatokról és a gazdasági ! mechanizmus reformjának j j előkészítő munkálatairól. Fehér Lajos a kormány ne- I j vében köszönetét mondott a 1 tanácsi vezetőknek, akik el- I Robert Kennedy követelése A New York Times pénteki vezércikkében rámutat, bogy Robert Kennedy szenátor csütörtöki beszédével, amelyben Észak-Vietnam bombázásának felfüggesztését követelte, nyíltan csatlakozott a szenátorok, a világ állam férfiai hosszú sorához, a pápához, az ENSZ főtitkárához, akik mind a bombázások megszüntetését sürgetik, mint a béketárayalások szükséges előfeltételét. A lap szerint Kennedy beszéde egyenes kihívás Johnson politikája ellen. Ralph Harris, a Reuter washingtoni tudósítója Kennedy szenátor javaslatát szintén közvetlen kihívásnak minősíti, amely washingtoni politikai megfigyelők szerint elmélyítette a szakadékot a két politikus között. Tpírnsin. Ma. BEolnan JÓ LENNE ldézni is e könyvbül )eg_ alább néhány tényt, vagy számadatot. De nagyon nehéz. Ha hozzákezdenék nem tudnám abbahagyni. Itt a tények egymásra épülnek, logikusan következnek, és nem ízelítő kell ebből a kiadványból, hanem az egész. Mindazok, akik behatóbban foglalkoznak Borsod megye életének különböző viszonyaival — ebből a könyvből igen értékes, a társadalmi, gazdasági és politikai tevékenység minden területén hasznosítható ismereteket, nem utolsósorban hiteles, egészen megbízható adatokat nyerhetnek. A mezőkövesdi járás lakosságának meg kimondottan ajánljuk ezt a könyvet Hiszen róluk és hozzájuk szól. Bizony nem lenne az szégyen, ha ez a kiadvány eljutna a járás minden családjához. Hiszen a választási agitációs aktualitáson túl éppen az volt a szerzők és szerkesztők célja, hogy munkájukkal a járás évtizednyi életének, közvetlen múltjának, folyamatban lévő májának és a terveinkben már meghatározott holnapjának szociográfiai kistükrét tartsák a szúkebb szülőföld minden érdeklődő lakója elé. Szendrei József szekérrel. Eles vonalú mértani ábrák színes foltjaiooi te- vöuik össze a kép, aKárcsan a mellette lévő háromalakos festmény, amelyen indoKolat- lannak erezzük a témának színes mértani formákba szorítását. A harmadik festményen érdekes színfoltokból, szinte kaleidoszkóp-szerűen áll össze félig felülnézetben egy városkép. Végül egy 1967- es keltezésű kép ragad meg érdekes színhatásával. A fentiekből kitűnően is a tizenkét képre az útkeresés, bizonyos kiegyensúlyozatlanság jellemző. Az összkép ezt mutatja. Értékeket is mutat fel, de nem titkolja a bemutatott, évtizednél hosszabb időszak formakeresését sem. A négy akvarell közül három Sárospatakot idézi. Az egyik a Bodrogkanyar a Vörös toronyból nézve, a másik utcarészlet a vártemplommal, a harmadik pedig a Rákóczit fogadják című, sötét tónusú, méreteihez képest sok alakos kompozíció. A negyedik akvarell faluvégi cigányházakat ábrázol, érdekes színhatásokkal. Hét grafika látható még a tárlaton, jelezve Korkos Jenő többirányú érdeklődését es munkásságát. • Korkos Jenő tárlata sokszínű, nem mentes az egyes művek, közötti nagy értékkülönbségtől, de őszinte. Tizenkét év munkásságáról kíván a művész vallani. Ennyi idő mun- munkásságába az eredményeket jelző műveken kívül az útkeresést jelző alkotások is beletartoznak. (bm) alkotóművész tizenkét éve részese Miskolc képzőművészeti életének. • A képcsai ■>ur.i kiállításon Korkos Jenő tizenkét festménnyel, hét grafikával és négy akvarellel szerepel. A viszonylag szűk számú kiállítási anyag a Miskolcon már jelzett tizenkét esztendőt, van hivatva érzékeltetni. 1954-es keletű a legrégebbi festmény, egy önarckép, és találkozunk olyan művel is, amelyik 1967- bén készült. A tizenkét esztendős átívelés sokféle művészi törekvést tükröz. Talán a véletlen játéka, hogy éppen tizenkét festmény látható a terem falain, és alig-alig akad közöttük kettő-három, amely azonos jegyeket viselne Míg az egyik parkrészletén borongós színek uralkodnak, egy hasonló zsánerű, vízpartot ábrázoló képe kellemes hatású, lágy vonásokkal megjelenített, derűs kép. Emberalakjai többségben kemény vonalakkal körülrajzoltak, kivéve egy korábbi, sötét tónusú képét, amelyen egy nőalakot látunk vödörrel. Lányportréja kiegyensúlyozott. Különösen érvényesül ez a keményvonalúság a két vöröskatona erőt sugárzó, alig néhány szín határozott foltjából álló képén. Szinte grafikai hatásokkal él a görömbölyi utcarészletnél, valamint az erősen stilizált, de színeiben nagyon megkapó, magános fát ábrázoló képénél. Van három nagyméretű festménye, amelyen bizonyos mesterkéltség érződik. Az egyik tájat, házakat ábrázol, előtérben lóval. A Képcsarnok miskolci Szőnyi István termében pénteken, március 3-án délután öt órakor nyílt meg Korkos Jenő miskolci festőművész kiállítása. A megnyitáskor Csótai János, a városi tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője méltatta a kiállító művész munkásságát, kiemelve a művésztanár kétirányú tevékenységét: a pedagógiai munkát, amelynek során évről évre újabb generációkba oltja át a művészet értését, szeretetét, új és új gyermekekben fedezi fel, indítja a kifejezés útjára a tehetséget, másrészt a művészi alkotó munkát, amelynek során a tanítás j mellett alkot, teremt, művészi formában a világ elé tárja elképzeléseit, mondanivalóját. Korkos pedagógiai munkássá- j gának eredményét jelzi többek I között az is, hogy tanítványai- I nak munkái az UNESCO ki- I állításain szerepelnek. Mint A fegyveres erők választási nagygyűlése nyeit, a népgazdaság fejlődését, valamint a IX. pártkongresszus határozatai alapján megvalósításra kerülő feladatokat. Beszélt a Magyar Néphadsereg és a fegyveres erők fejlődéséről, helyzetéről, majd azokat a feladatokat ismertette, amelyeket közvetlenül a fegyveres erőknél kell megvalósítani, hogy a szocialista haza védelme és a nemzetközi I béke még szilárdabb legyen. Tegnap, március 3-án délután a helyőrségi fegyveres erők választási operatív bizottsága választási nagygyűlést tartott a szakszervezetek megyei székházának színháztermében. A fegyveres testületekben szolgáló választópolgárok esúfJásig megtöltötték a termet. Választási beszédet mondott Kárpáti Ferenc ezredes. Méltatta és ismertette a szocialista építés eddigi eredméA CÍMBEN leirt , har“n __________ szó, tia alaposabban meggonuoljUK, mindenképpen nyelvünk aüogo, nagyon is tag értelmezésű, de annál gazdagabb tartalmú szavai. Alapvető szavak, melyek ebben a felsorolásoan a nemzet folyamatban lévő történelmét tartalmazzák. E három szóval címezve adott ki a mezőkövesdi járás párt-végrehajtóbizottsága és járása tanács végrehajtó bizottsága egy 1U0 oldalnyi terjedelmű könyvet, pillanatig se tagadva, hogy aktuális választási agitációnak szánták. Bevezető írásában Szemes István, a járási pártbizottság első titkára ezt azonnal, az első mondatban hangsúlyozza. A könyvit úgy vettem kézbe, hogy legfeljebb megismerem belőle a járás részletes és összefoglaló statisztikai adatait, de nem lesz valami élvezetes olvasmányban részem. A lehető legkellemesebben csalódtam. Ez a könyv nem száraz statisztika, mégcsak nem is szokványos, a tények logikájára épülő agitációs anyag. Sokkal több ennél! Elsősorban konkrét szociográfia a mezőkövesdi járás tegnapjáról, májáról és holnapjáról. Már az is meglepett, hogy a tegnapot nem valahol „Nőé bárkájánál” kezdik, a Horthy- rendszert se szidják behne, se a régi tőkéseket és földesurakat (bár nem árt néha ezekre is emlékeztetni!), a klerikális reakció káros tevékenységét se bizonygatják, hanem nekivágnak a szocialista építés közepének: az 1962-es esztendővel kezdik a tegnapot. Tehát ebben a könyvben a közvetlen tegnapról van szó, a legutóbbi választások óta megtett útról, ezután a szétáradó, nemzetinépgazdasági szélességű máról, majd úgy következik a holnap, hogy az szintén csak a szűkebb távon mért, a terveinkben már kidolgozott és felrajzolt, a pánt IX. kongresz- szusának politikai-társadalmi- gazdasági fényszórójával tisztán és teljes szélességben megvilágított holnap. 1971-nél szinte egy lépést se tesznek tovább Nem emlegetik a kommunizmus csúcsait (bár néha azt is kel! és érdemes emlegetni). hanem a mai ember igazán adott és reális, szükséges és lehetséges életét mérik fel. ígv minden leírt szó, minden tény és számjegy, valamint minden ábra. grafikon és szemléltető rajz közvetlenül szól az emberhez, jelezve neki lehetőségeit, feladatait, jogait és kötelességeit. VÁLASZTÁSI agitáció ez a i i ii ■ könyv, es mégsem az. Meggyőződésem, hogy a választások után is ugyanolyan tanulságokkal lehet olvasni, mint a választások aktualitása nélkül. Ez a könyvecske minden lapján a mezőkövesdi járás lakóiról ír, az ő életüket és munkájukat elemzi, mégpedig olyan élet- megközelítéssel. hogy itt a járás mind a 21 községe, valamennyi termelőszövetkezete, intézménye, vállalata, tömeg- szevezete, gyakran az eg” s emberek is megtalálhatták saját tevékenységük tényeit, s minden olvasó így kiálthat fel: ez a sor rólam szól, ezt én csináltam! S ebben érzem én igen nagy értékét a könyvnek. Ügy agitál, hogy nem fél a hibákról, hiányosságokról.... sem szólni, nem fél tőle, hogy a valóság csúnyább lényeire is felhívja a figyelmet, hiszen a szerzők és kiadók szándéka nem más. mint e csúnyább tények megszüntetése, a hibák kijavítása, mégpedig a közvetlenebb holnap, az elkövetkező négy év során.