Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-07 / 6. szám
ÉSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1961. január T. ÉDE ANYA ELVÜNK Kongresszus Honéiban möritésével f Jack Ruby holttestét csü- | törtökön Chicago egyik hajt lottasházában ravatalozták *feL Pénteken délelőtt több külföldi küldöttség vezetője üdvözölte a francia kommunisták tanácskozását. Felszólalt Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar pártküldöttség vezetője. Elöljáróban tolmácsolta az MSZMP forró testvéri üdvözletét. Majd arról szólt, hogy a két párt között teljes az elvi és a politikai nézetazonosság, azonosan. értelmezzük a marxizmus—leninizmust. Ezután az MSZMP IX. kongresszusával foglalkozott és vázolta hazánk eredményeit, a szocialista termelési viszonyok fejlődését, az életszínvonal emelkedését, a pezsgő szellemi életet. Nagy nemzeti programunk, céljaink megvalósításában, a népi hatalom erősítésében, az ország függetlenségének védelmében, a nép jólétének, iskolázottságának emelésében, a béke biztosításában az egyre homogénebb magyar társadalom egésze részt vesz. Megvalósításáért vállvetve küzdenek a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a hívők és nem hívők, a marxisták és nem marxisták. E küzdelemért folyó harcban kovácsolódott. ki ?z egységes és szocialista magyar nemzet. A továbbiakban Szirmai István a vietnami kérdéssel foglalkozott és az amerikai agressziót korunk legszégyen- teljesebb háborújának nevezte. Hangsúlyozta, hogy a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok akcióegységének megteremtésével, a békeszerető haladó erők tömörítésével le kell fogni az imperialista agresszorok kezét. Ezután a kínai problémát érintve elítélte a kínai vezetők szovjetellenes, kalandor politikáját. Majd kiemelte, hogy a magyar kommunisták is dolgoznak azért, hogy a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom mindazon pártjainak képviselői találkozhassanak, amely pártok időszerűnek és szüksé/ Párinspok a !X. kongresszus témaköréből Ruby a ravatalon A chicagói szegénynegyed utcáinak egykori vidám, verekedős sráca, ma némán fekszik a ravatalon, leborítva az amerikai zászlóval — írja a Reuter tudósítója. A zászlótisztesség kijár mindazoknak, akik részt vettek a háborúban. A ravatal körűi csak Jack Ruby fivérei és nővérei vannak és néhány rendőr. A család kívánságára a sajtó képviselői is megtekintették csütörtökön Ruby holttestét. A család ragaszkodott hozzá, hogy az újságírók maguk állapítsák meg, valóban Ruby holttestéről van szó. Lee Harvey Oswald anyja csütörtökön otthonában megtartott sajtóértekezleten azt kívánta, hogy folytassanak le vizsgálatot Jack Ruby halálának körülményeiről. Véleménye szerint ugyanis Ruby halála kitűnően belevág a váratlan események sorozatába Oswald anyja ezzel a Ruby-per új tárgyalására célzott, amelyre a közeljövőben került volna sor. Georges Perec ben, a Renaudot-díj odaítélése után tanulta meg a francia közvélemény. Könyvkiadásunkat, szerkesztőink szemfü- lességét dicséri, hogy alig egy év múlva — Bajomi Lázár Endre kitűnő fordításában — a magyar olvasó is megis- merkedhetik ezzel -a meghatározhatatlan műfajú könyvvel. Mivel indokolható a Renaudot-díj, a kirobbanó közönségsiker, a fordítók és a kiadók érdeklődése? Talán a könyv címe az egyik magyarázat. Perec azokról a „dolgokról” ír, amelyek meghatározzák a modern nyugati városokban élő ember (jelen esetben éppen, értelmiségiekről van szó) életét, részben ügy, hogy életének keretét, másrészt azzal, hogy célját adják. Tulajdonképpen a már Marx által js megfogalmazott elidegenedésről van szó. Az ember célját téveszti a* eldologiasodott, csak a hasznot szem előtt taptó világban. A munka csak eszköz már. amellyel az ember a létminimumot — önmagát —, megteremti. Az eszköz — dolog. Ezzé válik az ember az ürbanizálódott, magasfokúan civilizált kapitalizmusban. Perec — két fiatal párizsi értelmiségi életében — ezt az eldologiasodást mutatja be. Azt a folyamatot, ahogvan ez két fiatal a kényelemért, a komfortért fokozatosan feladja valódi és vélt függetlenségét. szabadságát. Mert az olvasó nvilván látia, hogy ez a ..szabadság” csak látszólagos lehet Csak két alternatíva lehetséges: lemondani az anvngi javakról. „szabadúszóként” vegetálni (ami nem is jelent feltétlenül nvomort a szó hrgvománvos értelmében), vaev belépni, beállni a taposómalomba és vállalni a lenézett. megvetett íróasztalt, a szolgálatot. Akkor van lakás, van nazar berendezés, kocsi, külföldi teogemarti túrák; stb. Sylvie és Jerome először nem akstriák e7:t vállalni. Esy reklámvállalatnál dolgoznak kötetlen munkaidőben, szolid dotációért. Élik a szakma- tiélkül'ek. bohém felszínes Sfetét. Otthagviák az egyetemet-, mert türelmetlenek volresszus határozataival. Alát biakban közöljük a pártnapo Január hátralevő időszakában és februárban megyénk SSÄ?" SS “p„„.)á. és ,s előadók „f megyénk dolgozói a pártkong- I sorát: Januárban: I 25-án: Szomolya. Horánsí* 9-én: Mezőkövesd, Matyó HISZ, | Vaskó Mihály. 10- én: Sárospatak, gimnázium, Deme László. U-én: Encs, MNB—OTP, Tóth Imréné. 11- én: Szerencs, Horánszky Árpád. 12- én: Borsodi Hőerőmű, dr. Mulató János. 12-én: Tiszaszederkény, Hőerőmű, Deme László. 12-én: Ernőd, Bállá Antal. 12-én: Tlszakeszl, Szögeczki László. 12-én: Mezőcsát, Barcsa Sándor. 12-én: Tiszadorogma, Bene Vince. 12-én: Tlszabábolna, Majoros László. 12- én: Ároktő, Faragó Károly. 13- án: Sátoraljaújhely, Sárközi Andor. 13-án: Hollóháza, Oláh László. 18-án: Megyei ügyészség, dr. Bodnár Ferenc. 16-án: Szerencs, MÁV, Jenovai Miklós. 16-án: Encs, tmsz, Nagy Zoltán. 18-án: Borsod megyei Mélyépítő V., Bondor József. 18-án: DIGßP, Cseterld Lajos. 18-án: Kazincbarcika, Veg^dparl Techn., Deme László. 18-án: Borsod megyei Mélyép., Ózd, Csépányl Sándor. lD-én: Borsod megyei Mélyép., LKM, dr. Papp Lajosné. 20-án: TVK, Tiszaszederkény, dr. Orbán Lccszló. 20-án: Felsőzsolca, Kovács Sándor. 20-án: Erdőbénye, Krajnyók. Tibor. 20-án: Legyesbénye, Kovács Kálmán. 20-án: Tiszakarád, Fejes László. 23-án: Miskolc, Postáig., Sárközi Andor. 23- án: Mályi Téglagyár, Bárczl Béla. 24- én: Bogács, Vaskó Mihály. 24- én: Mezőkövesd, Szabó Ktsz, Kovács Jolán. 25- én: Edelény, Jakó András. 25-én: Özd, járási pártb., Csépányl Lajos. 25-én: 3. n. AKÖV, Róna Rudolf. & 26-án: ÉMV„ Sajóbábony csák János. 26-án: Miskolc, Pamutfonó, t del László. 26-án: Nyékládháza, KavicsB* nya, Bárczl Béla. • 26-án: Mezőkövesd, Gépjavít* Szögeczkl László. 26-án: Sátoraljaújhely, BM^ ^ Koleszár István. 26- án: Putnok, Gácsi Ferenc. 27- én: Sajómentl Vízművé Dói csák János. 27-én: Borsodnádasd, Lemezgy*' Bárczl Béla. 27-én: özd, BM., dr. Kölest* István. 27-én: Klráld, Nagy Zoltán. 31-én: Sárospatak, Madar# György. Februárban: 1- én: Somsály, bányaüzem, a*' joros Balázs. 2- án: Albertt^lpp, Dojcsák Ján<* 2-án: Farkaslyuk, Jakó Andrtó 2- án: Alsózsolca, Kovács Zolii* 3- án: Monok. Kovács Jolán. . 8- án: Sajókaza, Garal Sándort* 9- én: Domaháza, Csépányl Séf dór. 9- én: Miskolc, MÁV Jármű Ja* Balázs Zoltán. 10- én: Szentistván, Szögecf» László. 10-én: Tárcái. Majoros Balázs.. 10-én: Alberttelep, I. akna. M* nos János. 13-án: Lyukóbánya, Monos J* nos. * 14-én: Alsózsolca, ÉRDÉRT. I/ sonczi László. 16- án: Szikszó, kórház. Luk# János. 17- én: Ónod, Lukács János. 17-én: Szikszó, gimnázium, Séf közi Andor. 17-én: Kurityán, Monos János« 17-én: Tiszalűc, dr. Kölest István. 17-én: Abaűjszántó, Kovács Séf dór. 20-án: Mezőnagymlhály, Ba# Antal. 24-én: Megyaszó, Jakó Andii* 27-én: Mezőkövesd, fmsz. Kovád Lajos. SZALAI JÁNOS: RINGLISPIL 5 záll a hinta. Csilingel a gyerekek hangja. Köröskörül sapor kázik minden. Kék, piros, sárga, zöld villanyégők öntik a fényt — Apu! Hadd üljek fel az órláspók- ra! Az apa pénzt ad — a gyerek fut a bódéhoz, onnan a bejárathoz. A lábak hol lent, hol fent A gép csattogva emeli fel, s ereszti le az „utasokat”. — Nagyon jó volt apu! Fentről milyen szép a város! Hadd menjek a körhintával is! Gyerekek pörögnek fent a levegőben. Az apa nézi őket. A levegőben kalimpáló gyerekeket nézi és magát látja Rég volt Az ő községükbe Is eljött a körhin- tás, vagy ahogy akkor mondták: a ringlispiles. Hozott magával céllövöldét, meg karikadobálót Is. A próbacsendőr tükörből lőtt, hadd lássák, ő még Így sem téveszti el a célt. És forgott a hinta. Gyerekek forgatták. Lentről a tulajdonos felesége diktálta az ütemet Két ember helyett dolgozott. Trombitát fújt és dobolt. Kezdetben lassú ütemet diktált, aztán gyorsabbat ök, gyerekek nekifeszítették a váltakat a gerendának. Dobogtak a meztelen lábak a körbefutó padlón. Az idősebbek felültek a gerendákra és mosolyogtak. A kisebbek izma megfeszült. A tulajdonos nem volt bolond. Annyit en. gedett csak fel, amennyire szükség volt És most a nagyobbak helyett is hajthatják a hintát. És még kétszer, mert csak három forgatás után lehet egyszer felülni. Ö már a másodiknál elfáradt. Ha nem figyeltek, a gerendára kapaszkodott. — Bírni kell! Még egy forduló van vissza. A tulajdonosnő trombitája harsogott, a dob mélyeket buffant, s meztelen lábak alatt meghajlott a körpadló. Mint a karámba zárt paripák futottak, kőr- be-körbe. Feje a gerendán, szeme a körbe-kör- be száguldó lovakon. Fekete, pej, almásderes. Gyönyörű paripák. Meg hinták. Neki az almásderes tetszik. Még egy kör, és ő arra ül. A trombita elhallgatott, a hinta leállt. Az almásderesre egy pufókképű, gyerek ült. „Hogy fogja azt a kantárt!? Az ilyen fogástól felágaskodik a ló.” Buffant a dob, harsogva felelt neki a trombita. Forgott a hinta. Szédülni kezdett A keze csúszott a gerendán, a tál pa is izzadt. „Már csak egy fél vt> hátra.” A pufókképű nevet, sarkal* tyúzza a lovat ■ *égre megáll a hinta. Bújik le 1 E» lyukon, remeg a lába a létf* fokán. Rohan az almásdereS hez. „Most nézzék meg, hogyan kell c4 ilyen szép lovat megülni, hogyan kel fogni a kantárt!" Odaér a lóhoz. A pufókképű méi mindig rajta ÜL „Szállj le!” „Nem szállók!’’ Cibálja lefelé. „Hé, mit csinálsz ott?” — ordít a ttf lajdonosnő. „Nem akar leszállta!“ A pufók ordít, a tulajdonosnő a }e gyet kéri. „Hol a jegyed?” „Én hajtottam.” „Hányszor?” „Háromszor." „Nem Igaz!” g- s ellöki a hintától. Megszólal * csengő, buffog a dob, harsog * trombita, meztelen lábak alaí dübörög a körbefutó padló. Csak néf az almásderest. Sír. — Apu. hadd üljek fel!.!. Apa megingatja fejét. — Elég volt mára. Elköltöttük ** anyádtól kapott pénzt Megfogja a gyerek kezét Villóznak a fények, a gyerek sír. w I Hanoiban pénteken a kato- í nai csapategységek, az ipari | üzemelt és a mezőgazdasági | szövetkezetek ötszáz küldöttének részvételével megnyílt a ! Hősök és Élmunkások 4. : kongresszusa. ; A kongresszus elnökségé- : ben a VDK kormányának és !a Vietnami Dolgozók Pártjá- I nak vezetői foglaltak helyet, [élükön Ho Si Minh-hel, a ; VDK elnökével. Az elnökség ■ nevében Ho Si Minh üdvözölte a kongresszus küldötteit. Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a vietnami nép [igazságos harca végül is győ- ; zelmet arat. Le Thanh Ngi miniszterelnök-helyettes kongresszusi : beszámolójában rámutatott, hogy teljes kudarcot vallott az amerikaiaknak az a terve, hogy a VDK bombázásával kényszerítsék térdre a vietnami népet. A kongresszus nevében köszönetét mondott a szocialista országok pártjainak és kormányainak azért a segítségért, amelyet a harcoló Vietnamnak nyújtanak. S ERSZÁM. Hogy micsoda furcsa dolog van azon a szegény Edén! Látom innen nem messze: PÉNZTAR. Köteles vagyok tudni, hogy az voltaképpen Takarékpénztár? Igen! Mert a túlsó felén már hibátlan a felirat! Jön azután sorban az egyik és a másik oldalon: DIVATAR, ILL, BÖRD ZMÜ (nyilván a divatáruról, az illatszerekről, bőrdíszmű- vekről van szó, ha nem téved a szemlélő). Meg egy ilyen felirat: NŐI (A többi a fantáziára bízva. Nono!) A RÖVIDÁR már meg se hökkent. Végtére is, ha a Divatár-nak joga van hozzá, akkor a Rövidár-nak még inkább! EPMÜ ÉSZET HÁZIIPAR. Épnek éppen nem ép! No, de most tessék figyelni. MŰSZAKI IDEGE YELVŰ KÖNYV. Csakugyan volna valaminek műszaki idege? Lehet. De az a yelvü különösen zavar. Miként az is, ha a F HER- NEMO-t gomb nélkül kapnám .,. Szóval megérdemelné nyelvünk, hogy jobban tiszteljük. Ami ritka — az becses! Gondoljuk meg, ebből a szép magyar nyelvből csak egy, egyetlenegy van a világon, s ha már ezt az egyet is többféleképpen beszéljük, legalább egyformán Írjuk! Ceruzával, tollal, ólommal és fénycsővel egyaránt. Mert a szó elrepül, az írás egmarad. ajnos! (Csala) Vagyis pontosabb magyarsággal: édes anyanyelvűnk. Amit szeressünk és tiszteljünk, felebarátaim, ne csak mondva, hanem írva is. Tudom, hogy ezen a világon minden változik, átalakul, s ez alól nem lehet kivétel a nyelv sem. Nagy utat tett meg, amíg a Halotti beszéd „isa pur es homu vogmuk"- jától eljutott a modern idők „Rázd a rongyot, Rozi!”-jáig, és a legmodernebb idők enyészetet álló kifejezéseiig, mint eme közszájon forgó szavak, hogyaszongya: haver, csaj avagy spiné, lóvé, csörögni, hepaj és így tovább. Az emberi elme — azaz Qógyi — képes felfogni a múlt és jelen szavainak jelentését értelmező szótár nélkül is, de mi lesz, felebarátaim, a jövő nemzedékével, ha a mai generáció is csak hosszas diótöréssel — pardon, fejtöréssel — oldja meg egy-egy fénycsőfelirat jelentését, midőn este, dolga végeztével, sétálva halad végig a Tanácsház tértől az Ady-hídig. Talán jobb is. hogy nem világít a meglévők midegyike, de amelyik reklámozza cégét (mert bizonyára ezt a célt szolgálja), az sem igazi elvhú- séggel, akarom mondani, nyelvhűséggel. íme néhány példa. SPORTS EREK. Ha nem látnám a kirakatban a futballt, a csíkos mezeket, bizony mondom, megtévesztene a felirat. EDÉN VAS ES tak, űnták a szegénységet. Enni akartak, saját szobában lakni. A reklámvállalat nem kíván különösebb szellemi megerőltetést. Kezdetben játéknak veszik feladatukat, kedvvel is csinálják. Adatokat gyűjtenek (a szerző maga is szociológus), melyeknek alapján formálják a közvéleményt, irányítják a reklám- hadjáratot A munka nem nehéz, de nem is kielégítő. Hamarosan látniuk kell, hogy sem anyagiakban, sem intellektuálisan nem találják meg azt amit vártak. Egyre jobban elkeserednek. Tunéziába menekülnek, ahol Sylvie tanári állást vállal egy elhagyott kisvárosban. De itt sem érzik jól magukat, mert hiányzik Párizs,, a komfort, a város. Visszatérnek és „státusba” lépnek. A cég emberei — az apparátus alkatrészei — lesznek. Anyagi gondjaik egycsapásra megszűnnek, de elvész megfizethetetlen függetlenségük is. Tudják, hogy ezentúl erejük, akaratuk, gondolataik, idejük felett a cég rendelkezik — s azok a dolgok, amiért mindezt cserébe kapják. Perec — szándékosan — elnagyoltan mutatja be a két fiatal jellemét. Ezzel Is azt akarja aláhúzni, hogy nem egyedi jelenségről van szó. Típusokat mutat be, a francia társadalom, a mai francia élét (a könyv alcíme: Történet a hatvanas évekből) egy rétegét. Rokonszenwel, de nem minden irónia nélkül követi a fiatalok útját. Saját nemzedékéről ír. ő maga is azt válaszolta az érdeklődő újságíróknak, hogy a honoráriumból ..olyanféle dolgokat vásárolok majd belőle, mint amilyeneket regényemben lepocskondiáztam". Mert a dolgok elől nem lehet kitérni. És valóban regényének (?), szociográfiájának (?) azok a legszebb, legélvezetesebb lapjai, amelyekben a drága ruhákat, a kelméket, a szép bútorokat, a lakásokat, az élelmiszer-, vagy éppen az antik ritkaságok boltját írja le. Georges Perec: A DOLGOK A floioolt kü1ÖT1 é,ctet i\ au »»oh élnek a re_ gényben, meghatározzák (meg is nyomorítják), a maguk képére formálják az embert. Elgondolkozva, tűnődve teszi le az olvasó a könyvet — hová is züllött, nyomorodott a polgár Balzac, vagy akár Romain Rolland lázadó hősei óta. Sylvie és Jeroma úgy érzik rosszul magukat a társadalomban, hogy eszükbe se jut a változtatás lehetősége. Alkalomadtán sodródnak politikailag is valamerre (pl. tüntetnek az algíri háború ellen), de aktívan, konstruktívan cselekedni nem tudnak. S ez Perec könyvének (stiláris és szociográfiai gazdagsága, pontossága mellett) másik értéke: a diagnózis jellege. Pontosan lát, pontosan rajzol. Horpácsi Sándor I gesnek tartják, hogy közös1 ! marxista—leninista elemi I alá vegyék a jelenlegi net ! zetközi helyzetet és megáit J pítsák az adott helyzetben! t közös feladatokat. Aláhúz! j hogy j. I egyesülni akarunk az imperializmus elleni harcba# minden forradalmi párttal, minden haladó erővel I a Kínai Kommunista Párttt az albán párttal is. Közös í* adatainkról akkor is tanát koznunk kell, ha a kínai '' zetők ez elől kitérnek, mert j nemzetközi kommunista mO I galom és az emberiség éré | kei mindennél előbbre 'S ! lók. Befejezésül a francia ef j társaknak új sikereket kivé' I további munkájukhoz, és bt, dogságot a francia népnek ■ I békét a világnak. Szirmai István felszólalása a Francia KP kongresszusán
