Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-07 / 6. szám
Szombat, 1967. január 7. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Zá rssá m adási elő h és % is let eh a sátorai ja áj helyi járásban Seprőkötők — A leltározást minden termelőszövetkezetben befejezték, s a többi zárszámadási munka is rendes ütemben halad — tájékoztatott bennünket Zboray Béla járási termelőszövetkezeti főkönyvelő. — Bár a szövetkezeti gazdaságok ez idén már nagyobb önállósággal dolgoznak, azért a mezőgazdasági osztálytól most is megfelelő segítséget kapnak. A munkák megkezdése előtt a szerencsi járással közösen négynapos tenfolyamot rendeztünk, s ezen 80 tsz-könyvelő vett részt. Szakelőadók ismertették a hallgatókkal a zárszámadással és az 1967-es tervkészítéssel kapcsolatos tudnivalókat, és az idevonatkozó legújabb kormányrendeleteket. — Ezenkívül járásunkban minden termelőszövetkezethez zárszámadási felelőst osztottunk be a járási tanács munkatársai közül, hogy segítsenek a zárszámadások összeállításában. Elkészítésük határideje január 31-e, majd minden zárszámadás a járási felülvizsgáló bizottság elé kerül, amely revizorokból, pénzügyi szakemberekből áll, és számszaki szempontból ellenőrzi a zárszámadások helyességét. Ezután a termelőszövetkezeti közgyűlés megerősíti és jóváhagyja a zárszámadást, s következhet a munkaegységek értékének kifizetése, amit február 20-ig minden tsz-ben meg kell tartani. A zárszámadás megerősítését a korábbi években a mezőgazdasági osztály végezte, a közgyűlés csupán jóváhagyta. Most mind a két feladat a közgyűlés hatáskörébe került. — Ügy hisszük, ez már egy kis ízelítő a tsz-ekben is bevezetésre kerülő gazdasági mechanizmusból. Mi lesz a jövőben a mezőgazdasági osztály feladata a szövetkezeti gazdaságok életében? — Erre ma még korai lenne választ adni. Majd a gyakorlat alakítja ki igazán újabb munkakörünket. Az azonban valószínű, hogy továbbra is a járás hatáskörébe tartozik annak elbírálása: a szövetkezeti gazdaságok az úgynevezett áthúzódó értékesítések közül melyeket vonhatják be a zárszámadásba. Ugyancsak a mezőgazdasági osztály illetékesei tesznek majd javaslatot a forgöhilelek megadására, a gyengén működő tsz-ek megsegítésére. — És természetesen ma, még nem lehet tudni pontosan, hogy ,az eddiginél nagyobb önállóság milyen változást hoz a szövetkezeti gazdálkodás szerkezetében, és a megváltozott körülmények között milyen irányú és mértékű segítségre szorulnak termelőszövetkezeteink a lövőben. Mindenesetre az idei zárszámadás. különösképpen pedig az 1967. évi tervkészítés már bevezetőnek számít az elkövetkező, önállóbb gazdálkodáshoz. (h. j.) Az LKM csavargyára nem tartozik a nagy egységek közé. Mindössze félezer ember, köztük 80—100 nő dolgozik itt. Az üzem azonban belső, öntevékeny életével, exportjával. hazai és külföldi sikereivel, szépen alakuló hírnevével egyre jobban felkelti az érdeklődést, a figyelmet. A csavargyár termékeinek 15— 16 százalékát szállítja külföldre. Tavaly az NDK-t új megrendelőként üdvözölhették. 2700 tonna vasúti síncsavart szállítottak az NDK-ba. Az információ szerint BerlinMegoldódtak Píc«ycs község vízgoudjai A mezőkövesdi járás déli t'észén levő községekben sok gondot okoz az ivóvíz-ellátás biztosítása. Négyesen is »,hiánycikk” volt a jó ivóvíz. Az elmúlt esztendő végén azonban sikerült megoldani ezt a gondot. A felszín közelében levő rétegekben nincs 5ó víz a községben, ezért mélyfúrású kutat létesítettek. A községi tanács jelentős társadalmi segítséget kapott a vízprobléma megoldásához. Néhány hete már hatalmas mennyiségű, kristálytiszta víz tör fel a mélyfúrású kútból. Az idén a község több részébe elvezetik a jó ivóvizet, hogy ne kelljen azt száz méterekre is kannákban, lantokban cipelni. Egyelőre tíz helyen létesítenek közkifolyót. Hobby? - Több! Szendrői Árpád szenvedélye ben elismeréssel nyilatkoztak a vasúti síncsavarokról, s közölték: 4—5 évre biztosítanak megrendelést. Érdemes még feljegyezni, hogy a csavargyáriak igyekszenek gyorsan és olyan árajánlatot adni, úgy dolgozni, olyan árut gyártani, amely legjobban megfelel a vevő igényeinek. Érdemes feljegyezni a kollektíváról, hogy Önerőből fürdőt, öltözőt épített a női dolgozók számára. Érdemes azt is, hogy bár nő a dolgozók létszáma, a balesetek száma csökkenő tendenciájú. Tavaly például két hónapon keresztül teljesen baleset nélkül dolgoztak. A baleset csökkentése, a figyelem növelése végett kifestik, csinosítják a falakat, különféle színűre festik a gépeket, a berendezéseket, amely az eddigi pszichológiai vizsgálatok szerint jó hatással van a dolgozókra. Ez évben olyan gazdaságosan, eredményesen óhajtanak dolgom!, hogy — mint Nagy Béla egységvezető közölte — a csavargyár közel négy napi nyereséget hozhasson az egész gyárnak, a Lenin Kohászati Műveltnek. légy évvel a íanácsválaszlás után IMS újság* TarcaSon ? Közel négy éve, amikor a legutóbbi tanácsválasztáskor felfrissülve újjáalakult a Tar- cah községi Tanács, cikket fr- tenk arról, milyen terveik vannak. Ismét tanácsválasztósok előtt állunk. Ezért nagyon Időszerű volt, hogy ösz- szeültek a tanácstagok mérle- gelni négy évi munkájukat. _ Fellapoztuk az 1963* már- tíusd lapszámokban megjelent cikket, s most abból idézünk néhány kívánságot, tervet, vajon hogyan sikerült okét megvalósítani. Van már víz »— Legnagyobb gondunk a **** — mondja Berényi Antal, aki szintén most ismerkedik a községgel... Az egész törpevízmű megépítése úgy háTOrri és fél millióba Jog mini." A végrehajtó bizottság a alpokban arról számolhatott °e, hogy a vízellátást megoldották. A vízhálózatot a tokaji vízműre csatlakoztatták. A vízvezeték nyomócső hosz- szp 16 kilométer, 50 közkifolyóval és 28 tűzcsappal felszerelve. A kivitelezés költ- ®óge 3 634 600 forint volt, ez Pontosan a nógy évvel ezelőtt tervezett, összegnek felel meg. Bővült az iskolahálózat nMásik megoldásra váró úagy gond az iskolaépítés. A begyében nálunk vannak a legrosszabb viszonyok ... Hávezzük, szeptemberre elkészül az új négytantermes isKola...” Ezek a tervek is megvalósultak. Az elmúlt négy év jelentős változásokat hozott Tárcái művelődési életében. Az új központi iskola 1 470 000 forintba került. Négy év alatt hatezer forint értékben nőtt az iskolai könyvtár állománya, 15 000 forintért vásároltak szemléltető eszközöket, s 20 000 forintért politechnikai felszerelést. Megnyílt az általános iskolai napközi otthon, s ami igen örvendetes. létrehozták az általános iskolai diákotthont, a tanyákról bejáró gyermekek részére. Eredményes társadalmi ke' munka „A község mellékutcáin jóformán sehol sincs járda ... Jelentős mennyiségű társadalmi munkát is vállaltak ennek érdekében a lakók .. A végrehajtó bizottság beszámolója szerint, 1963—66. években, a társadalmi munka értéke 1 180 000 forintot tett ki. Négy év alatt 11 kilométer hosszá járdát készítettek, új piacteret létesítettek, megépítettek három áteresz-hidat. s mintegy háromezer négyzetméter területet parkosítottak. Es amikről akkor nem beszéltünk nak. Űj könyvtárat is létesítettek 1964-ben közel 300 000 forintos költséggel. Jelentősen segített Tárcái lakásgondján a 40 bányászlakás felépítése. Ezenkívül OTP-hitellel még 112 kislakás épült a községben. Bővült a tanács művelődési célokra előirányzott költségvetése is. 1963-ban 388 200 forintot, 1966-ban már 745 800 forintot fordítottak művelődési kiadásokra. A községi könyvtár könyvállománya ez idő alatt 46 százalékkal nőtt, s hasonlóan növekedett az olvasóik száma is. A Tarcali községi Tanács megfelelt a választók bizalmának. Ez a kis visszapillantás is ezt igazolja, s hozzá tehetjük, hogy még nem is soroltunk fel mindent. Adamovlcs Ilona — Felkerestem a művészt Budapesten. Megmutattam neki néhány munkámat. Nagyszerű ember, mindenről készséggel beszélt velem. Tanácsokat adott. Aztán modellt ült nekem. Egy másik plakettet ünnepélyesen nyújt át. Kádár Jánost ábrázolja. A IX. párt- kongresszusra készült — ajándékba. Mellette Kádár János közvetlen hangú köszönőlevele. Portrék. Munkás-fejek. Markáns arcú munkásemberek, mint Litvin József, a Kossuth-díjas lakatos, vagy mások a gépgyárból, a „névtelenek”. Szendrői Árpád kedvenc témái. Vannak azonban itt szobor- alakok is. Egy néger, feltúrt nadrágban, erős melle félcsupaszon, Izmos karjain széttört bilincsekkel. A félig nyitott szája mintha valamit kiáltani akarna. „Szabadságot — függetlenséget!” Az alkotó ezt a címet adta munkájának. Kár, hogy csak egy bérházi lakás szűkkörű látogatói nézhetik. — A megyei KISZ-bizottság egyik pályázatára készítettem, még 1962-ben. A pályázatra azonban kevés munka érkezett. így az értékelésre nem került sor. A szobor visszakerült hozzám. Rs én nem vagyok kereskedő ... A már sokszor megírt válasz... Atlétalány az egyik szekrényen. Anatómiai tanulmányokról árulkodik. — Igen, tanulmányozom az anatómiát, Enélkül nem tudom elképzelni az emberáb- rázolást... Cserenyei István szobrászművésznek sokat köszönhetek. ö figyelt föl rám tíz évvel ezelőtt, s ő irányít ma is. Szendrői Árpád még negyven éves sincs. Tulajdonképpen fiatal embernek számit tehát, de ha nem csupán tíz évvel ezelőtt kezdte volna a szobrászkodást. talán már „öreg”, ismert művész lehetne. Kézügyessége, érzéke vitathatatlan. Ez születési adottság. Miért nem fejlesz»» tette, csiszolta, már ifjú korától kezdve? — Vonzódtam én a képző- művészethez már gyermekként is. De apám mintaasztalos volt Diósgyőrben, és heten voltunk testvérek ... S az egykoron elkallódott: tehetségek már sokszor megírt, sajnálatosan ismert váJ lasza: „Nem volt lehetősé-’ gém tanulni. Nem bírta "volna pénzzel a család. Dolgoznom kellett...” Tíz évvel ezelőtt kezdhette realizálni ifjúkori álmait. Saját családja — felesége és két kislánya — már nem sínylette ezt meg. Életük csak inspirálóan hatott rá. A nagy erőpróba És munkahelye, a gyár? Felfigyelt-e a szobrászművészeihez vonzódó, tehetséges munkására? — Igen. 1960-ban kaptam a nagy feladatot: készítsem el a Gépgyári Munkás szobrát. Egyetlen alakban, egy egyszerű, tömör figurában mintázzak meg tízezer embert. Olyan legyen a szobor, hogy a segédmunkástól a gyár- igazgatóig mindenki benne érezze magát. .. Nagy erőpróba volt. Ügy éreztem, hogy nagyon kevés, amit addig tanultam. A külső és belső koncepció, a szerkezet, a mondanivaló ... Két és fél méter magas, vasból öntött szobor áll ma a robajos gyáróriás egyik parkocskájában, a kettes számú kapu közelében. — Látod. fiam. én ilyen erős legény voltam valamikor! — böki meg egyik-másik öreg szaki a fiatalabbat, amikor elhaladnak a szobor előtt A Gépgyári Munkás. Alkotója: Szendrői Árpád, a gépgyári munkás, akinek vonzódása a szobrászművészethez nem csupán hobby. Rnttkay Amm élet. több embernek ad elfoglaltságot a cirokmag szedés. Az elmúlt évben 160 mázsát 200 munkaegységért szedtek meg a tagok. Az Aranykalásznak ezenkívül van asztalos, kovács és kerékgyártó üzeme is. ök már régen rájöttek, hogy a melléküzemágak jelentős hasznot hoznak a közösnek, állandó elfoglaltságot biztosítanak jó néhány tagnak. (a. L) Foto: Szabados a község két tsz-e egyesült, nőtt, kiterjedt ez a melléküzemág. Az Aranykalászban jelenleg 12 hold termését dolgozzák fel. Évente mintegy hatezer seprőt köt Vályi Nagy Lajos és a mellette dolgozó Antal Imréné. Ez nekik állandó munkát biztosít, a közösnek pedig csaknem 95 000 forint bruttó bevételt jelent. A ciroktermelés azonban más oldalról is kifizetődik. Ilyenkor, télvíz idején, amikor a határban szünetel az Vályi Nagy Lajos egyéni gazda korában is igen szorgalmas ember volt. A föld sem sokat jövedelmezett, mellékes keresetről is gondoskodni kellett. Még fiatal korában megtanulta a seprőkötést, s mindig vetett néhány hold cirokot, amit maga dolgozott fel. Amikor Mezőkeresztesen megalakult a termelőszövetkezet, belépett, s magával hozta seprőkötő tudományát is. Eleinte csak néhány holdat vetett a közös, de amikor Berlinben is elégedeílek a csavargyáriak munkájával vicsbanyák közelében alakít- j ják ki telepüket, amelyen a terveik szerint már az idén mintegy 30 munkás dolgozik majd. Nemcsak a lakosság i részére termelnek különböző ' betonárukat, hanem a környező községek községfejlesztési \ munkáit is segítik. Már eddig csaknem 1 millió forint értékű járdalap elkészítésére kaptak megrendelést. A földművesszövetkezet vezetői úgy tervezi k, hogy ki- j segítő üzemük idei termelése meghaladja majd a 4 millió forintot. I A falakon agyagplakettek, a szekrényeken szobor-figurák, munkásportrék. Lassan már egészen ezek uralják Szendrői Árpád lakását. Az idegen azt hiszi, hogy ez a munkás — a Diósgyőri Gépgyár precíziós öntője — valami különös gyűjtőszenvedély- nok hódol. — Ez a hobby-ja? Szendrői Árpád tiltakozik: — Nem, nem! Szerintem ugyanis a hobby-val úgy van az ember, mint például egy érdekes ruhával. Ha kedve van, felveszi, ha megunja, leteszi. Számomra mást jelentenek a szobrok. Nem hobby-t. Többet! Mert, aki egyszer szerelmese lett az anyagnak... Czóbcl tanácsai És bizonygatja: ő az lett, már gyerekkorában. De csak tíz esztendeje van lehetősége rá, hogy ne engedje ki kezéből a jól formálható anyagot. Szendrői Árpád ugyanis nem gyűjtő, hanem — alkotó. A lakásában látható szobor-figurák mind az ő munkái. Nagy gonddal kidolgozott alkotások. Szendrői félig-kész, kis agyagplakettet vesz elő. Czóbel Béla Kossuth-díjas festőművészünk portréját alakítja rajta. — Rajzok, képek, vagy él- ‘mények alapján? A Nyékládháza és Vidéke Körzeti Föl dm űvesszövetkezet kis betonáru üzemet létesített az elmúlt esztendőben. A hat munkással dolgozó kis kisegítő üzemet azért hozták létre, hogy néhány hiánycikket gyártson a körzethez tartozó községek lakossága részére, így többek között vályúk, kútgyűrűk, mozaiklapok és járdalapok is készültek az üzemben. Most a téli hónapokban elsősorban mozaiklapokat gyártanak, de hamarosan felfejlesztik az üzemet. A község határúban lévő kaFöldműves^zövefltezeti be'anáru üzem Nyékíádházán
