Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-19 / 16. szám

2

ÉSZAKMAGYARORSZAG

Csütörtök. 1967 január tft.

j\«íí a izfiletések mzánui

Bizottsági ültnek a Parlamentben

Dr. Pesta László elnökletével az Egészségügyi Minisztérium 1967 évi költségvetésének tervezetéről tanácskozott szerdán az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Az ülésen részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke is. Az Egészségügyi Minisztérium költségvetésének tervezetét dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter terjesztette elő. Elöljáróban elmondta, hogy a múlt esztendőben tovább nőtt hazánkban az élveszületések száma, csökkent a csecsemő- halandóság és a halálozások arányszáma. Ennek eredményeként mintegy 30—35 százalékkal emelkedett a természetes szaporulat, s az ország lakóinak száma 1966 végére elérte a 10 millió 200 ezret.

Szerdán délelőtt ülést tartott a Parlamentben az országgyűlés kulturális bizottsága. Gosztonyi János elnökölt a tanácskozáson, amelyen Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes terjesztette elő a művelődésügyi tárca idei költségvetésének tervezetét.

Focit Jenő fogadta a Renauit-konszern elnökéi

Fock Jenő, a Minisztertanács I elnökhelyettese szerdán délután a Parlamentben fogadta | a hazánkban tartózkodó Jean j Louis Dreyfuss-t, a Renauit- konszern elnökét. A francia j vendégek fogadásánál magyar j részről jelen volt dr. Bíró József -külkereskedelmi minisz- I tér, francia részről Raymond j Gastambide, budapesti fran- í cia nagykövet.

Tanácskoznak a miskolci pártíitkávok

Két<r.^zharminc embert gyilkoltak meg

Egykori nyilas pártszolgálatosok

a bíróság előtt

A zuglói nyilas-ház véres kezű gengsztereinek bűnla;stroma

A második világháború ötolsó időszakában nyilaskeresztes pártszolgálatosok által elkövetett háborús bűntettek ügyében kezdődik ma, csütörtökön tárgyalás a Fővárosi Bíróságon. Tizenkilencen kerülnek a vádlottak padjára, valamennyien a XIV. kerületi nyilaskeresztes fegyveres pártszolgálathoz tartoztak, s egy- től-egyig részt vettek emberek törvénytelen megkínzásá- ban, kivégzésében. A nyomozás megállapításai szerint mintegy 230 ember meggyilkolásáért felelősek.

A fegyveres 'pártszolgálatot a nyilaskeresztes párt budapesti főkerületének utasítására Szelepcsényi László kerületvezető szervezte meg Zuglóban. Fegyverrel látta el nemcsak a „hungarista mozgalom” legvadabb, képviselőit, hanem azokat a szadista hajlamú, fosztogatásban jártas bűnözőket’ is, akik a nyilaskeresztes pártba tömegesen jelentkezve, rablással, kívánták megalapozni "jövőjüket. Szelepcsényi 1944 végén nyugatra szökött, s jelenleg Nyugat-Németor- szágban él.

A vádlottak

Az elsőrendű vádlott, Kröszl Vilmos, — jelenleg 56 éves, s utoljára kazántisztítóként dolgozott — 1944 decemberében kerületvezető volt Zuglóban. Ebben a beosztásban tevékenykedett a harmadrendű vádlott, Bükkös György is, aki megelőzően propagandavezető volt. Amikor ő lett a kerületvezető, Kröszl a helyetteseként folytatta korábbi brutális cselekedeteit. Németh Lajos másodrendű vádlott pártszolgálat-vezető, Hollay József negyedrendű vádlott irodavezető. Szőke Antal ötöd- rendű vádlott ifjúságvezető volt a XIV. kerületben. A többi vádlott: Baráth Kálmán, Kálmán László, Füredi Pál, Hernádi Jenő, Erős János, Mészáros László, Monostori Gyula, Kovács János, Sándor' Alajos, Pataki Ferenc, Kraut Gyula, Kraut József, Kovács István, Baráth János mintegy 40—50 társukkal együtt fegyveres pártszolgálatosként működtek közre a nyilas terroruralom biztosításában, kommunista és haladó gondolkodású személyek, a sárga csillag viselésére kötelezettek, s katonaszökevények felkutatásában, kifosztásában és meggyilkolásában. Legtöbbször önkényesen jártak el.

Gyermek ehet dobáltak le as emeletről

A vádirat szerint a XIV. kerületi pártszolgálatosok 1944 októberében több mint 300 üldözöttet gyűjtöttek össze á Thököly út 80. számú pártház udvarán: értéktárgyaiktól megfosztották, majd szelektálták őket. Azokat, akikről úgy vélték, hogy vagyontárgyaikat elrejtették, vagy bujkáló személyek tartózkodási helyéről tudnak, visszatartották, a többieket pedig különböző gyűjtőhelyekre kísérték. Az elhurcolást a legembertelenebb módon hajtották végre. Előfor- . dúlt, hogy gyermekeket ledobáltak az emeletről. A gyűj- [ Vőhelyekre kísérés közben I

több olyan személyt, aki kilépett a sorból, nyomban agyonlőttek.

A szelektálás során visszatartott személyeket, s a pártházba hurcolt hazafiakat a pincében kínvallatásnak vetették alá. Gumicsővel, bika- csökkel, fegyverrel és ököllel verték a foglyokat, arcukat cigarettával égették, lábujjaik közé papírt helyeztek, s meggyújtották. A fogva tartott fiatal nőkön erőszakot követtek el. A szellemileg, testileg és erkölcsileg meggyötört áldozatokat azután brutális módon életüktől is megfosztották. Egy alkalommal húsz személyt végeztek ki a pártház pincéjében.

Az áldozatok között volt Richtmann Sándor, az illegális Kommunista Párt tagja ,s. Fegyverek elrejtésére alkalmas hely felkutatását kapta feladatul a párttól. A Gizella úti Textiliana szövőgyár elhagyott részét tartotta erre alkalmasnak. Tevékenységébe bevonta Verschitz Emilt, az üzem németellenes érzelmű főmérnökét. Később egy illegálisan dolgozó kommunista nyomdát Verschitz szolgálati lakásában, az üzem területén helyeztek el. öt hónapig dolgozott itt, s újságokat, röplapokat állított elő. A nyomda leleplezésére és kezelőinek elrosi színházban rendezett nyilas nagygyűlést, a zuglói pártházban fogva tartott személyeket kínvallatásnak vetettek alá, egyiknek a szemét kiszúrták, s többet a mosókonyhában kivégeztek.

Ctoportonnn

gyilkoltak

Január 16-a, hétfő óta —

egy héten át — mindennap benépesül a Miskolc városi ] Pártbizottság nagy előadóterme. A megyeszékhely párt- j alapszervezeteinek titkárai —■

! a városi pá’rt-végrehajtóbizott- ság korábbi határozata alapján I — egyhetes titkári továbbképző tanfolyamon vesznek részt. 'Előzetes tanulmányozás alapján feldolgozzák az MSZMP, IX. kongresszusa. a megyei és a Miskolc városi pártértekezlet anyagát. Egyebek közt előadásokat hallgatnak: társadalmunk jelenlegi osztályszerkezetéről, a szocialista nemzeti egység erősítése és a szocialista demokrácia fejlesztése című témakörből; tanulmányozzák a pártszervezetek feladatait gazdaságpolitikánk érvényesítésében, továbbá a gazdaságszervező munka elvi és gyakorlati kérdéseit, a gazdasági mechanizmus reformjának jelentőségét és előkészítésének feladatait; megvitatják a pártmunka továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit, a szervezeti szabályzat módosításából eredő alapszervezeti feladatokat, a kádermunka kérdéseit, a tömegszervezetek pártirányításának jelentőségét és módszereit, különös figyelemmel a szakszervezetek jogkörének és felelősségének növekedé- ! sére, a KISZ-munka segítésére, valamint a tömegmozgalmak támogatására. Napirendre kerülnek a titkári tanfolyamon olyan kérdések is, mint a pártszervezetek feladatai az agitációs és propagandamunka továbbfejlesztő

seben, a. szocialista tudatformálásban, az ideológiai munka fokozásában. Megtárgyalják a pártgazdasági és ügykezelési tennivalókat, a dolgozók bejelentéseivel kapcsolatos tapasztalatokat és feladatokat; a pártfegyelem erősítésének és a fegyelmi munka javításának elvi kérdéseit és gyakorlati módszereit. Végül tájékoztató előadást hallgatnak, s ennek alapján megvitatják a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit; pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom kapcsolatait; Miskolc város harmadik ötéves és távlati fejlesztési tervének egyes kérdéseit; valamint a közelgő országgyűlési képviselő- és tanácstag választással, a szak- szervezeti bizottságok és a KISZ-szervezetek újjáválasz- tásával kapcsolatos feladatokat.

A tanfolyam tematikája kitűnő lehetőséget nyújt arra. hogy a megyeszékhely kommunistái egységesen értelmezzék a IX. kongresszus, a megyei- és a városi pártértekezlet elvi útmutatásait, a pártmunka gyakorlati feladatait és módszereit, ennek alapján pedig egyöntetűen szervezzék meg a kongresszus határozatainak végrehajtását.

A miskolci párttitkárok tanfolyamával többé-kevésbé egyidejűleg hasonló tanfolyamokon vesznek részt megyénk valamennyi járásának és városának párttitkárai is.

(csé)

Ky Ausztráliában

Nguyen Cao Ky tábornok, a dél-vietnami kormány elnöke szerdán hajnalban megér- l{éiéit"Ká<tnapf>s „ausztráliai látogatásának első állomásárá, Darwinba. A miniszterelnök innen tovább repült Canberrába.

Ky dél-vietnami miniszter- elnököt a Canberrái repülőtéren Karold Holt miniszterelnök és rajta kívül több száz rendőr, valamint több tucat rendőrkutya fogadta. A városban, elsősorban a parlament és Ky szállodája előtt tüntetők vonultak fel „Gyilkos Ky, menj haza!” feliratú táblákkal. A parlament épületénél összegyülekezett tüntetők * előtt Arhur Calvewell ellenzéki vezető mondott beszédet. Kijelentette, hogy Ky látogatása fekete nap Ausztrália történelmében, s a kormány önmagát alázta meg, amikor meghívta a tábornokot.

Gondolatok a pályaválasztásról

Kj prcli lgen sokat

miüCieU foglalkoznak a boldogsággal, alapjainak felkutatásával. Köztudomású a kérdés bonyolultsága, sokrétűsége. Nem is könnyű ! összegyűjteni feltételeit, hiszen az egészség meglététől kezdve a kiegyensúlyozott családi életen át a szabadságig, a szükséges anyagi feltételek meglétéig stb. mind hozzátartoznak. A fent említett tényezőkkel egyenlő súllyal szerepel a boldogság kritériumai között az egyén életét betöltő társadalmi tevékenység, a munka is. A munkaterület megjelölésében, többen sokszor csak akkor döbbennek rá, amikor már nap, mint nap csalódások, kielégüietlenségek forrása a mechanikusan, csupán kötelességből végzett munka.

A pályaválasztás korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek a felszínesen gondolkodók számára mutatkozik. Itt ugyanis különböző érdekek találkozását, illetve azok egyeztetését kell figyelembe venni. Ilyenek: az egyéni és a társadalmi érdekek egyeztetése, a szülők vágyai és a lehetőségek, az ifjú tervei és adottságai stb.

Ezekben a napokban igen sok családban vitatkoznak, beszélgetnek a gyermek jövőjéről. A minél eredményesebb megoldáshoz szeretnénk néhány gondolattal tanácsot, útbaigazítást adni.

Mindenekelőtt tudnunk kell, hngv a tervezgetéssel nem szabad szűk családi és rokoni körön belül maradni. A csupán e körben folytatott beszélgetések azzal a veszéllyel Járhatnak, hogy nagyon leegyszerűsítik és leszűkítik azoknak a lehetőségeknek megvitatását, amelyek egyáltalán számításba jöhetnének. Napjainkban már igen széles körű társadalmunk tájékoztatása a különböző fórumokon, rádión, televízión, az iskolában szervezett szülői értekezleteken, TIT-előadásokon, nem is beszélve azokról, a nyomtatásban is megjelent pályaválasztási tájékoztatókról, amelyek tovább szélesítik látókörünket és megismertetnek a modern ipar és mezőgazdaság új szakmáival is.

Az ipari és mezőgazdasági fejlődés következtében igen nagy mértékben meg kell változniuk az egyes szakmákkal kapcsolatos* helytelen elképzeléseknek. A való élet messze túlhaladta már az emberek egy részének tudatában élő torz elgondolásokat. Egyes szakmáktól még most is idegenkednek, mások pedig divatosakká válnak. Vegyük például a még napjainkban is tipikusnak mondható esetet: érettségizett diákjaink jelentős többsége orvos, gépészmérnök, televíziószerelö szeretne lenni. Ilyen esetekben kerülhet sor konfliktusokra, mert esetleg a képességek, a vágyak és a lehetőségek összeegyeztethetetlenek. Következményként a fiatalnak nem sikerül célját elérnie, emiatt csalódás, kiábrándulás lesz úrrá rajta, melyet nem tud. könnyen kiheverni, s nehezen talál más, megfelelő szakmát. A pálya- választásnál tehát nem lehet döntő tényező csupán a szimpátia, vagy az. anyagiak egyoldalú szem előtt tartása. Mi

mindent vegyünk tehát figyelembe?

Először szó'nunlí kell

a szülők helyes szemléletmódjának szükségességéről. Tapasztalatunk szerint a szülők egy része valahogy azt szeretné, ha gyermeke „több, nagyobb” ember lenne nála. Ez nem elmarasztalható jelenség. A baj azonban ott kezdődik, amikor a fentiekből adódóan saját vágyaikat, elgondolásaikat minden alap nélkül rá akarják erőszakolni pályaválasztás előtt álló gyermekükre. Ilyenkor gondolkodik így az édesapa: „Ha már én nem lehettem mérnök, te légy az, fiam!” Jóllehet, az ifjú szívesebben foglalkozna gyermekek nevelésével.

A helytelen szemléletmód másik megnyilvánulását egy példán szeretnénk bemutatni. Az egyik tanuló mindenáron pedagógys szeretett volna lenni. Szinte kisgyermek kora óta készült rá. Jó tanuló volt. Jelesen érettségizett, azonban helyhiány miatt nem kerülhetett a bölcsészkarra. Ez az egész családban nagy elkeseredettséget váltott ki. A szülők ahelyett, hogy józanul mérlegelték volna a lehetőségeket, még a gondolatát sem bírták elviselni, hogy gyermekük egy évet termelő munkában töltsön el. Mindenáron továbbtanulásra kényszerítették. így került be a műszaki egyetemre. A kezdeti örömet hamarosan szomorúság váltotta fel, hiszen az eddig jól tanuló, kiegyensúlyozott gyermek fáradttá, idegessé vált, egészségi állapota is annvira megromlott, hogy még félévi

kollokviumait sem tudta letenni. Ebből a helytelen szemléletből majdnem tragédia származott. A fiú, miután mégis bekerült a bölcsészkarra, igen jó eredménnyel végezte tanulmányait.

Másodszor szóljunk a gyermek helyes megismerésének szükségességéről. Ez a pálya- választás irányításának alapvető követelménye. Feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy gyermekünk rendelkezik-e azokkal a testi és lelki adottságokkal, rátermettséggel, amelyek elengedhetetlenek a választott szakma műveléséhez. Itt igen nagy jelentőségű a gyermek érdeklődésének iránya is. A megismerés szempontjából ajánlatos tevékenységeinek (játék, munka, tanulás) folyamatos megfigyelése. Pl. mivel játszik legszívesebben? Mennyire tartós az érdeklődése egy-egy játék iránt? Hogyan viselkedik játék közben? Milyen szerepet tölt be játszótársai között? Milyen tantárgyakat kedvel? Mennyi ideig tanul? Mi a legkedvesebb iskolán kívüli foglalkozása? Milyen a kézügyessége? Hogyan old meg gyakorlati feladatokat? stb. A szerzett tapasztalatokat természetesen ki kell egészíteni a gyermek nevelőinek véleményével, sőt, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy pályaválasztás előtt álló gyermekeink maguk >s rendelkeznek bizonyos önismerettel. Csak ezek összessége alapján alakulhat ki egy helyes összkép gyermekünkről, mely iránymutató lehet a megfelelő élethivatás megválasztásához.

Itt kell megemlítenünk a pályára való alkalmassággal kapcsolatosan megszívlelendő problémákat is. Példaként

hozzuk fel azt az esetet, amikor egy ifjú érdeklődése, képességei, hivatásszeretete

alapján valóban jó orvos lehetne, azonban az objektív lehetőségek korlátái miatt nem kerülhet be az egyetemre. Vajon egész életére boldogtalanná teheti ez az eset az Illetőt? Helyes szemlélet alapján határozott nemmel kell válaszolni, mert a fentebb említett pozitív tulajdonságok korántsem azt jelentik, hogjí az illető csak mint orvos végezhet jó muh- kát, hiszen biológiai érdeklődése, tudása mint biológia tanárnak, agronómusnak, stb. is kitűnően kibontakozhat. Tehát nem járunk el helyesen, ha csak ajt vizsgáljuk, hogy konkrétan milyen pályád ra alkalmas az illető. Azt, is meg kell néznünk, hbgy azon kívül még milyen rokon szakterületen munkálkodhatna megfelelően? Adottságaink, képességeink, érdeklődésünk valóban befolyá solják a számunkra járható utat, de ez az út már eleve is széles, és a továbbiakban még jócskán tágítható.

Vpflíil nern utolsósor’ ban világosan kel! látnunk azt is, hogy a korjze- rű pályaválasztásnál a társadalmi érdekéknek elsődleges szerenük van. Ez adódik a szocialista munkaerő-gazdálkodás tervszerű séféből, mely a mindenkori feilődés menetének megfelelően szükségszerűen meghatározza a szükséglet és kereslet mértékét. Ezért nagy jelentőségű a bevezetőben már említett széles körű tájékozódás, a megfontolt tudatosság, még mielőtt döntésűnk megtörténne.

Kállai—Oláh Sárospatak

Csoportosan gyilkoltak meg fogva tartottakat a Városliget különböző pontjain; a Közlekedési Múzeumnál, a Rákos-pataknál. Egy 20 fős csoportot a Thököly úti imaház pincéjébe vittek és 6tt lőttek agyon. Több alkalommal volt színhelye a pártszolgálatosok kegyetlenkedéseinek, az általuk végrehajtott kivégzéseknek a Dunapart.

December 24-én a pártházban ünnepséget tartottak. Szelepcsényi hűségpróbát rendelt el: minden jelenlevő pártszolgálatosnak részt kellett vennie kivégzésben. A próbát a pincehelyiségben, az udvarokon, a Stefánia'úti padokon, a környező bombatölcséreknél hajtották végre.'

A bíróság mintegy 150 tanút hallgat ki, köztük egy olyan személyt, aki egy csoportos kivégzés után nem halt meg, s nyolc golyóval a .„stábén sikerült elmenekülnie. A tárgyalás előreláthatólag több hétig tart.

fogására pártszolgálatosok át

küldtek. Verschitz, amikor a csöngetésre ajtót nyitott, s meglátta a nyilasokat, becsapta az ajtót, mire a kopók tüzet nyitottak. Richtmann a helyszínen meghalt, Verschitz- et és Rákosi Endrét, a nyomda kezelőjét a pártszolgálatosok magukkal hurcolták, majd átadták a Gestapónak. Egyikük sem tért vissza.

November 12-én délután rajtaütöttek a Zsálya utca 24. számú házban bujkáló személyeken, a pártházba hurcolták, a pincében brutálisan bántalmazták, majd tarkónlőt- 'ték őket. Más elfogottaknak ugyanezen az éjszakán hasonló módon oltották ki az életét. Egy másik alkalommal a pártház mosókonyhájában lőttek agyon embereket — Mi- halik Gyula, aki a nevét azóta Monostorira változtatta, egymaga négyet gyilkolt meg — majd tíz holttestet a szemközti ház kerítésére akasztottak fel.

Amikor megkezdték a csilla

gos házak és a gyűjtőhelyek, felszámolását, a nyomorék gyermekek Mexikói úti intézetében levő tábor padlásán több személyt találtak elrejtőzve, akiket nyomban agyonlőttek.

Amikor az illegális Kommunista Párt Marót csoportja robbantással megzavarta a vá-