Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-19 / 16. szám

feflWriüK, IMI. január 19. ÉvSZAKMAGYAROR^ZAr» 3 Jó illemben halad a cement mii nagyjavítása Hírt adtunk róla, hogy a Hejőcsabai Cement- és Mész­kőben január elején téli Nagyjavítás kezdődött. Az tizemben egy hónapig szünetel a termelés, s ez alatt szinte kinden gépegységet átnéznek, kijavítanak. Több üzemrész­en jelentős korszerűsítésekre is sor kerül. E hét elején a javító brigádok már el is ké­szültek , az egyik üzemrész ®aSy javításával. A munkák nagy részét a szabadban kell elvégezniük, s a nagy fagyok ellenére eddig tartani tudták a határidőket. A tervek sze­rint február elején ismét tel­jes kapacitással termel az fizem. S keres szakszervezeti váiaszlaso* a Tiszai pályaudvaron A miskolci Tiszai pályaud­varon sikeresen zajlanak le a szakszervezeti választások. Az itt működő 174 szakszervezeti bizalmiból 169-et, újból méltó­nak tartottak a tisztségre. Ugyanezt lehet elmondani a műhely bizottságokról is. Eddig négy műhelybizottságnál zaj­lott le a nagy esemény, s egy­két személy kivételével a tag­ság újból megválasztotta az eddigi műhelybizottsági tago­kat, vezetőket. Minden eddigi csúcs megdőlt f a Borsodi Hőerőműben Amikor 12 évvel ezelőtt fel­avatták, amikor az első ára­mot termelte, még óriásnak számított a maga nemében a 200 megawattos Borsodi Hő­erőmű. Azóta néhány nagyobb erőművet is avatott az or­szág, s épülnek még számot­tevőbbek. Sosem feledjük azonban, ez a 12 esztendős „öreg” mit jelentett és jelent még ma is az ipar fejlesztése szempontjából. Amit az em­ber életében a szív, azt jelenti az iparéban az erőmű. Az innen szerteágazó, magas- feszültségű vezetékek háló­zata az ipar valóságos ér­rendszere. Az erőmű dolgozóinak mun­kájáról ritkábban esik szó, mint más üzemek termelé­séről. Talán azért, mert itt sosem változik a profil, nincs új gyártmány. Pedig itt is történnek mai, nemes érte­lemben vett szenzációk, itt is születnek termelési rekor­dok. Mert a hatalmas, ára­mot fejlesztő gépeket itt is emberek irányítják, akik tudnak jól és még jobban dolgozni. • Az elmúlt esztendő eredmé­nyeire joggal büszkék a Bor­sodi Hőerőmű dolgozói. Sport­nyelven szólva, minden ed­digi rekordjukat megdöntöt­ték. lí)66-ban csaknem egy mil­liárd 303 millió kilowattóra áramot termelt az erőmű. — Ez kereken 203 millió kilowattórával több a terve­üasznos kísérlet a burgonyabogár elleni védekezésre zettnél — tudjuk meg Perjést Zoltántól, a tervcsoport ve­zetőjétől. — Fennállása óta sosem termelt még ennyi áramot az erőmű. Es, hogy mit jelent a több­lettermelés? A Borsodi Ve­gyikombinát két üzemének teljes évi energiaszükségletét fedezi. Segítséget jelentett ez a csúcstermelés az egész ország­nak, mert hozzájárult azok­nak a gondoknak áthidalásá­hoz, amelyeket néhány na­gyobb erőmű építésének késé­se okozott. O A gépegységek a kapacitás olyan kihasználásával dolgoz­tak, amire még nem volt példa. Ehhez természetesen az is hozzájárult, hogy a központi irányítás a lehető legnagyobb terhelést adta az erőműnek. Országosan 76—78 százalé­kos az erőművek gépegységei- nek kihasználása. A Borsodi Hőerőműben az elmúlt évben átlagosan 85,9 százalékra hasz­nálták ki a kapacitást. A kongresszusi munkaver­seny lendületén kívül az el­múlt év elején befejezett, mintegy 40 millió forintos rekonstrukció eredménye ez a csúcsteljesítmény. Az első 8—9 esztendő alatt elhasználódott egy sor be­rendezés. Előfordult például, hogy a tíz kazán közül csak öt volt üzemképes. A re­konstrukció során az összes kazánt átcsövezték, s nem is maradt el az eredmény. Csu­pán egy esztendő alatt 55 millió forinttal több energiát értékesítettek a tervezettnél. • A magas átiagterhelés el­lenére az elmúlt évben sike­rült a minimálisra csökken­teni az üzemzavarokat és a Í * * 1 1 rendellenességeket.* 54 esetben A lélek tájain M inden a "lélek! — hirdette egy sokat reklámozott könyv a negyvenes évek elején. Persze, nem minden. A tár­sadalmi valóság is valami. A cím divatról vallott. Szándékról is, hogy az égető szociális ellentmondásokról a lélek kusza szövevénye felé tereljék a figyelmet, s érdek­lődést. Kiváltképp az idő tájt, amikor a pszichológiában, két­ségtelenül, forradalmi hatást gyakorló Freud tanításaival spekuláltak és visszaéltek. Mindez nem használt a lélektan­nak sem. amely fontos tudományág, és korszerű tartalma, s eredményei nélkül nem igazodhatnánk el a személyiség, az emberi kapcsolatok, az együttélés, az alkotás folyamatá­nak számos kérdésében. Segít az irodalmi művek mélyebb összefüggéseinek, indítékainak, motívumrendszerének feltá­rásában, elemzésében is. Tény, hogy a freudizmus fontos szerepet játszik a művészi inspirációban, persze olyan mü­vek ösztönzésével is, amelyek megkerülik az élet valódi konfliktusait, és helyükbe a lélek viharai, az ösztönök nyers feltárása, a gyermek- és kamaszkori sérelmek ábrázolása kerül. Erre az előzményre azért kellett utalni, hogy megértsük, miért is éltek sokan gyanúperrel a pszichológiával szemben a felszabadulás után. Ez csupán magyarázat, de nem igazo­lás, mert sajnálatos, hogy a periférikus jelenségek és túsz- szaélések miatt a pszichológia nem kívánatos tudománnyá vált. és emiatt a társadalmi gyakorlat sok esetben az egyes emberek életének tudományos vizsgálata elmaradt. Ma merőben más a helyzet. Hazai tudományos életünkben is elfoglalta méltó helyét a pszichológia; művelői, kutatói nagy szorgalommal, kemény erőfeszítéssel igyekeznek pótolni a mulasztásokat, és felzárkózni az európai színvo­nalhoz. Konferenciák, igen gazdag kiadványok, a tömeges érdeklődés ébresztése tanúskodik róla. Nemrégiben a magyar küldöttség sikeresen vett részt Moszkvában a XV11I. Nemzetközi Pszichológiai Kongresszuson. Még sokat kell tenni azért, hogy a kutatási területekben, témákban, igények­ben hihetetlenül meggazdagodott pszichológiát hazai tudo­mányos életünk teljes egészében átfoghassa. Egyelőre né­hány időszerű feladatra összpontosít. Bartha Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének igazgatója erről nemrégiben így nyilatkozott: „Ügy vélem, hogy ha­zánkban a pszichológia a maga eszközeivel, eredményeivel és lehetőségeivel három területen segítheti a társadalmi fej­lődést, és ezekre kell koncentrálni erőinket. Ezek: a nevelés, a munka és az egészségügy területe, beleértve a társadalmi kollektivitás problémáit is... Ügy érezzük, hogy meglevő és leendő kereteink biztosítják a jó tudományos munkához szükséges körülményeket. Eredményeink tovább fokozásá­hoz pedig a. hazai marxista pszichológusok összefogása szükséges, s ezek száma nem divatképpen, de hivatástudat­tól sarkallva nőttön-nö.” Ha csak arra gondolunk, hogy a marxisták Európa-szerte intenzíven vizsgálják a személyiség problémakörét, kapcso­latát a közösséggel, helyét, alkotó erejének kibontakoztatá­sát a szocialista társadalomban — nem nélkülözhetjük a pszichológia közreműködését. Más vonatkozásokban sem. Ahol még élne, félre kell tenni a fenntartást és viszoly­gást. Sárközi Andor Érdekes, eredményes és nagyon aktuális kísérletről be­szélgettünk nemrég az Észak­kelet-Magyarországi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet put- noki kutatócsoportjának mun­katársaival. A kísérletek még tavalyiak, de a tanulságokat mostanában összegezték. A kísérlet lényege: a bur­gonyabogán elleni védekezés összekapcsolása levéltrágyá­zással. A módszert „perme­tező trágyázás és védekezés”- nek nevezték el. A közismert 50 százalékos DDT-szert hasz­nálták vízben oldva. A re­cept: 4 kiló DDT 500 liter vízben oldva katasztrális hol­danként — a burgonyaboga­rak ellen, még ugyanebben a permetlében 7 kilogramm karbamid és 3 kilogramm bórsavas keserűsó, mint le­véltrágya. A permetezést — kis területű kísérleti parcel­lákról lévén szó — háti gép­pel végezték el. Ismert és ismeretlen hasznok Az eredményt háromszori komplex permetezés a fenti recept szerint és — egyálta­lán nem volt burgonyabogár, a terméshozam viszont je­lentős mértékben emelkedett, mégpedig összetett hatásban. Egyszer a karbamid, másod­szor a bórsavas keserűsó ha­tására, harmadszor a bur- gonyabogár kártevésének meg­előzésével a védekezés hatásá­ra. Az eredmények közül a karbamid hatása és a bur- gonyabogar elleni védekezés hasznai közismertek. Üj vi­szont a bórsavas keserűsó al­kalmazása. Illetve szakmai­lag ez sem új, csak egyrészt mintha szakembereink meg­feledkeztek volna a bórsavas keserűsó levéltrágyázási elő­nyeiről, másrészt burgonya levéltrágyázására eddig nem használták. A putnoki kí­sérlet viszont azt bizonyítja, bogy csupán a bórsavas ke- serúsó levéltrágyaként való alkalmazása, (katasztrális hol­danként 3 kilós adagban) 7—8 mázsa terméstöbbletet ered­ményez. K is mértékben oldódik A nagyüzemekben — a ku­tatók véleménye szerint — ez a módszer még eredménye­sebben alkalmazható. A kor­szerű, nagy teljesítményű permetezőgépekkel az emlí­tett vegyszermennyiségek 150 liter vízben is kipermetezhe- tök, mert a nagy teljesítmé­nyű gépek szórása egyenlete­sebb. A további bizonyítás érdekében a putnoki kutatók 1967-ben a sajóvelezdi és a csemelyi termelőszövetkezet­ben nagyüzemi kísérleteket állítanak be, hogy módszerük előnyeit is megindokolhassák. — További előnye még mód­szerünknek — mondotta a kutatócsoport vezetője —, hogy a burgonyán étkezés közben nem észlelhető a vegyszerek íze és szaga. Ol­dott állapotban ugyanis a por- szereknél sokkal kisebb ada­gokkal elérhető ugyanaz a hatás, továbbá a vízben előre feloldott vegyszer a növény közegében csak kis mérték­ben oldódik tovább, és illata, íze alig-alig kerül bele a növény termésébe, a gumóba. Egészen bizonyos, hogy a fogyasztók ennek az ered­ménynek örülnek majd leg­jobban. Márpedig az emberi igények éppen olyan fonto­sak, mint a gazdasági elő­nyök. A putnoki kutatók igye­keznek a fogyasztók igényeit is kielégíteni. ... csak Borsod megyében nem — A bórsavas keserűsó kö­rül van egy kis probléma is — mondotta a kutatócsoport vezetője. — Az elmúlt évben a megyei AGROKER-nél nem leheteti kapni. Egyszerűen nem rendeltek belőle, pedig, mint mondottam, a bórsav al­kalmazása a mezőgazdaság­ban nem új dolog. Lucerna- magfogáshoz és cukorrépa levél trágyázásához már rég eredményesen használják. Mintha a megyei AGROKER megfeledkezett volna erről a tényről... — Mi a javaslatuk? — kér­deztem a kutatóktól. — Egyszerű — felelték. — A megyei AGROKER elsősor­ban fejtsen ki nagyobb szak­mai és kereskedelmi propa­gandát a bórsav mezőgazda- sági alkalmazását illetően, hi­szen kitűnő vegyszer, több haszonnal alkalmazható és nagyon olcsó. Szendrei József Négy év alatt négy nyugdíjemelés A iövő hét elején megkezdik az új tsx-nyugdijak kézbesítését A nyugdíjasok számára je­lentős időszak volt az elmúlt négy év. Ez idő alatt négyszer emelték hazánkban a nyugdi­jakat Az özvegyi nyugdíjak húsz, az ezer forint alatti ré­gi nyugdíjak tíz—húsz száza­lékkal, majd a 750 forint alat­ti sajátjogú és özvegyi nyug­díjak ismét tíz százalékkal emelkedtek. Ez év január el­sejétől a tsz-nyugdíjak alsó határát négyszáz, a tsz özvegyi nyugdíjakét háromszáz forint­ra emelték. 1962 és 1966 között 246 ezer­rel nőtt a nyugdíjasok száma, és jelenleg 1 213 170 embernek kézbesít a posta havi nyugel­látási járandóságot. Tavaly nyolcmilliárd 714 millió fo­rintot küldött szét a nyugdíj- folyósitó igazgatóság, 3 milli­árd 96 millió forinttal többet, mint 1962-ben, 1967-ben ennél is többet folyósítanak. Az új rendszer szerinti első tsz- nyugdíjak kézbesítését január 23-án kezdik meg. Nőtt a tanácsok hatásköre, önállósága A harmadik ötéves tervben az eddigi 20 százalék helyett a fejlesztési előirányzatok 50 százalékával rendelkezhetnek szabad an, 1 tjobb belátásuk szerint a tanácsok. A legutób­bi választások óta intézkedé­sek, rendeletek egész sora gya­rapította a helyi államigazga­tási szervek hatáskörét, s nö­velte önállóságukat. A hatás­körök rendezésénél, illetve de­centralizálásánál arra töre­kedtek, hogy a különböző ügyek intézése közelebb ke­rüljön a lakossághoz, tehát — a lehetőségekhez mérten — első fokon a városi, a városi Szovjet megrendelésre készülő telefonközpontok Tetszés szerint bővíthető automatikus telefonközpontokat szállít a Beloiannisz Gyár a Szovjetuniónak, öt év alatt egyébként 190 ezer szovjet előfizető kapott telefont a magyar gyár szállítmányai után. Korszerű szalagon szerelik a kereteket kerületi és a községi tanácsok határozzanak. A minisztériu­mok és a magasabb szintű ta­nácsi szervek így még ered­ményesebben. magasabb szín­vonalon tölthetik be irányító szerepüket. Egyszerűbbé vált a tanácsi gazdálkodás. A különböző megkötöttségek feloldásával mind a tervezés, mind a beru­házások, mind a termékgaz­dálkodás területén alkalmat adtak államigazgatási szerve­inknek arra, hogy a helyi adottságok ismeretében a leg­fontosabb feladatok megoldá­sára, a legégetőbb gondok enyhítésére összpontosítsák erejüket, fordítsák anyagi esz­közeiket. Az új gazdasági mechanizmus elveinek és szel­lemének megfelelően csökken­tették a kötelező terv-mutatók számát. Két évvel ezelőtt még 76. tavaly 39, az idén pedig már mindössze 13 előíráshoz kell alkalmazkodniok. A legutóbbi választások óta eltelt időszakban kibővítették a községfejlesztési alap bevé­teli forrásait. így például en­gedélyezték, hogy a tanácsok működési és adóbevételi több­leteit is erre a célra fordítsak. Megszüntették azt az elő­írást. amely kimondta, hogy a tanácsok csak az esztendő vé­géig gazdálkodhatnak költség­vetés előirányzataikkal, s ha nem költik el a rendelkezé­sükre álló összeget, le kell mondaniok róla. Ez ugyanis sok esetben arra ösztönözte a gazdálkodó szerveket, hogy év végi „hajrában” költekezze­nek. s olyan dolgokba fektes­sék be pénzüket, amelyre tu­lajdonképpen nem is volt szükségük. A tanácsok 1967- től megtarthatják, s a követ­kező évben is felhasználhatják a megtakarított összegeket. Növelte a tanácsok hatáskö­rét az is. hogy a megyékben, a fővárosban és a megyei jo­gú városokban rájuk bízták a munkaerő-gazdálkodás külön­böző feladatainak megoldá- j sát. Igv például területükön a 1 munkaerő tervszerű elosztásá­nak szervezése, irányítása é* koordinálása is tennivalói lé közé tartozik. *-6 kisebb rendellenességeket.* 1965-ben 54 esetben volt£ üzemzavar és 125 alkalommal* zavarták kisebb rendellenes-* ségek a munkát, viszont már* csak 16 üzemzavar és 80* rendellenesség fordult elő. Az* üzemzavar miatt kiesett ener-* giatermelés az 1965. évi 10,7-J ről 1966-ban 3,5 millió kilo-M wattórára csökkent. £ A hőerőművek jó munkájá-* nak egyik mércéje az öníö-k gyasztási mutató. Ez a nagyon* feszes mutató országosan 11—£ 12 százalék közötti önfogyasz-* tást engedélyez. A Borsodig Hőerőműben ezt sikerült 10,1* százalékra csökkenteni. * — Talán még ennél is je-* lentösebb — magyarázza Per■-* jési Zoltán —, hogy minima-* lisra csökkentettük a fajlagos* tüzelőanyag felhasználást. Az* iparági országos átlag 3470* kalória kilowattóránként. A* mi „öreg" erőművünktől csak* 3500 kalóriát, azaz az országos* átlagnál gyengébb eredményt* várt a tervezés. Elért ered-* menyünk 3342 kalória, ktío-£ wattóra, ami 128 kalóriával* jobb az országos átlagnál. £ És ez a csúcseredmény 74* ezer tonna, 7400 vagon szén-k megtakarítást jelent, amely-* nek elszámolási értéke többk mint 15 millió forint. £ « * A Borsodi Hőerőmű több* mint ezer dolgozója joggal* büszke ezekre az eredmények-* re. A 271 Kiváló dolgozó, ak Szocialista brigád cím el-£ nyeréséért küzdő, 741 tagot* számláló 48 kollektíva, s az a* 28 brigád, amelyeknek tagjai* már elnyerték ezt a címet,£ sőt néhányan köztük a bronz* és az ezüst plakettet is, 1967-* re hasonló eredményeket,* újabb csúcsokat ígér. k Pozsonyi Sándor * *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom