Észak-Magyarország, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-04 / 3. szám

• :/ Szerda, 1967. .január 4. ESZAKMAGVARORSZAG Á gázszolgáltatásról Uőaaas táf Az utóbbi években, s külö­nösen a második ötéves terv­ben jelentősen megnőtt a gázfogyasztók száma, a gáz­felhasználás. Ez egyrészt az­zal magyarázható, hogy ener­gia hordozókban hazánk köz­ismerten szegény, s azzal is, bogy a gáz lényegesen ol­csóbb. gazdaságosabb a szén­nél. Felhasználására egyelőre korlátlan lehetőségeink van­nak. Kapunk földgázt Romá­niától, s az utóbbi évek kuta­tásai azt mutatják, hogy Ma­gyarország jelentős (az eddi­gi feltárások szerint 30—40 évre elegendő) földgázzal rendelkezik. A Borsod megyei NEB — egy országos víszgá- lat szerves részeként — az elmúlt év végén új energia- forrásunk fokozott kihaszná­lásának lehetőségeit vizsgál­ta, s egy sor intézkedésre tett javaslatot t\a«y beruházások Az új energiaforrás hasz­nosításában hazánkban még nem voltak tapasztalataink, kiforrott módszereink. A ta­pasztalathiány megmutatko­zott abban is, hogy a beruhá­zási prograrfi egy része se gazdasági és költségszinti, se műszála vonatkozásban nem volt megalapozott. Emiatt több esetben módosítani kel­lett a kiviteli terveket, a technológiai előírásokat, s esetenként akadályozta a munkát a beruházó és a fel­ügyeleti szerv közötti érdek- ellentét is. E gondok ellené­re a második ötéves tervben megyénkben általában siker­rel valósítottuk meg az úgy­nevezett gázprogramot. s eredményeként milliárdok megtakarítását könyvelhetjük el. A földgáz-felhasználásban, hasznosításában nagyipari lé­tesítményeink vezetnek. A TVK és a BVK például a földgázt alapanyagként, a két kohászati mű fűtőenergiaként hasznosítja. Egyedül a Lenin Kohászati Művekben évente mintegy 150 millió köbmétert használnak fel. Használ föld­gázt a Tiszapalkonyai Erőmű, Valamint a Borsodi Hőerőmű äs, de a földgáztermeléshez, illetve a termelő üzemek igé­nyeihez igazodva. Sajnálato­san kevés a kommunális gáz­felhasználás, amely alig tíz százaléka az iparinak. Es hogy mennyire gazdasá­gos? A BVK a földgáz beve­zetésével 97 és fél ezer tonna kokszot takarított meg. s a nitrogénműtrágya előállítás­ban évente csaknem 100 mil­lió forinttal kisebb az önkölt­sége. A földgáz felhasználása nyomán csökkent az önkölt­ség s nőtt a termelés a Sajó- szentpéteri Üveggyárban is. Az erőművekben a földgázzal való áramtermelés Kw-kénti ónköltsége több mint három forinttal kevesebb, mint a szén esetében. Lehetőségeink Az utóbbi időben s különö­sen Miskolc belvárosában igen sokan nemcsak főzés­hez, hanem fűtésre Is felhasz­nálják a gázt. Ügy hisszük, mondanunk sem kell, hogy ez mennyivel gazdaságosabb, ké­nyelmesebb. A lakások gázel­látásának bővítésén túl elő­nyös, gazdaságos és szükséges lenne a kisebb könnyűipari létesítmények „gázosítása” is. Több vállalat (a tejüzem, a húsüzem) hasznosítani akar­ta ugyan a földgázt, az OEGH azonban ismeretlen okok miatt nem engedélyezte. Borsodban főleg a lakások­ban van lehetőség a földgáz hasznosítására. Ezek megva­lósítását azonban egyes ese­tekben a beruházási hitelfe­dezet hiánya, esetenként az illetékes hatóságok gátolják. Az úgynevezett északi föld- gázvezeték nem érint olyan településekei, mint Szerencs, Sárospatak, Sátoraljaúj­hely. így e helységekben a gázfelhasználás növe­lésének egyetlen módja van: a propán-bután gáz. Sátoral­jaújhelyen például a harma­dik ötéves tervben 300 lakás építését irányozták elő. Itt már a propán-bután gázzal való főzés, fűtés megvalósítá­sát vették tervbe. Jelentős gázfelhasználássál számolnak az ipari létesítmé­nyekben is. A BVK-ban pél­dául a távlati terv szerint 237 millió köbméter gázt le­hetne felhasználni szóda- és melamtngyártásra. (Ennek ta­nulmánytervei már el is ké­szültek.) Ugyancsak a távlati elképzelések szerint a Hejő- csabai Cement- és Mészmű- nél kb. évi ötmillió köbméter földgázt használhatnának fel kő-, agyag- és salakszáritás- hoz. Földgázzal szeretnének fűteni a December 4 Drótmü­vekben is, de ennek megvaló­sítását üzembiztos műszerek hiánya akadályozza. Tennivalók a gázprogram sikeréért A NEB vizsgálata szerint programúk készítésekor az üzemek, vállalatok figyelem­be vették a távlati fejleszté­si elképzeléseket. Az északi gázfövezeték megépítésekor pedig számoltak a nagyipari fogyasztók távlati igényeivel. A kivitelezésnél azonban az egyeztetések, a véleményelté­rések megvitatása sok eset­ben elhúzódik, hosszú időt vesz igénybe, más esetben az érdekelt főhatóságok indoko­latlan döntései is akadályoz­zák az elképzelések megvaló­sítását. A földgáztermelés és -felhasználás közötti jobb összhang megteremtése vé­gett helyes lenne egy orszá­gos szakmai koordinációs bi­zottság létrehozása, amely felkutatná és meghatározná a felhasználás leggazdaságosabb lehetőségeit is. Az ipari gáz- fogyasztók — a vegyipari vál­lalatok kivételével — kifogá­solják a jelenleg érvényben lévő merev árrendszert. Olyan árrendszerre lenne szükség, amely figyelembe venné az erőművek adottságait, a ko­hászati üzemekben a kohógáz hasznosításának gazdasági előnyeit. Szükségesnek látszik az északi földgázvezeték bő­vítése. Ez lehetővé tenné pél­dául a Borsodnádasdi Le­mezgyár, a Rudabányai Érc­dúsító földgázra való bekap­csolását is. A NEB-vizsgálat szükséges­nek tartja a korábban meg­épült állami lakások bekap­csolását a gázellátásba, illetve az ehhez szükséges feltételek megteremtését A lakossági gázellátás fejlesztése végett pedig a berendezéssel kap­csolatos hármas tulajdonvi­szony megszüntetését javasoi- , ja. Ugyancsak szükségesnek j tartja Miskolcon propán-bu­tán cseretelep bővítését és Sátoraljaújhelyen egy propán­bután gázfejlesztő telep léte­sítését 1 (Csorba) Foto: Szabados György Baráti asztalok mellett is Megkezdődtek a tsz-kongresszus előkészületei A z elmúlt ünnepek sok alkalmat nyúj­tottak rá, hogy az emberek hosszabb időt töltsenek el ismerőseik, barátaik körében: beszélgettek családi dol­gokról, egy pohárka bor mellett felelevení­tettek régi, kedves emlékeket, s politizáltak is, megvitatták az ország és a világ sorát. Azokon az összejöveteleken, amelyeknek én is részvevője voltam, gyakran szóba kerültek közgazdasági kérdések. Különböző foglalko­zású és érdeklődésű emberek kerültek egy asztal mellé, akiik leginkább arról beszéltek, ami a legközelebb áll hozzájuk: az építész a a jövő városáról, szenvedélyesen ecsetelte, milyen további lehetőségek vannak a város továbbfejlesztésére, s kijelentette, hogy Mis­kolc a már nem is távoli jövőben szép város lesz... A vállalati igazgató azt bizonygatta, hogy még mindig sokat kell tennünk az em­berek gondolkodásának megváltoztatásáért, átformálásáért, hogy — ahogyan az igazgató kifejezte: — mindenki Közgazdasági szem­mel nézze és közgazdasági fejjel ítélje éle­tünk eseményeit. Példákat mondott el. A vi­tatkozók érveket és ellenérveket soroltak félj és ilyenkor, szinte refrénszerűen mindig visa- sza-visszatért egy mondat: majd az új me­chanizmus .. J Hivatkozott az új mechanizmusra az épí­tész, alti bírált is: szóba hozta, miért kevés Miskolcon a szálloda, miért tart olyan sokáig a felbontott utak rend behozása. Hivatkozott az új mechanizmusra a vállalati igazgató, aki nagy hibának tartja, hogy az emberek ha­nyagul kezelik a szerszámot, gazdasági vesz­teréget okoznak a vállalatnak azzal: nem mindenben tesznek eleget a minőségi köve­telményeknek, de majd akkor.... majd az új mechanizmusban elsőrendű érdekük lesz, hogy sokáig tartson a szerszám és minden munka kifogástalan legyen ... Itt és máshol is figyeltem az ilyen kijelen­téseket. Alkalmam volt értekezleten is halla­ni, ahol az egyik felszólaló szintén így fejezte be egyébként magvas, tartalmas mondóká- ját: no de, elvtársak, majd az új mechaniz­musban ... A hallgatóság bólogatott, és vár­ta, hogy részletesebben is kifejtse gondolata­it. de nem mondott többet. Mire lehet ebből következtetni? A hallgató, a figyelő ember csak egyre gondol: az új mechanizmus vala­mi csodaszer, amely csak úgy, magától, be­lülről megoldja a kérdést, ettől egycsapásra megjavul a gyártott termékek minősége, az emberek nem lesznek fegyelmezetlenek mun­kahelyeiken, vigyáznak a szerszámra és a gé­pekre, csak azt gyártjuk, amire szükség van, és mindenből annyit termelünk, amennyi kell. Egyszóval az új mechanizmusban meg­szűnnek azok az anomáliák, air’ ''-"’M ér­tekezleteken, munkahelyeinken, vagy akár baráti asztalok mellett beszélünk. Pensa?, es így túlságosan leegyszerűsített változata annak a kérdéskörnek, amely a jö­vő esztendőben bevezetendő új gazdaságirá­nyítási rendszer köré csoportosé1, de r ’’ldáz- za, hogy egyes emberek, s nemcsak fizikai dolgozók, hanem vezető állásban lévő. irá­nyító emberek is hajlamosak egyes mai kér­déseket, problémákat így elintézni: majd az új mechanizmusban ... Az igaz, hogy az új gazdaságirányítási rendszer hivatalosan csak jövő ilyenkor veszi kezdetét. Ebben az évben még a régi mecha­nizmus szerint, a régi alapokon dolgozunk. De már új szellemben! Mégpedig a jövő év­re való felkészülés, az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésére való készülődés szelle­mében. S ebben a termelési, mindennapos gazdasági feladatok elvégzésén kívül renge­teg a politikai tennivalónk. Elsősorban a felvilágosító munkára gondolunk, hogy az emberekkel megértessük, mi is tulajdonkép­pen az új gazdasági mechanizmus: nem cso­daszer! Nem varázsige. amelynek kimondá­sával megváltozik körülöttünk a világ, ha­nem mindannyiunk összessége, amelyben mindenki igyekszik a tőle. telhető legjobbat nyújtani, amelyben például önállóbb lesz a vállalati gazdálkodás rendszere, sok min­den megváltozik, ami eddig bizonyos érte­lemben megkötötte a vállalati vezetők ke­zét; lehetőség nyűik rá, hogy mindenütt gaz­daságosabban termeljenek. Ez a rendszer azonban — hangsúlyozzuk — csak a lehe­tőséget teremti meg. A munka ránk. az em­berekre vár. P ártunk IX. kongresszusán súlyának megfelelően esett szó ezekről a dol­gokról. Országunk belső élete nagy változások előtt áll, s az 1967-es év az eddig megkezdett nagy munka befejezé­sét, a gazdaságirányítás reformjának teljes kimunkálását jelenti. Erről sok szó esett és sok szó esik még az értekezleteken. Az arra hivatottak magyarázzák, s azon fáradoznak, hogy előkészítsék a talajt az új mechanizmus bevezetéséhez. De azon túl, hogy ez nagy je­lentőségű gazdasági kérdés, éppannyira po­litikai is. mert a reform hatással lesz egész népünk éleiének minden területére. Ily mó­don tehát nemcsak a szűkén vett ..érdekei­teket”, hanem az egész népet kell a jó vég­rehajtásra felsorakoztatni, mert o sikerben is az egész nép lesz érdekelt. Ezért nem le­het ezt a nagy jelentőségű kérdést egyetlen kijelentő mondattal elintézni. Politikai és •»»zdaságl súlyának megfelelő komolysággal ' r»ll róln s7Ólni?n.V ór'o’-otlo'pl on ő«: V><qv*nf' ’«ztalok mellett is! Onodvárl Miklós A IX. pártkongresszus ki­mondotta, hogy a gazdaság- irányítási rendszer továbbfej­lesztésével összhangban cél­szerű és szükséges a termelő- szövetkezetek demokratikusan megválasztott társadalmi szervezeteinek kialakítása. Ezek a következők lesznek: a termelőszövetkezetek országos kongresszusa, amely négy- évenként ül össze, továbbá a kongresszus által megválasz­tott országos termelőszövet­kezeti tanács, valamint a te­rületi termelőszövetkezeti szövetségek. A pártkongresz- szus javaslatára ez évben ke­rül sor a termelőszövetkeze­tek országos kongresszusára, amely megtárgyalja az új termelőszövetkezeti törvényt, az új földjogi törvényterveze­tet, valamint a területi ter­melőszövetkezeti szövetségek létrehozásával kapcsolatos kérdéseket. A megyei termelőszövetke­zeti tanács megválasztotta az előkészítő bizottságot, amely kedden délelőtt megtartotta alakuló ülését. Az előkészítő bizottság el­nöke: dr. Pusztai Béla, a me­gyei tanács vb-elnökhelyette- se, a megyei termelőszövetke­zeti tanács elnöke. A bizott­ság tagjai: Bindász Balázs, a halmaji tsz agronórnusa. Da- ragó Miklós, a mezőkövesdi Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke. Hartman Bálint, a szendrői SÍzabad Föld Tsz el­nöke, Kecskés Imre, a csoba- ji Tiszavidéke Tsz elnöke, Meszticki Árpád, a gesztetyi Petőfi Tsz elnöke. Ribánszki Pál, a sajópüspöki Sajó völgye Tsz elnöke. Szögeczki László, a megyei pártbizottság mező­gazdasági osztályának vezető­je. dr. Schuszter Zoltán, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályának vezetője, va­lamint Antal Simon, a Mező­kövesdi. Mezei Gyula, a Me- zöcsáti, Csorba Albert, a Mis­kolci. Bárány István, a Sze­rencsi. Karajz Miklós, a Sá­toraljaújhelyi. Rorgonyf And­rás. az Encsi, Sándor Dezső, az Edelényi és Lőrincz József, az Ózdi járási Tanács vb-el­nökhelyettese. Az előkészítő bizottság ala­kuló ülésén ki mondották, hogy megyénk termelőszövet­kezeteiben és termelőszövet­kezeti csoportjainál január 15-tól február 28-ig kell meg­tartani azt a közgyűlést, ahol megválasztják a termelőszö­vetkezetek megyei tanácsko­zásának küldötteit. A megye! tanácskozásra március közepén kerül sót. Csapadékvíz átemelő-telep épült TiszaszederkéRyben Tiszaszederkényben nem­csak a szenny-, hanem a csa­padék izek elvezetéséről is gondoskodni kell. Ez a víz normális időjárásban csator­nákon keresztül, gravitációs úton jut el a Sajóba. Tartós esőzéskor, valamint a tavaszi és az őszi árvizek idején azonban a folyó megárad, vízszinlje megemelkedik, és a '•árosban összegyűlt csapadé­kot csak más módon lehet a Sajóba emelni. A város táv­lati fejlesztési tervét figye­lembe véve mintegy tfl mil­lió forintos költséggel kor­szerű csapadékvíz átemelő-te­lepei létesítettek. A, földbe süllyesztett háromszintes gép­házban három nagy teljesít­ményű szivattyút szerelték fel, amelyekkel a telep mel­lett épült gyű j tómedencéből másodpercenként 2250 liter vizet emelnek majd át a fo­lyóba A város új kommuná­lis létesítményét a napokban adták át rendeltetésének.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom